Mi lesz veled világ?  

DLPH,

"Ez egyszerűen egy gaztett volt. Ne szépítsük. Háborús bűncselekmény. Polgári lakosság tömeges lemészárlása"

Ebben egyet értünk. Csak az a baj, hogy robour egy ennél is minősíthetetlenebb gaztetett próbált meg relativizálni ezzel a bombázással, mégpedig úgy hogy ennek mértékét erősen eltúlozta. És a 2-300ezer még mindig sokkal közelebb van az általam adott 50-100ezerhez mint az 1 millió.

Togyozó őt te javítottad ki. Téged senki.
Ezt a hiányt pótoltam.

A Vöröskereszt szerint ez 275 000 ha jól emlékszem.
Gondolom ezt elfogadhatjuk a lehetséges minimumnak.

Ez egyszerűen egy gaztett volt. Ne szépítsük. Háborús bűncselekmény. Polgári lakosság tömeges lemészárlása. Menekültek, civilek, nyomorultak, éhezők, a háború elől a még egyetlen ép városba tömegével önzönöltek minden nációból.

Vesztükre.

Dieter Pohl:

A német történész az egyik legújabb kutatás adatit osztotta meg a hallgatósággal. Elmondta, hogy a közelmúlt tanulmányai szerint Németország 5,3 millió katonai vesztesége mellett közel 1,2 millió fős civil halottat számláltak, akik a szövetségi bombázásokban, vagy utcai harcokban vesztették életüket.

ez igy történt : értelmetlen és vandál cselekedett volt
de a háborúk sajnos ilyenek ősi idők óta
megmagyarázni lehet, megérteni soha

A háború során Drezda előtt az alábbi német városokat bombázták többé-kevésbé porig a brit és az amerikai légierő gépei:
Kiel, Neumünster, Stralsund, Bremerhaven, Emden, Wilhelmshaven, Hamburg, Neubrandenburg, Neustrelitz, Prenzlau, Bremen, Hannover, Rheine, Osnabrück, Hildesheim, Braunschweig, Berlin, Potsdam, Odera melletti Frankfurt, Bocholt, Münster, Kleve, Wesel, Dortmund, Hamm, Soest, Krefeld, Mönchengladbach, Düsseldorf, Aachen, Düren, Bonn, Köln, Siegen, Koblenz, Trier, Bingen, Bad Kreuznach, Mainz, Worms, Kaiserslautern, Pirmasens, Karlsruhe, Pforzheim, Stuttgart, Freiburg, Friedrichshafen, Ulm, München, Augsburg, Straubing, Heilbronn, Nürnberg, Ingolstadt, Bayreuth, Mannheim, Ludwigshafen, Darmstadt, Offenbach, Hanau, Majna melletti Frankfurt, Schweinfurt, Würzburg, Gießen, Kassel, Nordhausen, Merseburg, Lipcse, Chemnitz, Eilenburg, Halberstadt, Magdeburg, Gelsenkirchen, Oberhausen, Witten, Duisburg, Hagen, Wuppertal, Solingen, Neuß, Remscheid, Brilon és Aschaffenburg.

Amerikai adatok szerint Berlinre 68,285 tonna, Kölnre 48,014, Hamburgra 38,319, Essenre 36,825, Duisburgra 30,535, Kielre 29,946, a Majna folyó melletti Frankfurtra 29,209, Brémára 25,513, Mannheimre 25,181, Stuttgartra 24,919, Dortmundra 24,783, Hannoverre 23,051, Gelsenkirchenre 22,885, Nürnbergre 20,401, Münchenre 18,851, Düsseldorfra 18,652, Lipcsére 11,427, Bochumra 11,177, Karlsruhéra 10,598, és Magdeburgra 9,914 tonna, zömmel hagyományos robbanóanyaggal töltött bombát dobtak a szövetségesek.

undorító ahogy próbálod bagatelizálni a német nép szenvedéseit
Drezdában kb 500 ezren pusztultak el a város tele volt menekültekkel a bombázások után az angol amerikai légierő a folyó partján menekülő nőket, gyerekeket, öregeket géppuskákkal vadászta le
ha holokausztról beszélhetünk a háború alatt akkor ez az volt
Hamburg elleni gyújtóbomba támadásokban is rengetegen haltak meg pontos számok sehol nincsenek, mert rengeteg volt a menekült, de bombázták az összes német nagyvárost főként a civilek ellen irányultak a terror támadások
a megfélemlítés és a német nép legyilkolása volt a cél

Emberiségellenes bűntények: Drezda - Tömegmészárlás >>> link

a Japán városok elleni terror támadásoknak több millió halottja volt

Az 50-100ezres számot én sem a kisujjamból szoptam, de hajlandó vagyok elfogadni a 2-300ezres számot. Viszont még ez sincs köszönőviszonyban sem a robour által említett 1millióval. Viszont az én esetembe igyekeztél a téves információt kijavítani, míg az ő esetében nem nagyon érdekelt, hogy hülyeséget ír.

Tudomásom szerint a drezda elleni bombázásban kb. 40-50 ezer ember halt meg, - Togyozo

Sajnos rosszul tudod. A lakosság valóban akkörül volt amit írsz de olvasd csak.. :

"A német nagyvárosok közül a támadás napjáig egyedül Drezda úszta meg a civil lakosság elleni tervszerű szövetséges légitámadásokat. A háború előtt (1939-ben) 642 ezer lakosú nagyváros 1945 februárjában már 1,2-1,5 millió embernek adott menedéket, és a nagy, több emeletes bérházak szobáiban 30-50 fős csoportokba zsúfolódva éltek az emberek. Sok volt köztük a Breslauból, (mai neve Wroclaw, Lengyelországhoz tartozik) és a kelet felől közeledő szovjet Vörös Hadsereg kegyetlenkedései elől tömegesen menekülő idős ember, nő és gyerek, és a kórházakban ezrével feküdtek a hátrahagyott, ápolásra szoruló sebesült és többnyire mozgásképtelen német katonák. A támadás napján Drezdában sok száz Magyarországról, Lengyelországból, Fehéroroszországból, Ausztriából, Ukrajnából, Csehországból, Szlovákiából és Baltikumból menekült család is volt."

No és ezt is, ez megér egy elolvasást :

".... az angol és az amerikai légierő gyújtóbombákkal égette fel és tette a földdel egyenlővé Drezda városát. A II. világháború során egyetlen alkalommal sem pusztítottak el ennyi embert két nap alatt - még a Hirosima vagy Nagaszaki elleni atomtámadásokban sem.

A bombázások következtében Drezdában a földfelszín fölött órákon át tartó 1700-1900 C fokos pokoli hőmérséklet alakult ki, a városban sok négyzetkilométeres, előbb egymástól független, majd az összeérő körzetekben az együtt égő tűz miatt az oxigén 3-4 méter magasságig eltűnt a levegőből, akik nem haltak meg az összeomló házak alatt, azok elpusztultak a tűzben, megfulladtak a füsttől vagy az oxigénhiánytól, és futó, menekülő emberek tízezreit kapta fel az utcán nagy erővel lobogó tűz következtében kialakult légörvények sorozata: ők széttárt karokkal, lábakkal, csomagostól, kisgyerekestől a földről felrepülve pillanatok alatt nyomtalanul elégtek és egyszerűen hamuvá váltak a levegőben. 1945 februárjában az angol és az amerikai légierő Drezda városát a szó legszorosabb értelmében egy hatalmas krematóriummá változtatta.

1945. február 13-án este fél 10-kor az angol királyi légierő összesen 1049 Avro Lancester és De Havilland Mosquitos típusú bombázója két, egymás utáni hullámban berepült Drezda fölé, és kevesebb mint öt perc alatt több mint 3460 tonna hagyományos és gyújtóbombát dobott a légvédelem nélkül maradt városra. A három óra múlva bekövetkezett második hullámban újabb 529 Lancester támadt a már fáklyaként égő városra és az angol gépek ezúttal kizárólag 1950 tonna gyújtóbombákat szórtak le.

Az első légitámadást követő két napban az amerikai légierő B-17-es bombázókkal további négy támadást intézett az égő, füstölgő, már régóta csak egy óriási menekülttáborként működő Drezda ellen, aminek során az amerikaiak 3900 tonna hagyományos és gyújtóanyaggal töltött bombákat dobtak le a belvárosra. Drezdát ez idő alatt a nagy, sok száz géppel végrehajtott támadásokon kívül több, kisebb arányú bombázás is érte. A városra két nap alatt a hagyományos összetételű bombákon kívül 7560 tonna nagy hatásfokú, napalm, magnézium, termit, klorin-triflurid és fehér foszfor tartalmú gyújtóbombát dobtak le.

A 3-4 emelet magasságú romhalmaz miatt az utcákon közlekedni nem lehetett, és a pokolként lángoló városból az egyetlen kifelé gyalog járható utat az Elba partja jelentette. Ezt az életbe vezető kis ösvényt az alacsonyan szálló angol és amerikai gépek a nagy két napos bombázás után is napokon át többször bombázták, és a menekülő öregeket, nőket és gyerekeket a fedélzeti gépfegyvereikkel ezrével lőtték bele a folyóba.

Volt angol és amerikai kormánytisztviselők, nyugalmazott tábornokok és történészek a háború után évtizedekig arra hivatkoztak, hogy a támadások nem a német polgári lakosság ellen irányultak, hanem a még épségben maradt drezdai vasúti csomópontot és a környékére telepített ideiglenes kommunikációs központokat akarták megsemmisíteni. Ennek az állításnak sok más mellett az is ellentmond, hogy a szövetségesek az 1945. február 13-14-i drezdai bombázás előtt és után kétszer, összesen négy alkalommal (1944. október 7-én, 1945. január 16-án, 1945. március 2-án és 1945 április 17-én) bombázták a drezdai teher- és személyszállító pályaudvarokat és a mellettük katonai sátrakban felállított telefonközpontokat."

És a számokról :

"Az első, valószínűtlenül alacsonynak tűnő szám a bűntudattól sem mentes angol történészektől, egy másik, 300 ezer halottról beszámoló jelentés a Joseph Göbbels vezette Reichsministerium für Volksaufklärung und Propaganda nevű minisztérium egyik, 1945 áprilisának végén Berlinbe küldött jelentéséből származik. Göbbels a halottak magas számát arra használta fel, hogy további harcra, bosszúra és kitartásra hívja fel a már elvérzett és minden reményt feladott német népet. A hidegháborútól vezérelt, ideológiailag megzavart szovjet politikusok, történészek azért hangoztatták a 4-500 ezer halottat, hogy a Vörös Hadsereg megszállása alá került Kelet-Németországban és a területén alakult Német Demokratikus Köztársaságban fenntartsák a bombázás okozta angol és amerikaellenes hangulatot. 600 ezer, vagy több halottról elsősorban a németek beszélnek, fennmaradt iratok, személyes beszámolók és visszaemlékezések alapján.

A legtöbb becslés 2-300 ezer halottat említ, Konrad Adenauer, a háború utáni demokratikus német állam, a CDU (német kereszténydemokrata párt) megalapítója, a Német Szövetségi Köztársaság első kancellárja egy 1955-ös interjújában kereken 250 ezer halottról beszélt, a Vöröskereszt 275 ezer elhunytat tüntetett fel egy belső használatra kiadott jelentésében, és a német polgári védelem egyik volt vezetője az 50-es években 202,400 megtalált és a gyűjtőhelyekre összehordott halottról írt az emlékirataiban.

Egy másik, a polgári védelem kötelékében szolgált és később a Bundeswehrtől 1950-es évek végén nyugdíjba ment német katonatiszt a feljegyzéseire hivatkozva 253 ezer megtalált halottról ír: ő az embereivel akkor 35 ezer halottat tudott azonosítani, ennyinek állított ki halotti bizonyítványt, 50 ezerről a hozzátartozók valószínűsítették, hogy a rokonaikat találták meg és 168 ezer emberrel nem tudtak mit csinálni, mert a hullák felismerhetetlenségig összeroncsolódtak. Ennyi az általa megtalált halottak száma, de a Drezdában látottak alapján a véleménye szerint két nap alatt eltűntek és elhunytak száma több mint fél millió ember volt, elsősorban az idegen, ismeretlen és senki által nem keresett menekültek nagy száma miatt, akik a városlakókkal együtt nyomtalanul égtek porrá, tűntek el vagy váltak hamuvá a mindent elemésztő tűzben.

A várost később megszálló Vörös Hadsereg adatai szerint az 1946-os drezdai romeltakarítások idején a Németország minden részéből dolgozni érkező emberekkel együtt a helyi lakosság száma nem érte el a 180 ezret. Még 1947-ben is találtak 2-300 egymásra borult halottat rejtő beomlott légoltalmi pincéket. Az áldozatok pontos száma valószínűleg soha nem fog kiderülni.

Az 1945 augusztusi amerikai atombomba támadások és az azt követő években a radioaktív betegségek Japánban összesen 214 ezer (Hirosimában 140 ezer, Nagaszakiban 74 ezer) főként polgári áldozatot követeltek. Ezek amerikai forrásból származó becslések, a japán jelentések több, a két városban összesen kb. 300 ezer halottról számolnak be. A japán áldozatok pontos száma a drezdaihoz hasonló okokból szintén megállapíthatatlan, itt is elsősorban a nyomtalanul elégett emberek nagy száma miatt.

Az Európa sok országából Drezdába menekült polgári lakosság ellen 1945 február 13-án és február 14-én végrehajtott angol és amerikai kétnapos szőnyegbombázás volt az emberiség történelmének egyik legnagyobb háborús bűncselekménye és egyben ez volt a legrövidebb idő alatt elkövetett legkegyetlenebb és legtöbb áldozatot követelő tömeggyilkosság is, amiben emberek százezrei szenvedtek borzalmas tűzhalált."

Ha akkoriban Drezda lakossága félmillió fő volt , 40-50 ezer ember nevetségesen alacsony szám, ha várost ily módon törölték el a föld színéről.

Ha figyelembe vesszük a lakosságho még a menekültek számát is, és a pusztítás módját is , melyet senki sem cáfol , akkor elég logikus és rettenetesen nagy "számok" jönnek ki e borzalom hozadékaként.

Az 1 millió valószínűleg sok, a 40-50 ezer viszont nevetséges....

robur09

" Drezdában és Hamburgban égetett el elevenen 1 000 000 német embert"

Kicsit hiányosak a történelmi ismereteid. Drezda lakossága akkoriban félmillió, Hamburgé meg 1 millió volt. Tudomásom szerint a drezda elleni bombázásban kb. 40-50 ezer ember halt meg, de a legmagasabb szám is amit ezzel kapcsolatban láttam 100ezer körül volt. Hamburgban pedig az egész háború alatt kb. szintén 50ezer ember halt meg a bombázásban, köszönhetően a rendkívül jól szervezett megelőző intézkedéseknek.

link

kb. 8 részben
vagy letölthető 1-2 torrent oldalról is

mondokának, kicsit késve:
pontosan ezért kérdeztem ezt pénznyelőtől...

Amiket leír a tudományos vizsgálat kritériumait teljesen kielégítik, megállapításai helyesek, és ha vannak még az eredeti mintákból tartalékai, akkor meg is ismételhetőek.
A műszaki és a fizikai mérések és vizsgálatok az eredeti közvetítés felvételei, valamint a pontosan ismert körülmények (idő, hely, viszony, tervrajzok, anyagminták) egyértelműen mutatják, hogy akkor, azokon a helyszíneken, úgy, azon okokból nem történhettek az események ahogy a hivatalos magyarázatok állítják. Ezen állítások kizárólag a lezuhant repülőgép esetén nem cáfolhatók. Ebben a sorban egy újabb, fontos bizonyíték ez a vizsgálat, mely egy új tudományterület oldaláról fogalmaz meg szakmailag helyes állításokat.
Természetesen gazdasági, katonai, politikai és egyéb vizsgálatok is kétségeket ébresztenek, illetve lehetséges indokokat, összefüggéseket fogalmaznak meg az üggyel kapcsolatban, azonban ezek alapvetően nem tudományos alaposságú kizárást, hanem valószinűségi összefüggéseket, illetve valószinüsíthető kételyeket fogalmaznak meg.
Így ez utóbbiak alkalmasak összeesküvés elméletek gyártására, szemben az előzőekkel, amelyek kétséget kizáró erejű bizonyítékok a hivatalos verzió cáfolatára. Ez pedig nem összeesküvéselmélet, sőt éppen egy ilyet cáfol, azaz a hivatalos változat bizonyosan egy összeesküvés.

Most már az EU is aszisztál? Nem volt elég az USA vétó?

Pénteken robbant a bomba

Az üléssorozat utolsó napja váratlan fordulatot hozott. A NAÜ Általános Konferenciája 1991 óta először szólította fel határozatában Izraelt, hogy csatlakozzon az Atomsorompó-egyezményhez, és helyezze teljes atomprogramját az ENSZ felügyelete alá. Feltételezések szerint csak Izrael rendelkezik a térségben atomfegyverekkel, amit Tel-Aviv sem nem cáfolt, sem nem erősített meg. A zsidó állam a Közel-Kelet egyetlen országa, amely nem csatlakozott még az Atomsorompó-egyezményhez.

Az elítélő határozatot a javaslatot felhozó arab államok, és több fejlődő ország mellett Kína és Oroszország is megszavazta, míg az Európai Unió tagállamai és az USA ellenezték azt. Irán a „győzelem napjaként” üdvözölte a döntést, és követelte, hogy Izrael semmisítse meg összes atomfegyverét. Amennyiben ezt nem teszi meg a következő Általános Konferenciáig, Tel-Aviv keményebb intézkedéssekkel kell, hogy szembenézzen. „Izrael nem fogadja el a határozatot, amely kizárólag a Közel-Kelet politikai vitáinak, választóvonalainak megerősítését célozza”- idézi a Der Standard az izraeli küldöttet. A nyugati államok kiálltak a zsidó állam mellett, hangsúlyozva, nem lenne szerencsés egyes tagállamokat elszigetelni.

Vicces ez a nagy demokrácia odaát....
Mindent szabad amit megengednek....

A líbiai kormány eredeti terve az volt, hogy az ENSZ közgyűlésére New Yorkba érkező Kadhafi amerikai tartózkodása idejére a sátrat a New York-i Central Parkban állítják fel. Az amerikaiak azonban ezt biztonsági okokra hivatkozva nem engedélyezték.

Tripoli így a New York közeli, harmincezer lakosú Englewoodban próbálkozott ahol a líbiai nagykövetségnek van egy telke. Problémát jelentett azonban, hogy a településen olyan családok is élnek, amelyek hozzátartozói az 1988-as Lockerbie-merényletben vesztették életüket. Az érintettek nagy felháborodással fogadták, hogy Líbiában néhány hete nemzeti hősként fogadták a terrortámadás skóciai börtönéből kiengedett elkövetőjét, így ez a helyszín sem felelt meg.

A legfrissebb hírek szerint a líbiaiak végül a híres amerikai ingatlan-befektető, Donald Trump egyik birtokán kezdték el felverni a sátrat, a New Yorktól 48 kilométerre lévő Bedford közelében. A helyi hatóságok azonban szabálysértésekre, különböző engedélyek hiányára hivatkozva kedden utasítást adtak a munka leállítására.

"nem tudom eldönteni, hogy azokra a hatalmakra gondoltál, akik az első világháborút lezáró békefeltételeket diktálták, vagy korábbiakra, azokra a hatalmi erőkre, akik az I. világháborút kirobbantották, előkészítették."

Akik kirobbantották / akik a lezáró békefeltételeket diktálták?

Már elnézést lehet hogy naívnak vagy elfogultnak tekintenek , de ez a kettő (kirobbantó és lezáró) -ez alapján simán azonosítható az egyik fél történetesen az Antant.
Szerintem legalább anyyira azonosítható mindkettővel , mintha megosztva a Központi hatalmakat kirobbantónak az Antantot lezárónak vélnénk.

Nem csak a győztesek által írt történelmet kell olvasni.
Olvastam pl. már többszáz oldalas a 20években frissen íródott magyar összegzést az I. világháborúról.

"A háborúnak volt egy elég egyértelmű felelőse, nevezetesen az a hatalom, amelyik azt eltervezte, kirobbantotta, stb"

Melyik hatalomra gondoltál itt pénznyelő?
Szavaidból nem tudom eldönteni, hogy azokra a hatalmakra gondoltál, akik az első világháborút lezáró békefeltételeket diktálták, vagy korábbiakra, azokra a hatalmi erőkre, akik az I. világháborút kirobbantották, előkészítették...?

Vagy ez ismét egy olyan alkalmazott egyenlő mérce elve, hogy csak egy adott ponttól vizsgáljuk az eseményeket, mondjuk onnan ahonnan valaki először visszaütótt és azt jól elítéljük??

9/11 - nanotermittel robbantottak?
A „2000-Talets Vetenskap” c. svéd alternatív egészségügyi magazin összefoglalója egy 9/11 témájú kutatásról.
electron, p, 2009/09/11 - 13:48

Az elmélet, amely szerint a két repülőgép okozta volna, hogy három felhőkarcoló dőlt romjaiba a World Trade Centernél, hazugság. A WTC katasztrófa nagy mennyiségű porában aktív anyag, nanotermit található. Ez egy nagyhatásfokú-reaktív pirotechnikai és robbanásveszélyes anyag.

Niels Harrit kémikus tudományos érvekkel bizonyítja, hogy az általános kép, amely leginkább jellemezte az eseményeket szeptember 11-én, blöff, színlelt összeesküvés. Az elmélet, amely szerint a két repülőgép okozta volna, hogy három felhőkarcoló dőlt romjaiba a World Trade Centernél, egyszerűen nem lehet igaz. Niels Harrit szükségesnek tart egy új, tudományos megközelítést, amelyhez egy új kutatás kell, amely az események alapjaira kutat: valójában mi történt, és ki az, aki valójában okozta az egészet. Nem utolsó sorban a WTC katasztrófa bűnbak-stratégiájának következménye az lett, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei, valamint Dánia, Harrit hazája, háborút kezdett Afganisztánban. A teljes felelősséget arab terroristákra hárították - foglalja össze az eseményeket a 2000-Talets Vetenskap főszerkesztője, Ingemar Ljungqvist.

Associate Professor of Chemistry, Koppenhágai Egyetem

Niels Harrit a kémiai tudományok doktora, docensi beosztásban. A Koppenhágai Egyetemen, a kémia tanszéken dolgozik. Ő az, aki egy amerikai és egy ausztrál kollégájával türelmesen és körültekintően végzett munkával közzétett egy 25 oldalas tudományos jelentést, amely szerint sikerült megállapítani, hogy az épületek romjaiból előbukkant bőséges mennyiségben egy viszonylag újfajta termit, amely legtöbbször két anyag keveréke, általában vas és alumínium. Ha ez a két anyag együtt van jelen, s ha hevítjük, már 3-400 fokon heves kémiai reakció következik be, amely rendkívül nagy hőmennyiséget szabadít fel. A termit régen ismert, de vizsgált formája, amit a World Trade Centerben most találtak, finomított, miniatűr alkotóelemekből áll, ezért Harrit nanotermitnek hívja, mivel a részecskék mérete a két anyag esetén sok ezerszer kisebb, mint a hagyományos termiteknél.

"A vizsgált porban furcsa piros-szürke pelyheket találtunk, amely nagy mennyiségben volt mindenütt a World Trade Center pusztulásakor. A vizsgálat során többen is mintákat gyűjtöttek a különböző helyszíneken, s azt találták, hogy a kis szürke-vörös pelyhek ott voltak mindenütt. Négyet a minták közül mi alaposabban megvizsgáltunk, s többszörös azonosságot tapasztaltunk. Az egyik mintát egy közelben lakó, egy manhattani lakos vette tíz perccel a második torony összeomlása után, a következőt két napra rá, és a negyedik mintát körülbelül egy héttel később”. A pehely tulajdonságait vizsgálták, részben mikroszkóp segítségével, de "skannelektromikroszkóp" (SEM), Röntgen-spektroszkópia (XEDS) és differenciált "skanningskalorimetrikus" módszereket is alkalmaztak.

„A vörös anyagszemek vastagsága mintegy 100 nanométer és főleg vasoxidból áll, míg a tiszta alumínium szerkezetileg vékony szeletekből épül fel. Vasoxid és alumínium nagyon jól összekeveredve képezi a piros, sűrű anyagot. Ha meggyújtjuk a termit pelyhet, a gyulladás nagyon intenzív, alacsony hővel indul, gyulladási hőmérséklete 430° C, amely messze elmarad a hagyományos termit szokásos öngyulladási hőmérsékleténél. Az óriási hőképződés után tiszta kis „vasgolyókat” lehetett találni a maradék vörös-szürke pelyhekben. Mi tehát arra a következtetésre jutottunk, hogy a piros része a pelyheknek, amit a porban találtunk, olyan termitanyag, amely nem reagált a katasztrófa bekövetkeztekor.”

Enorm nagy pormennyiség

Hogy megvizsgáltuk a port, annak az volt az oka, hogy mindhárom összeomlott épület figyelemreméltó módon nemcsak összeomlott, hanem az összeomlás mindhárom esetben megközelítette a szabadesés sebességét, az esés-szimmetria szinte százszázalékosan pontos volt, és hatalmas mennyiségű mérgező por képződött. Elsősorban a kis piros-szürke pelyhekre fókuszáltuk a vizsgálatot, amelyek az összes mintában megtalálhatók voltak az első két torony összeomlása után, vagy abban a porban, amely egy-két napig befedett mindent. Ezeknek a pelyheknek az aránya nem volt magas, a súlya is meghatározott, legfeljebb egy ezred. Összességében ez mégis azt jelenti, hogy a hatalmas pormennyiségben ez az anyag több tonnányi lehetett.”

A cikkben egy hosszú műszaki leírás következik, többek között elektromikroszkópia, spektrometriai tartalom-elemzés, amely elsősorban a vörös-szürke-pehely réteg-elemzése. A pehelyméret nagyon változatos. A leghosszabb 0,2-3 mm hosszú. A vastagsága is eltérő: az egyes rétegek között 10-100 mikron.

Termit

„A szürke rész alumínium (Al), míg a piros rész a rozsda, elsősorban vas-oxid (Fe2O3). Ez együttesen a termit. A további vizsgálatok során megpróbáltuk kíkísérletezni, hogy a differenciált hőmennyiségmérő módszerrel meggyulladnak-e ezek a lemezkék. A szükséges gyulladási hőmérséklet - 415-435° C - messze alacsonyabb a hagyományos termitétől. Valójában a gyulladás fejlesztett nagy mennyiségű energiát egy nagyon rövid idő alatt. Minden nagyobb pehely (kb. 1 mm) által meggyújtott láng után néhány másodperccel egy nagyon forró részecske (partikel) lövődött ki a pehelyből élénk-narancs színnel.”

Nanotermit = UFG

Az események időszakában, 2001. szeptember 11. körül, a normál termit a kereskedelemben hozzáférhető, és annak használata ismert. Az új formában a nano-termit, UFG (Ultra Fine Grain = ultrafinom szemcsék) a szabadpiacon nem állt rendelkezésre, de számos tanulmány tárgyát képezte, mivel a szupergyors felmelegedés jellemzője lehet egy hatékony robbanóanyagnak. A felszabaduló energia mennyisége a nanotermit égésekor természetesen ugyanannyi egységnyi súlyra, mint a hétköznapi termitnél, de egy robbanásszerűen növekedő reakciónál minden sokkal gyorsabban történik, és ez a reakció lehet 100-szor olyan gyors is, mint az átlagos termitnél.

A cikkben a szerzők felteszik azt a kérdést is, hogy kell-e kutatni további anyagok jelenlétére is a vizsgálatban, miszerint esetleg kifejlesztettek egy „gáz-fázist” is, és az az, ami okozhatott explosiót, vagy implóziót. Ezt a vizsgálatot mindenképpen el kellett végezni, hogy tisztázza a három épület összeomlásának a körülményeit.

Az amerikai hadsereg tanulmányozta a nanotermitet

A szakirodalom kutatása során azt is megállapították Harrit és kollégái, hogy 2001 áprilisában már megvitatták a nanotermit különböző felhasználási formáit, különösen fontos eleme volt a hő- és nyomásfegyverek fejlesztésének - a munka akkor már mintegy tíz éve tartott. Ezt a vizsgálatot végig kellett követni az összes aktuális katonai kutatás és fejlesztés szakterületén, és néhány polgári intézmény tevékenységet illetően is.

A szerzők arra az eredményre jutottak: kimondhatjuk, hogy a World Trade Center katasztrófa nagy mennyiségű porában aktív anyag, érintetlen nanotermit található. Ez egy nagyhatásfokú-reaktív pirotechnikai és robbanásveszélyes anyag.

Összefoglalva: Active Thermitic Material Discovered in Dust from the 9/11 World Trade Center Catastrophe av Niels Harrit, Jeffrey Farrer, Steven E Jones, Kevin Ryabn, Frank M Legge, Danoel Farnsworth, Gregg Roberts, James R Gourley och Bradley B Larsen. The Open Chemical Physics Journal 2009; 2: 7 – 31 (Open Access) email a szerzőnek: harrit@nano.ku.dk A teljes cikk elérhető az interneten: link Illetve: link

A hivatalos elmélet az igazi összeesküvés-elmélet

Úgy gondoljuk, hogy bár a cikkel megfelelően óvatos, de a dán televíziós közzététel során Harrit azonnal megkapta a standard kérdést, hogy vajon az összeesküvéselmélet-gyártókhoz tartozik-e ő is… - írja a 2000-Talets Vetenskap (A teljes interjú látható You Tube-n, hogy olvasóink is vizsgálhassák Harrit kimutatásait)

Niels Harrit válasza a kérdésre világos és pontos. A vizsgálat során meg kellett állapítania, miszerint a három épület lerombolására több mint két légi jármű lett volna szükséges. A hivatalos elmélet vált most ezzel a nagy összeesküvés-elméletté. Harrit új, független vizsgálatot követel, amely minimum meghatározza, ki az, aki tonnaszám helyezte el a hő- és robbanásveszélyes anyagokat a három toronyban.

Dánia hadviselő nemzet lett Afganisztánban

Az egyik legfontosabb dán újság interjújában Niels Harrit, aki 1945-ben született Vanloseben, a békés koppenhágai városrészben, csak mondja tovább. A World Trade Center pusztulását tekintik ürügyként a háborúra Afganisztánban, mind az amerikai és dán katonai erők. És ez megtörténhet anélkül, hogy tudományos alapokon nyugvó bizonyíték lenne arra, hogy az igazi katasztrófa okozója a két repülőgép lett volna. Ezeknél a termitek és további robbanóanyagok jelentősen komolyabb tényezők voltak egy pusztító rombolás létrehozásában.

World Trade Center 11/9

Mivel bizonyos körülmények a World Trade Center körül kevésbé ismertek, így végigfutunk a fontosabb eseményeken.

Még helyi idő szerint reggel 9-kor az 1-es számú épületbe, az egyik legnagyobb toronyba belerobban egy repülőgép.

Néhány perccel később belerepül a másik azonos méretű 2-es számú épületbe is egy repülő.

Heves tűz és a füst tör ki az eltalált szinteken, majd rövidesen összeomlik az első, majd a második épület is, ez 10.29-kor történik.

Az összeomlás valóban különbözött kicsit attól, ami történni szokott a megtervezett épület-robbantásoknál, amelyeknél egyértelműen lehet látni, hogy rezegnek, dülöngélnek egyik oldalról a másikra, mielőtt összeomlanak. A két World Trade Center torony nagyon gyorsan zuhant össze. Valószínűsíthető, hogy az acélvázas épületek, mind a közvetlen acélgerendák a termitek által létrejövő magas hőmérséklet hatására folyékony fázisba jutva, képlékennyé váltak.

Három felhőkarcoló dőlt romba - de csak két repülőgép volt

Délután 17.20-kor a harmadik, a 7-es számú épület is összeomlott. Ez nem volt olyan nagy, mint a két 400 méteres torony, de még mindig lenyűgözően hatalmas, 47 emeletes és 186 méter magas. Trapéz alakú épület, s olyan nagy, mint egy futballpálya. A „FEMA”, (az a hivatal, mely feltérképezte, regisztrálta az eseményeket), jelentésében megkísérelte megmagyarázni, hogy a harmadik épület miért omlott össze, anélkül, hogy bármilyen alaposabb vizsgálat történt volna ez ügyben. Ez nem történt meg eddig - hacsak nem fogadja el Nils Harrit magyarázatát – hogy a 7-es épületet egészen más gyújtotta föl, nincs köze a repülőgép-katasztrófához. Ezt követően az sem kizárt, hogy a két tornyot is a termitek lobbantották lángra egy újabb és más okból, mint a repülőgép-katasztrófa miatti hőemelkedés.

A dán TV lecsap a témára - majd lekapcsol

Amikor a kémikust felkérték egy riportra a dán televízióba, röviddel a tudományos cikk közzététele után, akkor azt ígérték neki, hogy nyilvánossá teheti a kutatási eredményeit. Általában a legfontosabb hírek ismétlésével visszatérnek több alkalommal is, amikor újra híreket mondanak. Azonban ezt a tudósítást törölték az első bemutatás után. Harrit kapott még egy lehetőséget másnap reggel a „Nyhetsmorgon”-ban (hír-reggel), hogy újra megmagyarázza a megállapításokat, de ezután már teljesen leállították. A dán újságok elnémultak, és a kutatást hírügynökségek sem adták tovább. Ezzel szemben a TV-hírriport óriás sikert aratott az interneten. Két hét alatt már 200 ezren látták, angol nyelvű felirattal is. Niels Harrit csaknem belefulladt a hálás emailekbe, melyek a bátorságát méltatták, s hogy valóban egy olyan tudós, aki az igazságot keresi - írja a 2000-Talets Vetenskap.

Végül is mi adott Niels Harritnak erőt, hogy ebbe a vizsgálatba belefogjon?

- Egy DVD-t kaptam, amiben láttam, hogy három épület összedőlt, de előtte csak két repülőgép volt akcióban. Egyszerűen leesett az állam, és elkezdtem gondolkodni. Aztán a véletlenül felfedezett, összegyűjtött por a katasztrófa helyszínéről, a parányi - milliméter nagyságú – vörös-szürke szemcsék a vegyészt is beindította bennünk.

Harris hosszú ideig nagyon elfoglalt volt, így csak 2009 áprilisában jött el az idő a kutatásaik sorsdöntő közzétételhez. A kutatás idegőrlően aprólékos, türelmet igénylő munka, ahol az ember véletlenül sem engedhet becsúszni egy kis felületességet – mindent amit kutattak, tudniuk kellett azonos eredménnyel megismételni. A publikálás előtt egy 14 oldalas levélben kritikus kollégák firtatták a legeldugottabb kis részleteket is, ami Niels szerint nagyon segítette a tudományos színvonalat. Ez további két és félhónapos idegölő küzdelmet és részletekbe menő sokszoros kontrollt jelentett a közzététel előtt.

A választott folyóirat

Harris többféle okból is úgy döntött, hogy egy kisebb, viszonylag új és kevésbé ismert tudományos folyóiratot keres meg a tanulmánnyal. Itt adott volt a lehetőség, hogy teljes terjedelemben - közel 25 oldal - részletesen tisztázhassa, s valóban tudományos oldalról közelítse meg a kérdést. Sőt, a folyóiratnak egy további előnyös oldala is van: Open Access = a szabad hozzáférés. Bárki elolvashatja az egész cikket az internetről. Sőt, a továbbiakban a szerkesztőség képviseli a szerzői jogokat.

Most Niels Harrit várja a politikai következményeket is, amit a cikk okozhat. Tehát egyértelműen kimutatható, hogy valakik elhelyezték a nanotermitet a World Trade Center három épületében, s ez volt a fő felelőse az egész katasztrófának – a repülő berobbanása a két toronyba csak egy színházi elterelő manőver a nyilvánosság számára.

Mindezeknek két fő célja lehetett: korlátozni a demokratikus jogokat és a szabadságot az USA-ban, katonai szempontból ürügyet teremteni a háborúkezdésre a muzulmán területek ellen - ebben az esetben kezdetnek Afganisztán lett a hadszíntér, amit Irak, és az Irán elleni előkészületek követtek.

Azt reméljük, hogy Niels Harrit munkája megkapja azt a figyelmet, amit érdemel, és hogy a összeesküvők lelepleződnek. Akkor talán Niels Harrit és kollégái munkája kitüntetésre érdemesítené őket: ha nem a kémiai, de a Béke-Nobel-díjra – írja az események összefoglalójában a 2000-Talets Vetenskap főszerkesztője, Ingemar Ljungqvist.

(Víg István fordítása)

ilyen aljas szadista és embertelen tömegesen elkövetett rémtetteket a zsidók követtek el a legyőzött német nép ellen (nőket, gyerekeket, öregeket kínoztak halálra több órán napon át tartó rettenetes szenvedést okozva nekik) az amerikai angol légierő pedig gyújtóbombáival Drezdában és Hamburgban égetett el elevenen 1 000 000 német embert (főképp nőket, gyerekeket, öregeket, sebesülteket) na ha holokausztról beszélünk hát ez a holokauszt

amúgy az SS volt az akkori világ egyik legfegyelmezettebb és legerkölcsösebb katonai szervezete, mind fizikailag mind szellemileg válogatott elit csapat volt
ők ilyen borzalmas rémtetteket nem követtek el amit itt összehordat róluk 40 évig nagyrészt hazugság

Kiváló példát hoztál arra, hova vezet a bosszú, az önbíráskodás, illetve a szemet szemért elv, amiket egyébként nap-mint-nap helyeselsz más területeken más topicokban (pl. Olaszliszka - cigányok, szlovák-magyar viszony - szlovákok).

Az erőszak minden formája abszolút elítélendő a számomra. Egy olyan világ méretű háborúban, mint a II. világháború bizonyosan rengeteg áldozat volt egyik és a másik oldalon is, és bizonyosan ezrével, százezrével lehetne leírni a borzalmasabbnál borzalmasabb történeteket. De az okok és a tettek mértékei és azok történelmi súlya között azért van különbség. A háborúnak volt egy elég egyértelmű felelőse, nevezetesen az a hatalom, amelyik azt eltervezte, kirobbantotta, stb. Ez semmiben sem menti fel a többi résztvevő kegyetlenségeit, de azért döbbenetes elfogultság és óriási történelmi csúsztatás ezeket megpróbálni egyenrangúvá tenni a fő tettel.

amiről nem szólnak a történelem könyvek

"Lola, egy zsidó táborparancsnoknő nem szólt bele, ha emberi részegen kinyitották a cellákat, kihúzták a németeket, takarókat tettek rájuk, hogy a verés nyomai ne hozzák zavarba a lengyel törvényszékeket, azt mondták: 'disznók' és aztán fegyvereik agyával verték a foglyokat. Auschwitzban, ahol zsidókat nem erőszakoltak meg (SS embereket felakasztottak ilyesmiért), de Gleiwitzben egy lelkes kihallgató lehúzta egy német lány ruháit, az ölébe ültette és azt mondta: 'Tegyük meg. Egy perzsabundát adok neked!', de ha Lola tudott róla, ignorálta. A börtön hangos volt a németek jajgatásától, de Lola nem szólt semmit, és egy belső hang azt mondta a zsidó őröknek, hogy ha nem is tudod, hogy egy német bűnös-e, a szőke haj, a kék szem, a német nyelv igazolta, hogy ezek Hitler emberei voltak.
Egyszer egy német jelent meg fekete nadrágban, az SS színében Lola börtönében... Néhány őr, mind lányok, megragadták a terhelő bizonyítékot: A férfi fekete nadrágját, és olyan erővel húzták le, hogy az egyik ina elszakadt. A férfi jajgatott, de a lányok azt mondták neki: 'kuss' és nem vették észre, hogy a nadrág egy cserkészegyenruha része volt. A 'férfi' 14 éves volt.
A lányok elhatározták, hogy megkínozzák. Akkor az állambiztonságnak 227 börtöne volt németek számára és mindegyik a maga módján állt bosszút a II. vh-ért.A fiúk fadarabokat használtak Breslauban, de Frankensteinban fadarabokat nyomtak a németek körme alá. A Wunschelbergi fiúk megkorbácsoltak egy németet, kávét öntöttek a sebeibe és azt mondták neki: 'Te nem halsz csak úgy meg! Te meg fogsz dögleni!'. A Myslowitzi 800 fős börtönben, amelynek a parancsnoka egy Auschwitzi 20 éves zsidó volt, a fiúk ürüléket öntöttek egy német fejére, azt mondták neki: 'szedd össze a szart' és amikor megtette, újra a fejére öntötték. A Glatzi fiúk úgy akarták a németeket a 'nem' mondásáról leszoktatni, hogy a fogaikat verték ki, egy zsidó fiú Neissében egy némettel kihúzatta a saját aranyfogát...
A Gleiwitzi lányok tüzet használtak. Lefogták a 14 éves német fiút, cigarettákat nyomtak ki a testén és benzint használva, göndör fekete haját meggyújtották... Végül elengedték, a német hazament, ágynak esett és kezét a fején tartva mint egy boxoló a szorítóban kiabált: 'Ne tedd'. A fejbőre molyette rongy volt... Ideggyógyászhoz küldték és az életfogytiglanilag kezelte. (John Sack Szemet szemért: A zsidók németek elleni bosszúja 1945-ben Basic Books, New York, 1993., 87-88 o.) "
"Az őrők ágyrudakat, vasrudakat, és a németek mankóit használták... Egyszer egy német kezeit és lábát összekötötték, fejét pedig úgy verték a falba, mint egy ágyúgolyót. A központban Shlomo kedvenc nyírfaszékeit használták, de elégedetlen volt alkalmazott őreivel és éjszakáról éjszakára megismételte a kínzást. A holttesteket reggelente a hullaházba vitték, és a halottak nevét Shlomo följegyezte.
A testek száma óriási volt. A németekkel verették egymást: egymás gerincére kellett ugraniuk és egymás orrát nyomni. Olyan erővel ütötték a németeket, hogy az egyiknek kiesett az üvegszeme. Az őrök megerőszakolták a német nőket, egy 13 éves kislány terhes lett, és arra tanították be a kutyáikat, hogy a német férfiak nemiszervét leharapják a 'sic' parancsra... ...
Idővel Shlomo táborában a németek háromnegyed része meghalt, és Shlomo kijelentette: 'Ami a németeknek öt év alatt nem sikerült Auschwitzban, azt én öt hónap alatt megtettem Schwientochlowitzban. (John Sack Szemet szemért: A zsidók németek elleni bosszúja 1945-ben Basic Books, New York, 1993., 106-107 o.)
Potulicében több német halt meg, mint ahány zsidó a háború alatt meghalt... 'Disznók'- kiáltották a zsidók, és korbácsolták a németeket, Így Myslowitzban naponta százan haltak meg. Grottkauban a németeket krumpliszsákokban temették el, de Hohensalzában bemásztak a koporsóba, ahol a parancsnok elpusztította őket. Blechhammerben a zsidó parancsnok meg se nézte a németeket, így látatlanul haltak meg. ...Az egész területen az állambiztonságnak 1255 tábora volt, amelyekben németek voltak, és mindegyikben a németek 25-50 százaléka meghalt. "
link