Eredménybecslés 2016
próbáljuk számszerűsíteni.
Jöjjön egy becslés (ami telis-teli feltételezéssel).
A miskolci projekt esetében 2014-hez képest a görgetett 4 negyedéves adatok javulást mutatnak, mind GJ, mind megtermelt Ebitda tekintetében. A második félévben már a kórházak is bekapcsolódnak a távfűtési hálózatba (bejelentés szerint +40 ezer GJ emelkedést jelent éves szinten), illetve a görgetett adatokból a Q3-ban még nem szerepel a belvárosi szolgáltatás.
Ezekkel kalkulálva (legalább hasonló telet feltételezve) Miskolc hőszolgáltatása 737 ezer GJ-lal kerül be a modellbe.
Kistokaj beindulásával egyelőre 60 millió bevétel a becslés másodhőre (Takatával együtt).
Győr esetében az Audinál 300 ezer GJ a kalkulálás alapja, míg a város 450 ezer GJ-lal szerepel. Feltételezés szerint a felfutás nem lesz olyan nehézkes, mint Miskolcon, Q4-ben elindul a szolgáltatás, lehet optimalizálni, majd 2016-ban már normál szinten tud folyni.
Az Audi esetében jelentős tartalék lehetséges (akár a duplája), de majd a tényadatok alapján lehet változtatni.
Szt.lőrinc, Berek bevétele 100 millió.
A geotermikus árbevétel (az ingatlan kimarad, nincs eredményhatása) így 4 mrd körüli értéket érhet el.
Ebből ha egyszerűsíteni akarunk 50% körüli Ebitda hányaddal 2,1 mrd EBITDA adódik.
Az 50% körül azért tűnik használhatónak, mert Miskolc (a Mifű díjjal együtt) a görgetett tényadatok alapján 52% körül alakul (300 millió központ költség kiszűrésével), és ez a díj Győrben nem fog jelentkezni, így akár 70% körüli értékek is várhatóak (de ez megmarad tartaléknak).
A központi költség tekintetében 50 millió csökkenés szerepel a kalkulációba.
2,1 mrd Ebitda részvényenként 115 Ft-ot jelent.
Az értékcsökkenés, figyelembevéve a fúróberendezés kikerülését is 1 mrd körül alakulhat.
Az üzemi eredmény tehát 1,1 mrd lenne.
Kamatköltség 375 millió (10,5 mrd hitelre), árfolyam hatás nincs kalkulálva.
Társasági adó legyen 100 millió (halaszott is), míg a kisebbségi részesedésre jutó eredmény (7% Győr, 16% Miskolc) max. 100 millió (ami eleinte moderáltabb lesz ennél az anyavállalati finanszírozás kifutásáig)
A nettó eredmény ebből következően pozitív lesz, kb. 500 millió környékén alakulhat, 1 részvényre 27 Ft jutna.
CF szempontból 2 mrd körüli cash termelődik a működésből (működő tőke változást nem becsülök, valszeg nőni fog az első évben), kamatra elmegy 375 millió, tőketörlesztésre (egyelőre nem ismert Győr törlesztési üteme, mondjuk Miskolcé sem) mondjuk 500 millió, 200 millió (inkább 150) adóra és külsőnek, így maradhat kb. 1 mrd.
Ha a fúrót is kifizetik teljes egészében, akár 2 mrd-on ücsöröghet a cég 2017 elején.
próbáljuk számszerűsíteni.
Jöjjön egy becslés (ami telis-teli feltételezéssel).
A miskolci projekt esetében 2014-hez képest a görgetett 4 negyedéves adatok javulást mutatnak, mind GJ, mind megtermelt Ebitda tekintetében. A második félévben már a kórházak is bekapcsolódnak a távfűtési hálózatba (bejelentés szerint +40 ezer GJ emelkedést jelent éves szinten), illetve a görgetett adatokból a Q3-ban még nem szerepel a belvárosi szolgáltatás.
Ezekkel kalkulálva (legalább hasonló telet feltételezve) Miskolc hőszolgáltatása 737 ezer GJ-lal kerül be a modellbe.
Kistokaj beindulásával egyelőre 60 millió bevétel a becslés másodhőre (Takatával együtt).
Győr esetében az Audinál 300 ezer GJ a kalkulálás alapja, míg a város 450 ezer GJ-lal szerepel. Feltételezés szerint a felfutás nem lesz olyan nehézkes, mint Miskolcon, Q4-ben elindul a szolgáltatás, lehet optimalizálni, majd 2016-ban már normál szinten tud folyni.
Az Audi esetében jelentős tartalék lehetséges (akár a duplája), de majd a tényadatok alapján lehet változtatni.
Szt.lőrinc, Berek bevétele 100 millió.
A geotermikus árbevétel (az ingatlan kimarad, nincs eredményhatása) így 4 mrd körüli értéket érhet el.
Ebből ha egyszerűsíteni akarunk 50% körüli Ebitda hányaddal 2,1 mrd EBITDA adódik.
Az 50% körül azért tűnik használhatónak, mert Miskolc (a Mifű díjjal együtt) a görgetett tényadatok alapján 52% körül alakul (300 millió központ költség kiszűrésével), és ez a díj Győrben nem fog jelentkezni, így akár 70% körüli értékek is várhatóak (de ez megmarad tartaléknak).
A központi költség tekintetében 50 millió csökkenés szerepel a kalkulációba.
2,1 mrd Ebitda részvényenként 115 Ft-ot jelent.
Az értékcsökkenés, figyelembevéve a fúróberendezés kikerülését is 1 mrd körül alakulhat.
Az üzemi eredmény tehát 1,1 mrd lenne.
Kamatköltség 375 millió (10,5 mrd hitelre), árfolyam hatás nincs kalkulálva.
Társasági adó legyen 100 millió (halaszott is), míg a kisebbségi részesedésre jutó eredmény (7% Győr, 16% Miskolc) max. 100 millió (ami eleinte moderáltabb lesz ennél az anyavállalati finanszírozás kifutásáig)
A nettó eredmény ebből következően pozitív lesz, kb. 500 millió környékén alakulhat, 1 részvényre 27 Ft jutna.
CF szempontból 2 mrd körüli cash termelődik a működésből (működő tőke változást nem becsülök, valszeg nőni fog az első évben), kamatra elmegy 375 millió, tőketörlesztésre (egyelőre nem ismert Győr törlesztési üteme, mondjuk Miskolcé sem) mondjuk 500 millió, 200 millió (inkább 150) adóra és külsőnek, így maradhat kb. 1 mrd.
Ha a fúrót is kifizetik teljes egészében, akár 2 mrd-on ücsöröghet a cég 2017 elején.
PANNERGY