OFF Köszi a választ, tényleg azt hittem eddig, hogy az egészet az EBITDA és EBIT sorok közé teszik, egy valamennyire önkényes (pl 10 év) felosztással, ha nem egyértelmű az időtartam. De akkor ide tényleg csak az ásatási, igazán kezdeti költségek mennek.
ezt nem értem viszont:
"A bruttó fedezetben van némi visszaesés (2014 Q1: 309 millióról, 2015 Q1: 282 millióra), bár hozzá lehet tenni, hogy az ebben szereplő értékcsökkenés 95 millióról 164 millióra nőtt, vagyis a (geotermális) bruttó pénzáram 402 millióról 446 millióra változott, ami természetesen az eddigi legnagyobb. "
az ÉCS mióta terheli a bruttó fedezetet (gross m), az nem közvetett költségként (üzemi eredmény sor felett, ebitda alatt) kell, hogy elszámolásra kerüljön? Vagy ez változó?
2015.05.16 09:22
A PannErgy a szezonálisan legerősebb negyedévéről szóló gyorsjelentését pénteken tette közzé. A vállalat hőértékesítése a miskolci beruházás második ütemének átadása miatt jelentősen emelkedett, ám a hatóságilag szabályozott miskolci hődíj csökkenése érzékenyen érintette a céget. A másodlagos projektekről nem érkezett újabb fejlemény, egyelőre a kistokaji üvegház körül is nagy a csend.
A pénteki piaczárást követően publikálta az első negyedéves gyorsjelentését a társaság. Az árbevétel az egy évvel ezelőtti azonos időszakhoz képest 9%-kal 886 millió forintra emelkedett. Az árbevételre jelentős negatív hatással volt, hogy a miskolci hőértékesítési díj mintegy 20%-kal (3100 forintról 2450 forint/GJ-ra) csökkent. A miskolci második fázis elindulása (Belváros és Egyetemváros kiszolgálása) ugyanakkor pozitív hatással volt az árbevételre, az értékesített hőmennyiség (elsődleges és másodlagos) 37,7%-kal emelkedett.
Nyereséges a PannErgy - De maradtak kérdések
Nemcsak Miskolcon, hanem Szentlőrincen is nőtt a hőértékesítés, itt 13,2%-kal 8,4 TJ hőt értékesített a vállalat, melynek köszönhetően a szentlőrinci árbevétel 14%-kal 32 millió forintra nőtt.
Nyereséges a PannErgy - De maradtak kérdések
A közvetlen költségek 23%-kal 615 millió forintra emelkedtek, elsősorban a fűtési szezonhoz kapcsolódó változó költségek növekedése és az aktivált beruházások következtében emelkedő amortizáció miatt. A közvetett költségek ugyanakkor 39%-kal 126 millió forintra csökkentek, amit részben a számviteli tevékenység házon belülre kerülése, a személyi költségek bázishoz képesti csökkenése, az üzemeltetési és irodai költségek optimalizálása és az egyszeri tételek elmaradása indokol.
A vállalat működési eredménye 2%-kal 131 millió forintra nőtt, míg az EBITDA 10%-kal 309 millió forintra emelkedett. A pénzügyi eredmény több mint a 8-szorosára, 181 millió forintra emelkedett részben a forint euróval szembeni erősödésének köszönhetően (eurós hitelekkel rendelkezik a cég.) A PannErgy így 118 millió forintos nettó eredménnyel zárta az első negyedévet.
Szezonalitás miatt az első negyedév a PannErgynek a legerősebb negyedéve. Bár a vállalat hőértékesítése jelentősen emelkedett, a miskolci hőértékesítői díjak 20%-os vágása igen érzékenyen érintette a társaságot, mely ennek ellenére növekvő árbevételről számolt be, ráadásul a közvetett költségek csökkentek. Ami miatt viszont hiányérzetünk lehet, hogy a miskolci beruházás megtérülését valószínűleg érdemben javító kistokaji üvegház projektről egyetlen szó sem esik a gyorsjelentésben, sőt az utóbbi hónapokban sem érkezett hír arról, hogy érdemi előrelépés történt volna a beruházást tekintve.
Nem is bánom, hogy jelenleg intézményi befektetők nem érdeklődnek a papír iránt. Egyelőre remek beszálló körvonalazódik, nyugodtan csipegethetnek a kisbüfik. Aki itt dobja az bukót realizál.
Erzsike viszont egyelőre maximum egy kegyelemkettest érdemel, de van esély javulásra -
Annyi kérdésem van, hogy szerinted mire Győr befejeződik mekkora lesz a "végső" hitelállomány. természetesen feltéve hogy nincs új projekt, amire egyelőre nagy esélyt nem látok
Ergó: A kicsikre tolják rá amit csak bírnak; kemény kitárazást láthattunk az elmúlt évben is; és ez folytatódni fog;
ne essünk már eufóriába egy negyedév számaitól.
elképzelhető hogy jön két napos emelkedés ami megint csak arra lesz jó hogy aki évek óta benne ül kevesebb veszteséggel megszabadulhasson ettől;
Ez a papír nagyon sok kisbefektetőnél elvesztette a bizalmat és azt a legnehezebb visszaszerezni ja és mellékesen most épp pont rájuk szeretnének építeni!
Vezető beosztásúaknak szegényes a részvény mennyisége ami szintén nem jó üzenet a befektetők felé;
A cég hozta a várakozást, a jelentés pedig időben érkezett. Fontos dolgok ezek kérem, a menedzsment remélhetőleg megértette, hogy a cég megítélését befolyásolja az ígéretek megtartása is. Remélhetőleg ez nem lesz kontraproduktív, azaz innentől inkább nem ígérnek semmit, mert a csend, a hallgatás, megint nem egy tulajdonosbarát viselkedés.
Ugyanis a tulajdonosi szerkezetben a trend nem állt meg: tovább nőtt a magyar magánszemélyek aránya (+122 ezer db), a belföldi intézményi (pl. OTP) és a külföldi intézményi (Dimensional Fund) csökkent.
A külföldi érdeklődés lassú elhalása árfolyam tekintetében inkább negatív, mert új szereplő belépése a következő folyamatban (kérdések-válaszok) alakulhat ki:
befektetési terület kiválasztása: Magyarország (hol is van?)
állami demokratikus berendezkedés (Úristen, illiberális?)
Korrupciós helyzet, EU-s pénzek elosztása (Micsoda??, az adóhatóság elnökét kitiltották az USÁ-ból?!)
Ha még ezek után marad vakmerő jelölt:
piaci helyzet:
támogatás a megújuló energiák tekintetében? (belengetve a METÁR évek óta, de állandóan csak P.A.K.S. program lebeg a kormányzat szeme előtt)
Hatósági ármegállapítás (a beruházás mértékénél még mindig fontosabb a földgáz ára?, Rezsicsökkentés, mint választási győzelmi stratégia?? közgazdasági racionalitás idejét múlt, száműzve)
nincs is környezetvédelmi minisztérium?
Így a cég számaihoz (ami a mérete miatt, amúgy sem néznének már meg sokan), tevékenységéhez már el sem jutnak…..
A kis intermezzo után, tehát vissza a magyar valósághoz. Ha lesz árfolyam elmozdulás, ahhoz a belföldi intézményi rétegnek kell megmozdulnia először. Ehhez pedig a bizalom visszaállításán kívül, az érdeklődés felkeltésén át vezethet az út. Ez pedig összefoglalva: nyereség, illetve növekvő eredményesség.
Q1 esetében látható, hogy az egyetlen működő projekt (Szt.lőrincet, Berekfürdőt diszkréten nem nevezném annak), Miskolc esetében a rezsidémon elűzése (20%-os hatósági ár csökkenés, nagyjából bekorlátozta a lehetőségeket) negatívan hatott, a volumennövekedés elé pedig a fennálló triumvirátusi viszonyok gördítettek akadályt (illetve késleltetik).
Ennek ellenére a 285 ezer GJ-os hő értékesítés, főleg úgy, hogy márciusban meghaladták a havi 100 ezer GJ-t előremutató. A gördülő éves értékesítés csúcsra került, már 631 ezer GJ-t is elérte.
Ha a legerősebb időszakokat hasonlítjuk össze (Q4+Q1 együttesen), akkor 356 ezer GJ-ról 502 ezer GJ-ra nőtt az időszaki értékesítés.
Alakul, még ha nem is olyan ütemben, mint ahogy várható volt. Már itt megemlíteném, hogy (remélhetőleg trendszerűen) meglepően informatív kezd lenni a jelentés (persze van honnan feljönni…)
A miskolci anomáliákról is belekerült néhány bekezdés, ami egyébként magyarázza a volumennövekedés lassúbb mértékét, illetve az EBITDA hányad alacsonyabb értékének okát is. Annyit már lehet tudni, hogy mivel a PE csoport érkezett utoljára, így ára volt a hőpiaci belépésnek, az ott lévő, és fejlesztéseket már elvégző Mifű-t kárpótolni kell ezért.
„A MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft., az MVM MIFŰ Kft., valamint a PannErgy Cégcsoport részvételével közösen véglegesítésre került a geotermikus rendszer minden üzemállapotára vonatkozóan egy úgynevezett Közös Üzemi Szabályozás. A felsőszintű folyamatirányító
rendszer bevezetése júniusra várható.”
Jobban megnézve ez a 900 millió értékű PIAC13 pályázati konstrukcióban megvalósítandó dinamikus nyomásszabályzó rendszer kifejlesztését takarhatja, mely egyébként volumennövekedést okozhat.
„a miskolci távhőrendszer hőtermelői közösen keresik annak lehetőségét, hogy a piaci és környezetvédelmi lehetőséghez mérten maximális mennyiségű geotermikus hő kerüljön betáplálásra a távhőrendszerbe. A geotermikus hőbetáplálás egy kompenzációs mechanizmuson keresztül kerül elszámolásra változó költségként a közvetlen költségek között, amelynek mértéke nagyban függ a villamos energia- és földgáz árától.”
Bemutatásra került (végre), hogy a közvetlen költségek között kerül elszámolásra a Mifű-nek fizetett kompenzációs díj, illetve, hogy mitől függ az értéke.
Ez abból a szempontból mérvadó, hogy a geotermikus tevékenységből eredően egy nagyobb beruházás után, kis költséggel, így nagy EBITDA hányaddal működne a rendszer. Miskolc esetében ez nem volt kerek eddig, mert az EBITDA hányad nem igazán alakult impozánsan. Az ok, a kompenzációban rejlik tehát.
Miskolcról tehát elmondható, hogy ár szempontból felülről korlátozott (hatósági ár, ami már az egyik legalacsonyabb az országban), volumen szempontból erősen tárgyalásos, és Mifű által befolyásolt (kapcsolt áramteremelés), míg költség szempontból Mifű által terhelt (ami erősen függ a gáz- és áramártól tehát).
Nem kicsit bonyolult tehát a helyzet, de működik, pénzt termel, és a másodhő értékesítésben további lehetőségek vannak (csak ne lehetőség maradjon).
Másodhő esetében érdemi információ nem jelent meg, így az üvegház projekt nagy eséllyel nem valósul meg, Kistokaj geotermikus projekt megvalósítása pedig a csoporttól kívüli Geo-Wendungtól függ. (Támogatási előleg lehívásra került, tehát valami azért történik ott).
Szóval a nagy durranás nem Miskolctól várható, de a stabil működéshez hozzájárulhat.
A bruttó fedezetben van némi visszaesés (2014 Q1: 309 millióról, 2015 Q1: 282 millióra), bár hozzá lehet tenni, hogy az ebben szereplő értékcsökkenés 95 millióról 164 millióra nőtt, vagyis a (geotermális) bruttó pénzáram 402 millióról 446 millióra változott, ami természetesen az eddigi legnagyobb.
Mint ahogy EBITDA tekintetében is a legjobb negyedévet sikerült teljesíteni. Ebben közrejátszott, hogy a közvetett költségek szintje nagyot esett (az még kérdés, hogy tartósan, vagy csak a beruházási értékbe került aktiválások miatt-pl. érzésre écs-ből 35 millió), de a negyedéves 126 millió a legalacsonyabb a geotermális működés óta.
A cég magyarázata szerint (azonkívül, hogy tartalmát(!) fel is sorolták):
„A jelentős csökkenést több tényező okozta, mint például a számviteli területet érintő insource, a személyi jellegű költségek tavalyi szint alatt maradása, az irodai és üzemeltetési költségek optimalizálása a folyamatban levő projektek számának csökkenésével, egyszeri tételek elmaradása.”
Előremutató, ha tartósan fenntartható.
Az EBITDA-ra negatívan hatott az egyéb bevétel-ráfordítás egyenlegének alakulása (+27 millióról -14-re), és még erre is szerepel magyarázat (szóval tényleg történik elmozdulás az informatívitásban):
„A jelentős csökkenést elsősorban a magasabb helyi adók, valamint a bányajáradék magasabb összege okozza.”
Mindkettő az értékesített hő mértékétől függ, így érthető az alakulásuk.
Ha valaki az üzemi eredmény alakulásán fanyalogna (+ 2 millió Ft), azért érdemes figyelembe venni, hogy a benne szereplő értékcsökkenés 152-ről 178 millióra változott.
A pénzügyi eredmény javította az összképet, de ez alapvetően a hitelátértékelésnek köszönhető (ez megfordulhat az év folyamán a forint erősségének alakulásától függően).
A fentiek összességében pozitív nettó eredményt okoztak, így az 1 részvényre jutó saját tőke most ebben a negyedévben nem esett, 513 Ft.
A mérleg esetében a saját tőke 9,4 mrd, mellyel szemben 4,7 mrd a hitelállomány.
A szállító 1,8 mrd-ra nőtt, ami igen magas, oka láthatóan a győri projekt beruházás, illetve készlet (beruházási anyag) finanszírozás. A készletek értéke 1,6 mrd, az utolsó két negyedévben 1,4 mrd-dal nőtt.
A szállítóállomány jelentős részéből vélhetően hitelállomány lesz.
A kapott támogatások értéke összesen 4,1 mrd, ezt célszerű figyelmen kívül hagyni a kötelezettségek értékéből, alapvetően a megvalósított eszközök értékét kellene csökkenteni velük (mert azok elszámolt écs-jének arányában kerülnek kivezetésre).
Az egyéb kötelezettségek 1,9 mrd-os értéke is csalóka. Már év végén 1 mrd felett volt az itt kimutatott támogatási előleg, azóta akár 1,5 mrd-ra nőhetett (hasonlóan az elhatárolt támogatáshoz, szintén célszerű figyelmen kívül hagyni).
A nagyobb sztorit Győr jelentheti, megfelelő termelő kutak rendelkezésre állnak, így a geológiai kockázat minimálisra csökkent a projekt tekintetében.
A finanszírozási kockázat az Eximbankos hitellel szintén alacsonyszintűvé vált.
A vezetékfektetés 80-%a elkészült, a hőállomások engedélye megszületett, így az idővel folytatott harc az egyedüli kihívás.
Az Alteoval június végéig kötött szerződést az Audi, addigra bizonyítani kell, hogy el tud indulni a projekt.
A jelentésben:
„a győri projektek előrehaladását összevetve a projekt ütemtervvel, összefoglalva megállapítható, hogy az engedélyezési, kiviteli tervezési és helyszíni létesítési munkák előrehaladása jól követi a megvalósítási ütemtervben előirányzott ütemezést.”
A projekt halad, bár a megfogalmazás enyhe elégedetlenséget éreztet.
Kollegák, a 370 nél azért nem fog tudni magasabbra emelkedni mert még felhalmozási és tagadási szakaszban van. Egyik kedvencem az ANY 2 évig szívott így mire helyre tették. Tartás, óvatos vétel.
PANNERGY