Topiknyitó: Törölt felhasználó 2007. 02. 14. 13:19

roman tozsde  

Europa legerdekesebb es legtobbet igero piacan dolgozom!

Ha kivancsiak vagytok,irjatok !
Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
Törölt felhasználó 2007. 09. 21. 20:07
#620
link

Ha lesz időm, majd reagálok, és elküldöm a szerkesztőnek is, mert ennyi ténybeli tévedést, és félremagyarázást már rég olvastam-- a cikk szándéka egyértelmű...
Törölt felhasználó 2007. 09. 21. 09:17
#619
A Biofarm, bukaresti gyogyszergyar, 73.5%-os tokeemeleset megszavaztak a reszvenyesek. A ceg tulajdon levelet kapott az allamtol egy, a szekhelyehez kozeli telekre, ezaltall az Allami Vagyonkezelo a telek ertekeben reszvenyesse valik , a tobbi reszvenyes pedig, hogy megorizze tulajdonhanyadat, reszvenyt jegyezhet neverteken ( 0.1lej), 100 reszveny utan 73.5-et. Fordulo nap oktober 5. Vagyis azok akik oktober 2-an legkesobb megvasaroljak a reszvenyt, jogosultak resztvenni a tokeemelesben. Fontos tudnivalo, hogy a BIO tobbsegi tulajdonosa az 5 SIF es a BRK . Tavaly az ATB privatizacios tenderere jelenkezett a BIO es a foreszvenyesekbol allo szindikatus. Iden decemberben valoszinuleg ( mivel igy allami tulajdon is van a cegben) meg nagyobb eselyuk van az arveresen.
Törölt felhasználó 2007. 09. 20. 08:32
Előzmény: #616  Törölt felhasználó
#618
Amit én levettem, a BRK talán kockázatosnak itéli meg a mostani piaci helyzetet, ezért nem a tőzsdén vásárol (habár egy ilyen vásárlás előkészítése több hónap is lehet)- egyébként nem hiszem, nem lenne fellelhető még megfelelő célpont, ami a hivatalos indoklásban szerepelt.

A vásárolt céget nem ismerem- lehet, tőzsdére akarják majd vinni, és ezzel egy új tevékenység jelenik meg a Broker Clujnál (nem az első nem tőzsdén szereplő cég, amiben a BRK tulajdont szerez)-- mint írtam, nagyon erős állami és tőzsde szándék, hogy minél több cég legyen a tőzsdén.

Törölt felhasználó 2007. 09. 20. 07:29
Előzmény: #616  Törölt felhasználó
#617
A Facos Suceava, kelet Europa egyetlen olyan husfeldolgozoja, ameik egy 2 milio euros SAPARD befektetes kovetkezteben, az EU A tipusu besorolasat kapta, vadhus feldolgozasara es exportjara. Emellet termeszetesen feldolgozhat es exportalhat diszno, marha es csirke -hus alapu termekeket is.
Szerintem a kovetkozo olyan ceg amit a BRK fog bevinni a tozsdere.
Törölt felhasználó 2007. 09. 20. 04:42
#616
Mi a velemenyetek a BRK & Facos Suceava tranzakciorol?

link

Szeretnem pozitivan megkozeliteni ezt a tranzakciot de a fellelheto informaciok nem segitenek benne. Tudtok-e venetlenul valamirol evel a tranzakcioval kapcsolatban ami nincs benne a hirekben?
Törölt felhasználó 2007. 09. 19. 09:27
#615
09:07-kor:

Symbol Price Var (%)
OLT 1.0400 4.00
RRC 0.1170 3.54
BRD 28.0000 3.32
SIF3 2.5000 3.31
SIF2 3.5700 3.18

BET-FI: 3,14%!
Érdemes lett volna kockáztatni talán, SIF-eket v. BRD-t venni. Persze .5-ös Fed kamatcsökkentés egy kissé erős, .25-öt valószínűbbnek véltük.
Törölt felhasználó 2007. 09. 17. 12:58
#614
Én személy szerint inkább örülök neki, nagyon sokat erősödött az elmúlt másfél évben, ez nyilván az exportáló cégek kárára ment.

Közvetlenül (és inkább rövid távon) persze a RON alapú befektetések értéke is csökken
Törölt felhasználó 2007. 09. 13. 20:46
Előzmény: #612  Törölt felhasználó
#613
Edoka, magyarazd mar meg nekem, hogy miben segit a tozsdeforgalom noveleseben tovabbi cegek bevezetese?

Ha az atlagos napi forgalom 15 millio euro es 2700 cegre van mar most leosztva, ha 2701 vagy akar 2800 ceg lesz bevezetve mibol gondolod hogy pl. atlagos 16 milliora fog emelkedni a forgalom?
Törölt felhasználó 2007. 09. 13. 19:54
Előzmény: #611  Törölt felhasználó
#612
Nem 2700, hanem 2237 részvény van a Rasdaqon, pontosítok, és pedig a három kategória szerint:
I-R 9
II-R 11
III-R 2217

Amit te 660-nak néztél az szerintem az A betűvel kezdődő részvények csupán... habár nem teljesen egyértelmű a lista szerintem sem (vannak nem A-val kezdődőek is benne, igaz nem sok).

A tőkebefektetések forrása javarészt nem magánszemélyek, hanem az intézményi befektetők mindenhol- a román tőzsdén pl. a teljes részvénytömeg kb. 50% külföldiek, jórészt alapok kezében van (Morgan Stanley, MEI, East Capital, ciprusi offshore cégek). Ehhez ha hozzáveszed a SIF-eket... számold ki. A magánszemélyek súlya lényegesen kisebb.

Egy céget a világ több tőzsdéjén is bevezethetnek, aminek sok oka lehet- pl. MOL, OTP-- ezeket az USA-ban is kereskedik ADR-ként, vagy a Nokia, amit bevezettek vagy öt tőzsdére-- így szinte 24 órán keresztül lehet kereskedni.

Amit a nyugdíjakról vélsz, hogy jóhelyre került, az tkp. az ún kínálati oldali és egy kicsit a keynesi gazdaságpolitika lényege. A Reagen kormányzat is hitt benne a nyolcvanas évek elején, egy tipikus republikánus gondolatmenet, faragjuk le az adókat, illetve költekezzünk (az állam), és akkor majd az emberek többet költenek, és ez majd jó lesz a gazdaságnak. Többnyire ez a történelemben nem működött. A legtöbb mérsékelt, középvonalas közgazdász szerint a belső fogyasztási keresletbővítéssel nem lehet gazdaságot fejleszteni, hanem (vállalati) beruházással és exporttal. Romániában egyelőre még nagyrészt a beruházás húzza a gazdasági növekedést, de hirtelen bér- és nyugdíjnövekedések hatására ez eltolódhat.

Nem kioktatásnak szántam, de egyetemet végzett közgazdász vagyok, hét év, főként pénzügyes- elemzői gyakorlattal.
Törölt felhasználó 2007. 09. 13. 14:56
Előzmény: #609  Törölt felhasználó
#611

Nem talalnak az informacio forrasaink es logikank az teny.

A BVB weblapja szerint ~650 ceg van jegyezve a tozsden Rasdaq es BVB kozosen:

www.bvb.ro/Companies/ListedCompanies.aspx

tobb kozulluk mar "nelistat". Tovabbi reszletre nem terek ki de nehany infot belinkeltem a Transylvania.info foruman:

link

Teny, hogy Juliusban pl. 11733 maganszemely vasarolt reszvenyt. Kivancsi lennek hogy hanyan voltak pl. a magyar tozsden. Amig ez a szam nem emelkedik meg legalabb 500.000-re nincs sok ertelme ujabb papirokat vinni a piacra.
Ez az egyik ok pl. hogy az RDS miert a Londoni piac fele kaccsintgat...

Ami a nyugdijakat illeti szerintem nagyon inteligens lepes volt a kormany reszerol.
A nyugdijpenzek nem takaritodnak meg hanem visszaforognak a gazdasagba. Nagyobb gazdasagi tevekenyseg eseten (pl. tobb mosoport vagy kenyeret adnak el) nagyobb bevetelhez jutnak a vallalatok es emelhetik a fizeteseket.

Rovid tavon megno a koltsegvetesi hiany de gazdasagi strategiat nem par honapos tavra terveznek...
Törölt felhasználó 2007. 09. 13. 14:37
#610
jegyzés után 6%-al fentebb az árfolyam a kalkuláltnál-
az augusztusi BRK jegyzés formáját hozza de inkább alulról

és jelentős eladás bennfentes részről
Törölt felhasználó 2007. 09. 13. 13:00
Előzmény: #608  Törölt felhasználó
#609
Miért baj, ha több cég van a tőzsdén, nagyobb a forgalom? Egyébként a Rasdaq-on több mint 2700 cég van- nekem ez egyáltalán nem fáj. A tőzsdei cégek próbáljanak bevonni tőkét a fejlődésükhöz, a tőketulajdonosok pedig jól válasszák meg, mibe fektetnek.

A BVB kapitalizációja egyébként az év eleje óta kb. 30%-al nőtt, a Rasdaq-al együtt az idén már nagyobb mint a BÉT.

Ha visszaolvasol, látod, a nyugdíjreform kapcsán átgondolták, hogyan lehetne a tőzsdére terelni a nyugdíjalapok pénzét. Nem rossz gondolat.

Persze mindig lehet többet tenni, és rosszabbat is. Pl. a nyugdíjak emelését nem tartom jó ötletnek, elszállhat a költségvetés, de valószínűleg a hiány így is messze alatta marad a magyarországinak- 2007-ben 3% alá várják. A költségvetés és a gazdaság általános állapota pedig nyilván a tőzsdére is kihat-- mindenki csodálkozik Magyarországon, miért nem kellenek a nagy likviditású, olcsó cégek, ld. OTP a külföldi alapoknak, miért pl. inkább román BRD-t és TLV-t vesznek. Nyilván a gazdasági mutatóink nem biztatóak-- a hiány csillagászati, GDP szinte csökken, infláció szintén magas. Ez engem sem hozna lázba.

Törölt felhasználó 2007. 09. 13. 11:50
Előzmény: #607  Törölt felhasználó
#608

A roman tozsdenek nem ujabb vallalat kell hanem tobb penz, nagyobb likviditas.

Nem ertem miert jo az, hogy ujabb ilikvid cegek lesznek majd a tozsden. Mar van tobb mint 600.
Az a miniszter inkabb azon kene torje a fejet, - de ez nem is a miniszter dolga - hogy hogyan nepszerusitse a tozsdet a lakossag koreben. Ha lesz penz, lesz korlatlan listazas is...

Törölt felhasználó 2007. 09. 13. 10:16
#607
A hét híre:
A kis- és középvállalkozásokért felelős miniszter a BVB-vel közösen egy tájékoztató projektet indít, hogy a KKV-k a finanszírozásukhoz vegyék igénybe a tőzsdét. Ez nagyjából egybevág a tőzsdevezetés terveinek, akiknek már fut egy országos road-show-juk, ami szintén a cégek tőzsdén megjelenését célozza meg.

Hát, ezt Magyarországon is lehetett volna...
De akár most is lehetne.
Törölt felhasználó 2007. 09. 12. 00:35
#606
Nagyon forró téma... II és III pillér mostanában indul(t) be Romániában. Magyarországgal szemben a tőke sokkal magasabb részének célpontja lehet a román tőzsde: ez a III pillérnél 50%-ot is elérheti.

Egy vezető román bróker korábban 60 millió EUR összegről nyilatkozott, de a legújabb becslések szerint két éven belül ennek tízszerese is lehetséges, s ez román részvényeket fog jelenteni. Azaz a teljes kapitalizáció kb. 10%-át is elérhetik a biztosítók befektetései a tőzsdén. (Ezt ugye Magyarországon a döntéshozóink elmulasztották, nehogy fejlődjön a tőzsde. Igaz lenne 2008-tól a biztosítók által felkínálva három választható csomag, amelyikből az egyik egy 'aktívabb, kockázatosabb' portfólió lenne, de erről egyelőre elég keveset lehet tudni.)

Törölt felhasználó 2007. 09. 11. 20:51
Előzmény: #599  vesztes
#605
Megint egy cikk.
Az economist szerint nagyon nagy szerencséje van Magyarországnak:

link
Törölt felhasználó 2007. 09. 11. 11:53
Előzmény: #603  Törölt felhasználó
#604
Érdekes lehet,ha valaki spekulálni akar, habár a mostani negatív hangulatban... meglátjuk. Eddig többször bejött, mint nem: a zártkörű kibocsátás mint profitszerzési lehetőség.

Én hosszabb távra biztos nem venném-- a fundamentumok alapján túlértékelt: 12 havi kúszó PER 43, PBV 17 (!), igaz ROE 30% felett, ami szép, és első félévben hozta a tavalyi egész éves profitot, de tudjuk, van hasonló paraméterű, és sokkal olcsóbb román részvény is a román tőzsdén. A 43-as PER nálam azt jelenti, közel 100%-ot kellene éves szinten a profitnak nőni, ahhoz, hogy ez indokolt legyen- a magyar tejpiac ismeretében (stagnál, csökken 2004 óta) ez nem lehet tartós. A belső fogyasztás nyilván bővülni fog, hiszen az I. félévben regisztráltak euróban 26%-os reálbérnövekedést. ALBZ több mint 50%-ban egyetlen román magánszemély kezében van, a tulajdonosok között egyre több befektetési alap jelenik meg, ami megmagyarázza az árfolyamot is, és hogy miért érdemes óvatosnak lenni.

Meglátjuk.
Törölt felhasználó 2007. 09. 11. 11:11
#603
A gyulafehervari ALBZ tej feldolgozo vallalat ma forog utoljara tokeemelesi joggal. A ceg vezetoi nagyerteku beruhazasokra veszik igenybe befektetoik penzet. A tokeemeles merteke osszesen 244%-os. Ebbol 44% ingyenes, a ceg sajat tartalekaibol, 200% jegyezheto 0.1 lejes aron. A jelenlegi piaci arat figyelembe veve, a tokeemelesen nyernek a befektetok, ha holnap az ar nem esik 0.86 lej ala.
Törölt felhasználó 2007. 09. 11. 09:03
Előzmény: #601  Törölt felhasználó
#602
Az ujsagokat ugy altalaban emberek irjak es nem varhatjuk toluk hogy objektivek legyenek. A cikkeket megrendelesre irjak altalaban, igy termeszetesen a megrendelo igenyeit szolgaljak ki
Törölt felhasználó 2007. 09. 11. 08:39
Előzmény: #598  Törölt felhasználó
#601
Én alapvetően a magyarországi ún. gazdasági újságírás nagyrészét a bulvár kategóriába tenném-- kb. a Business Week kategória, de talán köpdösődösebb. Nagy beszólások- csak nem takargatnak valamit?

Csak le ne tiltsák a fórumot :)

Legyen szép napunk,

Topik gazda

tulipan
3 3 2

aktív fórumozók


friss hírek További hírek