Én ezt a hőátadó-felvevős dolgot úgy tudom elképzelni, hogy a panni vize több nagy tartályba megy, (egy jól szigetelt épületbe) amely tartályokat a fogyasztói csővezeték kb félig spirálisan kitölti, s így veszi át a meleget.
Igen. Mintha lenne egymás mellett két karika, amik majdnem érintik egymást. Egyikben cirkulál a fűtővíz (fogyasztók és a hőközpont között), a másikban a termálvíz (földből fel, földbe vissza). Ahol legközelebb vannak egymáshoz, ott történik a hőátadás, a termálvíz melegíti a fűtővizet. Ez a hőcserélő. Gázkazán helyett (illetve mellett, mert itt pont ez a lényeg, hogy a Pannergy csak 5-8 fokos külső környezetig tud maxon üzemelni, alatta mindenképp rá kell segíteni a rendszerre, pl. gázzal) egy ilyen termálvizes, hőcserélős egység fűti fel a fűtővizet.
Még valami: itt végig a termálvízből kinyerhető max energiáról volt szó! Természetesen az 5-8 fokos kinti időnél hidegebb időszakban a termálvízen felül egyéb hőbetáplálásra is szükség van. Ha esetleg ez zavart volna meg téged a korábbiakban. Sőt, a plusz hőbetáplálás a többi időszakban is elképzelhető, senki se mondta, hogy a termálvizes hőcserélő önmagában elég a rendszer fenntartására. Ha Pannergyre nézve optimálisan van méretezve a rendszer, akkor az 5-8 fokos külső átlaghőmérsékletig nem kell plusz hőbetáplálás. Ha ilyenkor is kellene, akkor az lehetőséget biztosít a Pannergy kapacitásbővítésére.
"a Te logikád szerint, a saját kazánod, amely elvileg ugyan így működik, kevesebbet fog fogyasztani minél hidegebb van kint" Ezzel szemben mit írtam: "A fűtővízből kivett hőmennyiség természetesen a második esetben nagyobb" Továbbá azt írod: "A hőtömeg átadásának korlátai vannak, van egy maximum hőtömeg, amit le tud adni," Eddig igaz. Mik a korlátok? A rendszer korlátairól lévén szó, amikor maxra járatják. Először is vannak állandó paraméterek, ezek a termálvíz hőmérséklete, a termál kör vízhozama (maximumra járatott állapot) a hőcserélő mérete. Tételezzük fel, hogy a termálvíz és a fűtővíz összetétele is állandó. Ezen állandó paraméterek mellett mi határozza meg az átadható hő mennyiségét? 1) idő, mennyi idő van a hőmennyi átadására. Ez egy ilyen rendszerben a fűtővíz áramoltatásának sebességétől függ (hőcserélőbe belépés és kilépés között eltelt idő). 2) hőmérsékletkülönbség: a fűtővíz és a termálvíz hőmérséklete közötti különbség. Ez minél nagyobb, egységnyi idő alatt (fűtővíz hőcserélőlén történő átfolyásának ideje) annál több hőmennyiség adható át. Bocs, hogy ezt kell mondjam, de továbbra is a fűtővíz visszatérő hőmérséklete a nyerő, ott kell keresd azt, hogy miért 5-8 fokos külső átlaghőmérsékletnél lesz a rendszer optimumon járatva. Ilyenkor lesz a fűtővíz visszatérő hőmérséklete annyi, hogy a termálvíz a max hőmennyiséget tudja a fűtővíznek átadni. Ha ennél hidegebb van, akkor a fűtővíz visszatérő hőmérséklete magasabb, így a termálvízből nem adható át annyi hőmennyiség, ha ennél melegebb van, akkor meg nincs szükség annyi hő átadására, mert nem használ el annyi hőt a fogyasztó.
PANNERGY