komolytalan cikk. talán egy-két megállapítása talál a nagy számok törvénye alapján, hiszen a tudomány sem tévedhetetlen, mégha a cikk azt is sugallja - tévesen -,hogy a tudomány ezt állítja magáról.az csúcs, amikor az 5.pontban az iskolarendszer létezését figurázza ki " az oktatás útján bizonyos ideológiákat terjeszt a társadalom széles rétege számára. Sőt, gyakorlatilag a kötelező oktatás révén sikerült elérnie, hogy a fejlett világban nem nőhet fel ember anélkül, hogy közel egy évtizeden keresztül naponta ne halljon tudományos törvényekről " hát ezt csak egy nagyon buta ember veheti normális érvnek.
Ha "vallás" alatt bálványimádást értesz (hiszen csaknem mindegyik vallás azt érti ezalatt egy másik vallás esetében), akkor egyetértek. A mai világ bálványa pld. már elég régóta a pénz, azaz Mammon, lásd akár a tudományvallás-ról szóló lenti linket... :)
Hááát .... az alakzati hasonlóságok vezették Elliott-ot is a hullám(fraktál)-elméletében....... Nyálkagombával mintázták meg az univerzum sötét szálait#csillagászat#nyálkagomba
A Physarum polycephalum nevű nyálkagomba komplex hálózatokat alkot a
tápanyagok keresése közben, s ezt úgy teszi, hogy az optimálishoz igen
közeli útvonalat választja az élelemforrásig. Az univerzumban a
gravitáció hasonló hálózatban fonja egybe a galaxisokat,
galaxishalmazokat, a köztük húzódó filamentumokkal. A vezető elméletek szerint az Ősrobbanást követően az anyag, egymással összefonódó filamentumokkal
összekötött csomókba rendeződött, amelyeket nagy üres térrészek
választanak el egymástól, a galaxisok e szálak legsűrűbb találkozási
pontjaiban alakultak ki. Maguk a szálak, amelyek hidrogén gázból állnak,
jórészt láthatatlanok, és csak sejteni lehet a hollétüket. Mindezeknek
ugyan nincs közük az erdei talaj korhadékán növekvő nyálkagombákhoz,
azonban a nyálkagombáról ismert, hogy különös módon képes optimális
eloszlású hálózatokat alkotni, megoldani olyan bonyolult számítási
feladatokat, amelyek a térbeli szerveződésre vonatkoznak. Egy
kísérletben például a Tokió körüli vasúthálózat mását építette fel a
nyálkagomba, csupán a városok helyére elhelyezett tápanyagok
összekötésével. A Kaliforniai Egyetem kutatója, Dr. Joe Burchett
kollégáival a hasonló kísérletek alapján fordult a nyálkagombához, hogy
segítségével modellezze a 100 millió fényév távolságon belüli
filamentumok helyzetét. Ehhez egy számítógépes modellt készítettek,
amely a nyálkagomba viselkedésén alapul, letesztelték ismert
filamentumokkal, s úgy tűnt, működik. A szerkezet ellenőrzéséhez távoli
kvazárokat használtak, ezek segítségével válnak láthatóvá a filamentumok
egyes, apróbb részei ugyanis. Eztán a modellben elhelyeztek 37000
galaxist, amelyek helyét a SLOAN égboltfelmérése térképezte fel. A
modell szépen kirajzolta a galaxisokat összefogó filamentumok hálózatát,
3 dimenziós térképet állított elő róla! A nyálkagomba élelmet
elérő növekedése és az univerzum filamentumai abban hasonlítanak, hogy
mindegyik az optimális útvonalra törekszik, és, bár a háttérben rejlő
folyamat eltérő, mindketten hasonló matematikai szerkezeteket
eredményeznek. Az eredményt az Astrophyisical Research Letters közölte március 10-én
Tudomány és Csillagászat