NEW OPUS GLOBAL  

Nehéz kérdés. De nem adom fel. :) 
Én OPIMUS-OPUS időszakrról most nem jut eszembe semmi sem. Viszont mivel régóta vagyok OPUS részvényes, kezdek feledni :) Na erre jó pl a Fórum :) 
Meg a barátom : google :) 
Arra viszont emlékszem mennyi eszmecsere volt mikor a Fúziós időszak következett be , és mi találgatások is mentek, hogy most akkor mi lesz az új név ( ki lesz a zászlóshajó  , ki kibe olvad be) , és milyen áron megy a beolvadás., és hogy egyáltalán időbe végre tudják-e hajtani. 
Nos végrehajtották július elsején. 
Aztán gondoltuk, hogy az árfolyam e miatt ment el, és a fúzió végével feljebb fog menni, e helyett a részvényárfolyam pedig finoman fogalmazva is tovább csökkent. 
Hidd el, volt aki eltalálta, hogy a 400sem lesz megtartva és nem pomperjre gondoltam. 
Ami a boldogságot illeti, nos a részvényárfolyam engem sem tesz boldoggá, DE BÍZOM ABBAN, hogy gazdaggá igen. Szóval az árfolyam folyamatos nézése helyett más felé figyelek . 
A fórum itt is ahogy másutt a vélemények helye, igaz pici korlátokkal. 
A Magam részéről vállalom, hogy írásaim magánvéleményen alapulnak s ebben benne szokott lenni, hogy előre próbálok (tippelni ) mi várható. Vagy bejön vagy nem. Nyilván nem vagyok ezzel egyedül azzal az állításommal, hogy a cég fundásan több lett ( Pénz is van bőven ) miközben az árfolyam homlokegyenest az ellentéte. De mivel sem fizetett tollnok nem vagyok, csak egy felbeszélő :) Na jó viccet félretéve , magánszemélyként OPUS részvényekkel nyilván ha tudnám a tutit, mégcsak véletlenül sem írhatnák ide gondolom :)  
És mégegyszer azért hogy megcáfoljalak, volt aki eltalálta mi lesz itt .  
De hogy ezt most időrendbe tegyem, nick nevekkel, engedd meg, hogy ezeket nem gyűjtsem ki, mert szerintem felesleges. 
Vannak rajtam kívül olyan hozzászólók akiknek érdemes a véleményét olvasni. Itt is. 
Aki már régen nem ír : ( Megemlékezés= TISZTELETBŐL )
A mai napig hiányolom Gyuripapa hozzászólásait, mert pl az ő írásait hetekig kellet szótárazom, nem akármilyen tudása volt. 
Összegezve :   Vannak nem is kevesen rajtam kívül akik eltalálták mi várható. tehát  érvényes találat adódott az elmúlt időszakból az OPUSRA nézve.  Hívok , részvényesek vannak. És befektettek nem kevés pénzt ( ahogy én is ), és próbáljuk kitalálni és megírni mire gondolunk. Ha úgytetszik eszmecsere van :) 
Remélem elégedett vagy válaszommal :) 
Betgyuri 

Az Erste mai elemzése szerint az ANY Biztonsági Nyomda közkézhányada 90 százalékra nő a korábbi 80 százalékról, míg az Opus közkézhányada 40 százalékra emelkedik, a korábbi 30 százalékról, így a két papír súlya nő az indexben. Az Erste által végzett számítások szerint az Opus súlya az indexben 0,43 százalékra emelkedik, az ANY Biztonsági Nyomda súlya 0,07 százalékra nő, míg az indexbe bekerülő 4iG súlya 0,14 százalékos lesz.  

Honnan vette az Erste? Tényként írták. 

Cece átsúlyozás péntek, Erste szerint 40%lesz a közkéz. Erről van infód. Dakó Gábort kérdezted ezzel kapcsolatban? 

csak amit itt hallottam. nekem egyenlőre a BÉT honlap a mérvadó. Nem tudom honnan lehet az Erste információja. Nagytulaj egyenlőre nem adott el.

Igen, a vasút valóban volt pletyka, de egyrészt még nem lépett hatályba a szerződés (szeptemberre lett igérve), másrészt - és ami a legfontosabb - ha meg is kapjuk, még korántsem biztos, hogy lesz belőle hasznunk!
Ha a felvetésem igaz, akkor arra jó ez a rengeteg spekulálás, hogy KIZÁRHASSUK MI NEM LESZ BIZTOSAN.

Üdv! Pénteken Cece index átsúlyozás. Erste írta 40%lesz a közkéz. Valami infód ezzel kapcsolatban? 

a vasút esetleg de még ott sincs aláirt szerződés. hát nehéz ez, végülis elgondolkodtató a felvetésed.

érdekes hogy elvileg semmi közünk hozzá de amikor mentem rv könyve nézni a 2. sarkon állt a céges kocsijuk uh a franc se tudja mi van :D

látom akkor az erkölcsi morál meg van hozzá csak még nem fizetnek...

Gyuri, csak egy kérdés:
Látom megy a találgatás, sakkozás...
Te emlékszel az Opus-Opimus történelmében olyan pletykára, ami megvalósult és mi profitáltunk belőle?
(ugye az egyesülés még az Opus-Konzum érában is többször előjött a fórumon, de azért írtam, hogy "profitáltunk belőle", mert azt gondolom, aki az egyesülés elötti időkből tartja SENKI nem boldogabb most)
A lényeg, hogy szerintem itt a fórumon még SOHA SENKI nem talált ki SEMMIT előre! Vagy ha mégis ráérzett valamire, akkor annak a dolgonak nem az lett a következménye, amire számított (tehát nem profitált belőle).
Örülnék, ha meg tudnál cáfolni...

Csúnya fiú, anya szeme fénye, menjél szépen ki játszani az udvarra inkább!

Kérlek mentsd le : 
NEM KAPOK PÉNZT. OPUS részvényes vagyok. 
Nyilván nem betgyuri néven vagyok részvényes, és te sem vagy festina88 : :)
Szóval kár ezen a vonalon dolgozni :) 
ui.i. 
Azért ha a cégben olvassák a fórumot, szívesen vállalok ilyen munkát. Van az a pénz :) 

 Véelmény : 
Számítottam rá, hogy az ellenzéki oldal most hogy közeledik a választás, rácsap a választási szoftveres ügyre. 
Még valami : 
A HVG nem tud mindent, van benne feltételezés is :)
Majdnem mindenki adott valamit :
A Németek eladták a Tsystemet. , A Telenor pedig 25%-ot adhat át az Antenna ZRt részére...Főleg hogy nemrég a DIGI kiesett :) . A Vodafone kérdőjel ? 
Az 5G ipari területen lesz jelentős. Erre megy ki a game. 

Mire gondolsz? Ha zavar, akkor ne olvasd ezt a topikot.

Érdekes cikk, köszi.

Köszönöm hogy kiálltál értem :) 
ÉS HAJRÁ OPUS !!!  :) 

ok. Megkerestem. Ide felrakom : 
Külföldről is figyelik az Orbán-család IT-terjeszkedését, ami a választásra is hatással lehetGAZDASÁGszerzőSZABÓ YVETTE
olvasási idő6 PERC
megjelent2019.09.19. 07:00
utolsó frissítés2019.09.19. 09:37
Esetenként kémfilmeket idéző fordulatokkal terjeszkedik a kormányfő családi, baráti és üzleti köre az informatikai ágazatban. Ez pedig nemcsak versenyjogi problémákat vet fel, hanem akár a választások legitimációját is megkérdőjelezi.
hirdetésAz öt évvel ezelőtti önkormányzati választások idején a T-Systemsnek még csak 260 millió forint értékű szerződése volt a Nemzeti Választási Irodával. Ma már az NVI legfontosabb partnere a T-Systems: 1,8 milliárd forintnyi élő kontraktusa van különböző informatikai feladatok ellátására. Amikor tavaly, az országgyűlési választások idején összeomlott a választási honlap, és több órán át nem lehetett tudni, mi történt a szavazatok digitális nyilvántartásával, az állam informatikai közbeszerzéseit még belügyi körökből, kevésbé centralizáltan irányították. Ma ez a központ már Rogán Antalnál van, és közvetlenül Orbán Viktortól függ.
Az tehát nem mondható el, hogy a tavalyi fiaskó után ne történtek volna változások, sőt: radikálisan átalakították az állami irányítást az informatikai ágazatban. Csakhogy ezek a szervezeti és személycserék nem a hiba kiigazítását szolgálták. Az elmúlt egy évben egy jól behatárolható politikai és üzleti kör került pozícióba az informatikai közbeszerzések pályázatain, ugyanennek a körnek immár teljes körű betekintése van a választási informatikai rendszerbe, és rövid időn belül meghatározó szerepe lesz a magyar digitális gazdaság egészében.
Az első intő jel az volt, amikor múlt szombaton, az első komolyabb terheléskor, vagyis a jelöltállítás lezárásával megint szétesett az NVI honlapja – alig egy hónappal az önkormányzati választások előtt. Az NVI munkatársai a HVG érdeklődésére azt mondták, eddig és ez után is folyamatosan terhelik és tesztelik a weboldalt, hogy hasonló hibák ne forduljanak elő. A válaszból azonban az is kiderült, hogy tavaly óta nem változott a honlap fejlesztője: egy kisebb vállalkozás, az idén 68 millió forintért dolgozó Webtown-Informatika Kft. De akkor mire volt jó az intézményrendszer teljes felforgatása? A magyarázatért egy kicsit vissza kell lépni az időben.
A nemzeti szuverenitás és a digitalizáció kérdését egy évvel ezelőtt kezdte összekapcsolni a kormány a kommunikációjában. Ez önmagában még nem kirívó eset, így tesznek az Európai Unió más országaiban is, a franciák például élharcosai ennek az amerikai technológiai óriásokkal szemben. Csakhogy Magyarországon e szuverenitás legfőbb értelme az Orbán-kormány politikai haszonszerzése és gazdasági térnyerése. A folyamatot pedig legfeljebb a nagyhatalmak geopolitikai érdekei befolyásolják, korlátozzák.
Szavazatok rögzítése a Nemzeti Választási Irodában /// Százszázalékos bedolgozottság
Reviczky Zsolt
Az új stratégia jegyében Orbánék először is kigolyózták Deményné Kertész Krisztinát, aki évtizedek óta meghatározó szereplője volt a kormányzati és azon belül a választási informatikai rendszereknek, miközben személyes kapcsolatai is voltak a legfőbb beszállítókkal, köztük a Tigra-csoporttal és az időközben az állam által felvásárolt Idomsofttal. Nem mintha a Pintér Sándor belügyminiszter köpönyegéből kibújt Deményné ne szolgálta volna ki a rendszert, sőt a fia, a dandártábornoki rangban tevékenykedő Demény Ádám a mai napig a BM-hez tartozó Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság főnöke, illetve a fejlesztésekkel foglalkozó NISZ Nemzeti Infokommunikációs Zrt. igazgatóságának elnöke.
A döntéshozó központ azonban átvándorolt a Miniszterelnöki Kabinetirodára, vagyis Rogán Antalhoz, aki a kommunikáció és a média felügyeletével jelenleg a legfőbb politikai komisszár. Felállt ugyanis a Digitális Kormányzati Ügynökség, amelyben az igazgatóság elnöke Siroki Attila, aki Rogán bizalmasával, a letelepedésikötvény-bizniszben kulcsszereplő Kertész Balázzsal dolgozik együtt. Az ügynökséghez került Takács József is, aki a T-Systems informatikai biztonságért felelős igazgatója volt egészen 2017 kora őszéig, amikor is hibásnak bizonyult a BKK új, a T-Systems által kiépített online bérlet- és jegyvásárlási rendszere.
Az idei év elejével újjáalakult a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács is, amelynek egyedül az elnöke maradt pozícióban: ő Vágujhelyi Ferenc, aki korábban a kormányfői vő, Tiborcz István testvérének a főnöke volt az adóhivatalnál. Az informatikai tanács, amelynek tagjairól immár Orbán Viktor dönthet, soraiban tudja Felső Gábort is, aki tavaly augusztusig a 4iG vezérigazgatója volt, és jelenleg is a Fidesz XII. kerületi önkormányzati képviselője.
Ezzel párhuzamosan pedig helyzetbe került két cég – éppen az a kettő, amelyek neve a fenti felsorolásban is felmerült. A T-Systems állami foglalkoztatása nem új keletű, a mértéke azonban mindent elsöprő, nemcsak a választási informatikában, hanem minden digitális fejlesztésben. Az NVI egyébként korábban éppen a függetlenség megőrzésének, vagy ha úgy tetszik, a kormányzati befolyás némi enyhítésének szándékával alkalmazta a T-Systemst, amely egészen mostanáig a német Deutsche Telekom leányvállalatának, a Magyar Telekomnak a tulajdonában volt.
Az Orbán-kormány azonban a nemzeti szuverenitás jelszavával az elmúlt egy évben mindent megtett azért, hogy ellenőrzése alá vonja az ágazat meghatározó szereplőit. Először is Mészáros Lőrinc egy újabb tőzsdei cég, a 4iG felvásárlásával 2018 nyarán hozzájutott egy alap-infrastruktúrához. Ennek a bázisán a felcsúti barát azóta tízmilliárdjával habzsolja az állami megbízásokat.
Az igazi fogásnak azonban egy telekommunikációs céget és egy rendszerintegrátort tartott volna a kormányzati agytröszt. Csakhogy itt Orbánék néhány pofonba is beleszaladtak. Először is a telekomcégek kiemelt nemzetbiztonsági jelentőséggel bírnak, nem véletlen, hogy világszerte alig néhány van belőlük. Az Egyesült Államok kínosan ügyel arra, hogy holmi apró, zavaró helyi vállalkozások ne befolyásolják a nagy, jól áttekinthető hálózatok működését. Amikor a Magyar Telekom a kétezres évek közepén a Balkán felé próbált terjeszkedni, az amerikai hatóságok határozottan megtorolták, miután a fáma szerint Washington előre intette az anyacéget, hogy a Balkán nem Németország felségterülete.
Most pedig szakmai körökben arról beszélnek, hogy az amerikaiak blokkolták a 4iG vágyott Telenor-üzletét is
Orbánék azonban nem mondtak le a telekommunikációról. Egyes értesülések szerint még a Deutsche Telekommal folytatott üzletelésnek is része lehet a mobilfrekvencia és a mobilhálózat. A régió piacán az oroszok is keresik a pozíciókat, akiknek állítólag éppen a németek adósak egy frekvenciával. A Deutsche Telekom korábban egyfajta szívességet kapott az oroszoktól, hogy hálózata az egész északi féltekén működhessen, Moszkva pedig elvárna némi szolgálatot cserébe. Egyelőre azonban úgy tűnik, a német józanság és az amerikai intelmek felülírták, hogy a 4iG a Magyar Telekom részvénypakettjéből is részesüljön (nem kockáztathatnak: a Deutsche Telekom bevételeinek meghatározó része az Egyesült Államok piacáról származik).
Nem javította a magyar tárgyalási pozíciókat a Microsoftnál feltárt korrupciós ügy elhallgatása sem. Ha pedig még ez sem lett volna elég csapás Orbánéknak, a Deutsche Telekom vezérigazgatója, Timotheus Höttges egy különleges feltételt is támasztott: ha egymás tenyerébe csapnak, akkor sem kíván egy fotón pózolni Mészáros Lőrinccel. Ennek a kevéssé diplomatikus elvárásnak az lett a következménye, hogy Mészáros átadta a 4iG kulcsát és a cég 40 százalékos részesedését vállalatbirodalma egyik legfőbb intézőjének, a nemzetközi porondon is tárgyalóképes Jászai Gellértnek. Így jutottak el végül is addig a megállapodásig, amelynek alapján a Magyar Telekom a tervek szerint az év végéig eladja a T-Systemst a 4iG-nek.
A kormányfő a Deutsche Telekom vezérével /// Egy frekcencián
Kosztcsik Szilárd
Ha pedig ez megtörténik, Orbán mégiscsak triumfál. Az infrastrukturális beruházások százmilliárdjai, a bankrendszer jelentős részének bekebelezése és a tőzsdei mamutcég után az informatikában is megkerülhetetlenné válnak. Nemcsak azzal, hogy a közbeszerzéseket eltérítik a megfelelő irányba, és felügyelik az állami informatikai fejlesztéseket, hanem azzal is, hogy a T-Systemsszel az irányításuk alá kerül az úgynevezett SOC, vagyis Security Operation Center. Magyarországon a T-Systems működtet ilyen központot, amely a digitális hálózatokat hivatott védeni a külső támadásoktól – köztük a választási rendszert.
A választási szakemberek, bármelyik oldalról is érkezzenek, a mai napig hangsúlyozzák, hogy amíg a voksoknak papíralapú nyilvántartása is van, addig nem lehet a választásokat eldöntő károkat okozni a rendszerben. Ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy habár a T-Systems még nem került a 4iG tulajdonába, az úgynevezett adatszoba már megnyílt a vevő előtt, akinek most a majdani beosztottai adnak vagy nem adnak információt.
Ha pedig az ügylet megköttetik, a kormányhoz közel álló üzleti körhöz kerül az a T-Systems, amely a hazai vállalatok jelentős részét kiszolgálja például a felhőalapú megoldásaival. Ezzel egy további terület is sérülékennyé válik. Nem véletlen, hogy ellenzéki körökben azt fontolgatják, az Európai Bizottsághoz fordulnak a magyarországi digitális rendszerek kiszolgáltatottsága miatt. A terület biztosa ügyvezető alelnöki pozícióban várhatóan a befolyásos dán szociálliberális politikus, Margrethe Vestager lesz, aki a tavasszal Budapesten kampányolt a Momentum mellett. Akkor azt mondta, hogy szerinte senki sem sajátíthatja ki a kereszténységet, és a jövőben csak az az ország kaphat pénzügyi támogatást Brüsszeltől, amelynek a politikája megfelel az európai értékeknek.