PANNONPLAST TOPIC  

Pannonplast: vett és el is adott Bokorovics

2007.08.23 16:22
A Pannonplast bejelentette, hogy Bokorovics Balázs, a Pannonplast Nyrt. Igazgatóságának elnöke 2007. augusztus 23-án a BÉT-en az Erste Befektetési Zrt. közreműködésével Bokorovics Balázs 7,100 db Pannonplast Nyrt. részvényt vásárolt és adott el 6,700 forintos áron. Bokorovics Balázs tulajdonában lévő részvény darabszám változatlanul 135,000 db maradt.

Lehet, hogy ma? 1500 db van itt 7000 Ft körül,ha azt kikapják...

ez mikor indul be?

Esetleg a közgyűlési előterjesztéseket lehet nézegetni a PP honlapon. Nekem egyrészt az tetszik, hogy "több külföldi vagyonkezelőtől érkezett olyan javaslat, hogy a Társaság fontolja meg a részvények névértékének a csökkentését", másrészt, hogy az Igazgatótanácsba új tagnak egy energiaipari hátterű személyt, Briglovics Gábort javasolják. Tehát a megújuló energiaipari stratégia IT szinten is megfelelően képviselve lesz.

Én nem tudok semmi újról. 31-én közgyűlés,akkor okosabbak leszünk.

Na mi újság a pannonplastnál , tudtok valamit?

mai nap nagyobb forgalma volt.Átkötés volt?
Jó éjt!

link

Greenfo - Hírek

Mégis káros a bioüzemanyag?
[2007. jan. 16. 8:55]
A környezetvédő szervezetek élesen bírálták Brüsszel legújabb terveit, amelyek célja a bioüzemanyag 10 százalékos részarányát biztosítani az európai közúti szállításban 2020-ra. A zöldek egyre szélesebb körben vallják, hogy a bioüzemanyag végső soron sokkal több kárt okoz, mint hasznot.

Az Európai Bizottság energiapolitikája kötelezően előírja, hogy 2020-ig az EU energiafelhasználásának 20 százalékát megújuló energiaforrásokból kell biztosítani. Ezt egészíti ki a 10 százalékos bioüzemanyag-terv, amely a kőolajfüggőség enyhítésében játszana jelentős szerepet. Jelenleg a szállításkor elhasznált energiából származik a kibocsátott üvegházhatású széndioxid egyharmada, aminek 98 százalékát a kőolaj rovására írják.

Az EU a 2003-as bioüzemanyag direktíva alapján nem kötelező célként határozza meg, hogy 2010-ig a benzin és a dízelolaj 5,75 százalékát bioüzemanyagra kellene váltani. A Bizottság azóta elismerte, hogy ezt a célt nem lehet elérni.

Szójaföldek az Amazonasnál?

A bioüzemanyagot „szénsemleges” energiaforrásként ünnepelték, mivel felhasználása során elméletileg nem bocsát ki több széndioxidod, mint amennyit egy növény elhasznál a növekedése során. Mi több, bizonyos állítások szerint a bioüzemanyag csökkentheti a levegőszennyeződést és a hulladék mennyiségét is. A Bizottság érvei közé tartozik általában az is, hogy a megújuló üzemanyag előállítása új állásokat teremt, új jövedelemforrást a mezőgazdaságnak, egyúttal segíti a kiotói célok elérését, továbbá Európa energiaforrásainak diverzifikálását.

Egyes környezetvédelmi szervezetek ezzel szemben érveket sorakoztatnak fel annak igazolására, hogy a bioüzemanyag végső soron káros lehet. A bioüzemanyag iránt megnövekvő kereslet miatt szegény országok olyan jelentős területei eshetnek „áldozatul”, amelyek létfontosságúak a táplálék biztosítása szempontjából, főleg Délen. Ez esetenként akár az ökorendszerek felborulásához vezethet, például akkor, ha a brazíliai Amazonas esőerdőinek területét szójaültetvényekkel népesítik be.

Repce helyett faforgácsból

Bizonyos számítások szerint a bioüzemanyag előállításához több energiára van szükség, mint amennyit az előállított anyag maga tartalmaz. Az ültetvényeket kiszolgáló infrastruktúra kiépítése további környezetrombolással jár. A felhasznált vegyszerek szintén kárt okoznak, és veszélyeztetik az emberek egészségét. Külön is kényes, sokat vitatott kérdés a genetikailag módosított termények felhasználása a bioüzemanyag előállításában.

A problémák legalább részleges megoldása érdekében a Bizottság második generációs bioüzemanyag kialakítását tervezi, amelyet cellulóz alapú, illetve faanyagból nyernének, például szalmából, faforgácsból, trágyából. Brüsszel érvelése szerint ez sokkal kedvezőbb lenne, mint az első generációs bioüzemanyag, amelyet többnyire cukorrépából és repcéből állítanak elő. Az új bioüzemanyag energiahozama és minősége jobb lenne, kevesebb üvegházhatású gáz keletkezne, előállításához pedig a nyersanyagként betáplált biomassza széles skálája felhasználható. Emiatt kevésbé jelentene konkurenciát az élelmiszeriparnak. A technológia egyelőre kidolgozás alatt áll.

Vita a civilek között is

Az európai biotechnológiai ágazat támogatja az EU törekvéseit. Az EuropaBio ipari csoportosulásnak az úgynevezett fehér biotechnológiáról készült tájékoztató tanulmányából kiderül, hogy biomasszából már sikerült etanol-alapú üzemanyagot előállítani. Az enzimek felhasználása által felszabadulhat a mezőgazdasági és erdészeti hulladék-forrás, ily módon alternatív jövedelemforrást teremtve a gazdálkodóknak.

Óvatosabban fogalmaz az Európai Vegyipari Tanács: „A CEFIC üdvözli a bioüzemanyag elismerését, amely jelentős szerepet játszhat a klímaváltozás elleni küzdelemben”, ám megkérdőjelezi új, merész célok megfogalmazását még mielőtt a korábbi célokat sikerült volna elérni. A CEFIC javasolja a 2010-es célok elérését meghiúsító tényezők vizsgálatát.

Latin-amerikai civil szervezetek az EU-hoz intézett nyílt levélben bírálják a bioüzemanyag aránytalan használatát, hangsúlyozzák a klímaváltozásban várható negatív szerepét, és azt, hogy az újításnak a Dél látja majd kárát. „Igen valószínűtlen, hogy Európa képes saját termelésből fedezni bioüzemanyag-szükségletét, így a pótlás nagy valószínűséggel más területekről származik majd” - írják. Szkeptikus a Greenpeace is, amely szintén a bioüzemanyag környezetkárosító hatása miatt aggódik.

Az Európai Bioetanol Üzemanyag Társaság (eBIO) üdvözölte a 2020-as célok megfogalmazását, azt, hogy az Európai Bizottság megértette: a bioüzemanyag kötelező használata a legjobb módja az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és a kőolajfüggőség csökkentésének.

A 2020-as célokat tartalmazó javaslatot a Bizottság március végéig készíti el.

Forrás: euractiv.hu

link


Bioüzemanyagok: ugrás a sötétbe
2007. április 16. (11. oldal)

Erdősi Csaba
Milliárdok ömlenek a bioüzemanyag-üzletbe, pedig a fosszilis eredetű üzemanyagok mezőgazdasági termékekkel való helyettesítése már nem látszik olyan optimális megoldásnak, mint amikor az Európai Unió elhatározta a biológiai eredetű benzin és gázolaj támogatását. Idehaza például a teljes repcetermés és a napraforgó-felesleg sem elég ahhoz, hogy teljesítsük a 2010-re kitűzött biodízelcélt, bioetanolból pedig annyit akarunk gyártani, amenynyihez a teljes magyar kukoricafelesleg két és félszerese kellene.

Nincs könnyű dolga annak, aki egyértelmű számokat szeretne találni a biológiai eredetű üzemanyagokkal kapcsolatban. Nem tudjuk például – pedig ennél alapvetőbb információ talán nincs is –, hogy a bioetanol és a biodízel előállításának és közlekedési célú felhasználásának milyen az energiamérlege, vagyis hogy mennyi energiát kell felhasználnunk egy liter bioüzemanyag előállításához, s mennyit nyerünk ki ebből, ha azután elautózzuk. Az energiahatékonysági mutatók annyifélék, ahány kutatóintézet vagy tudós foglalkozik a témával. Van, aki szerint a módszer energiamérlege egyértelműen negatív, vagyis a bioüzemanyagok előállítása több energiát igényel a kinyerhetőnél, mások szerint az egyenleg vastagon pozitív, s megfelelő technológia mellett akár az 1:2,4-hez arányt is elérheti. Valódi, alátámasztott és mindenki által elfogadott adatok híján megjósolni sem lehet, hogy a bioüzemanyagok részarányának növelése eléri-e a kívánt környezetvédelmi hatást – az üvegházhatásért s ezen keresztül a globális felmelegedésért felelős szén-dioxid légköri koncentrációjának csökkentését – vagy sem. Némiképp tisztább képet alkothatunk azonban arról, milyen változásokat hoz a bioprogram a mezőgazdaságban. Az Európai Unió 2010-re 5,75 százalékos bioüzemanyag-részarányt vár el a tagországoktól, s bár az még kérdéses, hogy ez teljesíthető-e, az elvárás óriási pénzeket mozgat meg. Magyarország például a következő hét évben uniós forrásokkal együtt öszszesen 45 milliárd forintot szán az alapanyagokat termelő gazdák és a feldolgozóüzemek támogatására, s az Agrárgazdasági Kutatóintézet nemrégiben megjelent tanulmánya szerint a támogatás reményében 2006 őszéig több mint húsz helyszínen 7,5 millió tonna kukorica és egymillió tonna búza bioetanollá alakítására alkalmas beruházást jelentettek be befektetői csoportok. A számokból egyértelmű, hogy a hazai termelésre alapozva ennyi üzem nem élhet meg egymás mellett, lévén tavaly Magyarországon összesen termett 8,3 millió tonna kukorica, de ebből feleslegesnek csupán hárommillió tonna bizonyult. A befektetők így vélhetőleg óriási harcot fognak majd vívni az alapanyagért, és kénytelenek lesznek importforrások után nézni. Ez alátámasztja azokat a félelmeket, amelyek szerint a bioüzemanyag-gyártás szociális szempontból elfogadhatatlan, mert elveszi a termőterületet a hagyományos, élelmiszer- vagy takarmánycélú termelés elől. Búzafeleslegünk is csak éppen fedezi a bejelentett beruházások kapacitásigényét: 2006-ban 1,2 millió tonna gabonát lehetett volna felhasználni etanolgyártásra.
Bár a beruházói igényeket nem fedezi a magyar gabonatermés, az 5,75 százalékos részarány eléréséhez bőven elegendő. Nem ez a helyzet azonban a biodízel-előállításhoz szükséges olajos magvakkal. 2010-ben, 2,8 millió tonnás gázolaj-felhasználást feltételezve, a brüsszeli részarányok eléréséhez 183 ezer tonna biodízelt kell gyártanunk. Ehhez a fent már idézett tanulmány szerint 555 ezer tonna repcemagot kellene feldolgozni, miközben a teljes magyar termés nem éri el a 250 ezer tonnát. Ha ehhez hozzáveszszük a napraforgótermésnek azt a részét, amely az étolajgyártáson felül megmarad, még a belső fogyasztási igények kielégítésére sincs elegendő alapanyagunk, a sokat emlegetett exportigényekről már nem is beszélve.
A fentiek alapján nem véletlen, hogy a zöldek is óvatosan állnak a bioüzemanyag-kérdéshez. Most úgy látszik, hogy a termesztés nagyüzemi módszereken alapul majd, óriási táblákon alakul ki egykultúrájú növénytermesztés öntözéssel és nagyarányú műtrágyázással magasra tornázott termésátlagok mellett, s ha a termés még így sem lesz elegendő, újabb érvet kapnak kézhez a génmanipulált növények termesztéséért küzdő lobbicsoportok. Beliczay Erzsébet, a Levegő Munkacsoport szakértője szerint ez nem járható út, helyette inkább azt kellene elérni, hogy egy-egy kisebb régió, közösség találja meg a saját boldogulását azáltal, hogy a biobenzin alapanyagát helyben termeszti meg, az üzemanyagot helyben állítja elő, és helyben is használja fel. Az igazi megoldás azonban a biológiai eredetű üzemanyagok második generációjának megjelenése lenne, ami lehetővé tenné, hogy a benzint már ne élelmiszernövényekből, hanem mindenféle erdészeti és mezőgazdasági hulladékból állítsák elő.

Kiadja a Nemzet Lap és Könyvkiadó Kft. © 2001

talán érdekel valakit ez a cikk is.Fontos infók vannak benne!!

Zöldül a Tesco? - Bioetanolt árulhatnak...

2007.08.13 09:18
85%-nyi bioetanolt tartalmazó üzemanyag forgalmazásáról folytat tárgyalásokat a Tesco, így a jövőben a jelenlegi mindössze három benzinkút helyett a Tesco csaknem ötven kútjánál is lehet majd kapni a környezetkímélő naftát - írja a Napi Gazdaság cikke, mely az információt megerősítettként tálalja, azonban az nem szerepel benne, hogy várhatóan mikortól indul a forgalmazás.

Hirdetés


A folyamatban lévő beruházásoknak köszönhetően jövőre akár egymillió tonna kukoricát is feldolgozhat bioetanolnak a Hungrana Kft, mely igen tetemesnek mondható annak fényében, hogy az idén az aszályos időjárásnak köszönhetően becslések szerint körülbelül 5 millió tonna terem majd a gabonából az országban.

Sipos Domonkos ügyvezető igazgató szerint a hazai piac még gyerekcipőben jár, hisz alig van még olyan autó az országban, mely képes a 85%-ban bioetanolt tartalmazó E85 üzemanyaggal működni. Mint ismeretes, jelenleg a kutaknál kapható benzin literjének 4.4%-át bioetanol teszi ki és a hagyományos üzemű autók mintegy 15%-os részarányig tolerálják a növényből készült helyettesítőt.

A Hungrana bízik abban, hogy 2020-ra a Magyarországon felhasznált üzemanyagok 20%-a már bioetanol lesz és látszólag a kínálati oldal más szereplői is készülnek a fellendülésre: a Napi Gazdaság megerősített információi szerint a Tesco tárgyalásokat folytat arról, hogy mintegy 50 benzinkútjánál forgalmazni kezdi az E85-öt. Ez nagy előrelépés lehetne azt követően, hogy jelenleg az országban 3 kútnál lehet tankolni a környezetbarát üzemanyagból.

Mint ismeretes, a bioetanol leginkább kisebb adótartalma miatt olcsóbb a benzinnél, melyhez árát kötik, jelenleg literjéért 210 forintot kell fizetni. Az alapanyagár a költségek 60-70%-át adja, így a kukorica árának emelkedése akár veszteségessé is teheti a magyar gyártást.

K-Mezon,
Részemről kihagynám :) (Gyuri, egyéként is ellenzi azonosneműek házasságát)

Tessék, a másik oldal:

"Igaza van Fidel Castrónak, hogy a bioetanol nem megoldás az energiaválságra, mert súlyosbítja az éhínséget az élelmiszer-termelésből kivont területekkel. Brazíliában a világ éghajlatát is befolyásoló Amazonas újabb erdői kerülnek veszélybe a bioetanolt szolgáló cukornád terjedésével. A jövőjére gondoló emberiségnek más megoldást kell találnia, alighanem az autóforgalom korlátozásával....."
Na persze...

... akkor hozzá is kell menni bokorhoz egy fogadóban? -:)....

Hát, kétesélyes a dolog, elvileg 6400 megfogja,a korábbi kitörési pont, ill támasz kb itt van a 20 napos mozgóátlag, elöször azt mondanám vétel...aug. vége nem sokára itt leledzik.
Korai még erre a piacra bármit is mondani,
Elhúzodhat a lejtmenet.
Szóval, azt mondom 20 napos mozgóátlag lehet elég lesz, Szeptemberig.
Egyáltalán nem garancia hogy új csúcsra megy...ezt is kalkuláld bele,(jó esetben)felmegy a régi csúcsra aztán szevasz...
Ettől még hosszútávra bika a papír. Óvatosan a határídővel....

az van most.. de holnap lesz-e????
érdemes messzebbre is nézni....

én is ezen a vélmenyen.. vagyok.
nagyon burutál vételi erö van 6500 on :))