És változtak a nemzetközi viszonyok Thuküdidész óta? Ez itt a kérdés, nem a morális tartalom. Miről is van szó - egy kicsit más aspektusból - a méloszi párbeszédben? Színtiszta realizmustól, antropológiai pesszimizmusról, a nemzetközi tér anarchizmusáról és az erőpolitika alkalmazásáról, amelyek a jelenlegi realista/neorealista nemzetközi politikaelmélet alaptézisei. Szóval a
spártai alapítású mélosziak szeretnék megőrizni a szabadságukat, s cserébe a
barátságukat ajánlják az athéniaknak, akik viszont úgy vélik, nekik egyedül a
mélosziak teljes alávetettsége elfogadható megoldás, kevesebbel nem érthetik
be, különben gyengének látszanának. S egyébként is, a hatalom felülír minden
egyéb szempontot, s jogokra csak ott lehet hivatkozni, ahol az egyik fél nincs
erőfölényben, s nem tudja a másikra kényszeríteni az akaratát - közlik
meglehetősen nyersen az athéniak. Hiába hivatkoznak a mélosziak arra, hogy a
méltányosság hosszabb távon a jelenleg erősebb érdeke is, mert annak hiányában,
ha fordul a kocka, ők maguk sem számíthatnak irgalomra, az athéniak cinikusan
azt felelik, nem aggódnak saját jövőjük miatt és a mélosziaknak sem kellene
mással törődniük, csak azzal, hogy mivel menthetik meg a puszta életüket. Mint látható ebből is, a morális szempontok elutasítása
mögött az a feltevés húzódik meg az athéniak érvelésében, hogy a két fél
igényei semmilyen módon nem egyeztethetők össze, ezért végső soron
elkerülhetetlen a konfliktus közöttük, amelyet éppen azért kell az erőnek
eldöntenie, mert egyéb megoldás nincs. Machiavelli is éppen ezért a felismerésért válhatott az ördögi „machiavellizmus” névadójává, holott A fejedelem egyszerűen csak arra mutat rá, hogy ha azt kérdezzük, hogy a fejedelem miként tudja kormányozni országát és miként tudja fenntartani uralmát, akkor gyakran beleütközünk abba a problémába, hogy az uralom fenntartása szempontjából hasznos dolgok időnként összeegyeztethetetlennek bizonyulnak más szempontokkal. Ezt elég világosan fogalmazza meg ezt Machiavelli, amikor azt kérdezi, hogy "szeressék-e inkább az uralkodót, mint féljék, vagy ellenkezőleg." Válasza nem hagy kétséget afelől, hogy bizonyos helyzetekben nem lehetséges összeegyeztetni az egymással versengő célokat: "Azt feleljük, egyik is, másik is szükséges lenne, de mivel nehéz e két dolgot összekapcsolni, biztonságosabb, ha tartanak tőle, mint ha szeretik, ha már az egyiknek hiányoznia kell."
jajj, azért Brezinski már kortársaitól kapott sok hideget és meleget a tévedéseiért. Oroszország társadalmi struktúrájából és a szilovik elit belső titkosszolgálati működéséből és dinamikájából adódóan elsősorban belpolitikai oka volt a háborúnak. Sokan előhozzák itt a cári birodalmi hagyományokat, de azokkal a jelenlegi elit 1917-ben szakított... Egyébként minden oligarchikus elit által indított háború realista leírása: 94. Mélosziak: S nem elégednétek-e meg azzal, ha mi ellenségeitekből barátaitokká válva nyugodtan maradnánk, anélkül, hogy bármelyik féllel szövetséget kötnénk? 95. Athéniak: Nem! Ellenséges érzületetek kevesebb kárt okozna nekünk, mint barátságotok, amely alattvalóink szemében éppen gyengeségünket, míg gyűlöletetek hatalmunkat bizonyítaná. 96. Mélosziak: Tehát a ti alattvalóitok úgy gondolkoznak a méltányosságról, hogy semmi különbséget nem tesznek azok között a városok között, amelyekhez nem volt semmi közötök,s azok között, amelyeket, miután részben elpártoltak, engedelmességre kényszerítettetek?97. Athéniak: Nem! Ők jól tudják, hogy ügyének jogosságát az egyik éppúgy képes igazolni, mint a másik, de úgy vélik, hogy amelyik megőrizte függetlenségét, ezt erejének köszönheti, s mi félelemből nem támadunk rá. A ti meghódolásotokkal tehát nemcsak uralmunkat terjesztjük ki, hanem biztonságunkat is megszilárdítjuk, s különben is ti, a szigetlakók közt is egyik leggyengébb város, hogyan szállhatnátok sikerrel szembe egy tengeri nagyhatalommal?
Szóval előbbre lennél, ha folyamatában és összefüggéseiben néznéd a helyzetet. Senki nem vitatta azt, hogy Oroszország agressziót követett el, de ha alaposan elemzed az okokat, akkor ez szinte szükségszerű következménye volt az USA és a NATO tevékenységének, amire Ferenc pápa is hivatkozott. Szóval nézzük, hogy ez már mikor is volt az amerikai kül- és biztonságpolitika napirendjén: "Az USA világhatalma Ukrajnán keresztül vezet. Ha Amerika
Oroszország hatalmát meg akarja törni, akkor Ukrajnát le kell szakítsa az orosz
befolyási szféráról, hogy megakadályozza az Eurázsiai nagyhatalom
létrejöttét." (Zbigniew Brzezinski (1997): The Grand Chessboard: American Primacy
and Its Geostrategic Imperatives) „A 15 éve
elhunyt, zseniális geopolitikus, Zbigniew Brzezinski, az USA volt
nemzetbiztonsági tanácsadója egy, mára klasszikusnak számító, fent hivatkozott Nagy
sakktábla című publikációjában a bipoláris világrend felbomlását követő
friss helyzetértékelésként írta meg az Egyesült Államok számára a 21. század
politikai lehetőségeinek forgatókönyvét. Az elemzésben Brzezinski úgy véli,
hogy egy hatalmi vákuum keletkezett Eurázsia szívében, Oroszország geopolitikai
helyzete súlyos kárt szenvedett, határai délen és nyugaton visszaszorultak,
aminek következében Oroszország geopolitikai befolyási övezete drámai mértékben
összezsugorodott. Oroszország számára főleg Ukrajna elvesztése jelentett
alapvető geopolitikai visszalépést, mert nagymértékben leszűkítette Moszkva
geostratégiai mozgásterét. Ukrajna elvesztésével Oroszország egy több mint 300
éve hozzá tartozó, potenciálisan gazdag ipari és mezőgazdasági területtel,
valamint 52 millió fővel lett szegényebb, amely megfosztotta Oroszországot a
Fekete-tengeren gyakorolt egyeduralkodó pozíciójától is, ahol Odessza
jelentette Moszkva számára azt a létfontosságú kijáratot, amelyen keresztül
kereskedni tudott a földközi-tengeri, sőt távolabbi országokkal is. Brzezinski
kategóriája szerint Ukrajna geopolitikai pillérnek tekinthető, mivel független
országként való puszta léte is alkalmas Oroszország átalakítására. Ukrajna
nélkül Oroszország nem eurázsiai birodalom, viszont amennyiben Moszkva
visszanyerné az 52 milliós, erőforrásokban gazdag Ukrajna feletti uralmát,
akkor újra birtokába kerülnének azok az eszközök, amelyek egész Európára
kiterjedő hatalommá tennék. Emellett Ukrajna függetlenségének elvesztése
azonnali következményekkel járna Közép-Európára nézve is, mert Lengyelország
geopolitikai pillérré lépne elő az egyesült Európa keleti határán. Amerika és
Oroszország kapcsolatának viszonylatában Brzezinski szerint Oroszország túl
gyenge ahhoz, hogy Amerika tényleges partnere lehessen, de még mindig erősebb
annál, semhogy gyógyíthatatlan betegként bánjon vele.” (Czene Gréta: Russia
as a Geopolitical Entity – From The Perspective Of American Geopolitical
Experts, Nemzetgiztonsági Szemle 2019. I. szám) Nemzet
NEMZETBIZTONSÁGI SZEMLE)
Nem teljesen erre gondoltam, amikor a méloszi dialógust idecitáltam. Thuküdidészt az általa bemutatott hatalompolitikai felfogás miatt a
nemzetközi kapcsolatok realista iskolájához sorolják. A háború okainak, a
háborús felelősség kérdésének thuküdidészi leírása a nemzetközi
kapcsolatok elméletére gyakorolt megtermékenyítő hatást. A 20. században
thuküdidészi dilemmának nevezték el azt a csapdahelyzetet, mely a
háború kirobbanásához vezetett. Ennek lényege, hogy egy háború kitörése
nem feltétlenül „egyes vezetők döntésein múlt, hanem a kialakult
történelmi helyzetben tulajdonképpen szükségszerű volt... E szerint,
amikor egy állam gazdasági és katonai potenciálja hirtelen megnövekszik,
a kortársak számára úgy tűnik, az illető állam hamarosan átveheti az
addig domináns nagyhatalom helyét, az utóbbi pedig, beletörődés helyett,
többnyire megpróbálja harc árán is megőrizni helyzetét. (Zubor Zalán: Kitörési pont. Thuküdidész és az első világháború. HVG, 2014. május 14. számában)
Ez hülyeség, humi és sokan már két éve mondják, hogy az eszeveszett pénz nyomtatás elobb-utobb gazdasági recessziót eredményeznek. Infláció, stagflacio, recesszió.
a komolyabb fegyvereket joe bácsi fogja ma bejelenteni, nem putyin: "A Fehér Ház megerősítette, hogy Joe Biden elnök hamarosan hivatalosan is bejelenti: az Egyesült Államok Patriot lég- és rakétavédelmi rendszereket küld Ukrajnába, hogy segítse a megtámadott országot az oroszok elleni háborúban."
OROSZ-UKRÁN háború