Folytatás:
Tehát az alapforgatókönyv 4,5%-os recesszió az USÁ-ban, ahogy az előzmény postban olvasható.Lehetséges gazdaságpolitikai válaszok:
1. Fiskális válaszok. Ne legyenek kétségeink, a gazdaságpolitika alakítói világszinten hozzá fognak nyúlni a fiskális eszközökhöz. Ezt már az országok nagy része meg is kezdte, beleértve az EU-t, ahol a maastrichti kritériumok alól már el is kezdtek felmentést adni. Az USA is ugyanezt fogja tenni.Mivel 2008 tanulsága az volt, hogy nem szabad hagyni bedőlni az első dominót, és bármi áron központi stimulusra van szükség, ezért el fog mindenki menni a falig. Jegyezzük meg, hogy 2008 egy hitel és ennek nyomán kialakuló keresleti válság volt.Mi a határ? Az USA esetében az államadósság a GDP 105%-a, de ez a 4,5%-os visszaeséssel minden egyéb változatlansága esetén 110%-ra fog ugrani. (ugyanazt az adósságot kisebb GDP-hez viszonyítjuk).Az USA és a többi ország is úgy tud költségvetési lazításba kezdeni (mentőcsomag és keresletélénkítés), hogy deficitfinanszíroz. Egy klasszikust idézve: "Nincs sok választásunk, mert elk*rtuk. Nem kicsit, nagyon." Ez praktikusan bondok kibocsátásával zajlik. 2008-ban az USA államadósság 64%-ról 84%-ra, majd még néhány év alatt 100%-ra futott fel. Azaz a válságkezelés akkor 20+20% GDP arányos államháztartási hiányba fájt.
Ekkora igény most is lesz, de valószínű ennél több is, tehát én egy 40%-ot alaphangon mondok.
Egyrészt a gyorssegítségre lesz szükség a turizmusban, ez 9 millió kozvetlen munkahelyet jelent, másrészt árbevételben 1100 mrd USD-t, közvetetten (multiplikátor hatással) 2600 mrd dollárt. A szektor a becslésem szerint az USÁ-ban olyan 1300 mrd USD-t termelhet közvetett hatásokkal együtt.
Adatbázisom szerint 135 olyan cég van listázva az USA tőzsdéin, mely a turizmusba tartozik. 2,83 millió főt foglalkoztatnak. Mivel az iaprág foglalkoztatotti száma 9 millió, így az iaprág 1/3-a forog tőzsdén. A turizmushoz köthető tőzsdei cégek 258 milliárd USD hosszú lejáratú hitellel rendelkeznek. Ha ezt az iparágra rávetítem, akkor 258 mrd*3=774 mrd lehet a turizmus hosszú lejáratú hitelállománya.
A tőzsdei turizmushoz kötődő cégek árbevétele az utolsó 12 hónapban 360 mrd dollár volt, ez iparági szintre vetítve (3x-os szorzó) 1000 mrd USD. Ennek lehet 20% profittartalma, azaz 800 mrd a költség éves szinten, amit fedezni kellene. Ha 60%-os kieséssel számolunk, akkor idén 500 mrd dollárt kell belepumpálni az iparágba, hogy ne menjen csődbe, és 774 mrd dolláros hitelállomány ne dőljön be magával rántva mindent.
Ugyanez a számítás az olaj és gáziparra a következő számokat adja: 0,9 millió dolgozó az USA olajiparban, ennek 70%-a listed companyban (0,63 millió fő); A listed companyk teljes hosszú hitele 580 millió dollár, iparági szinten 820 millió dollár. Ezt kell menteni.
Hogy mennyivel? 1500 mrd USD árbevétel volt a legutóbbi időszakban a listed oil és gas companyk árbevétele, ez szektor szinten 2000 mrd Dollár. Nagyjából nullszaldósak voltak, de mivel most a bevétel legalább fele az olajárak feleződése miatt kiesik, így 750 mrd USD kell az idei évi mentéshez.
Csak a két területen 1500 milliárd USD hitelt kell kimenteni, különben ez omlik rá a gazdaságra. És ezt 1250 milliárdos mentőpcsomaggal lehet elérni éves szinten. Ez a GDP 7%-a.
Ha most ehhez hozzáveszem a további szektorokat, akkor és a termelésleállásokat ellensúlyozni akarom, akkor a mentőcsomag biztos lesz a GDP 20-40%-a. Pont annyi, mint a 2009-es mentés költségvetési vonzata!
És akkor már az adósság a GDP 150%-ára fog rúgni.
Innentől a kérdések elméletiek: a világ hisztérikus pénzpiacai fogják-e ezt az államadósságot finanszírozni, mert hogy deficit finanszírozás lesz. Ehhez hozzá kell tenni, hogy a deficitfiananszírozás inflatorikus hatású (2009-ben ez azért nem volt fontos, mert akkor keresletkiesés volt, most meg termeléskieséssel indul a történet, ami önmagában is inflációgerjesztő), ráadásul elkezd majd emelkedni az USA kockázati felára, ami a frissen kibocsátott bondok kamatait felfele nyomja. Az infláció meg felfele nyomja a kamatokat. És kész is az adósságcsapda. ÉS ez nem csak amerikát érinti, hanem az összes eladósodott országot kezdve Törökországgal és Olaszországig bezárólag.
Gratulálunk Trumpnak, sikerült Amerikát kinyírnia!
Folytatás: monetáris stimulus lehetőségei (várhatóan holnap).
Tehát az alapforgatókönyv 4,5%-os recesszió az USÁ-ban, ahogy az előzmény postban olvasható.Lehetséges gazdaságpolitikai válaszok:
1. Fiskális válaszok. Ne legyenek kétségeink, a gazdaságpolitika alakítói világszinten hozzá fognak nyúlni a fiskális eszközökhöz. Ezt már az országok nagy része meg is kezdte, beleértve az EU-t, ahol a maastrichti kritériumok alól már el is kezdtek felmentést adni. Az USA is ugyanezt fogja tenni.Mivel 2008 tanulsága az volt, hogy nem szabad hagyni bedőlni az első dominót, és bármi áron központi stimulusra van szükség, ezért el fog mindenki menni a falig. Jegyezzük meg, hogy 2008 egy hitel és ennek nyomán kialakuló keresleti válság volt.Mi a határ? Az USA esetében az államadósság a GDP 105%-a, de ez a 4,5%-os visszaeséssel minden egyéb változatlansága esetén 110%-ra fog ugrani. (ugyanazt az adósságot kisebb GDP-hez viszonyítjuk).Az USA és a többi ország is úgy tud költségvetési lazításba kezdeni (mentőcsomag és keresletélénkítés), hogy deficitfinanszíroz. Egy klasszikust idézve: "Nincs sok választásunk, mert elk*rtuk. Nem kicsit, nagyon." Ez praktikusan bondok kibocsátásával zajlik. 2008-ban az USA államadósság 64%-ról 84%-ra, majd még néhány év alatt 100%-ra futott fel. Azaz a válságkezelés akkor 20+20% GDP arányos államháztartási hiányba fájt.
Ekkora igény most is lesz, de valószínű ennél több is, tehát én egy 40%-ot alaphangon mondok.
Egyrészt a gyorssegítségre lesz szükség a turizmusban, ez 9 millió kozvetlen munkahelyet jelent, másrészt árbevételben 1100 mrd USD-t, közvetetten (multiplikátor hatással) 2600 mrd dollárt. A szektor a becslésem szerint az USÁ-ban olyan 1300 mrd USD-t termelhet közvetett hatásokkal együtt.
Adatbázisom szerint 135 olyan cég van listázva az USA tőzsdéin, mely a turizmusba tartozik. 2,83 millió főt foglalkoztatnak. Mivel az iaprág foglalkoztatotti száma 9 millió, így az iaprág 1/3-a forog tőzsdén. A turizmushoz köthető tőzsdei cégek 258 milliárd USD hosszú lejáratú hitellel rendelkeznek. Ha ezt az iparágra rávetítem, akkor 258 mrd*3=774 mrd lehet a turizmus hosszú lejáratú hitelállománya.
A tőzsdei turizmushoz kötődő cégek árbevétele az utolsó 12 hónapban 360 mrd dollár volt, ez iparági szintre vetítve (3x-os szorzó) 1000 mrd USD. Ennek lehet 20% profittartalma, azaz 800 mrd a költség éves szinten, amit fedezni kellene. Ha 60%-os kieséssel számolunk, akkor idén 500 mrd dollárt kell belepumpálni az iparágba, hogy ne menjen csődbe, és 774 mrd dolláros hitelállomány ne dőljön be magával rántva mindent.
Ugyanez a számítás az olaj és gáziparra a következő számokat adja: 0,9 millió dolgozó az USA olajiparban, ennek 70%-a listed companyban (0,63 millió fő); A listed companyk teljes hosszú hitele 580 millió dollár, iparági szinten 820 millió dollár. Ezt kell menteni.
Hogy mennyivel? 1500 mrd USD árbevétel volt a legutóbbi időszakban a listed oil és gas companyk árbevétele, ez szektor szinten 2000 mrd Dollár. Nagyjából nullszaldósak voltak, de mivel most a bevétel legalább fele az olajárak feleződése miatt kiesik, így 750 mrd USD kell az idei évi mentéshez.
Csak a két területen 1500 milliárd USD hitelt kell kimenteni, különben ez omlik rá a gazdaságra. És ezt 1250 milliárdos mentőpcsomaggal lehet elérni éves szinten. Ez a GDP 7%-a.
Ha most ehhez hozzáveszem a további szektorokat, akkor és a termelésleállásokat ellensúlyozni akarom, akkor a mentőcsomag biztos lesz a GDP 20-40%-a. Pont annyi, mint a 2009-es mentés költségvetési vonzata!
És akkor már az adósság a GDP 150%-ára fog rúgni.
Innentől a kérdések elméletiek: a világ hisztérikus pénzpiacai fogják-e ezt az államadósságot finanszírozni, mert hogy deficit finanszírozás lesz. Ehhez hozzá kell tenni, hogy a deficitfiananszírozás inflatorikus hatású (2009-ben ez azért nem volt fontos, mert akkor keresletkiesés volt, most meg termeléskieséssel indul a történet, ami önmagában is inflációgerjesztő), ráadásul elkezd majd emelkedni az USA kockázati felára, ami a frissen kibocsátott bondok kamatait felfele nyomja. Az infláció meg felfele nyomja a kamatokat. És kész is az adósságcsapda. ÉS ez nem csak amerikát érinti, hanem az összes eladósodott országot kezdve Törökországgal és Olaszországig bezárólag.
Gratulálunk Trumpnak, sikerült Amerikát kinyírnia!
Folytatás: monetáris stimulus lehetőségei (várhatóan holnap).
Financial Forecasts
cimu topic folytatasa. Minden fenti temaba vago hozzaszolast szivesen latunk.