Trumpból egyre inkább elege van a republikánusoknakMTI2017. augusztus 2. 18:35 Nem volt nyílt, drámai szakítás, nem lehet megállapítani azt a pillanatot, amikor az első lépés megtörtént, ám a republikánus párti szenátorok fokozatosan hátat fordítanak Donald Trump amerikai elnöknek - írja az AP hírügynökség.
Trump kérlelése ellenére meggátolták az Obamacare néven ismert, a szegényeknek kedvező, még a demokrata párti kormányzat idején kidolgozott és életbe léptetett egészégbiztosítási törvény visszavonását. Nem vesznek tudomást Trump twitteren küldözgetett sürgetéseiről, hogy foglalkozzanak tovább az Obamacare visszavonásával, vagy egyes részeinek a törlésével. Bírálták a Fehér Ház költségvetési igazgatóját, megvédték az igazságügyi minisztert (főügyészt) az elnök támadásaival szemben, s az elnök hatalmát korlátozó módon szankciókat szavaztak meg Oroszország ellen.
Visszanyerik függetlenségüket, amely alaposan megcsappanni látszott Trump meglepetésszerű győzelme után.
"Mi az amerikai népért dolgozunk, nem az elnökért" - jelentette ki Tim Scott dél-karolinai szenátor. Meglepően kemény szavak ezek egy republikánus szenátortól, amelynek államát Trump könnyedén maga mellé állította kevesebb mint egy évvel ezelőtt. Ám a hat hónapja tartó sorozatos viták és az alacsony elfogadottsági mutatók után Trump már nem építhet a félelemre és a tiszteletre, mint egykor tette.
Egyes republikánus szenátorok kétségkívül hangot adnak régóta érlelt fenntartásaiknak egy olyan emberrel kapcsolatban, akinek a megválasztása lényegében pártjuk "ellenséges elbirtoklása" volt. Megjegyzendő, hogy a leghangosabb kritika a szenátusból érkezik, ahol kevés republikánust nyomaszt valamely választókerületért folytatandó közeli harc kockázata. Más a helyzet a képviselőházban, ahol a legtöbb republikánus Trumphoz még mindig hű konzervatív körzeteket képvisel.
Trump nyilvános becsmérlésének legfigyelemreméltóbb példája Jeff Flake arizonai szenátortól származik, aki egy új könyvben veszi célba az elnököt és saját pártját azt írván, hogy "a megrendítő csönd egy kapkodó végrehajtó hatalommal szemben maga a feladás", s álmélkodik "az erős emberekhez és az autoriter személyiségekhez vonzódni látszó amerikai elnök furcsa jelenségén".
A Flake-től származó bírálat annál is inkább szembeötlő, mivel ő azon kevés republikánus szenátor egyike, akinek vetélytárssal kell megküzdenie az újraválasztásért a jövő évben esedékes időközi (félidős) választásokon, amelyeken teljesen megújítják a képviselőház összetételét és kicserélik a szenátus egyharmadát.
Egyes szenátorok kihívó magatartása frusztrációk halmozódása után bukkan elő, amelyek csúcspontját az Obamacare megbuktatásának pénteki kudarca jelentette. A szenátorokat megdöbbentette Trumpnak a közelmúltban régi kollégájuk, Jeff Sessions, korábbi alabamai szenátor, jelenlegi igazságügyi miniszter ellen intézett támadása.
Jeff Sessions tavaly, még alabamai szenátorként, a választási kampányban elsőként biztosította támogatásáról az elnökjelöltségért küzdő Donald Trumpot, akinek a kampány idején külpolitikai tanácsadója volt. Az idén március 2-án kivonta magát az Oroszországgal kapcsolatos vizsgálatokból, miután nyilvánosságra került, hogy nem számolt be a washingtoni orosz nagykövettel a kampányidőszakban folytatott megbeszéléseiről.
Trump kérlelése ellenére meggátolták az Obamacare néven ismert, a szegényeknek kedvező, még a demokrata párti kormányzat idején kidolgozott és életbe léptetett egészégbiztosítási törvény visszavonását. Nem vesznek tudomást Trump twitteren küldözgetett sürgetéseiről, hogy foglalkozzanak tovább az Obamacare visszavonásával, vagy egyes részeinek a törlésével. Bírálták a Fehér Ház költségvetési igazgatóját, megvédték az igazságügyi minisztert (főügyészt) az elnök támadásaival szemben, s az elnök hatalmát korlátozó módon szankciókat szavaztak meg Oroszország ellen.
Visszanyerik függetlenségüket, amely alaposan megcsappanni látszott Trump meglepetésszerű győzelme után.
"Mi az amerikai népért dolgozunk, nem az elnökért" - jelentette ki Tim Scott dél-karolinai szenátor. Meglepően kemény szavak ezek egy republikánus szenátortól, amelynek államát Trump könnyedén maga mellé állította kevesebb mint egy évvel ezelőtt. Ám a hat hónapja tartó sorozatos viták és az alacsony elfogadottsági mutatók után Trump már nem építhet a félelemre és a tiszteletre, mint egykor tette.
Egyes republikánus szenátorok kétségkívül hangot adnak régóta érlelt fenntartásaiknak egy olyan emberrel kapcsolatban, akinek a megválasztása lényegében pártjuk "ellenséges elbirtoklása" volt. Megjegyzendő, hogy a leghangosabb kritika a szenátusból érkezik, ahol kevés republikánust nyomaszt valamely választókerületért folytatandó közeli harc kockázata. Más a helyzet a képviselőházban, ahol a legtöbb republikánus Trumphoz még mindig hű konzervatív körzeteket képvisel.
Trump nyilvános becsmérlésének legfigyelemreméltóbb példája Jeff Flake arizonai szenátortól származik, aki egy új könyvben veszi célba az elnököt és saját pártját azt írván, hogy "a megrendítő csönd egy kapkodó végrehajtó hatalommal szemben maga a feladás", s álmélkodik "az erős emberekhez és az autoriter személyiségekhez vonzódni látszó amerikai elnök furcsa jelenségén".
A Flake-től származó bírálat annál is inkább szembeötlő, mivel ő azon kevés republikánus szenátor egyike, akinek vetélytárssal kell megküzdenie az újraválasztásért a jövő évben esedékes időközi (félidős) választásokon, amelyeken teljesen megújítják a képviselőház összetételét és kicserélik a szenátus egyharmadát.
Egyes szenátorok kihívó magatartása frusztrációk halmozódása után bukkan elő, amelyek csúcspontját az Obamacare megbuktatásának pénteki kudarca jelentette. A szenátorokat megdöbbentette Trumpnak a közelmúltban régi kollégájuk, Jeff Sessions, korábbi alabamai szenátor, jelenlegi igazságügyi miniszter ellen intézett támadása.
Jeff Sessions tavaly, még alabamai szenátorként, a választási kampányban elsőként biztosította támogatásáról az elnökjelöltségért küzdő Donald Trumpot, akinek a kampány idején külpolitikai tanácsadója volt. Az idén március 2-án kivonta magát az Oroszországgal kapcsolatos vizsgálatokból, miután nyilvánosságra került, hogy nem számolt be a washingtoni orosz nagykövettel a kampányidőszakban folytatott megbeszéléseiről.
A Trump!
és izgalmas