A Konzum és az Opus közgyűlésein korábban támogató döntés született a két társaság közötti fúzió elindításáról. Ez a hónapokig tartó folyamat érkezett most el egy nagyon fontos állomásához. A Budapesti Értéktőzsdén ugyanis közzétették a közös átalakulási tervet, amely kapcsán többek között a cserearány meghatározásáról, az új Opus várható méreteiről és a jövőbeli tervekről is beszélgettünk Fekete Péterrel, a Konzum vezérigazgató-helyettesével. Portfolio: Tavaly októberben kiderült, megkezdik azokat az előkészítő munkálatokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a Konzum egyesülhessen az Opusszal. Ennek a folyamatnak újabb fontos állomásához érkeztünk, közzétették ugyanis a közös átalakulási tervet, amelyből többek között kiderülnek az összeolvadás okai, racionalitása, illetve az, hogy miért az Opus marad a Budapesti Értéktőzsdén. Fekete Péter: Ahogy az átalakulási tervben is kiemeltük, a két társaság menedzsmentjének várakozásai szerint a létrejövő új Opus még stabilabb fundamentumokon álló és tőkeerősebb holding vállalattá válik. A beolvadást követően pedig a két társaság menedzsmentje a korábbihoz képest hatékonyabb működést vár a társaságok közötti szinergiák kihasználása révén. A beolvadás eredményeképpen ráadásul létrejöhet egy, a befektetők számára könnyebben átlátható cégstruktúra, egyszerűbb folyamatokkal, ami a transzparencia erősödését is eredményezheti. Továbbá arra számítunk, hogy a beolvadás lehetővé teszi az új Opus hazai-, illetve az európai benchmarknak számító indexekben való nagyobb súlyú megjelenését is. Ennek köszönhetően pedig a vállalat vonzó célpontot jelenthet a külföldi intézményi nagybefektetők, konzervatív befektetési politikát folytató pénzügyi alapok számára is. Mindezek együttes hatására jelentősen nőhetnek az új Opus forrásbevonási lehetőségei mind a nemzetközi, mind a hazai pénz- és tőkepiacokról. Azzal kapcsolatban pedig, hogy miért az Opus maradt a Budapesti Értéktőzsdén ismét elmondhatjuk, hogy a tőkeemelések és akvizíciók hatásaként az Opus saját tőkéje, valamint mérete alapján ez volt a racionális döntés. A mostani tájékoztatóból kiderült, a befektetők 2 darab Konzum-részvényükért egy darab új Opus-részvényt kapnak majd, amennyiben részt kívánnak venni az új társaságban. Hogyan került meghatározásra ez a cserearány? Ez volt az a része az egyesülésnek, amely a legtöbb gondolkodást igényelte, alapvetően három féle képpen lehet meghatározni a cserearányt: felvehetünk egy független szakértőt, aki mindkét társaságot értékeli, meghatározza a fair értékeket, ezek alapján pedig meghatározzuk a cserearányt. A második lehetőség, amikor tőzsdei kapitalizáció alapján közelítjük meg a dolgot. A harmadik lehetőség pedig, amit követtünk, megnéztük a legutolsó rendelkezésre álló konszolidált saját tőkét az Opus és a Konzum esetében, majd abból levezettük a részvények anyavállalatra jutó saját tőke értékét. A cserearány meghatározásához miért ezt a módszert választották? Az egyes lehetőségeket végig gondolva a független könyvvizsgáló-tanácsadó társaság véleményét is figyelembe vége úgy döntöttünk, hogy a 2018. december 31-ei fordulónapra készített saját tőke érték az, amely a legjobban kifejezi a társaságok értékét, illetve ez a módszer az, amely a leginkább figyelembe veszi a befektetői szempontokat. Ezek az értékek ugyanis már tükrözik a 2018-as tőkeemelések és vásárlások hatásait. Ezt követően hogyan zajlott a cserearány tényleges meghatározása? Terjedelmében egy nagyobb munkáról beszélhetünk, amely során független és saját könyvvizsgálókkal együtt elindult a számok összeállítása. Ennek a folyamatnak a végén került meghatározásra az Opus esetében egy több mint 280 milliárd forintos IFRS szerint konszolidált saját tőke, amely jóval meghaladta az általunk korábban becsült 250 milliárd forintos értéket. A Konzum esetében pedig több mint 73 milliárd forint volt ez az érték. A most közzétett közös átalakulási tervből viszont kiderül, hogy nem ezekkel a számokkal, hanem alacsonyabb értékekkel kalkuláltak az egy részvényre jutó saját tőke, illetve a cserearány meghatározásakor. Mi volt ennek az oka? Fontos látni, hogy amikor azt a saját tőkét határoztuk meg, amely a részvénytársaság részvényesei számára elérhető, vagyis kizárólag az anyavállalatra eső saját tőkét, akkor szabály szerint a fentebb említett 280 és 73 milliárd forintos konszolidált saját tőke összegeket csökkenteni kellett a nem ellenőrző részesedésekkel. Ez az a részvényérték, amely nem a részvénytársaság részvényesei számára elérhető, hanem más tulajdonában áll. Ilyen például a két építőipari cég, amelyek 51 százaléka került bele korábban az Opusba, míg azoknak 49 százaléka más tulajdonában van. Mindezek eredményeként kaptuk meg végül az átalakulási tervben is szereplő több mint 168,4 milliárd forintos anyavállalatra jutó saját tőkét az Opus esetében, míg a Konzumnál ez az érték több mint 50,9 milliárd forint volt. Utóbbihoz annyi kiegészítést kell még tenni, hogy nem csak a nem ellenőrző részesedések kerültek levonásra, hanem a Konzum közvetett tulajdonában álló 50 millió darab Opus-részvény miatt egy nagyjából 6,5 milliárd forintos összeg is, amely korábban átfogó eredményként került elszámolásra. Ezeknek a tisztított saját tőke értékeknek, valamint a részvény darabszámok figyelembevételével jutottunk el oda, hogy az Opus esetében az egy részvényre jutó saját tőkénél 314,1 forintos, míg a Konzum esetében 154 forintos érték került meghatározásra. Ez pedig 1:2-es cserearányt jelent a befektetők számára. Fontos hangsúlyozni, hogy ezeket a számításokat megvizsgálta és jóváhagyta egy független könyvvizsgáló társaság, az Interauditor Kft. Emellett véleményezte a cserearány számítását, amely során azt állapították meg, hogy a két társaság racionálisan járt el ezek meghatározása során. Feladatai között szerepelt az Opus és a Konzum egyedi vagyonmérleg és vagyonleltár tervezeteinek auditálása. Milyen dátumokra kell kiemelten figyelnie a befektetőknek az egyesülés során? Amelyeket külön ki is emeltünk, az a Konzum részvényekkel való kereskedés utolsó napja, amely a tervek szerint 2019. június 24-én lesz majd, míg az elszámolás tervezett napja 2019. június 26-ra esik majd. Ezeken kívül fontos még megemlíteni a Konzum részvények helyébe lépő új Opus részvények első kereskedési napját, amely a tervek szerint 2019. július 1-én lesz. Mit kapnak azok a befektetők, akik nem kívánnak részt venni az egyesülésben? Azokkal a részvényesekkel, akik nem kívánnak részt venni az egyesülésben, külön el fogunk számolni. Azt viszont látni kell, hogy a Konzum és az Opus esetében is az elszámoló ár a meghatározott egy részvényre jutó saját tőke, vagyis a 154, illetve a 314,1 forint lesz. Ennyit kaphatnak részvényenként a befektetők. Annak hatására viszont, hogy jelenleg mindkét társaság árfolyama ezektől az értékektől jóval magasabb, nem számítunk arra, hogy lesznek olyan részvényesek, akik végül nem kívánnak részt venni az egyesülésben. Várakozásaik szerint mekkora vállalat lesz a beolvadást követően az új Opus? Kijelenthetjük, hogy a menedzsment várakozásai alapján az új Opus tőzsdei kapitalizációja - a jelenlegi árfolyamon és a jelenlegi piaci viszonyokkal számolva - több mint 332 milliárd forint, miközben IFRS szerinti konszolidált teljes saját tőkéje 347,7 milliárd forint lesz. Fontos azt is hozzátenni, hogy a beolvadás révén az új Opus jövedelemtermelő képessége is tovább javulhat és a 2019. évre tervezett EBITDA várhatóan meghaladja a 30 milliárd forintot. A válaszban szereplő konkrét számok az alábbi módon kerültek meghatározásra: az új Opus több mint 332 milliárd forintos tőzsdei kapitalizációját úgy kapjuk meg, hogyha a szerdai 474 forintos záróárfolyamot megszorozzuk a beolvadást követően létrejövő végleges részvényszámmal, amely összesen 701 646 045 darab lesz. Az új Opus 347,7 milliárd forintos IFRS szerinti konszolidált teljes saját tőkéjét pedig az Opus 280,4 milliárdos, valamint a Konzum 67,3 milliárd forintos IFRS szerinti konszolidált saját tőkéjének az összegeként kapjuk meg. A jelenlegi, 474 forintos árfolyammal kapcsolatban azért el kell mondani azt is, hogy messze elmarad a 2018. április 10-én beállított 810 forintos csúcstól. Nagyon fontos, hogy a befektetők ne csak a pillanatnyi árfolyamot nézzék, hanem a fundamentumokat is. A részvénykibocsátás során mi mindig azt vizsgáljuk, hogy hogyan alakul a társaságok egy részvényre jutó saját tőkéje, ami a tulajdonosi értékteremtés mérője. Látható, hogy ezek a számok folyamatosan növekednek. Az Opus esetében az egy részvényre jutó konszolidált saját tőke a 2018. június 30-ai 50 forintról több mint 10 szeresére, 522 forintra nőtt 2018. december 31-én. A Konzum esetében, ahol a tőkeemelések korábban lezajlottak, ugyanez az érték részvényenként a 2018. június 30-ai 198 ft-ról 2018. december 31-én 223 ft-ra nőtt. Az összeolvadás után mi a társaságban jelentős növekedési potenciált látunk. 2018-ban mindkét társaságunk nagyon jó évet zárt. Ha megnézi a közzétett saját tőke kalkulációt, látható, hogy a Konzum és az Opus együtt 27 milliárd forint anyavállalatra jutó nettó átfogó eredménnyel zárta az évet. A menedzsment a közelmúltban részt vett több nemzetközi non-deal roadshown is, mik voltak ezeknek a legfontosabb tapasztalatai? Két ilyen non-deal roadshowra került sor az utóbbi időben: novemberben egy európai körút volt, néhány héttel ezelőtt pedig a közel-keleten jártunk potenciális befektetőknél. Ezeken kívül tervezünk most egy amerikai körutat is. Ezeknek az eseményeknek a célja nem a konkrét tranzakció volt, hanem az, hogy megismertessük a társaságokat a piaci szereplőkkel, illetve a jövővel kapcsolatos terveinket ismertessük. Számunkra pozitív visszacsatolás volt, hogy ezek a beszélgetések magas szintű szakmai alapon zajlottak, amelyek alapján azt gondoljuk, hogy valós érdeklődést váltottunk ki az új Opusszal kapcsolatban. Véleményük szerint az európai vagy a közel-keleti befektetők fogadták jobban a felvázolt új Opus-sztorit? Nehéz ezt összehasonlítani, azt viszont kijelenthetjük, hogy a londoni befektetők voltak a legnyitottabbak. Régiós példák alapján azt gondoljuk, hogy egy nemzetközi tőkeemelés során a londoni és amerikai befektetők jegyeznék le a felajánlott mennyiség két harmadát. A befektetők bevonzásában segítséget jelenthetne az is, hogyha megkezdődne az új Opus követése, illetve jelennének meg elemzések a céggel kapcsolatban, ahogy például az Appeninnről rendszeresen közöl anyagokat a Concorde. Legutóbb arról beszélt nekünk, hogy ez a munka már elkezdődött, több elemzőházzal is folytatnak megbeszéléseket. Hol tartanak most? A Budapesti Értéktőzsde kiírta az éves elemzői programját, ahova jelentkeztünk. Ennek köszönhetően készül majd valamelyik hazai brókercég által átfogó elemzés az új Opusról. Ezen kívül, ahogy korábban is elmondtuk szeretnénk külföldi elemzőházat is bevonni a jövőben a cég követésébe. Tavaly nyáron elhangzott az is, hogy a jövőben kizárólag nagy vadakra lőnek majd. Az azóta eltelt időben viszont nem került sor semmilyen nagyobb akvizíciós bejelentésre. Folyamatosan keressük a lehetőségeket, annak hatására viszont, hogy kizárólag nagy horderejű üzleteket akarunk megvalósítani, sokkal hosszabb tárgyalási folyamatokat kell végigcsinálnunk. Amint ezek végére érünk és sikerrel járunk, be fogjuk őket jelenteni.
Dale ! Az árfolyam nem tartalmazza a fúziót, Az egész árfolyam szerintem úgy ahogy van manipulatív. Itt a pár alap adja-veszi , játszanak. Gondolj bele, az OPUS teljes részvény mennyisége : 701 646 050 Ebből a közkéz 31,42% : 220.457.188,91 5% ig : 35.082.302,5 vagyis akinek ennél kevesebb van ( pl nekem :) ) Az érzésedet osztom. Sokat ártott JG.
Igen a cikket ismerem, és eléggé nyakatekert lesz a deal. A cikkben is amit feltettél, kötvény, és intézményi befektető került megnevezésre. A JG részesedése 1-2% max az ÚJ OPUSBAN, amit OTC-n adhat el. Viszont ez is kevés lesz a vásárlásra. ( Mészáros megállapodás része ) Kiderült, hogy a Tsystem nem teljes részét veszik meg,. A deal lezárása nem idén lesz, jövőre kiderül hogy ki adja a forrást a üzlethez. A magam részérő nem bánom, hogyha JG-nek egy darab OPUS részvénye sincsen :) Viszont nem lehetetlen, hogy a 4IG tőkeemelést fog végrehajtani, ott is lehet, hogy kiderül kinek a kedvéért. A kötvény illetve Intézményi befektető kör behatárolható. Hirtelen KP kizárva. Nem csodálkoznék ha au MKB, Takarékbank, vagy Gigabank, vagy .....OPUS GLOBAL Befektetési Alapkezelő ... : ) lehet a befutó...... mint befektető. Állam : MFB kizárva, mert a választási szoftver miatt nem adhat rá pénzt. Akkora OLAF vizsgálat lenne, Önkormányzati választás is nemsokára... szóval ez nem megy csak úgy.... A terv készen van, halad, én meg találgatok :) Tévedés joga fenntartva :)
Egy kis érdekesség! . https://kepkuldes.com/image/WKsxpj . ""”............ az Opusban meglévő részesedésének értékesítésére is szükség lehet!""""" . Ez a cikk az E heti Figyelőben jelent meg! . Szóval nem egy évvel ezelőtt!
Bosszantó. Röviden és visszafogottan ennyi a véleményem. :( . Mi bőven a könyv szerinti érték alatt vergődünk, azért, hogy a nyugatiaknak legyen "kedve" sokat venni. De alig vesznek. Ilyent miért nem csinálnak meg egy Richterrel vagy OTP-vel? Azért mert ez is csak egy a BP-féle komolytalan lózungok közül. Ha egy alap jó lehetőséget lát az Opusban, meg fogja venni még 1500-ért is. Most viszont 450-et sem adnak érte. Pedig jó a vezetés, ki érti ezt... . Ha a nyugatiak pénzére hajtanak, akkor mutassanak fel vmit, növeljék a CECE-súlyt, kerüljenek be az MSCI-ba, stb., mert TAmagocsi felkornyikálása eddig kevésnek bizonyult. :)
Sokan érdekekről írnak az alacsony árfolyammal kapcsolatban,hogy vonzó legyen a külföldieknek. A 4ig is külföldre készül,ott nem gond,hogy előreszaladt az árfolyam? Neked mi a véleményed, én ezt nem értem... Itt kifosztanak minket,ott "bárki" részesülhet a családi aranyból?
Az főleg nem az. :( Panaszkodunk a tipródásra, pedig vhol szerencsések vagyunk, hogy a mi árfolyamunkat nem a mutyi-traderek alakítják, mint ESTben. Bár, tipródhatnánk 611-en is. Nem lenne ennyi AJKA... :)
"Szép nagy és roppant nehéz küldetést vállaltál fel ezzel, hogy próbálod
példán keresztül megértetni soknickes társunkkal ezt az ellentmondást." :) . Valóban, egy a célunk, és nem tudjuk, miért sz.rakodunk még itt. És akkor erre jön még, hogy ez a vki itt a fórumon osztja a hülyeségeit, mintha mindenki már rég túl lenne a célárán és csak unatkozni járna ide... . Két dolgot tanultam meg időközben: 1) Ha vki azt mondja: csőd, kivezetés, kissgoodbye, nincs jövője, stb. akkor all-in, még a járókeretet is bele kell tenni. (Lásd Opimus 200nál, és az utóbbi időben a 41G...) 2) Ha vki azt mondja, szuper papír, kitörés előtt áll, többnapos limitek lesznek, beletenni mindent, stb, akkor célszerű szkeptikusan figyelni, és óvatosabbnak lenni. . Az Opus az utóbbi időszakot nézve már az 500 környékére sem tud visszavánszorogni, pedig hozzáértők megmondták, hogy 522-t ér a rv... . Hajrá Opus, hajrá Stayer81, hajrá Bétgyuri, és főleg hajrá Mindenki, aki még kitart!
4Ig helyett ez a mi területünk : ( 4IG Tsystem dealnél jöval de jóval több ) Egy órával rövidebb lesz a Budapest-Sátoraljaújhely közötti vonatút Öt éven belül mintegy 1700 milliárd forint értékben fejleszti a kormány a vasúti közlekedést - mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Mezőzombor-Sátoraljaújhely vasúti szakasz villamosításának befejezése alkalmából szervezett ünnepségen szombaton az MTI beszámolója szerint. A Mezőzombor és Sátoraljaújhely közötti - 46 kilométernyi szakaszt érintő, 23 milliárd forintos - fejlesztés során a villamosítás mellett "felszámolták a szűk keresztmetszeteket, megszüntették a lassújeleket" - mondta a miniszter. Az utaskomfort emelése érdekében minden állomáson és megállóhelyen korszerű térvilágítást, modern utastájékoztató berendezéseket telepítettek. Több helyen átépítették a közúti és gyalogos átkelőhelyeket is. Sárospatak és Sátoraljaújhely között, az árvízveszélyes szakaszokon megemelték a töltést - sorolta. A beruházás nyomán a jövőben a Sátoraljaújhely és Budapest közötti menetidő akár egy órával, négyről három órára csökkenhet. A most átadott szakasszal a villamosított vasútvonalak teljes hossza meghaladja a 3100 kilométert az országban.A miniszter emlékeztetett arra, hogy 2010 óta összesen 381 kilométernyi vonalszakaszon történt hasonló fejlesztés, így a villamosított szakaszok teljes vasúti hálózathoz viszonyított aránya 36-ról 41 százalékra nőtt.Palkovics Lászó közlése szerint a fejlesztések folytatódnak: jelenleg több mint 100 kilométeren van előkészületben vasúti villamosítás a Szabadbattyán-Balatonfüred, valamint a Püspökladány-Biharkeresztes szakaszon. A kormány tervei szerint a következő uniós ciklusban a mostani költségvetési időszakhoz hasonlóan ismét 1000 milliárd forintot fordítana közösségi társfinanszírozással megvalósuló fejlesztésekre - tette hozzá. A támogatásra érdemes projektek közé tartozik az 52 kilométeres Zalaszentiván-Nagykanizsa, a 13 kilométeres Szeged-Röszke és a 83 kilométeres Kőbánya-Kispest - Lajosmizse - Kecskemét szakasz villamosítása is. Cél, hogy 2025-re a villamosított szakaszok hossza elérje a 3400 kilométert, arányuk pedig a 45-50 százalékot.A miniszter a Borsod-Abaúj-Zemplén megyét érintő közútfejlesztéseket is érintve kifejtette: 2021-ben fejeződik be az M30-as autópálya kivitelezése Miskolc és Tornyosnémeti között. A 60 kilométeres szakasz átadása után Budapesttől a szlovákiai Kassáig végig autópályán lehet majd közlekedni. A beruházással Magyarország az érintett országok közül elsőként teljesíti a balti államokat a Fekete-tengerrel összekötő Via Carpatia útvonal rá eső részének kiépítését - közölte.Ezen kívül a megyében 140 kilométernyi útszakasz rendbetétele valósul meg 2020-ig, de a nyáron elinduló és valószínűleg jövő év végéig be is fejeződő beruházásoknak köszönhetően 18 alsóbb rendű szakasz felújítása is megtörténik, összesen 39 kilométeren - sorolta. Tehát Ez a mi üzletünk : Kall +
Jó kérdés :) Alapanyag a beszerzése van bőven . https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/csemegekukorica-termesztes-siker-egeszseg-export.687712.html Az értékesítéshez szükséges piacot meg építik ...:) A számaid biztos pontosak :) Láttam máskor is írtál már róla, nem is akarok róla vitatkozni. Pénz , paripa , fegyver.... megvan :) Az adózott eredmény tekintetében a Mátrai Erőmű jut az eszembe.... :)
NEW OPUS GLOBAL