A Konzum Rt. jelenleg két fő tevékenységre koncentrál: az egyik az építőanyag-kereskedelem, a másik pedig az ingatlan-hasznosítás (a gépjármű-kereskedelmet leválasztották a csoportról). Az első, vagyis az építőanyag-kereskedelem terén főleg Nyugat-Dunántúlon rendelkezik kiemelkedő pozíciókkal, valamint Kecskemét környékén. Mintegy 30 TÜZÉP-telepen folyik kereskedelem.
..
A SZTORI:
..
Az építőanyag-kereskedelem az éles árverseny miatt jelenleg kevésbé jövedelmező, ezért a TÜZÉP telepeket racionalizálják: a kevésbé nyereségeseket bezárják, és AZ IPARTELEPKÉNT MŰKÖDTETHETŐ INGATLANOKAT ÉRTÉKESÍTIK. Több száz hektárnyi ilyen terület vár értékesítésre országszerte.
..
A Konzum LEGNAGYOBB ÉRTÉKE azonban mégsem ez, hanem a Pécs szívében található NÉGY SZINTES ÁRUHÁZ ÉS a hozzá kapcsolódó IRODAHÁZ (ezt nem birtokolja száz százalékban, de a tulajdonában nem lévő két irodaszintet meg szeretné vásárolni.)
..
A KONZUM ÁRUHÁZ FORGALMI ÉRTÉKE minimum 1,5, de reálisan inkább 2 milliárd forint (a mérlegben alig 500 millió forint könyv szerinti értéken tartják nyilván).
..
A gigantikus ingatlan hasznosítása: jelenleg 100%-ban bérbe van adva, az éves bérleti díj 2-300 millió forintos nagyságrendű.
Hamarosan egy bank költözhet az épület egy teljes szintjére: ingatlanpiaci pletykák szerint horribilis, 5500 Ft/négyzetméter körüli áron adják ki a pénzintézetnek.
..
A RÉSZVÉNY FAIR ÉRTÉKE az ingatlanvagyon alapján kb. 500-700 Ft, óvatos becslések szerint is.
..
De miért volt az árfolyam gyalázatosan alacsony?
..
Az ok a múltban keresendő. A társaság korábban szövetkezetként működött, rengeteg veszteséges üzletággal (bútorgyártástól a fémiparig mindennel foglalkozott). A folyamatosan erodálódó vagyont többször próbálták tőkeemelésekkel pótolgatni, ezért sok befektető (befektetési alapok, tőketársaságok) beszorultak a cégbe – befektetésüket gyakorlatilag leírták. Őket próbálta meg kivásárolni F. úr, a főtulajdonos, aki 90 forinton néhány felszámolás sorsára jutott alapból ki is szedett elég sok részvényt.
..
A főtulaj F. úr nem érdekelt a magas árfolyamban, azonban egyre kevésbé tudja megfékezni a piaci folyamatokat: alacsony áron történő eladásokkal fékezni próbálhatja az árfolyamot (bele-beleadogat), ám ekkor saját vagyonát tékozolja ötödáron. A piaci szereplők szívesen szívnak fel ilyen alacsony áron tőle papírokat – a jelenlegi árfolyamon két-három nagyobb spekuláns lenyelhetné a főtulajnál lévő 4 millió részvényt.
..
Gondoljuk csak meg: a Konzum jelenlegi kapitalizációja 750 millió Ft – kb. a négyszintes áruház alsó szintjéért lehetne ennyit kapni.
Szia! Igen lehet, bár a te korábbi gondolataid alapján indultam el. Annak idején, mikor a KGY előtt kijött az előterjesztés, azt hiszem te voltál az első aki leírta, hogy a 30 milliárdos alaptőke növelés lehetősége 1,2 milliárd (!) db részvényt jelenthet, legalábbis elméletileg. Akkor úgy emlékszem többen hőbörögtek, meg minuszoltak téged, pedig rendgeteg dolgoban igazad volt, van (szerintem). Csak nagyvonalakban számoltam, biztos, hogy van egy csomó rész, ami pontatlan, meg nem így lesz, de inkább egy tendeciát szerettem volna bemutatni.
Szerintem a következők miatt. Képzeld el, hogy most elengedik az árfolyamot és 2018. júniusára (választások után) mondjuk 6.000 Ft lesz. Ha akkor újabb részvénykibocsájtásos alaptőkeemelést akarnak csinálni, akkor két választásuk van. Vagy szereznek olyan partnert (akár az egyik saját magántőkealapot), akivel az új részvényeket 6.000 Ft/db áron megvetetik, vagy akkor is 3.000 Ft-os kibocsátási áron engedik lejegyezni zárt körben az új részvényeket, amikor azok a piacon 6.000 Ft-ért mennek. Az első lehetőégben (6.000 Ft) a jelenlegi részvényeseknek nem sérül érdeke, maximum, hogy a zártkörű kibocsátás miatt nem tudnak résztvenni az alaptőke emelésében (a mostani bejelentésekkel ez lesz a helyzet). Ebben az esetkörben a lejegyző nyilván akkor fogja megvenni 6.000 Ft-os áron a részvényt, ha az neki meg fogja érni, pl. jövőbeni osztalék, árfolyamnyereség, vagy más nyereség miatt. Előny még, hogy a piac is azt vélelmezi, hogy a cég valóban 6.000 Ft/részvényt, vagy ahhoz közeli értéket ér. A második esetkörben (3.000 Ft) a piac rögtön azt fogja gondolni, hogy egy 6.000 Ft-os áron forgó részvény csak a felét éri a piaci árnak. Ennek azon körre, akik 3.000 Ft fölött vettek, nyilvánvaló hatása lehet, negatív értelemben. Annyit vélelmezek még, hogy ha lesznek új kibocsátások, abban a Konzum részvényt tulajdonló Konzum magántőkealapoknak szerepe lesz (csakúgy, mint most a Konzum PE Magántőkealapnak) mert ők a részvényeket valószínűleg akkor szerezték, amikor azok 1000 Ft alatt voltak (bár ennek a hétvégén utána szeretnék nézni).
Grátis hozzászólás
Sokáig az volt a gond sok fórumozónál (és nálam is), hogy a Konzum
közvetlenül nem tulajdonol semmit, hanem többszörösen közvetetten van köze
bizonyos assetekhez, azaz mondjuk egy hotelt tulajdonló kft-t tulajdonló kft-t
tulajdonló magántőkealapnak részesedése van a Konzumban is.
Az egy dolgo, hogy pl. általában egy csóka mindegyik cégben ott van vagy ügyvezetőként, vagy FB tagként, vagy Igazgatósági tagként.. A Tranzakció 2. Keretében az látható, hogy konkrét vagyonelemek szintet
lépnek, közelebb a Konzum Nyrt-hez, mint tulajdonoshoz. Ez látható pl. a Relax
Resort Hotel Kreischberg esetében, ahol a tulajdonos gmbh (kft) 100%-os üzletrészének
apportálásával a Hotel a Konzum (!) kizárólagos tulajdonába kerül,
noha még mindig közvetetten.
A lényeg az, hogy ezekről a vagyonelemekről eddig is tudtunk (nem?), csak
azok az áttételek miatt messze voltak, amiket kockázatként értékeltünk.
Nyilvánvaló, hogy ezek a vagyonelemek nem véletlenül voltak messze és az is
nyilvánvaló, hogy most nem véletlenül kerülnek közelebb a Konzum Nyrt-hez.
Látjuk azt is, hogy ilyen jelenleg távoli vagyonelem az MKB Bank 49%-a,
illetve a frissen megszerzendő Mátrai Erőmű is (noha az elsődlegesen az
OPUS-nál). Nem azt mondom, hogy ezek is szintet fognak lépni a jövőben, de a
lehetőség adott.
Mivel a Konzumon kívül a nyáron beszálltam az Appenninbe és az Opusba is,
ezek a cégek ugyanígy érdekelnek. A következő körben azt várom, hogy a
Tranzakció 2. keretében megszerzett ingatlan vagyonelemek jövő év első felében
átkerülnek az Appenninbe, ahol jelenleg szintén gyanús a részvény árának
egyhelyben állása. Ott fennt nem szerényen beragadtam, de lefelemenet folyamatosan hígitok, nem sietős a tőkém kivétele. A Konzum Igazgatósága nyilvánosan bejelentette, hogy az
ingatlanportfoliót az Appenninbe fogják koncentrálni, ami kézenfekvő előnyökkel
jár, ha SZIT-té alakítják. A véleményem szerint a jövőben az Appennin ára
szintén jelentősen növekedni fog. Kicsit vicces, hogy a Concorde próbálja elemezni a céget (pedig én nagyon bírom őket), ezt nyilván csak
a rendelkezésre álló adatok alapjén tudják megtenni, de a cég szerintem nagy
átalakítás alatt áll.
Az egy dolog ami zavar a fentebb leírtakkal kapcsolatos az az, hogy ahogyan
most közelebb lehet vinni vagyonelemeket a Konzumhoz, úgy vissza is lehet
távolítani, ami ugyancsak hat az árfolyamra, mert ezzel a könyvekben megjelenő
elemeket (így a saját tőkét is) lehet befolyásolni.
köszi, nagyon korrekt, azt nem értem h miért kéne az árfolyamot kordában tartani...? A két eddigi rögzített áron megy, akkor minek is kell felügyelni...? A többiek meg kapnak magasabb, éppen aktuális áron...Szerinted amíg a 29 szelet le nem osztódik fogni fogják az árfolyamot...?
Nagyon tetszett a gondolatmenet, sok tekintetben egyet is értek veled. Az biztos, hogy az elkövetkezendő időszakban bármelyik "csatlakoztatott" papírral akar valaki komolyan kereskedni akkor az említett papírokat/cégeket komplexen kell lekövetni és az infókat is összegezve értelmezni (CIG, Konzi, Opus, Duna Aszfalt , Hotelek stb) Ha nem nagy kérés megosztanád a gondolatmeneted Opus témában is? Szegről végről tulajdon képpen "egy cég" ML szárnyai alatt :) Előre is köszi
Utolsó poszt
Azért (is) írtam le a fenti gondolatokat, mert nekem fura látni, hogy számos
fórum társ rögtön elkezd rosszat vizionálni, ha egy kicsit esik az árfolyam,
vagy nem megy felfelé. Nekem teljesen nyilvánvaló, hogy az árfolyamot tudatosan
helyezik az egyes szintekre, de nagyon profin és körültekintően csinálják, ltszik, hogy van mögötte intellektus, na meg persze egy jó adag GREED (de a tőzsdecápák óta tudjuk, hogy Greed is good, greed works). A magánvéleményem továbbra is az, hogy ez egy hatalmas történet lehet,
amiben már határon túli szálak is bejátszanak (lásd Opus), erről megint van egy
koncepcióm, majd egyszer leírom ezt is.
Negyedik poszt
A részvény árfolyama Ha a fentieket elolvassátok, akkor látható, hogy az alaptőke csupán közel kb.
1 milliárdnyi emelése milyen dolgokat implikál, figyelemmel arra, hogy
korrekten, quasi a piaci áron történik a részvények kibocsátási ára.
Ha az Igazgatóság a továbbiakban is részvénykibocsátás útján akarja emelni
az alaptőkét, akkor részére is rendkívül fontos lesz, hogy milyen kibocsátási
árat határoz meg. A mostani történések nekem azt vetítik előre, hogy a
kibocsátási ár mindig az aktuális piaci ár szerint, vagy ahhoz gravitálva fog
megtörténni. Az, hogy piaci árnak mit fognak engedni, egy érdekes kérdés.
Nagyon lényeges szerintem a tájékoztatókban, hogy kiemelten rögzítették,
hogy a CIG tranzakciónál a kibocsátási ár 3.000 Ft, a Tranzakció 2-nél pedig
3.147 Ft függetlenül (!) attól, hogy az mikor valósul meg. A tájékoztató
alapján egyébként a CIG tranzakció célhatárideje 2018. március 31. Lényeges
látnotok (látnunk), hogy a CIG tranzakció akkor is 3.000 Ft-on fog megvalósulni, ha mondjuk a Konzum
részvény 2018. március 31-én 5.000 Ft-ba fog kerülni. A másik Tranzakciónál
ugyanez a helyzet, de rögtön érdekes ugye, hogy a kibocsátási ár itt
részvényenként 147 Ft-tal magasabb és noha még nem tudjuk a kibocsátandó
részvények számát, de az szerintem jóval magasabb lesz, mint a CIG
tranzakcióban (aztán lehet, hogy nem). Valószínűnek tartom, hogy a részvény árfolyamát innen viszonylag
komolyabban megpróbálják majd menedzselni (értsd. korádban tartani), amelynek
az az értelme, hogy a további alaptőkeemelések árfolyamát minden esetben ők
tudják meghatározni.
Nyilvánvaló, hogy a saját tőke organikus növekedésével a kordában tartás
csak bizonyos határok között lehetséges: egy részvény nem nagyon foroghat a
bvps mutató alatti áron. Ugyanakkor a kutya nekem részben itt van elásva.
Nyilvánvaló, hogy a saját tőke kimutatását a beszámolókban lehet kreatívan
végezni. Ennek azért van értelme, mert így az árfolyamot mégis kordában lehet
tartani.
Lehet, hogy pár dologban nem adekvát dolgokat írtam. Jogász vagyok, így
közelítem meg a kérdéskört, bár a tőkepiac nem a szakterületem, de ahogy időm
engedi, bújom a jogszabályokat annak érdekében, hogy a színfalak mögé láthassak.
Ha esetleg van, aki főleg a társasági jog mellett a tőkepiaci, illetve
számviteli részéhez is ért, kíváncsi lennék a véleményére (meg persze a
többiekére is).
Harmadik poszt
Alaptőke - Saját tőke A Konzum Igazgatósága a közgyűlésen az alaptőke 5 év alatt történő, 30
milliárd forintos mértékű megemelésére kapott felhatalmazást bármilyen módon és
formában.
A CIG tranzakció után a Konzum alaptőke elviekben 555.721.275 Ft lesz, amit
22.228.851 db részvény fog megtestesíteni.
A Tranzakció 2. keretében jelenleg nem ismert a kibocsájtandó új részvények
darabszáma és ezzel az alaptőkeemelés mértéke, de érdemes feltételezéssel élni.
Ha azt feltételezzük, hogy a Tranzakció keretében 10 millió db új részvény
kerül kibocsátásra (3.147 Ft), az az alaptőkét 250 millió forinttal emeli (25
Ft-os névérték).
A CIG Tranzakció és a Tranzakció 2 eredményeképpen a Konzum alaptőkéje kb. 800
millió forint lesz (emlékeztetőül: 5 év alatt az alaptőkét 30 milliárddal
akarják emelni). Ekkor a Konzum Igazgatóságának még mindig kicsit több, mint 29
milliárd (!) forintos keret áll majd a rendelkezésre az alaptőke megemelésére a
következő öt évben.
A saját tőke tekintetében én a következőket tartom fontosnak.
Az utolsó ismert hivatalos saját tőke adat a 2017. június 30-i, féléves
beszámoló alapján 4.805.722.000 Ft, amiből az alaptőke 521,5 millió forintot
képvisel. Ez alapján 2017. június 30-án a bvps mutató (az egy részvényre jutó
könyv szerinti érték) 979 Ft.
A mai napon érvényes saját tőke értékét nem ismerjük, de annak már részét
képezi a Balatontourist tranzakció, az Appennin tranzakció, illetve a Diófa
Ingatlanalap. Ezeknek a saját tőkére gyakorolt konkrét hatását a 2018-ban
kiadásra kerülő 2017. évi beszámolóból már látni fogjuk, de egy biztos: a saját
tőke az nem 4,8 milliárd forint lesz, mint június 30-án, hanem jóval több, úgy,
hogy egyelőre a részvények száma nem módosult, azaz továbbra is 20.860.000 db
részvény képezi a saját tőke részeként az alaptőkét. Ebből eleve következik a
bvps mutató markáns emelkedése.
Lényeges, hogy a 2017. évi beszámoló nem fogja (sajnos) tartalmazni a CIG
Tranzakció és a Tranzakció 2. saját tőkére gyakorolt hatását, de azért javaslom
a következők figyelembevételét.
A CIG Tranzakció és a Tranzakció 2. után (a fentieket feltételezve) az
alaptőke kb. 800 millió forint lesz, a részvények száma pedig kb. 32,2 millió
db (ez csak feltételezés). Ha ekkor a saját tőke kb. 100 milliárd forint, akkor
az egy részvényre jutó könyv szerinti érték kb. 3100 Ft lesz, a részvény
tőzsdei árfolyama ugyanakkor nyilván magasabb (bár lásd az utolsó posztot).
Valószínűleg a saját tőke a fentiekkel (Balatontourist, Appennin, Diófa,
CIG, Tranzakció 2.) nem 100 milliárd forint lesz, hanem magasabb, ezzel nyilván
emelkedik a bvps mutató is és erre figyelemmel a részvény ára.
A slusszpoén az, hogy amit most látunk, az a lehetséges alaptőke-emelés csupán
első köre, alig 1 milliárd forint értékben. Ez az egész most olyan, mintha a Konzum Igazgatósága kapott volna egy 30
szeletes tortát, amelyből az elmúlt napokban közzétett bejelentések szerinti CIG
Tranzakció és Tranzakció 2. „csak” egyetlenegy (!) szeletet képvisel.
Javaslom, hogy akit érdekel, az próbálja meg elképzelni, hogy a többi 29 szelet
még mire ad majd lehetőséget, illetve, hogy a majdan 30 milliárdos alaptőkével
rendelkező Konzum saját tőkéje mekkora
lesz. Ha csak azt vesszük, hogy az eddigi alaptőke emelések 3.000, illetve
3.147 Ft-on fognak megvalósulni és feltételezzük, hogy a későbbi emelések
összege is minimum ez lesz, már elnézést a szóhasználatért, de a k...a életet
is megvehetik ennyi pénzből (az első két tranzakció összértéke 58 milliárd
forint).
Vki írta korábban, hogy ha pl. bankot vesz a Konzum, akkor a saját tőke
500-600 milliárd forint is lehet. Ha ekkor az alaptőkét tegyük fel 40 millió db
részvény testesíti meg (a jelenlegi duplája), akkor az egy részvényre jutó
saját tőke értéke 15.000 Ft/ részvény lesz.
A magánvéleményem az, hogy nem 500-600 milliárd lesz a saját tőke, hanem
nagyobb (lehet, hogy csak 5 év múlva, illetve a 2017-es beszámoló sok dolgot
meg fog mutatni).
Esélyes, bár emlékeim szerint Opiban a csúcsig (805) volt még ellenállás valahol. Na de mind1 is nem akarok OFF lenni. Elnézést mindenkitől hogy behoztam Opust a fórumra. Sorry
Második poszt
Tranzakció 2. – Konzum
tőkeemelés A Tranzakció 2. célja kifejezetten a Konzum saját tőkéjének növelése, amelynek az alaptőke megemelése csak egy részét fogja adni. A
tájékoztatás alapján a saját tőke a Tranzakció 2. végével 30 milliárd forinttal
fog növekedni (fontos lesz a 2017. évi beszámolóban a saját tőke értéke, mert
ebben ez a tétel még nem fog szerepelni). Nagyon lényeges, hogy nem tudni azt,
hogy a saját tőke növelése keretében az alaptőke megemelése milyen mértéket
képvisel és hány új részvény kerül kibocsátásra, ez a későbbiekben derül csak ki.
A Tranzakció 2. keretében az alaptőke emelés - a CIG tranzakcióhoz
hasonlóan - új részvények kibocsátásával fog megvalósulni (azaz nem átváltató
kötvény kibocsátására kerül sor), az alaptőke megemelésében kizárólag a Konzum PE Magántőkealap, illetve a WellnessHotel Építő Kft. vehet részt.
Az alaptőke-emelés keretében az új részvények kibocsátási ára 3.141 Ft lesz, az
időponttól függetlenül.
Úgy gondolom, hogy az Igazgatóság aTranzakció
2. során sem fog nagy mennyiségű részvényt kibocsátani, mivel az alaptőke
emeléseket még egy darabig vélhetően a későbbiekben is további
részvénykibocsátás útján kívánják megvalósítani.
Írtam korábban,
hogy majd jobban átnézem a héten történt két bejelentést és megnézem, hogy mit
tudok kihámozni belőle magamnak, meg esetleg a fórumtársaknak, akit érdekel úgy
is el fogja olvasni. A terjedelem miatt több posztban írom le a
véleményem.
Első poszt. Jobban átolvastam
a Konzum által megtett bejelentéseket, én a következőket látom fontos
szempontoknak (lehet, hogy több részben posztolom).
A közgyűlés óta azt próbálom kitalálni, hogy a 30 milliárdos alaptőkeemelés
milyen irányokban és keretek között fog megvalósulni 5 év alatt, mert továbbra
is bődületes összegnek tartom és továbbra is úgy gondolom, hogy sokan nem
fogják fel a fórumon, hogy milyen mértékű növekedést jelenthet ez, illetve
milyen implikációi vannak ennek az árfolyamra. A két közzététel megerősített
részben a gondolataimban, ezeket próbálnám meg a saját szempontjaim szerint
végig venni, aztán ha nem jól gondolom, majd jeleztek.
Az első lényegi véleményem az, hogy a Tranzakció 1. és a Tranzakció 2. vélhetően
legfeljebb 1 milliárd forintos
alaptőke emelést fog jelenteni a lehetséges 30 milliárdból.
A CIG Tranzakció:
A CIG tranzakció keretében egyrészt a Konzum 8.213.107.000 Ft
ellenértékért, zártkörű kibocsátás keretében 23.466.020 db CIG törzsrészvényt
fog vásárolni. A részvénypakk a mai áron már 11,2 milliárd forintot ér.
Az ehhez szükséges forrás két tételből adódik össze: 4.106.553.500 Ft
összegig a Konzum „egyéb forrást vesz igénybe”, illetve 4.106.553.500 Ft
összeget pedig a KONZUM PE Magántőkealap kölcsönként nyújtja a Konzumnak.
A Tranzakció keretében másrészt a KONZUM PE Magántőkealap a kölcsön
ellenében jogosult lesz a Konzum alaptőke megemelésére, amely az alaptőkét
34.221.275 Ft összegben emeli meg (1.368.851 db részvény X 25 Ft-os
névértékkel).
(Poén: A CIG ezzel egyező
darabszámban (1.368.851 db) vásárol részvényt, de nem a Konzum Nyrt-től, hanem
a Konzum PE Magántőkealaptól. A Konzum alaptőkéjét nem a CIG emeli meg, hanem a
KONZUM PE Magántőkealap, amely ezt a részvényszámot valószínűleg jóval
olcsóbban vette meg korábban (pl. 1000 Ft alatt). Azaz a Konzum PE által a
Konzumnak adott kölcsön, ami egyébként az alaptőke emelésének a forrását fogja
képezni, valószínűleg korábban vett Konzum részvények árfolyamnyereségéből
származik.) A CIG Tranzakció eredményeképpen a Konzum alaptőkéje 555.721.275 Ft lesz,
ugyanakkor ez az emelés az Igazgatóság részére adott felhatalmazásnak (alaptőke
megemelése egészen 30 milliárd Ft-os keretben) csak egy elenyésző töredékét jelenti
(kb. 0,1%-át, 34.221.275 Ft-ot), még hatalmas további keret áll majd
rendelkezésre a későbbiekben.
KONZUM story
A társaság bemutatása, áttekintése
..
A Konzum Rt. jelenleg két fő tevékenységre koncentrál: az egyik az építőanyag-kereskedelem, a másik pedig az ingatlan-hasznosítás (a gépjármű-kereskedelmet leválasztották a csoportról). Az első, vagyis az építőanyag-kereskedelem terén főleg Nyugat-Dunántúlon rendelkezik kiemelkedő pozíciókkal, valamint Kecskemét környékén. Mintegy 30 TÜZÉP-telepen folyik kereskedelem.
..
A SZTORI:
..
Az építőanyag-kereskedelem az éles árverseny miatt jelenleg kevésbé jövedelmező, ezért a TÜZÉP telepeket racionalizálják: a kevésbé nyereségeseket bezárják, és AZ IPARTELEPKÉNT MŰKÖDTETHETŐ INGATLANOKAT ÉRTÉKESÍTIK. Több száz hektárnyi ilyen terület vár értékesítésre országszerte.
..
A Konzum LEGNAGYOBB ÉRTÉKE azonban mégsem ez, hanem a Pécs szívében található NÉGY SZINTES ÁRUHÁZ ÉS a hozzá kapcsolódó IRODAHÁZ (ezt nem birtokolja száz százalékban, de a tulajdonában nem lévő két irodaszintet meg szeretné vásárolni.)
..
A KONZUM ÁRUHÁZ FORGALMI ÉRTÉKE minimum 1,5, de reálisan inkább 2 milliárd forint (a mérlegben alig 500 millió forint könyv szerinti értéken tartják nyilván).
..
A gigantikus ingatlan hasznosítása: jelenleg 100%-ban bérbe van adva, az éves bérleti díj 2-300 millió forintos nagyságrendű.
Hamarosan egy bank költözhet az épület egy teljes szintjére: ingatlanpiaci pletykák szerint horribilis, 5500 Ft/négyzetméter körüli áron adják ki a pénzintézetnek.
..
A RÉSZVÉNY FAIR ÉRTÉKE az ingatlanvagyon alapján kb. 500-700 Ft, óvatos becslések szerint is.
..
De miért volt az árfolyam gyalázatosan alacsony?
..
Az ok a múltban keresendő. A társaság korábban szövetkezetként működött, rengeteg veszteséges üzletággal (bútorgyártástól a fémiparig mindennel foglalkozott). A folyamatosan erodálódó vagyont többször próbálták tőkeemelésekkel pótolgatni, ezért sok befektető (befektetési alapok, tőketársaságok) beszorultak a cégbe – befektetésüket gyakorlatilag leírták. Őket próbálta meg kivásárolni F. úr, a főtulajdonos, aki 90 forinton néhány felszámolás sorsára jutott alapból ki is szedett elég sok részvényt.
..
A főtulaj F. úr nem érdekelt a magas árfolyamban, azonban egyre kevésbé tudja megfékezni a piaci folyamatokat: alacsony áron történő eladásokkal fékezni próbálhatja az árfolyamot (bele-beleadogat), ám ekkor saját vagyonát tékozolja ötödáron. A piaci szereplők szívesen szívnak fel ilyen alacsony áron tőle papírokat – a jelenlegi árfolyamon két-három nagyobb spekuláns lenyelhetné a főtulajnál lévő 4 millió részvényt.
..
Gondoljuk csak meg: a Konzum jelenlegi kapitalizációja 750 millió Ft – kb. a négyszintes áruház alsó szintjéért lehetne ennyit kapni.