Célba ér a forint-lobby (Graphisoft, Richter, Wallis, Rába, Arago)?  

Szia!
.
Ami a Graphisoft vezetőit illeti, egyetértünk.
.
A másik felvetésed akkor volna helytálló, ha csak a külkereskedelem egyenlege befolyásolná az árfolyamot. Ám van ott egy másik tétel is a sok között, az pedig a tőkemérleg. A portfóliótőke ki- és beáramlást pedig döntően a reálkamatok határozzák meg, főképp most, amikor nincsen jelentős felértékelési spekuláció. Tehát a növekvő külkerhiányt fedezzük magasabb reálkamatok biztosításával portfóliótőke bevonzásával, hogy stabilan tartsuk az árfolyamot a -11-12%-os sávban, ezzel tartva az importált inflációt alacsonyabb szinten.
.
Üdv!

Lehet, hogy én nem tudok valamit, de tudtommal a forint lebegési sávja 30 százalék, amelynek az erős szélén van, tehát 27 %-ot biztos tud gyengülni. Ha az erős forint visszafogná az exportot, akkor nyilván gyengülne. Nem?
Amúgy pedig elszomorító, hogy a Graphisoft vezetői is a forintárfolyammal foglalkoznak a Graphisoft árfolyama helyett.

Járai ma megjelent (és korábbi) nyilatkozata egyértelműsíti, hogy az MNB nem támogatja a kormányzat által is verbálisan támogatott, vállalatvezetők által szorgalmazott alacsonyabb reálkamatot.
Ennek megfelelően a forint piacon érdemleges változás nem történt.

Nem kizart; a sokszor hangzottak alapjan,a forint jelenlegi erteke egyeseknek tul eros ,masoknak meg megfelelo,( bar en el fogadnam , hogy egyeseknek meg tul gyenge is, ha mondjuk kulfoldon szeretnenek vasarolgatni).Ez mindenki szemelyes perspektivajabol fuggoen igy van.Hogy tul eros e a Huf vagy sem, nem lehet egy szempontbol venni a dolgot,ha azt az egesz magyar gazdasag egeszere akarjuk vonatkoztatni, mi tobb egyetlen szempont alapjan terelni a vizet a magyar gazdasag egeszere,ugy,hogy az hogyan volna jobb allapotban.Okor iszik magaban. A jo rugalmassag kepesseg ,viszont segit azon , es azokon akik kepesek ra,hogy ne erje oket veszteseg kulonosebb mertekben. Egy berendezkedes,nem szamol valtozokkal,ezert - ami mulik nem kesik - a feltelen valtozas ki ranthatja,meg hozza nagyon kellemtlenul, a lepedot alola.
Szoval eroset, de meg se annyira abbol a forintbol.Na . Hat azt kell csinalni, hogy mindenki fogja a forintjait, amennyit csak bir,ha kell kocsis szekeren ,de vigye a legelso valuta atvaltohoz,es vegyen annyi U.S.Dollart vagy Eurot amennyit csak tud,es azt mind tegye zsebbe.Remelhetoleg nagy mennyisegu akcio lesz. Ettol a deviza piacon felertekelodnek ezek a valutak a kinalat csokkenes miatt , es a forint meg lertekelodik a tul kinalat miatt. Hamarosan amikor ugy tunik ,hogy mostmar sokkal tobbet adnak vissza azert ,amiert ,mint amit latszolag betettek, szepen vissza kell valtani az egesz zsebben levo valutakat forintra.Ekkor forintbol lesz ujra kevesebb ,es a Dollarbol es Eurobol ujra tobb, ezert a forint vissza ertekelodik az "akcio" elotti szintre. Adni- venni kell,hogy meg a tenyeretek is fustoljon a penztol.Es akkor mindenki jol jar,es en is jol jarok,ha beigazolodik mind ez.Ha megsem akkor van egy helyt allo,jo viccem,szereny karpotlas gyanant. Az viszont nem kerul penzbe senkinek.
Szerintem ha a lobby-nak nem is lesz sikere kozvetlenul,a forint gyengulesere en szamitani fogok.
JPMorgan 2002.okt.12

Sziasztok!
.
Vessünk egy pillantást a makroadatokra, miközben továbbra is tartom, hogy az idézett cégek az exportban 2-4%-ot képviselnek. Az árfolyam felül-alulértékeltsé gének mértékére vonatkozóan fogódzkodót jelentenek az exportteljesítmény-a datok. Ezek euróban számítva azt mutatják, hogy 2001. augusztusától 2002. márciusáig az exportteljesítmény átlagosan havi 3%-kal nőtt a gazdasági visszaesés ellenére! Majd 2002. áprilisában 9%-kal, májusban 7,3%-kal, júniusban pedig ismét 9%-kal. Kijelenthetjük tehát, hogy az export növekedése dinamizálódik az erős forint és a nyugati folyamatok ellenére.
.
Kamatváltozás rövidtávon. Itt két általam fontosnak ítélt szempontot nem árt figyelembe venni. Az egyik, hogy egy mai kamatdöntésnek nem a már kijött adatok szolgálnak alapul, a jegybank már nem követi az eseményeket, mint a csúszó leértékeléses rendszerben, hanem éppen ellenkezőleg, az inflációs célkitűzéses rendszerben igyekszik meghatározni azokat. Tehát ma azt kell nézni, hogy pár hónap múlva milyen folyamatok érvényesülnek, hiszen a kamatdöntés hatása is addigra jelentkezik. A másik általam fontosnak ítélt szempont, hogy megfelelő nagyságú reálkamat szükségeltetik ahhoz, hogy a most kiáramló bértömeget megtakarítássá konvertáljuk. Vagyis ne kerüljön egyből fogyasztásra. Ez roppant üdvös volna, mert ismét teret nyújtana a beruházások élénkülésének, másrészt a családok fogyasztási szintjét sem emelné azonnal túl magas szintre, amiből később visszalépésként élnék meg a megtakarítást.
.
Ideális reálfelértékelődés. Ez úgy néz ki, hogy a reálfelértékelődés a hazai és a külföldi infláció különbségéből adódik. Tehát idén kb 3%. Ezt kell fedezze a hatékonyságjavulás. Most ez szerintem teljesül. Ez a hosszú távon jelentkező reálfelértékelődés, a tavalyi kb 9-10% egyszeri hatás volt.
.
Kamatcsökkentés - fiskális politika. Hát valóban nem sokat tehet a fiskális politika, mert nem rá tartozik. Az ő feladata, hogy konzisztens legyen. Az én meglátásom szerint ma a probléma nem a monetáris politikával van, hanem a fiskálissal. Persze ennek vannak érthető, de kevésbé elfogadható okai.
.
Mennyire piaci a forint árfolyama. Szerintem csak annyira, amennyire minden jelentősebb valuta árfolyama a világon. A kamatpolitika egy indirekt eszköz a szabályozásra, de ezt ugye mindenütt alkalmazzák is. Sőt, a legtöbb helyen ugyanígy, inflációs célkitűzéses rendszerben. Ennek tudatában írtam, hogy ellentétben az előző rezsimmel, piacinak "mondható".
.
Ezek et összegezvén még mindig úgy látom tehát, hogy az adott cégeknek inkább a hatékonyság javításán kéne törni a fejüket, mint a lobbizáson!
.
ui: a reálfelértékel(őd)és ről tanulságos megnézni a hasonló posztkommunista országokban történteket!
.
Üdv,

Független jegybank =a demokrácia csődjének nyílt beismerése (a gazdaságpolitika terén)
Az a baj, hogy a jegybank hiába menne jó felé (nem mondom, hogy jó felé megy), ha a választott hatalom által irányított fiskális politika másfelé megy.
Az egyszeri ember meg elég rövidlátó, a többség nem is érti, miről van szó.
Lásd Flóra, aki sz***ik (már bocsánat, de ezt a hozzászólást nehéz másképpen minősíteni) a gazdaságra, lényeg az Ő törlesztőrészlete. Kollégám meg elvi alapon erős forintot akar (erős nemzet stb).
(nekem meg a jegybankihoz van kötve a FT alapú hitelem kamata, így ellenérdekelt vagyok személyesen, de azért egy ilyen fórumon szégyellném ezt ilyen primitíven vállalni, bár ha titkos népszavazással döntenénk a kamatról, kitudja megremegne-e a kezem, ha egyébként úgy ítélném meg, hogy magas kamat lenne a helyes)
Hazai viszonylatban (egyelőre) ezt az ellentétet nehéz látni, (most a Bokros csomagot hagyjuk, mert abból csak komcsizás lenne), de a Brazil példa egyértelmű: szigorú monetáris, el**** fiskális politika.
Nálunk nem ennyire vészes a helyzet, viszont megy a játék:
A jegybank (Járai) nem csökkenti a kamatot (+kamatemelés kilátásba helyezése), ezzel próbálván a kormányt szigorúbb fiskális politikára kényszeríteni. Kormány pedig törvénymódosítások kilátásba helyezésével próbálja zsarolni a bankot, hogy támogassa az expanzívabb gazdaságpolitikáját (ezt az EU nem nézné jó szemmel, így nem hiteles a fenyegetés).
Az a baj, hogy a végszámlát mi fizetjük meg. Az egyetnemértés pedig mindig pluszban felhajtja a kamatokat (bizonytalanság), amit az államadósság után fizetünk mindannyian.
Akkor lássuk a szakmai oldalt: (én a kamatcsökkentés híve vagyok)
nemrég volt egy ezzel foglalkozó részletes cikk, itt a portfólion
http://ww w.portfolio.hu/cikke k.tdp?k=3&i=23829
1. Gyakori érv: bizalom, inflációs várakozás. Szerintem 9.5%os kamatok mellett 4%os inflációt várni nem hat a bizalom irányában. Ilyen reál kamatok mellett vagy bődültes GDP növekedés kéne (5,5 %), vagy jelentős többlet az elsődleges költségvetési egyenlegben. Ellenkező esetben nő az államadósság, ami köztudottan az infláció egyik melegágya.
Fokozatosság híve vagyok, a gyors inflációcsökkentés szinte mindig feszültségeket hagy az árrendszerben
Liberális vagyok, mégis azt mondom, nem kell annyira rohanni az Euro-ért, mert látható, hogy a jelenlegi EU tagok nem lesznek hajlandóak kifizetni a gyors felzárkozás költségeit.
2. Valamekkora inflációra szükség van az árak átrendeződése miatt. Lélektanilag ugyanis (és gyakran a törvények sem engedik meg másképpen) egyszerűbb elfogadni azt, hogy nekem 2% fizetésemelés, neked 6%, mint azt, hogy nekem 4%al csökken a fizetésem.
Ez nem jó, de ettől még ez van. Küzdeni lehet ellene, de egyelőre figyelmen kívül hagyni nem lehet.
Az EU csatlakozási folyamat miatt ez fokozottan jelentkezik (a gazdasági válság kapcsán más országokban is jelentkezne ez az igény)
Korábbi véleményékre ragálva:
Mendietta: „3. A mai HUF/EUR árfolyam ellentétben az előző árfolyamrendszer-bel ivel piacinak mondható. Célszerűbb lenne tehát alkalmazkodni a piac ítéletéhez. Hol itt az áldott liberalizmus??”
Ha teljesen piaci lenne az árfolyam, akkor most nem lenne miről vitatkozni. Nem intervenciót sürgetünk, hanem kamatcsökkentést. A jelenlegi magas Ft árfolyamot ugyanis nem a jó külker + tőke/profit mozgás okozza, hanem a magas kamatok miatti a külföldiek HUF kötvény vásárlása okozza (az árfolyamra a kamat úgy hat, hogy a külföldi kötvényekhez képesti kamatprémium mértékével szabályozza, hogy a hazai befektetők mennyi külfödi, a külföldiek, mennyi hazai kötvényt vegyenek)
Kanyisz: „1 . Nem látom tisztán a hatást, mindenesetre érzésem szerint költségoldalon hasonló megtakaritás keletkezett, mint bevételkiesés (pl. energia, alapanyag.)”
Nos ezt tényleg nem olyan egyszerű modellezni, de azért egészen egyszerűen is meg lehet nézni dolgot alapszinten.
Külker mérleg: áruforgalmi egyenleg. Jelenleg többet importálunk mint exportálunk, tehát az erős forint valóban „megtakarítást hoz”, persze csak forintban számolva.
Na de ki fogja finanszírozni, azt, hogy többet hozunk be, mint amennyit kiviszünk?
A külker hiányt korábban a beruházások ellensúlyozták. Mostanában ez már nem olyan egyértelmű, a beruházások csökkentek, a hiány maradt (talán nőtt is, ezt most nem tudom pontosan? Majd valaki elmondja)
(itt most profit ki/be vitel túrizmus egyéb jövedelem transzportot nem vettem bele)
Ha ez így marad, akkor a hiányt a devizatartalékok rovására, vagy az eladósodottság növelésével finanszírozhatjuk.
E z utóbbi történt Braziliában, az árfolyamot hosszú ideig fentartották, aztán az adósság alatt összeroppanva, az árfolyam pillanatok alatt az eredeti felére harmadára, majd még lejebb zuhant.
A hiány csökkenthető a hatékonyság növelésével, és/vagy a FT árfolyamának csökkenésével.
A hatékonyság növelés szükséges/lehetséges , de nem megy egyik napról a másikra. Az erős FT sem segít igazán ezen.
Végül összefoglalva: Én is erős FTot szeretnék, de úgy vélem a jelenlegi erős szint bukást vetít előre (nem feltétlen abszolult értékben, de egy kamat és árfolyamcsökkenés később többet hozhat a konyhára).
A fiskális politikával szembemenő monetáris politika pedig szerintem mindig több veszteséget termel, mint amennyi hasznot hajt. (vagyis nem feltétlen rossz, a jelenlegi monetáris célkitűzés, csak nem passzol a jelenlegi gazdaságpolitikához)

Sajnos az MNB a kamatok megállapításakor nemcsak az inflációt, hanem az inflációs várakozásokat is élénken figyeli. Gondolom ennek az az oka, hogy nyitott és kicsi a magyar gazdaság. És év végére viszont mindenki az infláció emelkedését prognosztizálja.
Én is szeretnék kamatcsökkentést, és ahogy látom, nem vagyunk egyedül, de a fiskális politika ezen a téren nem sokat tehet.

Azt, hogy az árfolyam politika mennyire összetett kérdés, azt számomra jól mutatta az IEB-nek a Világgazdaságban megjelent, sávszélesítés időzítéséről szóló elemzése (akkor még nem történt meg a lépés). Az ideális időzítéshez meghatározott feltételek között olyanok is voltak, amelyek nem teljesülhettek egyszerre.
1. Van arra makrogazdasági képlet, hogy mekkora az ideális reálfelértékelődés, hétfőre megnézem pontosan. A képletben a GDP növekedése és az EU-M.o. infláció különbözete is szerepel. Azt tudom viszont, hogy tavaly ilyenkor az elemzők évi 7-8 %-os értéket tekintettek optimálisnak.
2. Szerintem a versenyképesség növelésének igen brutális módja lenne az, hogy "bukjon, aki nem bírja". Vannak erre más módszerek.

Sajnos nehéz a hatásokat komplexen nézni. Az az egy biztos, hogy vannak nyertesek és vesztesek, mindenkinek egy ilyen lépés nem lehet jó. Sőt a hatások időigényüket tekintve is különböznek.
Talán nem vitatható, hogy az alacsony infláció ill. árstabilitás az egész gazdaság szempontjából kedvezőnek tekinthető, ugyanakkor az MNB részéről is többször hangsúlyozták, hogy ennek reálgazdasági költségei is vannak. Valószínű ezekkel is "egyensúlyozni" kell időben, ugyanis demokrácia van, választási ciklusokkal. De persze ezek nem konkrét dolgok, inkább csak általánosítás.
Ugye az árfolyamot jellemzően a termelékenységgel, jövedelmezőséggel együtt célszerű vizsgálni. Aggregált szinten tudvalevő, hogy ezek a mutatók az intézményrendszertől függően (minimálbér-számla, egyéb adószabályok stb.) több torzítást is tartalmaznak. A termelékenységnél többnyire munkaköltség alapú mutatók léteznek, de számítanmi szoktak pl. profit alapú reálárfolyamot is. Nem tudom ki az, aki pl. nemzetgazdasági szinten fel tudja mérni, hogy mekkora költségmegatkarítási potenciál van a vállalati szektorban, mi az a határ, ameddig egy ilyen lépéssel el lehet menni. A választ feltehetően csak az utólagos munkaerőpiaci illetve beruházási statisztikák adják meg. Ezért azt mondanám, hogy az árfolyampolitika is csak egy gazdaságpolitikai mix elemként kezelhető.
Csak tapogatózhatunk a kutatóintézeti felmérésekkel, a szakmai fórumokon elhangzott viták értékelésével. Persze azért döntéshozó valaki, hogy a probléma komplex értékelésével próbáljon eredményes megoldást találni.

kedves greyhound
alapvetően egyetértek veled, nem is az borzasztott el, hogy a poltika témája az árfolyam, hanem az, hogy a fórumozók is csak hasból és idegből tudnak egy ilyen témában állástfoglalni.
Enne k egyébként oka is van. A szakma mélyen hallgat a kérdésben, nincsenek elemzések érvek, ellenérvek.
Magam egyébként balos lennék és inkább az erős forint pártján, mint ellene.:o)
Érveim?
1 . Nem látom tisztán a hatást, mindenesetre érzésem szerint költségoldalon hasonló megtakaritás keletkezett, mint bevételkiesés (pl. energia, alapanyag.)
2. Ha fejlettebbek akarunk lenni bírni kell a versenyt, nem megy a végtelenségig az olcsó Mo., mint gazdaságpolitikai és befektetésztönzési politika. Ez csak a 3. világba vezethet.
Üdv

Sajnos az árfolyampolitika is csak egy ilyen kérdés. Szerintem nem nagyon tudsz olyan államot mondani, ahol politikai megfontolások nem vezetik a gazdaságpolitikát.
Az már bebizonyosodott, hogy gazdaság intézményi feltételek nélkül nem működik. Aki csak a hűvös racionalitásra próbál támaszkodni, az sokszor igen megégeti magát.
Az árfolyampolitika kérdéseire adott válaszok általában nem feketék és fehérek, illetve csak rosszak vagy csak jók. A következmények közül nagyon sok csak szubjektíven ítélhető meg, ugyanis információk hiányában lehetetlen az objektív véleményalkotás. Ha pedig vannak szubjektív elemek, akkor milyen értékrendszer szerint döntsünk helyettük?
Egyébként itt lenne az alkalom, hogy valami igazán szakmai irányba tereld a véleményalkotást.

benéztem, mert kiváncsi voltam a forint erejével kapcsolatos véleményekre.
Nem találtam véleményeket, csak politikai állásfoglalásokat. Mindezt egy gazdasági ujság fórumán.:((

nem kell rögtön kiborulni. persze, hogy piaci alapú, a felvállalt gazdaságpolitika által kialakított reálkamatfeltételek mellett. Ne értetlenkedjünk, a cégek azért vetették fel ezeket az észrevételeket, mert úgy vélik, hogy a forint erősödése nem áll párhuzamban a gazdaság belső teljesítményével és csupán a magas reálkamatot eredményező monetáris lépéseknek köszöhető a forint ilyen mértékű erősödése. Nincs arról szó, hogy az MNB-t folyamatos intervencióra szólítanák fel a forint gyengítésére, vagy a sáv asszimetrikus szűkítését kívánnák. (A 2-es és a 4-es pont elolvasása pedig időpazarlás volt részemről.)

felre lehet tenni, persze, de azert a nevsor (wallis, arago, a ket ceget egyszerre kepviselo jancso, es bizonyos szempontbol erik b. is ide tartozik) ismereteben homokba dugnank a fejunket, ha a lobbi politikai stichjet figyelmen kivul hagynank...

"Az említett cégek között akad egy-kettő, ahol köztudottan szoclib elkötelezettségű vezetőket találhatunk..."
És akkor a többi nemszoclib viszont ennek ellenére is ugyanazt mondja, mint a szoclibek.
Kedves Mendieta, nem kéne neked időnként félretenned ezt a szemléletet?

"Ha jól emlékszem év végéig már nem várnak változást a kamatokban az elemzők."
Ha jól emléxem, én meg várok.
Mivel az inflaszámok alá is tudnák eztet támasztani.
De majd megláttyuk persze.

Na sziasztok!
Azért ide kívánkozik néhány dolog.
1. Az említett cégek exportteljesítménye az összes magyar exportnak mintegy 2-4%-át képviselik. Tehát nem igazán reprezentálják...
2. Az említett cégek között akad egy-kettő, ahol köztudottan szoclib elkötelezettségű vezetőket találhatunk...
3. A mai HUF/EUR árfolyam ellentétben az előző árfolyamrendszer-bel ivel piacinak mondható. Célszerűbb lenne tehát alkalmazkodni a piac ítéletéhez. Hol itt az áldott liberalizmus??
4. Akkor ki kérhetett kompenzációt, amikor sorozatosan leértékelték a forintot a Bokros-csomag keretein belül, nem 10%-kal hosszú hónapok alatt, felkészülési időt hagyva!!!...
Azóta nagyjából egyensúlyban sikerült fejlődni. Túlvagyunk azokon a problémákon, amit a Bokros-rövidtávú-pol itika drasztikus módszereivel kezeltek, s megengedhető a forint visszaerősítése. Persze ha a mai helyzetet nézem (egyensúly), már értem, miért ez a fenenagy egyetértés. Muszály elinflálni a szociális csomagjukat, az előző kormány elképzelései szerinti juttatásokat, látom körvonalazódni az újabb megszorításokat. Ez tényleg a régi-régi rutint idézi....
5. Ha már a jövőnél tartunk, kormányok, csomagok ide vagy oda, a forint, mint az összes konvergencia-ország valutája hosszabb távon reálfelértékelődésre ítéltetett. Ez törvényszerű. Piaci folyamat megint.
Summa summárum, jobb lenne a hatékonyságjavításon törni a fejeket a lobbizás helyett!
Üdv,

Ha jól emlékszem év végéig már nem várnak változást a kamatokban az elemzők. Végre csökken az infláció, igaz ez az egyetlen +, de ezt már jó néhány éve ígérték.
Hátha év végére az EU-ból is lesz egy-két jó hírünk, az is segítene.

Dear Flora!
Érdekünk egy erős forint, de szerintem a 12% mögött nincs valós gazd-i teljesítmény.(túl erős) Sok a jóból!

Flora,
ez egy kicsit politikai megközelítésnek tűnik.
Az mindenesetre cinkes szitu lenne, ha a forint tovább erősödik - fedezeti ügyletekkel már nem hozható be az üzemi szinten elveszett profit - hatékonyságoldalról másfél év alatt 12% nem gazdálkodható ki - s végül marad a létszámleépítés (tételezzük fel, hogy Te is beleesel a leépítésbe - vagy egy euró alapú lakáshitellel rendelkező... ... .. .. . ebben a helyzetben mi a megoldás?)

Minden bizonnyal megkérhetem ezen cégeket, hogy vállalják át az euro alapú lakáshitel törlesztésem megnövekedett forint részleteit is?
Kevesebb fizetést a management-nek, meg az elnökségi tagoknak, és máris nem lesz olyan rossz a mérleg!!!
Nekem igenis nagyon megfelel az erős Forint!!!
Medgyessy Úr! Nem ezt vártam Öntől!
flora

a forinterősödés már jóval az öt cég asztalverése előtt is kampánytéma volt. max. ezek ültek fel egy hullám hátára, nem hiszem, hogy ők csinálták volna. nem a farka csóválja a kutyát :)