Jópáran "reménykedtek", hogy a banki betétből való kiszállás a tőzsdére hozza a pénzeket, sajnos ez "elenyésző" összeg lehet...
Pénteken tette közzé a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a hitelintézeti szektor júliusi összevont mérlegének statisztikáját, mely szerint a magyar háztartásoknak a hónap végén összesen 7143,6 milliárd forintnyi betétük volt, ebből 6218,3 milliárd volt forintbetét, 925,3 milliárd pedig deviza. Nagy változás főleg a forintbetétek piacán volt tapasztalható az előző hónaphoz képest, 179,3 milliárd forintot vettek ki a bankból a háztartások. Az év elején még 6640,6 milliárd forint volt a forintbetétek összege, vagyis hét hónap alatt 422,3 milliárd forintnyi megtakarítás "olvadt el".
A jegybank korábbi statisztikái azt mutatják, hogy az átrendeződés két legnagyobb nyertese az állampapír és a befektetési alap, melyek a jelenlegi kamatszint mellett már egyértelműen vonzóbbak a betéteknél. Júliusban az is erősítette a befektetési piac átrendeződését, hogy augusztus elejétől vezette be a kormány a hatszázalékos eho-terhet a legtöbb eszközre, valószínűleg ez is közrejátszott abban, hogy jelentős összeg tűnt el a bankbetétekből. Az viszont egyelőre nem látszik egyértelműen, hova ment a júliusban felszabadított 180 milliárd forint; magyar állampapírokban 90 milliárd forint jelent meg, a pénz másik felét viszont talán csak augusztusban fektették be újra. Vagyis könnyen lehet, hogy a következő statisztikában megjelenik majd egy jelentős új tétel a háztartások befektetéseinél, hiszen ha például tartós befektetési számlát (tbsz) nyitottak a bankbetét helyett, akkor az abba fektetett összeg lehet, hogy augusztusban mutatkozik meg valamelyik eszközosztályban.
Pénteken tette közzé a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a hitelintézeti szektor júliusi összevont mérlegének statisztikáját, mely szerint a magyar háztartásoknak a hónap végén összesen 7143,6 milliárd forintnyi betétük volt, ebből 6218,3 milliárd volt forintbetét, 925,3 milliárd pedig deviza. Nagy változás főleg a forintbetétek piacán volt tapasztalható az előző hónaphoz képest, 179,3 milliárd forintot vettek ki a bankból a háztartások. Az év elején még 6640,6 milliárd forint volt a forintbetétek összege, vagyis hét hónap alatt 422,3 milliárd forintnyi megtakarítás "olvadt el".
A jegybank korábbi statisztikái azt mutatják, hogy az átrendeződés két legnagyobb nyertese az állampapír és a befektetési alap, melyek a jelenlegi kamatszint mellett már egyértelműen vonzóbbak a betéteknél. Júliusban az is erősítette a befektetési piac átrendeződését, hogy augusztus elejétől vezette be a kormány a hatszázalékos eho-terhet a legtöbb eszközre, valószínűleg ez is közrejátszott abban, hogy jelentős összeg tűnt el a bankbetétekből. Az viszont egyelőre nem látszik egyértelműen, hova ment a júliusban felszabadított 180 milliárd forint; magyar állampapírokban 90 milliárd forint jelent meg, a pénz másik felét viszont talán csak augusztusban fektették be újra. Vagyis könnyen lehet, hogy a következő statisztikában megjelenik majd egy jelentős új tétel a háztartások befektetéseinél, hiszen ha például tartós befektetési számlát (tbsz) nyitottak a bankbetét helyett, akkor az abba fektetett összeg lehet, hogy augusztusban mutatkozik meg valamelyik eszközosztályban.
Richter topik
Az elemzők hosszabb távon vonzónak tartják a Richtert, ezért ajánlásukat felhalmozásra módosították. A célárfolyamot viszont a korábbi 47 580 forintról 46 310-ra rontották, azzal párhuzamosan, hogy a belföldi értékesítési előrejelzéseiket is lejjebb vitték.