Kimutatták: nem tőzsdéznek eleget a nyugdíjpénztárak Nagyon alacsony a hazai intézményi befektetők aránya a Budapesti Értéktőzsdén. Az intézmények keveslik a jó papírokat. A jóléti alapoktól remél a tőzsde több hazai befektetőt. Fontos befektetői kört képviselnek a nyugdíjpénztárak, ezért kiemeltekn fontos partnerei a tőzsdének - mondta Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) vezérigazgatója a Pénztárkonferencián. Az országok versenyképességét az innováció fokozza, ehhez pedig tőkepiaci forrásokra van szükség.Többet tőzsdézzenek a pénztárak A pénztárak számára is fontos, hogy legyenek jó befektetési lehetőségek, hogy találjanak a tőkepiacon megfelelő cégeket. A nyugdíjpénztári vagyon a magyarországi GDP mindössze 4 százalékát teszi ki. Más országokhoz képest így le van maradva, de közben Ausztriához, Szlovákiához vagy Csehországhoz fel lehetne zárkózni. A részvénykitettség is változó a különböző országokban, aminek történelmi okai is lehetnek. A magyarországi 30 százalék körüli közvetett és közvetlen részvényarány viszont az alacsonyabbak közé tartozik. Lengyelországban a nyugdíjkasszák vagyonának a 85 százaléka van részvényekben.Ha ennyire nem is, de egy finnországi szintre, 60-65 százalékra felvihetnék a pénztárak a részvényjellegű befektetéseik arányát. A hazai intézményi megtakarításokon belül is alacsony a részvények aránya, jelenleg a pénzügyi cégek csak kevéssé járulnak hozzá a vállalati piac fejlődéséhez. Azt persze, hogy milyen eszközöket vásároljon a portfólió-menedzser, végső soron a háztartások döntik el, akik megvásárolják az alapot.
Lengyel mintára Az alapkezelők panaszkodnak, hogy kicsi a hazai részvénypiac, kevés a jó sztori. Jelenleg a BÉT-en jegyzett cégek 8500-9000 milliárd forint körüli kapitalizációjából a hazai intézmények csak 7,6 százalékot birtokolnak. Azokban az országokban, amelyekben jól működő tőkepiac van, ennél sokkal nagyobb arányban vesznek részt a hazai intézmények a hazai cégek portfóliójából - fejtette ki Végh. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) versenyképességi programjában szerepelnek a jóléti alapok. Ezekhez jó mintát szolgálhat az új lengyelországi nyugdíjpillér, amelybe kötelezően beléptetnek mindenkit, de később bárki kiléphet. Ezekbe a munkáltató és a munkavállaló is befizethet, és mindez tíz év alatt 1500 milliárd forintnyi friss tőkét hozhatna a BÉT-re.
A kilopás, meg a tönkre vágás két különböző dolog. Kilopni ugyis lehet, hogy a cég tulajai másik cégeinek adnak fiktív munkát, igy mindegyik jol jar, profit meg nem lesz. Attól még a cég müködik.
Akár lehet így is- legyen igazad, de akkor mi érdekük is lenne, hogy bebuktassák az opust? ( nem mondom, hogy neked ez a véleményed csak ha ekkora részesedésük van benne akkor semmi logika nincs abban, hogy kilopják a pénzt innen..)
NEW OPUS GLOBAL