ha jól értem a dolgokat az egyik alappal összejátszva egyéb úr le tudja csökkenteni az árfolyam feltornászás költségeit, ehhez viszont szükség volt a likvid econetre, mert csak így lehet az alapnak 15%-os súlyozást is alkalmaznia.
Egyéb úr hagyja még tankolni az alapot kb olyan 5-10%-ig, és utána indulhat a mandula :)))
Az alap is besegít a maradék 5% bevásárlással, meg Egyéb úr is rágyorsít :))))
Akkor lassan 200-250-en leszünk nemsoká :)
amikor elindul a német piac, hiszen elértük az eurós árat...
ki az a vállalkozó szellemű egyén, aki itt rendszeresen előfordul, van ecója, tud angolul, és vállalja h lefordítja nekem azt a kb másfél oldal angol nyelvű anyagot, amit a googleban találtam?
e-mail címet kérek, és előre is nagyon megköszönöm
szkkati@citomail.hu
pampa, szombati v vasárnap esti levelezésünk alapján kérdezem, Te tucc valamit?
találtam valamit angol nyelven, de ez az on-line fordító szal katasztrófa
Ugyanarról szól a két történet. Egyéb úr is fog vigyorogni rendesen. Félreértés ne essék: soha nem mondtam, hogy az eco jó cég, most sem mondom, nem is érdekel, hogy jó vagy rossz, most vagy a jövőben. Az árfolyamok mozognak, aki jó irányban áll, az nyer, aki nem, az veszít. Az idézett példákban szereplő részvényeken sem csak bukni lehetett, a másik oldalon állva ugyanannyit lehetett keresni is.
Az ecoban az a különleges, hogy a magyar piacon kevés az olyan cég, amelyiktől reálisan elvárható az árfolyam nagyságrendnyi változása, az eco ilyen. Ráadásul aki vette a fáradságot és mögé nézett kicsit, az ezt már 60 forint körül láthatta, ahol az irány is teljesen egyértelmű volt, lejjebb már nem volt tere az árfolyamnak. Volt idő beszállni, bármennyit meg lehetett venni. Aki ott vett, az már csak a nyereségét kockáztatja, nem a tőkéjét. Persze, a tömeg szét fogja bukni vele magát, a tőzsde erről szól. Nyilasi, és a hozzá hasonló körültekintő guruk ahhoz nem voltak elég okosak, hogy időben vásároljanak, most már csak ahhoz lehetnek elég okosak, hogy ne a csúcson tegyék meg. Így nem fognak nyerni, de legalább bukni sem. Márpedig a tőzsdén ez is komoly teljesítmény. De sok embert ismerek, aki visszatekintve tőzsdei pályafutására utólag már boldogan kiegyezne egy nullszaldóval!
No persze a tőzsdén ennél sokkal nagyobb anomáliák is előfordulnak. Irdatlan drágák is tudnak lenni a divatos részvények / instrumentumok, miközben az olcsó dolgok legtöbbször a kutyának sem kellenek. Sőt, legtöbben pont azt akarják megvenni, ami már piszok drága, mert azt látják hogy a múltban mennyit emelkedett, és azt gondolják hogy ez a jövőben is így lesz. És ha elég sokan ezt gondolják, és vesznek és vesznek és vesznek, akkor tényleg még drágább is lesz. Így a drága még drágább lesz, majd aztán annál is drágább, majd annál is még drágább… majd a méreg drágánál is drágább, és aztán még annál is drágább… (Egészen addig, amíg van utánpótlás az újabb vevőkből és pénzből.) Ezt a folyamatot én pilótajátéknak hívom. Mások tőzsdei befektetésnek.
Az alábbi papper a világ egyik drágább pilótajátéka volt. Úgy 200 milliárd dollárt ért a JDS Uniphase tőzsdei értéke az ezredfordulón, miközben nem volt 1 milliárd az árbevétele. Profitról meg ne is beszéljünk, mert még soha az életben nem volt nyereséges. Akkor se, most se, és valószínűleg soha nem is lesz. Stabilan és masszívan veszteséges az üzletmenet.
A 300 dolláros tetőn lefelézték a névértéket / megduplázták a részvények számát, majd onnan aztán 99%-os eséssel egészen 1 dollárig zuhant. Aztán nehogy az 1 dolláros limit alá esés miatt töröljék a tőzsdéről, (ugyanis az 1 dollár alatti részvényeket rövid időn belül törli a Nasdaq), ezért 8 régi részvényt összevontak 1 új részvénybe. Ennek a legutóbbi leosztásnak megfelelő szintetikus árfolyamot mutatja visszamenőleg is a grafikon. A lényegen ez azonban nem változtat: az árfolyam 99%-ot esett, és esély sincs hogy ebből valami szignifikánsat visszadolgozzon. Sőt, kész csoda hogy nem ment még tönkre a cég a folytonos masszív vesztségekbe. Valószínűleg mindig sikerül új részvényeket kibocsátani és eladni néhány baleknak, mint a Humet és Econet esetében. Az egykori alapító és góré, Straus papa arcáról épp ezért szinte letörölhetetlen a vigyor. Ekkora szemetet ilyen drágán eladni a balekoknak tényleg hihetlen teljesítmény volt. Arról nem is beszélve hogy irányítása alatt 2001-ben 56 milliárd dollárral világrekord vállalati veszteséget ért el a cég.
Gergi linkje tanulságos lehet Gazdagodó és még sokak számára.
Ez a likvid részvény lista nekem eszembe sem jutott, pedig milyen kézenfekvő. Nem értettem, hogy minek ez az irdatlan forgalom az utóbbi hetekben, már jóval azután, hogy döntés született az index tagságról. Mert az indexbe kerülésnek ugyan feltétele némi likviditás, de ezt az eco sokszorosan túlszárnyalta, ráadásul már rég tény volt az BUX tagság, amikor a legnagyobb darabszámok pörögtek. Így ez is a helyére került. Úgy látszik, az árfolyam felhúzásának nemes feladata tényleg az alapokra van osztva. Egyéb urat ismerve nem gondolnám, hogy arra vár, amíg néhány alap magától meglátja az ecoban a nagy lehetőséget, valószínűleg már előre megállapodott néhány alapkezelővel a megvásárolandó darabszámokról is. Még arra is lenne fogadásom, hogy melyik alapkezelő lesz a legnagyobb vevő. És nem is fog rosszul járni. Ezt Egyéb úr garantálhatja neki, ha összehangolják a kiszállást. Egy részvényalapnak nem is kell annyit kaszálnia, végül is csak ügyfelek pénzét kezeli. Elég, ha ő a legjobban teljesítő alap, hogy a jövőben is hozzá vigyék a pénzt. 10 százaléknyi eco-val garantáltan verni fogja a többit.
Econet topik