Topiknyitó: Portfolio 2018. 02. 05. 12:46

Hatalomra tör az Aldi és a Lidl Magyarországon - Öldöklõ versenyben véreztetik ki a boltokat  

Ugrás a cikkhez
Elképesztõ különbségek vannak a hazai és a multinacionális cégek között a termelékenységben, a magyarok meg sem közelítik a külföldi vállalatokat. A hatékonyságban látható különbség a minimálbér és a garantált bérminimum
Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
gambadoro 2018. 02. 05. 20:10
Előzmény: #2  Törölt felhasználó
#7
a lidl és az aldi európa legnagyobb kisker cégei, akkora beszállítói kapacitással, amivel nagyon nehéz versenyezni
csak azokban az országokban (délen leginkább) nem tudnak tarolni, ahol minőségi hazai élelmiszerek vannak
na ez nem magyarország
gambadoro 2018. 02. 05. 20:07
Előzmény: #5  Cosinusrider
#6
ne aggódj, megindulnak az elbocsátások, mert racionalizálják a működést mindenhol
aki marad agyon dolgoztatják mint az aldiban és a lidlben
egyébként a sainsbury is így  működik
Cosinusrider 2018. 02. 05. 19:48
#5

A Lidl eredményességének kulcsa az alábbiakban rejlik:
1/ Vezetővel együtt akár 3 emberrel képes működni egy bolt műszakonként. Egy hazai láncnál ennyien vannak a csemegepultban.
2/ Minden dolgozó jártas az összes bolti munkafolyamat elvégzésében. Pékárú sütés, kassza, feltöltés, takarítás.
Ezzel szemben a hazai láncoknál külön kasszás (Erzsi), italosztályos, reszortvezető, üvegvisszaváltós meg minden egyéb van.
3/ A boltban elvégzendő feladatok az előbbi pontban leírtak miatt közös felelősség alatt vannak. Mindenki tudja, mit kell tenni azért, hogy jól sikerüljön a nap. Egy hazai láncnál mindenki azt tudja, hogy mi nem az ő feladata.
4/ Leltár. Egy Lidl csapat képes leleltározni a teljes bolti készletet 8 óra alatt, nyitott bolt mellett. Egy hazai lánc ugyanehhez bezár egy teljes napra 14-16 órát dolgoztatva a dolgozóit. A Lidl emellett nem fogyasztja le a készletét egy hónappal a leltár előtt. Mindent lehet kapni ugyanúgy a leltár napján is, mint bármikor máskor. Hazai láncoknál az sem számít, ha egy rakás hiánycikk van emiatt.
5/ Napi rendelés. A Lidlben csak annyi áru van raktáron, amennyit  ki is lehet rakni aznap. Egy hazai láncnál tele a raktár. A hétfőn leadott rendelés jövő hét szerdán meg is érkezik. Leltár előtt azért fogyasztják a készletet, hogy ne kelljen sokat számolni, mégis egy napi tart a művelet.
6/ Standard kartonok. Minden termék kartonban kerül ki a polcra, jelentősen felgyorsítva ezzel az árufeltöltést. Ezek a kartonok igazodnak a raklapok paramétereihez. Hazai láncoknál minden termék darabonként kerül ki a polcra. Sokáig tart kirakni, számolni, rotálni.
7/ Minden folyamat standardizálva és egyszerűsítve van. Bármelyik dolgozó bárhol bevethető. El tud menni csapatépítőre akár egy egész bolti gárda, mert a szomszéd boltokból, ha összeszednek két műszakra való embert, azok is tudni fogják, mit kell csinálni az idegen boltba. Hazai láncnál ez kivitelezhetetlen.
szandokan 2018. 02. 05. 13:52
Előzmény: #2  Törölt felhasználó
#4
Jaj, bocs .ezt még kifelejtettem az előbb...
Arra kérdésedre, hogy "Apropó: ha jól tudom, egész Nógrádban nincs Aldi és Lidl is csak egy - vajon miért?"
Érdekes az emberi agy, nem ? :)
Ha feltenném a kérdést egy magyar munkavállalónak, hogy elmenne-e dolgozni egy távolabbi, rosszabb munkahelyre kevesebb pénzért, nyilván nézne rám, mint a hülyére, hogy vajon milyen agybajom lehet és rajta kívül is mindenki más is körbemosolyogna, hogy "szegénynek biztos elment az esze"  :)
Hát a multi is így gondolkozik, mert ő is ilyen állatfajta..
De megkérdem, hogy a magyar csodabefektető Mészáros Lőrinc - és társai - vajon miért nem nyitottak ilyen helyen üzletet ?
Mert a magyar tőkés is így gondolkozik ?
Csak nem ??? :)
szandokan 2018. 02. 05. 13:39
Előzmény: #2  Törölt felhasználó
#3
Pedig a magyar boltok kevésbé termelékenyek, ez tény. (Hogy te miben vagy biztos, és miben nem, az ezt nem  befolyásolja.)
Az igaz, hogy több oka van, de a munkaintenzitás is idetartozik. pl. A Coopról szóló egyik cikkben megemlítették, hogy sokkal nyugisabb, lazább egy Coop-üzletben dolgozni.
De csak meg kell nézni egy ugyanolyan helyen fekvő, egymástól alig száz méterre levő mondjuk CBA és ALDI-bolt dolgozóinak életkorát, átlagosan kb. 15 év különbség van az ALDI javára. Nem hiszem, hogy magyarázatra szorul, hogy a napi 5 órában foglalkoztatott 25 éves ALDI-dolgozó egy órára jutó munkamennyisége miért magasabb a napi 8 órában dolgozó 40-45 éves CBA dolgozóénál.
(Saját szubjektív tapasztalataim alapján a CBA-ban sokszor beszélgetnek egymással percekig a dolgozók, takarítók, az ALDI-ban soha nem látsz olyat, aki ne csinálna valamit. Ott olyan nincs.
Ez is a munkaszervezés által generált többlet.
Persze ehhez hozzátartozik a menedzsment felkészítése is, ami a másik nagy területe az elmaradásnak.
"mennyire jók a magyar munkavállalók"
Mind a külföldi, mind a magyar kiskerhálózatokban magyar munkaerő dolgozik, szóval ezzel semmit se mondtál, nem ezen múlik.
Az tény, hogy a tőkeerős cégek a beszerzési oldalon sokkal versenyképesebbek, de ehhez a volumen is kell, nemcsak tőkeerő. Lehet akármennyi pénzed, ha csak két boltod van, nem szerzel be annyit, mint egy 100 boltos hálózat, csak 25-30%-al drágábban kapod meg azt az árut.
Végül: kicsit leegyszerűsíted a kiskereskedelmet a beszerzés-szállítás-értékesítés soha nem változó képletére. Vannak bizony ebben a folyamatban innovációk, hogyne lennének, a raktárkészlet menedzselésétől a bolti személyzet struktúrájáig az akciózás trükkjein át sok különbség van a mai és a 100 évvel ezelőtti helyzet között.
Törölt felhasználó 2018. 02. 05. 12:46
Előzmény: #1  portfolio
#2

"Elképesztő különbségek vannak a hazai és a multinacionális cégek között a termelékenységben, a magyarok meg sem közelítik a külföldi vállalatokat."
Nem vagyok benne biztos, hogy ez igaz. Kiskereskedelmi hálózatokról beszélünk - ez egy nagyin régóta létező szektor, kevés benne az igazán átütő erejű innováció. Ugyanazt kell csinálni és  ugyanúgy: beszerzés - szállítás - értékesítés. Lehet persze jobban szervezni, meg állandó beszállítókat alkalmazni, de ugyanezt megteheti mind a magyar, mind a multis cégvezetés (ahol szintén magyarok dolgoznak).
Hadd vessek fel egy másik szempontot. A tőkeerős láncok az üzleteik számára természetesen a legnagyobb vásárlóértékű helyszíneket szeretik megszerezni, míg a tőkeszegény hazaiak jellemzően kiszorulnak ugyanezen helyekről. Valójában nem az alkalmazottak termelékenysége különbözik, hanem a értékesítés helyszínéhez tartozó közönség vásárlóereje. Nem lehet ugyanazt, ugyanakkora profittal eladni a V. kerületben mint Salgótarjánban. (Apropó: ha jól tudom, egész Nógrádban nincs Aldi és Lidl is csak egy - vajon miért?). Így pedig nem a jobb munkaszervezés versenyez a rosszabbal, hanem a nagyobb tőke a kisebbel. A végeredmény természetesen megjósolható. 
Ilyen szektorokban ahol a legnagyobb vásárlóerejű vevőt kell felkutatni a sikerhez (kereskedelem,  telekommunikáció, luxuscikkek, stb.) mindig a nagyobb tőkeerejű vállalat fog nyerni, akármilyen "termelékenyek" is a kisebbek dolgozói. Eleve egyenlőtlen küzdelem.
Ha arról akar valaki fogalmat alkotni, hogy mennyire jók a magyar munkavállalók, vagy a menedzsment, akkor figyelje a Waberer's vagy a Wizz Air sztoriját.

Topik gazda

Portfolio
Portfolio
4 5 1

aktív fórumozók


friss hírek További hírek