Topiknyitó: saru 2007. 01. 22. 09:36

Egészségügyi reform  

Korábban Horn Gy.-nak az volt a véleménye, hogy a "reformok" megvalósíthatóak, ha a kórháztörvényt sikerül tető alá hozni, ezen fog eldőlni a kérdés !
Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
Törölt felhasználó 2008. 01. 02. 12:40
Előzmény: #3438  Törölt felhasználó
#3440
Szia CETAS!
BUÉK Neked is!
"az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény elfogadásának módszere alkotmányos válsághoz vezetett"
Hmmm..... Ez valami új!
A parlamenti szavazás, mint az alkotmányosság ellensége!
Van még mit tanulnom.Szerencsére itt vagy TE!
Törölt felhasználó 2008. 01. 02. 12:14
Előzmény: #3435  Törölt felhasználó
#3439
Végül is ezt célozza a magyar reform is...
Akkor lehet, hogy mégis jó úton haladunk? :))

link
Törölt felhasználó 2008. 01. 01. 23:57
Előzmény: #3437  saru
#3438
A hatvankettek nyílt levele a Magyar Köztársaság állampolgáraihoz
2008.01.01.

Közösen kell fellépnünk az egészségbiztosítási törvény ellen – a jogállam védelmében
A kormány visszaél a hatalmával és súlyos károkat okoz az országnak. A pártállami módszerek visszatérése ellen a társadalomnak kell fellépnie – állítja hatvankét neves közéleti személyiség.
Az aláírók 2007. júliusában tették közzé első nyilatkozatukat, melyben kérték a köztársasági elnököt, hogy az állami vagyonról szóló törvényt küldje előzetes normakontrollra az Alkotmánybíróságra (AB). Októberben az aláírók közül Zlinszky János volt alkotmánybíró és Bencze Izabella, a Kincstári Vagyonigazgatóság volt vezérigazgató-helyettese a vagyontörvény megsemmisítését kérte az AB-től.
Újabb nyilatkozatukban rámutatnak: az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény elfogadásának módszere alkotmányos válsághoz vezetett. Az aláírók kérik a választópolgárokat, hogy keressék fel képviselőiket és hozzák tudomásukra, hogy a magyar társadalom elutasítja az egészségbiztosítás üzleti alapokra helyezését. A levél szövege teljes terjedelmében alább olvasható.
.........................................................................
Tisztelt Honfitársaink!
Az Országgyűlés 2007. december 17-én elfogadta az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényt. Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke december 27-én bejelentette, hogy nem ért egyet a törvénnyel, nem írja alá, és nem hirdeti ki. Kérte az Országgyűlést, hogy orvosolja a jogalkotási eljárás súlyos hiányosságait, és fontolja meg tartalmi kifogásait is.
A külföldi tapasztalatok szerint az egészségügyi alapok privatizációja rontja az egészségügyi rendszer teljesítőképességét, csökkenti az esélyegyenlőséget, és megdrágítja az ellátást. A törvény üzleti befektetőknek játssza át a társadalombiztosítás vagyonát, valamint a betegek adatait. Az ellátásszervezés monopóliumát élvező, kisebbségi tulajdonrészük fejében többségi jogosítványokkal rendelkező magánbiztosítók nem fognak versengeni a betegekért. Nyereségük fő forrása az ellátás körének és minőségének korlátozása lesz.
Ha a törvény életbe lép, a változások visszafordíthatatlanná válnak: a magyar egészségügy jórészt a nemzetközi gazdasági jog hatálya alá kerül. Mire megbukik a több-pénztáras, üzleti modell, szinte lehetetlenné válik az egybiztosítós rendszer visszaállítása.
A kormány diktatórikus eszközökhöz folyamodott, hogy üzleti tervét teljesítse. Olyan, az ország jövőjét hosszú távra meghatározó intézkedéseket vitt keresztül a törvényhozásban, amelyekre választási programjában nem kért és nem kapott felhatalmazást. Semmibe vette az országos tiltakozást, a szakmai és tudományos testületek súlyos érvekkel megalapozott ellenvéleményét. Lelkiismeretük elleni szavazásra kényszerített sok kormánypárti képviselőt. A törvény végleges szövege a társadalmi egyeztetés megkerülésével, a kormánypártok és az üzleti biztosítók közötti háttéralkuban született, még a képviselők is csak közvetlenül a szavazás előtt kapták kézhez.
A “fékek és ellensúlyok” demokratikus rendszerét így hatályon kívül helyezték. A képviselők nem választóiknak, hanem a pártvezetésnek (és üzleti érdekcsoportoknak) felelnek, akárcsak a rendszerváltozás előtt.
A köztársaság elnökének döntése félreérthetetlenül utal a kialakult alkotmányos válságra. A pártállami módszerek visszatérése ellen azonban nem az alkotmányjogászoknak, hanem a társadalomnak kell fellépnie. A kormány visszaél hatalmával, és súlyos károkat okoz az országnak. Jogunk és állampolgári kötelességünk, hogy ezt megakadályozzuk.
A jogállam nem működik, ha intézményeit nem működtetjük. Ezért e levél aláírói a Magyar Köztársaság állampolgáraihoz fordulnak. Kérjük a választópolgárokat: keressék fel képviselőiket és hozzák tudomásukra, hogy a magyar társadalom elutasítja az egészségbiztosítás üzleti alapokra helyezését. Követeljék, hogy szavazzanak nemmel, ha a törvény ismét napirendre kerül. Adjanak időt széleskörű társadalmi egyeztetésen alapuló, szakmailag megalapozott reformkoncepció kidolgozására. Támogassák a törvény visszavonására irányuló kezdeményezéseket!
Vegyük fel a harcot a közöny és a tehetetlen beletörődés ellen, demokratikus vívmányaink védelmében!
2008. január 1.

Ács Margit, irodalomtörténész
Ács Sándorné, agrármérnök
Ángyán József, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő
Bagi Béla, országgyűlési képviselő
Bencze Izabella, a Kincstári Vagyonigazgatóság volt vezérigazgató-helyettese
Bencsik János, Tatabánya polgármestere
Benyhe János, a Magyar PEN Club főtitkára
Béres Tamás, lelkész, egyetemi oktató
Czakó Gábor, író
Dárday István, filmrendező
Darvas Béla, c. egyetemi tanár
Derce Tamás, Újpest polgármestere
Dux László, egyetemi tanár
Egedy Gergely, főiskolai tanár
Ekler Dezső, építész
Elek István, közíró
Ertsey Attila, építész
Fábry Sándor, humorista
Farkas Ádám, képzőművész
Gáspár Csaba László, filozófus, egyetemi oktató
Gazsó Ferenc, egyetemi tanár
Gémesi György, Gödöllő polgármestere
Gerle János, építész
Granasztói György, egyetemi tanár
Gulyás János, filmrendező
Gulyás Gyula, filmrendező
György Lajos, tudományos tanácsadó
Hegedüs Zsuzsa, szociológus
Kajner Péter, közgazdász
Karátson Gábor, festőművész
Kelemen András, országgyűlési képviselő
Kiss Gy. Csaba, irodalomtörténész
Kollár István, egyetemi tanár
Krizsán András, építész
Kurutzné Kovács Márta, az MTA tagja
Lányi András, egyetemi oktató
Lovas Rezső, akadémikus
Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke
Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság volt elnöke
Makovecz Imre, építész
Márai Géza, egyetemi tanár
Mellár Tamás, egyetemi tanár
Molnár Oszkár, országgyűlési képviselő
Nádasdy Ferenc, a Nádasdy Alapítvány elnöke
Náray-Szabó Gábor, az MTA tagja
Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgármestere, országgyűlési képviselő
Osskó Judit, szerkesztő
Ö. Kovács József, történész
Pákozdi Imre, villamosmérnök
Pálinkás József, az MTA tagja, országgyűlési képviselő
Porogi András, tanár, iskolaigazgató
Sipos József, történész, egyetemi oktató
Schneller István, egyetemi tanár
Szakolczai György, professor emeritus
Szebedy Tas, tanár, iskolaigazgató
Szilvási István, orvos, egyetemi magántanár
Sztilkovics Szávó, Pilisszentiván polgármestere
Vajna Zoltán, az MTA tagja
Varga Géza, agrármenedzser
Varga Zoltán Sándor, egyetemi tanár
Vida Gábor, az MTA tagja
Zlinszky János, egyetemi tanár, volt alkotmánybíró
link

Az egészségbiztosítási reformtörvény ellen tiltakozóknak értelmiségiek egy másik csoportja az alábbi levélben válaszolt:

Tisztelt Tiltakozók!
Elolvastuk nyilatkozatukat. Kérjük Önöket: ne csapják be magukat és a közvéleményt. Sokan sokfélét gondolunk az Országgyűlés előtt fekvő törvényjavaslat kompromisszumos megoldásairól. Mindamellett jó lelkiismerettel nem állítható, hogy a törvény megszületése veszélyeztetné a magyar emberek, különösen a szegények hozzáférését az egészségügyi ellátáshoz, hiszen a törvényjavaslat fenntartja az országos kockázatközösséget, a minden magyarországi lakosra kiterjedő kötelező egészségbiztosítást, a jövedelemarányos járulékfizetést és a szükséglethez igazodó ellátást. Önök elismerik nyilatkozatukban, hogy a magyar egészségügy "borzalmas állapotban van", mégis szembeszegülnek azzal a törekvéssel, hogy átalakítsuk azt az intézményrendszert, amely évtizedek óta újratermeli ezeket az állapotokat. Ne tegyenek úgy, mintha ma nem szelektálna az egészségügyi rendszer ember és ember, tehetősebbek és elesettek, jól szituáltak és periférián tengődők között, hiszen valamennyien tudjuk, hogy a jobb helyzetben levők összeköttetésekkel, kulturális előnyökkel, hálapénzzel és számos más módon könnyebben jutnak jobb ellátáshoz, mint a kevésbé szerencsés sorsúak. Önök sem tagadhatják, hogy a hivatalban lévő kormány számos intézkedése ezeknek a különbségeknek a mérséklésére is irányul. Idézzék fel, mi mindent tárt fel a magyar társadalomtudomány és művészet arról, hogy miként tartja kiszolgáltatottságban az embereket az államelvű berendezkedés, és ne akadályozzák azokat a próbálkozásokat, amelyek az egészségügyi rendszer hatékonyabbá és ugyanakkor igazságosabbá tételére irányulnak. Ne álljanak annak a rendszernek a pártjára, amely az egészségügy válságának okozója.

Albert Mária újságíró
Almási Miklós esztéta
Andor Mihály szociológus
Antal László közgazdász
Ara-Kovács Attila külpolitikai szakértő
Arató András
Bacsó Béla esztéta
Balázs Anna gyermekpszichiáter
Bánky Csaba újságíró
Baracs Nóra tanár
Bauer Tamás közgazdász
Békesi László közgazdász
Bokros Lajos közgazdász
Borbély Viktor társadalomkutató, informatikus
Bruck Gábor tanácsadó
Csabai Tamás irodalmi szerkesztő
Csepeli György szociológus
Csillag István közgazdász
Csillag Zsuzsa tanár
Csordás Gábor író, volt orvos
Danis György orvos
Debreczeni József politikai közíró
Dés László zenész
Dessewffy Tibor szociológus
Dezsényi Katalin műfordító, szerkesztő
Dobrovits Mihály történész
Donáth Ferenc orvos
Dóra Bálint közgazdász
Dornbach Alajos ügyvéd
Eörsi László történész
Erdélyi Ágnes filozófus
Erős Ferenc pszichológus
Farkas Katalin szerkesztő
Fencsik Flóra újságíró
Feuer Mária zenei újságíró
Fodor Andrea újságíró
Fridli Judit jogvédő
Gábor György filozófus
Gáncs Zsuzsa tanár
Gáti István operaénekes
Gusztos István tanár
Győri Péter szociálpolitikus
Hajdu Tibor történész
Halmai Gábor alkotmányjogász
Havas Attila közgazdász
Hegedűs István szociológus
Hell István újságíró
Heller Ágnes filozófus
Horn Ágnes tanár
Horn Miklós főiskolai tanár
Inotai András közgazdász
Iványi Tamás művelődésiház-igazgató
Jancsó Miklós filmrendező
Juhász Pál gazdaságszociológus
Jusztin Márta főiskolai docens
Kádár Gábor történész
Kádár Judit irodalomtörténész
Kardos Julianna vegyész
Karmó Gábor HR specialista
Karsai László történész
Kende Tamás jogász
Kertész Krisztián közgazdász
Kis János filozófus
Klaniczay Gábor történész
Kovács Péter művészettörténész
Kovalovszky Márta művészettörténész
Kováts Albert festőművész
Kováts Kriszta színésznő, énekesnő
Kozák Márton szociológus
Kőrössi P. József, író, könyvkiadó
Kőszeg Ferenc szerkesztő
Kun István publicista
Ladányi János szociológus
Laki Mihály közgazdász
Légár Béla grafikus
Lengyel György szociológus
Liska Tibor közgazdász
Litván Györgyné
Ludassy Mária filozófus
Madarász Edit könyvtáros
Marosán György főiskolai tanár
Mayer István fizikus
Mihályi Péter közgazdász
Molnár György matematikus-közgazdász
Molnár Kati tanító
Molnár Miklós tanár
Moskovits Péter közgazdász
Muraközy Balázs közgazdász
Nagy Mária háziorvos
Ormos Mária történész
P. Szűcs Julianna művészettörténész
Pálné Kovács Ilona intézetigazgató
Palotás Imre mérnök
Papp László orvos
Péteri Gábor közgazdász
Petri Lukács Ádám újságíró
Pintérné Gönczi Ágnes orvos
Pohárnok Mihály formatervező
Radnóti Sándor esztéta
Rainer M. János történész
Ranschburg Jenő pszichológus
Ripp Zoltán történész
Ruff György orvos
Rózsa Péter egyetemi oktató
Sárközy Tamás jogász
Sellő Katalin
Selmeczi Tibor dramaturg
Semjén András közgazdász
Seres László újságíró
Sértő-Radics István háziorvos
Siklaki István szociálpszichológus
Schuller Mária tanár
Soós Károly Attila közgazdász
Sós Vilmos filozófus
Szabó Csaba orvos
Szabó György mérnök, kutató
Szirmai Péter közgazdász
Török András művelődéstörténész
Vágó István műsorvezető
Vágvölgyi B. András újságíró
Valki László jogász
Vámos Tibor mérnök
Váradi András orvos
Varga Győző orvos
Vásárhelyi Mária szociológus
Veress Mariann közgazdász
Vicsek Tamás fizikus
Wagner Judit kirakatrendező
Wessely Anna szociológus
Zachár Zsófia szerkesztő
Zih Zsolt fotoriporter
Zobory Erzsébet középiskolai tanár
link
saru 2008. 01. 01. 04:24
Előzmény: #3436  Törölt felhasználó
#3437
Legyen boldog újévetek !
Törölt felhasználó 2007. 12. 31. 00:15
Előzmény: #3435  Törölt felhasználó
#3436
Gyurcsány , (Ferenc testvér) mint pap:
- Híveim, testvéreim, egybe gyűltek! Hát elég kevesen gyűltünk ma össze basszátok meg! Hol a picsában vannak a többiek? Mi a faszért lógtok, a kurva Istenit. Hát nem tudjátok, hogy ma szent igét hirdetek, hogy nektek jó legyen, és okuljatok, baszod? Ezt érdemlem, mikor a faszom ledolgozom a kurva lelki üdvötökért. A fasz kivan. Elkúrtátok.

azaz
Basszátok meg, elkúrtuk új évet minden követőmnek!!

ez idézet a youtube-ról
Törölt felhasználó 2007. 12. 30. 23:01
Előzmény: #3434  Törölt felhasználó
#3435
fretek,

Kiegészítve az iménti hsz-omat:

Ha Te 2 napot fekszel a kórházban, nyilván nem fogsz visszaigazolni 12 napnyi kórházi számlát, ha a 10%-át Neked kell fizetned...

Vagy valami hasonló, ez csak egy gyakorlati példa a felvetésedre...
Törölt felhasználó 2007. 12. 30. 22:57
Előzmény: #3428  Törölt felhasználó
#3434
fretek,

"nem tudom, hogy jobb lesz-e, de azt elmondom, mitől lehetne jobb:

a biztosító (normális esetben) abban érdekelt, hogy a leghatékonyabb ellátást kapd, nem pedig a legolcsóbbat, mert akkor a következő héten visszamész a dokihoz és az drágább."

Na, ez első sorban nem pénzügyi kérdés. Ez, amit leírsz, a beteg érdeke. A beteg érdeke, hogy az orvos a leghatékonyabban gyógyítson, és ne kelljen feleslegesen hetekig visszajárnia kezelésekre, ha az nem feltétlenül szükséhes. Ez orvos-szakmai kérdés, nem biztosítási ügy.

"A biztosító (normális esetben) nem engedi, hogy ha Te 2 napot fekszel kórházban, akkor az orvos azt írja be, hogy 12 napot tartózkodtál ott."

Az előzővel összefüggésben azonban itt már fölllelhető biztosításszakmai kérdés: Hogyan tudja a biztosító a leghatékonyabban ellenőrizni, hogy az orvos nem feleslegesen tartja bent a beteget 2 nap helyett 12 napig?

Pl. úgy, ha maga a beteg "ellenőrzi" az esetleges túlszámlázást. Megfelelő önrésszel (pl. kórházi napidíjjal) a leghatékonyabb a túlszámlázás kiküszöbölése. Amennyiben a beteget is érdekeltté tennénk abban, hogy mielőbb hazakerüljön, drasztikusan csökkennének az indokolatlan költségek az egészségügyben.

Sokkal drágább (kevéssé hatékony) minden kórházba és rendelőbe biztosítói ellenőröket "telepíteni"....

pampa 2007. 12. 30. 20:02
Előzmény: #3432  Törölt felhasználó
#3433
És ez fizethető ugyanannyi járulékbevételből.
Törölt felhasználó 2007. 12. 30. 18:32
Előzmény: #3430  pampa
#3432
de. komolyan gondolom. az ellenőrzés behozza az árát. lásd BKV ellenőrök a metróban. ugye Te is veszel jegyet?
CMOTDilbert 2007. 12. 30. 17:13
Előzmény: #3428  Törölt felhasználó
#3431
"a biztosító (normális esetben) abban érdekelt, hogy a leghatékonyabb ellátást kapd, nem pedig a legolcsóbbat, mert akkor a következő héten visszamész a dokihoz és az drágább"

Vagy ha túl sok veled a gond, esetleg purcanj ki, mert nem vagy gazdaságos.
pampa 2007. 12. 30. 16:58
Előzmény: #3429  Törölt felhasználó
#3430
fretek

Ezekszerint lesz minden kórházban minden biztosítónak ellenőre,hogy figyelje tényleg annyi napot volt bent a beteg.

Ezt te sem gondoltad komolyan.
Törölt felhasználó 2007. 12. 30. 16:15
Előzmény: #3428  Törölt felhasználó
#3429
Délután hatalmas dugó az M1-sen. Helikopterek, rendőrség, mentők, a tűzoltók, meg persze millió autó ! A sorok közt fiatal ember kopog az ablakokon.
- Mi történhetett ? - kérdezi a sofőr
- Valami arab terroristák elrabolták Gyurcsány Ferencet ! 10 millió dollárt követelnek, és ha nem kapják meg, lelocsolják benzinnel és elégetik ! Én most arra gyűjtök !
- A többiek mennyit adtak ?
- Hát nem mindenki egyformán, de az előtted álló 2 litert ...
Törölt felhasználó 2007. 12. 30. 16:03
Előzmény: #3426  pampa
#3428
"Én még mindíg nem értem,hogy mitől lesz jobb,és átláthatóbb az a rendszer.
Attól,hogy ők azt mondják?"

nem tudom, hogy jobb lesz-e, de azt elmondom, mitől lehetne jobb:

a biztosító (normális esetben) abban érdekelt, hogy a leghatékonyabb ellátást kapd, nem pedig a legolcsóbbat, mert akkor a következő héten visszamész a dokihoz és az drágább. A biztosító (normális esetben) nem engedi, hogy ha Te 2 napot fekszel kórházban, akkor az orvos azt írja be, hogy 12 napot tartózkodtál ott.

Szerinted ez jobb vagy rosszabb lenne Neked?
CMOTDilbert 2007. 12. 30. 15:37
Előzmény: #3320  Törölt felhasználó
#3427
"A tegnap esti műsor itt lesz elérhető:
pampa 2007. 12. 30. 08:32
Előzmény: #3425  Törölt felhasználó
#3426
Jövőre - mint mondta - az emberek látni fogják, hogy semmi olyan nem történik, amit az ellenzék előrevetít. Ellenkezőleg, a toborzás kezdetétől megtapasztalják majd, hogy végre valaki megszólítja őket, és elmondja nekik, hogy mihez van joguk. Erre eddig még nem volt példa. Ettől sokaknak megnő majd a bizalmuk a változások iránt - vélekedett.

A miniszter szerint 2009. január 1-je után, amikor a biztosítók megkezdik működésüket, az emberek megtapasztalják, hogy nem lesz rosszabb, "nem a karvalytőke adja be nekik az injekciót", hanem ugyanazok az orvosok, akik korábban, csak tisztább és átláthatóbb viszonyok között.

link

Én még mindíg nem értem,hogy mitől lesz jobb,és átláthatóbb az a rendszer.
Attól,hogy ők azt mondják?
Törölt felhasználó 2007. 12. 29. 18:10
Előzmény: #3420  Törölt felhasználó
#3425
Conqui,

"A dilemma a következő: mit tegyen a felelős Kormány, ha azt látja, hogy az államfő által is igényelt konszenzus nem jön, nem jöhet létre, ugyanakkor a cselekvés szükséges, a halogatás káros? Különösen súlyos kérdés ez, ha azt tapasztalja, hogy a konszenzus nem egy adott esetben (például az egészségbiztosítási reform esetén) marad el, hanem mindig. Mit tegyen a Kormány, ha azt tapasztalja, hogy az ellenzék minden reformra eleve nemet mond, ugyanakkor a parlamenti rendszer szabályi szerint egyértelmű felhatalmazása van a cselekvésre?"

"Mit tegyen a Kormány, ha a szakmai érdekképviselet jegyében a Magyar Orvosi Kamara vezetője kijelenti, hogy ott tartanak be a reformnak, ahol csak tudnak? Az elmúlt másfél év azt bizonyítja, hogy a Kormány helyesen döntött, amikor a szükségszerű reformokat, a nehézségek ellenére, elindította. Ne felejtsük el, az ellenzék nemet mondott az államfő által is szükségesnek tartott konvergencia programra is. Az ellenzék a Kamarákkal együtt nemet mondott az egészségügyi reform minden egyes elemére a gyógyszerek patikán kívüli forgalmazásától kezdve, a vizitdíj bevezetésén át, a gyógyszergyártókat árversenyre kényszerítő új gyógyszertámogatási rendszerre. Azokra az elemekre is, amelyek megóvták az egészségügyi rendszert az összeomlástól, és megszüntették a társadalombiztosítás hiányát. "
A dilemmát én is értem és alapvetően épp a fent említettek miatt ítélem el az ellenzék legtöbb politikai cselekvését.

Mit tehet ilyen helyzetben a kormány? Talán valóban nem az ellenzéket kellene győzködnie, ha gondolkodás nélkül nemet mondanak mindenre - azt a látszatot keltve, mintha az ellenzék feladata csupán abból állna, hogy mindenre nem-et mondjon.

Azt viszont feltétlenül elvárom bármelyik kormánytól, hogy pl. az egészség-biztosítási reformmal kapcsolatos törvényt - még az elfogadása előtt és nem utólag - ismertesse meg a választópolgárokkal, de legalább a biztosítási szakmával.

A legnagyobb probléma ezzel az, hogy még maguk a biztosítók (értsd: biztosítási szakemberek) sem értenek egyet a reform legtöbb elemével.

Törölt felhasználó 2007. 12. 29. 18:01
Előzmény: #3417  TrendMan
#3424
TrendMan,

"A legmeggyőzőbb érveket a törpe KDNP frakcióvezetője hozta fel. Ő ugyanis rákos gyermekeket is gyógyít, és így első kézből vannak tapasztalatai.
A politikára viszont kevesebb ideje jut."

Úgy látom, Neked is feltűnt, hogy Semjén Zsolt egy picit mintha kilógna az ellenzéki sorból...

Úgy tűnik, gondolkozik, és vannak konkrét érvei is....
Törölt felhasználó 2007. 12. 29. 17:58
Előzmény: #3413  Törölt felhasználó
#3423
cetas,

"Semjén Zsolt...
...Úgy vélte, alkotmányossági aggályt vet fel az is, hogy a törvényben nincs elhatárolva a biztosítási pénztár és az országos kockázatközösségi alap."

Ahhoz nem értek, hogy ez az elhatárolás mennyiben vet föl alkotmányossági aggályt, de ha valami hasonlóra gondol, mint, hogy a biztosítást és a szolidaritást külön kellene választani, akkor nagyon is egyetértek Semjén Zsolttal.

Kár, hogy konkrétan nem részletezte, hogy pontosan mit is ért a ezen az elhatároláson....

Törölt felhasználó 2007. 12. 28. 19:53
Előzmény: #3420  Törölt felhasználó
#3422
M ahallottam a rádióban, hogy egy községben felújították az orvosi rendelőt és a doktor úr kiírta egy táblára " a vizitdíjból valósult meg".
Szerintetek, mire fognak szavatni azok az emberek?
Mekkora szívás lesz ebből!!
Népszerű az ellenzék. (még ma, de mire az urnához kerül a dolog? Pedig az a fontos!)
Törölt felhasználó 2007. 12. 28. 19:44
Előzmény: #3419  tomcat1
#3421
Azok a módosítások kerültek be, amiket a bizottságban megtárgyaltak!
De mint mondtam:
- az elmúlt 1 hónapban be se tették a szakértók a lábukat a bizottsági üllésre (mely tagságáért külön juttatást vesznek fel!!!)
- de még csak azt az anyagot sem olvasták el. amit a részükre feltettek a honlapra!!
De még csak ez is csak hagyján!!! poén most jön:
miután akkora blamába kerültek, megkérdezte a músorvezető: "ha az anyagot napokkal előbb megkapták volna, megszavazták volna, vagy részben elfogadták volna-e a tv.-t?"
Mire kivágta: "nem!"
Előbb végigcirkuszilta a műsort, aztán pedig szépen (vagy eszetlenül) besétál a műsorvezető csapdájába!!!
Siralma!!
Az ellenzéknek előbb a "nagyjai" csinálnak magukból bohócot, majd követik őket a "szakértők".
Hát csoda, hogy a kormány azt csinál, amit akar?
Ja, és perse ez a topik oldja meg a problémát?
Tegnap a HÍR TV-t néztem. Volt benne egy nagyon jó mondás:
"ennek az érmének mind a két oldala elinflálódott, hiába dobáljuk fel 4 évente".
Nagy igazság!!!! (sajnos)

Topik gazda

saru
4 3 1

aktív fórumozók


friss hírek További hírek