Jó estét! 😁 Nem vagyok bróker. De RANDOMNÁL van a számlám. Ha átvertem mindenkit, akkor magamat is, mert nagyon benne vagyok. Gondolom nem így kell átverni. 😎
A 750 milliárdosra tervezett gigantikus vasútbővítésnek nem mindenki örül a Budapest–Kelebia vonalon. Tucatnyi Pest megyei lakossal beszéltünk, akik aggódnak ingatlanjaik miatt, amelyek közelében Mészáros Lőrinc érdekeltsége építhet hamarosan új sínt a kínai exportnak.„Ha ez megvalósul, akkor a mi utcánkban csak romok maradnak a házakból. 25 méterre mennek a sínek, és már most úgy ráz, hogy majd kiesem az ágyból” – mondja a Narancsnak Ágnes, akit az interneten szerveződő több száz fős közösség tagjaként értünk el.Az asszony nincs egyedül félelmeivel, Dunaharasztiban és Dunavarsányban, sőt Soroksár egyes részein is komoly aggodalmat kelt minden idők legnagyobbnak beharangozott, jelenleg 750 milliárd forintosra tervezett vasútfejlesztése, a Belgrád–Budapest vonalé, amely magyar–kínai együttműködésben valósulna meg. A lefolytatott közbeszerzés szerint a beruházás kivitelezője a felcsúti milliárdos, Mészáros Lőrinc érdekeltsége lenne.Ahogy a Belgrád felől érkező vonat átlépi Kelebiánál a magyar–szerb határt, Budapestig 22 településen halad át (lásd térképünket). A vasút többnyire a város, illetve község mellett fut, esetleg – mint például Kiskunhalas esetében – a lakott terület szélén, illetve az ipartelep között. A tervek szerint a jelenlegi egy sínpárt kettőre bővítik – ezt a lakosok az előbb említett településtípusoknál is érzékelni fogják, de az építés közvetlen hatása nem, vagy csak kisszámú érintettnél fog jelentkezni.Egészen más a helyzet Dunaharasztiban, Dunavarsányban vagy Soroksáron, illetve Taksony egyes részein. Az előbbi két települést a vasúti sín egyszerűen kettészeli. Ahogyan légi felvételünkön is látszik, Dunaharasztiban itt-ott a sínektől már pár tíz méterre magáningatlanok vannak, de jártunk olyan helyen is, ahol egyből a töltés mellett kezdődik a kerítés.„Az én telkem a vasúti sínpártól körülbelül öt méterre van. Nagyon érintett vagyok abban, hogy mi fog történni. Amióta hallottam erről a nagy beruházásról, azóta keserű az életem. Semmit nem tudok. Nincsenek konkrét információk, bizonytalanságban élünk. Már az sem érdekelne, ha kisajátítanának, de legalább tudnék valami konkrétat.Ez a bizonytalanság kimerítő és lélekőrlő. Életünk munkája van veszélyben. Azt szeretném, ha nem történne semmi, de ez csak álom” – ezt már Erzsébet mondja lapunknak. A Narancs az elmúlt napokban megismerte a gigaberuházás előzetes tanulmányát; ebből kiderült, hogy az említett, jobban érintett települések lakóinak nemcsak az építkezés miatt van aggódnivalójuk, hanem a megnövelni tervezett vonatszám miatt is.A 750 milliárdos projektAbban nincs vita az érintettek közt sem, hogy a Budapest–Kelabia vonal korszerűsítésre szorul. Az eredetileg 135 éve épített és utoljára az 1960-as években felújított, közel 160 kilométeres szakasz nagy részén ma már legfeljebb 80 kilométerrel lehetne közlekedni, ha a leromlott állapot miatt nem lenne érvényben sok helyen 60, 40, 20, illetve 10 km/h-s sebességkorlátozás.Sőt „az alépítmény, az ágyazat és a sínek elhasználódott állapota miatt gyakran az időjárási körülmények is megnehezítik a közlekedést” – olvassuk a MÁV honlapján. A fővárostól (légvonalban) 120 kilométerre fekvő Kiskunhalasra az utazási idő két és fél óra (ez alig 50 kilométer per órás tempó). És ez csak a személyszállításra vonatkozik; a vasúttársaság szerint a tehervonatoknál még rosszabb a helyzet, igaz, a teherszállítási forgalom jelenleg elenyésző.Ennek ellenére a városi előközlekedés versenyképes az autózással, sőt: Dunaharasztiból zónázó vonattal 27 perc alatt a Keletiben lehet lenni, ez négy keréken se volna gyorsabb. Amit a fejlesztés ígér, az a fentiek ismeretében már-már hihetetlen. A mostani nyolc óra helyett (alig 400 kilométerről van szó!) három és fél óra alatt lehetne Budapestről Belgrádba érni, a beruházás után pedig a vonatok akár 160 kilométerrel is roboghatnak.Forrás és a teljes cikk: Magyar Narancs
Rengetegen illúziókat kergetnek, tévhitben vannak, jól jöhet egy kis tisztán látás. Mindenki tudni szeretné mennyi az annyi, lássuk hát a számokat! A cikk ki fog térni az államkötvények, vállalati kötvények, részvények, devizák és ezek tőkeáttételes változataira is, mint pl. a határidős ügylet, opciós ügylet, és természetesen a forex. Mielőtt mélyebben beleásunk, felhívnám a figyelmet arra az örökérvényű összefüggésre, hogy minél magasabb hozamot szeretne valaki, annál nagyobb lesz a kockázata. Pont. Ez talán egyedül az opciós piacokon nem igaz ebben a formában, de az már egy másik történet. Ráadásul a hozam és kockázat között nem lineáris, hanem inkább exponenciális az összefüggés és ez sajnos a kockázat kárára. Először is, ha van valamilyen értékpapír befektetésed, a köznyelv ezt passzív befektetésnek is hívja. Miért is passzív? Mert a befektető részéről nem tartozik hozzá tényleges gazdasági aktivitás, érdemi munka, gazdasági értékteremtés. Logikus az is, hogy az aktív munkával, aktív gazdasági folyamatokba való bekapcsolódással, értékteremtéssel illő magasabb hozamokat, magasabb megtérülést elérni, így ha igazán sokat akar valaki keresni, érdemes megfontolni ezt a vonalat is és nem rácsücsülni a pénzünkre. Visszatérve az eredeti gondolatmenetre, elemezzük ki tehát a „passzív” befektetéseket. Először is fontos fogalom a kockázatmentes hozam. Ez az a hozam, amely elméletileg zéró kockázat mellett elérhetsz. Ez mindennek az alapja! Általánosan elmondható, hogy ennek mértéke kis szórással a jegybanki alapkamat és/vagy inflációs ráta körül alakul. Legközelebb áll ehhez az elméleti hozamszinthez a hosszú futamidejű állampapírok hozama. Ha a magyar példát nézzük, 0,9%-os a jegybanki alapkamat és kb. 2% a jelenlegi infláció. Jól igazolja az előző összefüggést a nagyjából 0-3% közötti, a jelenleg elérhető kockázatmentes hozamszint. A fentiekből következik, ha találsz mondjuk egy másik devizanemben egy másik állam által létrehozott államkötvényt, és annak elvárható hozama pl. 6%, akkor 6% körül várható ott az infláció és az adott állam jegybanki alapkamatja is. Tehát nincs értelme megvenni nagy valószínűséggel az adott kötvényt, mert a piac azt árazza, hogy évente 6%-kal fog gyengülni az adott infláció miatt az adott deviza. (oka a kamatparitás, ennek a hatásnak az ellentételezésére alkalmazza pl. a forex bróker az overnight kamatot is) Ha a másik állam mondjuk forintban bocsátana ki államkötvényt, az már más tészta. De ennek is meg lenne az oka, valószínűleg az ottani államcsőd magasabb kockázatával lenne magyarázható a felár. Menjünk tovább, nézzünk egy esetet, amikor azt mondja pl. egy vállalat, hogy kibocsát egy kötvényt 4% kamat mellett. Mivel egy vállalat jóval kisebb, mint egy állam, méretéből, működéséből is adódik, hogy általában nagyobb a csődkockázata. A befektetők emiatt magasabb hozamot várnak el. Mindig érdemes úgy kalkulálnod, hogy a kockázatmentes hozamot megnézed, és az felett vár el a piac egy bizonyos kockázati prémiumot. A kötvényeknek kisebb a kockázata, mint a részvényeknek, így a kockázati prémium is kisebb. Fontos ok az is, hogy a vonatkozó jogszabályok szerint, ha „beborul” pl. egy részvénytársaság, a kötvény, mint hitelviszonyt megtestesítő értékpapír a részvény előtt van az abból eredő jogok kielégítése tekintetében, tehát a nagyobb kockázatot a részvényes futja. Mi van akkor, ha holnap találkozol egy Magyarországon kiállított kötvénnyel, ahol mondjuk 8%-os éves kupont ígérnek? Először is miért fizetne valaki 8%-ot az előzőek alapján? Csak akkor, ha nem kap olcsóbban forrást. Ez viszont jelentős csődkockázatot vélelmez (vagy csalást). De van még egy probléma. Jelenleg a vállalati hitelek bubor + 1-4% közötti hitelkamat mellett elérhetőek, ami a nulla körüli bubor mellett ténylegesen 1-4% hitelkamatot jelent. Ha egy vállalat kaphat mondjuk 3% mellett banki kölcsönt, miért fizetne 8%-ot a kötvényeseknek? Hát azért mert valószínűleg nem állnak vele szóba a bankok, hitelképtelen, így ha te veszel a papírjából, akkor nem túl megfontolt döntést hoztál, lehet hogy a cég a csőd szélén áll. Lássuk a részvényeket! Milyen éves hozamot várhatok el egy részvénytől? (ha a piac jól árazott) Itt is a kockázatmentes hozamból kell kiindulnod és ezen felül lesz a fentiek szerint egy kockázati prémium. Na de mekkora ez? Most csalódást kell okoznom, mert historikus adatok, statisztikák alapján ez a prémium 3-5% körül van átlagosan a kockázatmentes hozam felett. Nézzük példaképp azt, hogy egy adott időpontban van 6%-os infláció és veszel egy átlagos kockázatú részvényt. Nagyjából 9-10%-os elvárt hozamszint jön ki. De mivel jelenleg a kockázatmentes hozam nulla körül van a világban, a piac által elvárt, átlagos kockázatú részvényhozam csak 3-5%. Átlagosan, ez nagyon fontos! Csak ennyi? De hát tavaly pl. a BUX index kb 50%-ot emelkedett, ez így egy baromság! Sajnos nem. Az eltérés oka az, hogy a részvényeknél van egy újabb kockázat is, ez pedig a várható hozamok szórása. Azaz a hozam nem mindig ennyi lesz, hanem ezen átlagos érték körül fog szóródni. Tehát lehet, hogy 10 évig a kockázatmentes hozamot sem éred el részvényeiddel, vagy még buksz is rajta, majd 1 év alatt behoz minden lemaradást… Így jöhetnek létre olyan extrém forgatókönyvek is, mint amit most láthatsz néhány magyar papírnál, vagy mint amit láthattál 2008 körül a világ tőzsdéin. De ezt máshogy is lehet igazolni. Tegyük fel, hogy van egy vállalat, amely a piacon reálisan van értékelve. A tárgyévben produkál kereken 10% adózott eredményt. Indokolt lehet-e nagyobb mértékű részvényár emelkedés, vajon, mint 10%? (a kritikus hangok elé mennék, nem bonyolódnék most bele a DCF alapú értékelési modellekbe) Ha abból indulunk ki, hogy a 100%-át kifizeti osztalékba a cég, és éves távlatban nem változik az árfolyama, akkor 10% bruttó hozamod lesz a példa szerint. De ha ennek csak egy részét fizetik ki osztalékként, a többit visszaforgatják, akkor meg a vállalat értéke kellene hogy emelkedjen az árfolyamon keresztül, és az osztalékhozamod + árfolyamnyereséged kellene hogy 10% legyen együttesen. Elméletben. A múlt hosszú távon viszont mindezt alátámasztja. Historikusan az amerikai részvénypiac teljesített a múltban a legjobban az elmúlt 100 év alapján a világon, kb. éves 8-9%-ot produkált átlagban. (ha a kockázati prémium 3-4% volt, akkor átlagos kockázatmentes hozamszint 5% körül lehetett) És láss csodát, az amerikai vállalatok átlagos adózott eredménye is 8-9% körül ingadozott a bevételük hányadosában. Konzekvencia, hogy a vállalat várható növekedése, profitabilitása határozza meg a várható átlagos hozamot, és nincs értelme osztalékpapírokat keresni, mert ha nem fizetnek osztalékot, és a pénz bent marad a cégben, akkor az be kell, hogy épüljön az árfolyamokba a vállalat értékesedése következtében. Az osztalék bizonyos szempontból sajnos csak egy illúzió… Az is igaz, hogy nem minden részvény azonos kockázatú, így ez egy átlagos érték, mindenki szíve joga, hogy kisebb-nagyobb kockázatú részvények között válogasson, de a várható hozama - kockázata is ennek függvényében fog alakulni… Szerencséje bárkinek lehet a részvénypiacon is, de az átlag, a realitás más számokat mutat. (ha érdekel komolyabb szakirodalom, javaslom Aswath Damodaran: A befektetések értékelése című könyvét, 1070 oldalas, egyedülálló szakmaisággal) Lássuk a devizákat. Fontos tény, hogy a deviza tartása elméletileg önmagában egy nulla hozamú befektetés. Az sem sokat javít a helyzeten, ha néha veszel, néha eladod. Lehet néhányszor bejön az olcsó vétel és drágább eladás, de sok-sok embert láttam már befürödni ezzel, amikor az árfolyam egészen más szintekre költözött és minden korábbi profit úszott. Ha tőkeáttétel nélküli devizaügyleteid vannak és jól is csinálod, szerencséd is van, évente néhányszor realizálhatsz néhány %-ot, de nem valószínű hogy több lesz éves szinten mint 5-10%. És elérkeztünk ahhoz a pillanathoz, amikor a hozaméhes ügyfelek leleményes elméje létrehozta a tőkeáttételes ügyleteket. Így jöttek létre pl. a határidős és opciós ügyletek, certifikátok, illetve a forex is. Mi a cél? Ha hosszú távon 5-10% felett nem nagyon lehet tőkeáttétel nélküli reálhozamot elérni, akkor megoldás kellett arra, ha valaki többet szeretne. Ezek a tőkeáttételes és származtatott termékek. Ha esetleg nem tudod mi az a tőkeáttétel, akkor a következőt jelenti: befekteted a saját tőkédet, de kapsz kölcsön mellé X összegű idegen tőkét, amiért optimális esetben kockázatmentes körüli kamatot fizetsz. Így jelentősen megnő a saját tőkédre vetített hozampotenciálod, mert az idegen tőke hozama is a tiéd, viszont ezzel együtt a kockázatod is ugyanígy nő, mert az idegen tőke csak kölcsönbe van. Ha 1:10-hez tőkeáttétellel fektetsz be és a részvény amit vettél, hozott 5%-ot, akkor (1+10)*5= 55% hozamod lesz. De ha esik a részvény 10%-ot, akkor (1+10)*10= 110% veszteséged, aminek köszönhetően a teljes tőkéd elbuktad, sőt ha folyamatában nem zárod le az ügyletet, még akár többet is buktál, mint a tőkéd 100%-a. Ha becsülni szeretnéd a tőkeáttételes befektetésed hozamát és kockázatát, akkor egyszerűen csak szorozd fel a számológépeddel a tőkeáttétel nélküli becsült adatokat. Jól mutatja, hogy a forexen gyakran alkalmazott 1:500-hoz tőkeáttétel micsoda őrült kockázatot jelent, ha nem jól menedzseled a pozícióméretet. A forexezés olyan, mint tőkeáttétel nélkül kereskedni egy devizapárral, csak az árfolyamokra oda teszel egy jó erős nagyítót. Sok statisztika készült már arról hogy a forexesek milyen magas aránya nullázza le számláit, és ennek nincs is egyszerűbb oka, mint hogy szinte kezelhetetlen mértékű a felvállalt kockázat. Viszont ha jól csinálod, elméletben akár évi több száz %-os hozam is elérhető, de nagyon- nagyon kevesen vannak, akik ilyen eredményesek, és nem nullázzák le egyik évben sem magukat. Sokkal inkább valószínű, hogy néhány tíz %-ot keres a sikeres forexesek többsége, de vannak kivételek természetesen. Ha valaki kifejezetten aktívan menedzseli saját tőkéjét, van lehetősége számos technika elsajátítására, amellyel a hozamlehetősége megtartása mellett jelentősen csökkentheti kockázati szintjét. A legjelentősebb megközelítés ezek közül közgazdasági Nobel díjat is kapott, ez a portfolió elmélet Harry Markovitz-től. Ha érdekel titeket, akkor amint időm engedi, leírom a működését, gyakorlati használatát. Engem különösen foglalkoztat ezen elmélet ráültetése a forexre, remélem jövőre tudok rá időt is szánni. Hajrá brokik.
Gyuri bróker?? 😀 Hát Gyuri barátom most örüljek vagy sírjak? 😎 Gyuri egy rendes ember, aki imádja az Opust, követi, figyeli, kutatja. Szerintem soha nem beszélt senkit rá, csak egyszerűen lelkes a végtelenségig. Kellenek az ilyenek is! Kitartást Gyurinak és nekünk.
NEW OPUS GLOBAL