Jó lenne, ha itt lehetne gyüjteni a dolgokat, információkat róla. Szakmai, műszaki, gazdasági szempontból elkezdett érdekelni a téma.
A kezdetek. Óriási retro anyag:
Film: Atomkorszak:
link
Paksi atomerőmű dokumentumfilm:
link
Atomerőmű működése:
link
Energetikai Szakkollégium üzemlátogatás - Paksi Atomerőmű Látogató központ
link
És a jövő:
Paks bővítés, avagy az évezred üzlete
link
Utolsó hír a Figyelő újságból:
Hamarosan fontos döntést kell hoznia Orbánnak
2016. március 31. 09:05
nyomtatás
A Figyelő értesülései szerint két energetikai koncepció van a kormányfő asztalán, melyek között hamarosan döntenie kell. A lap úgy tudja, hogy az Európai Bizottság elnöke rábólintott a Paks-II beruházásra, de komoly versenyelőírásai lesznek.
Seszták Miklós fejlesztési miniszter és Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter egyaránt készített egy energetikai koncepciót, melyek közül a kormányfő választ majd - írja csütörtöki cikkében a Figyelő.
A lap szerint a kérdés tétje sok százmilliárd forint, most dől el ugyanis, kihez tartozzon 3,5-4 millió magyar háztartás energiaszolgáltatása, esetleg a nagy energetikai hálózatok, illetve a Paksi Atomerőmű.
A Paks-II beruházással kapcsolatban a Figyelő úgy értesült, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke jóváhagyta a tervezett beruházást, de komoly versenyjogi előírásokat fogalmaz majd meg. A lap arról is beszámolt, hogy információi szerint a Fidesz a 2018-as választási győzelemhez további 10-20 százalékos rezsicsökkentést tart szükségesnek.
Jelenleg a Miniszterelnökség alá tartozik az Első Nemzeti Közműszolgáltató (ENKSZ), mely állítólag egy javaslat alapján megkapná a paksi atomerőművet is. Szakértők szerint ez a lényeges kérdés, mivel "ahol Paks van, ott a nagy pénz". Éppen ezért a Figyelő cikke szerint a Magyar Villamosművek (MVM) hallani sem akar az atomerőmű átengedéséről, inkább vállalnák az ENKSZ átvételét. Vagyis Paks mellett az is kérdés, ki alá fog tartozni a nemzeti közműcég a jövőben. Természetesen mindkét oldal (a Miniszterelnökség és az NFM) érvel amellett, hogy a jövőben ő irányíthassa a magyar energetikát. Mindkét elképzelésnek vannak előnyei és hátrányai, ezeket kell most mérlegelnie Orbán Viktornak.
------------------------------------
Orbán kint van Washingtonban Obamáéknál a Nukleáris csúcson.
Olyan erős sugárzás van Fukusimában, hogy 2 óra alatt végzett egy robottal
Most először küldtek be egy robotot a 2011-es balesetben károsodott fukusimai atomerőmű 2-es blokkjába. A gép nem bírta sokáig.
A vizsgálódás és némi takarítás lett volna a feladata annak a robotnak, amely a hat évvel ezelőtti baleset után elsőként jutott be a Fukusima Daiicsi atomerőmű 2-es blokkjába. A vizsgálódást a robotra szerelt speciális kamera segítette, ez azonban már a küldetés kezdet után két órával tönkrement, ezért azonnal visszarendelték a gépet.
Az AP szerint bár a robotot kifejezetten erősen sugárzó környezetben végzett munkára tervezték, összesen 1000 Sievert-nyi sugárzást bír ki. A bejárt területen óránként (!) 650 Sievert-nyi volt sugárzási dózis, ami már már elég volt ahhoz, hogy a gép tönkremenjen. Ekkora dózis egy embert rögtön megölne: a bénulás és halál 10 Sievert fölött azonnal bekövetkezik.
Összefognak Paks 2-ért a magyar vállalkozók
2017. február 02. 15:06 | forrás: mti
Mintegy ötven magyar vállalat megalapította csütörtökön a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) magyar-orosz tagozatán belül a Paks szekciót Budapesten, a munkacsoport információval, kapcsolatrendszerével kívánja segíteni, hogy a magyar ipar, a helyi vállalkozók minél nagyobb arányban részt vegyenek a Paksi Atomerőmű bővítési munkájában.
Beszállnának
Az alakuló ülésen Tóth Imre, az MKIK magyar-orosz tagozatának tiszteletbeli elnöke, a megalakult Paks szekció vezetője elmondta, hogy felveszik a kapcsolatot orosz partnereikkel, köztük az orosz szövetségi kamarával, és szívesen konzultálnának a Roszatom szakembereivel. A szekció két hónapon belül felméri a Paks II beruházás üzleti lehetőségeit, és operatív programot dolgoz ki a magyar vállalkozások lehetőségeiről - tette hozzá.
Kereskedj profik segítségével! Válaszd az Invest and Trade szolgáltatásait!
A kamarai vezető hangsúlyozta, hogy az MKIK támogatja a Paks II beruházás megvalósulását, és a magyar szakembereket alkalmasnak tartják a projekthez kapcsolódáshoz, hiszen a Paksi Atomerőmű első négy blokkjának építésében, az üzemeltetésben már tapasztalatokat szereztek.
Tóth Imre úgy látta, hogy a Paks II projektben lehetőséget kaphatnak a magyar tervezők, az építőipari szakágak, köztük a szakszerelőipari szakemberek, a minősített hegesztők, továbbá a logisztikai és vízügyi munkatársak, és bevonható munkába a magyar gépipar, a hűtéstechnika is.
Tóth Imre arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar vállalkozásokat, a hazai munkaerőt fel kell készíteni, mert az atomerőmű építésre szigorú szabályok vonatkoznak. Szerinte jó lenne, ha a magyar szakmunkások lehetőséget kaphatnának arra, hogy az Oroszországban épülő atomerőművekben már most dolgozhassanak, ezáltal munkatapasztalatot szerezhessenek.
Már a tervezésnél képbe kerülhetnek magyar cégek
Kazarin Alexandr, a Roszatom tervezéssel foglalkozó egységének, a szentpétervári AO Atomproject vállalat vezérigazgató kiemelte, hogy a paksi atomerőmű új blokkjainak tervezéséhez az Európai Bizottság jóváhagyását követően látnak hozzá. Általánosságban elmondta, már a tervező munka kezdeti szakaszába is bevonják a tenderen kiválasztott helyi partnereket, köztük a tanácsadókat, mérnököket, hiszen fontos a helyi jogszabályok, rendeletek ismerete.
Az alakuló ülésen a szekció ötfős elnökséget választott, a munkacsoportot Tóth Imre vezeti, alelnök lett Petró Tamás, a Projektmenedzsment Szerviz Kft. ügyvezető igazgatója és Rózsa Imre, az MKIK magyar-orosz tagozat elnökségi tagja. A szekció elnökségébe választották Cziczer János Ferencet, a Tolna megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnökét és Schleining Andrejt, a Csongrád megyei Land-Biz Kft. ügyvezető igazgatóját.
Trend FM, 2017. február 10., 16:10
Küldés emailbenNyomtatás
Nagyszerű évet tudhat maga mögött az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.
Jó évet tudhat maga mögött a Paksi Atomerőmű. Több, mint 16 ezer gigawattóra villamos energiával nemcsak termelési rekordot döntött, de pénzügyi eredményét is növelte tavaly. Az atomerőmű értékesítési árbevétele több mint 1 milliárddal haladja meg a megelőző évit, az adózás előtti eredmény pedig 18 milliárd 270 millió forint lett – mondta az energiavállalat évértékelő sajtótájékoztatóján az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója.
2017. FEBRUÁR 3. PÉNTEK 06:54
IPARKAMARAI SZEKCIÓ PAKS II BESZÁLLÍTÓINAK
Somogyi Orsolya
Megalakította Paks szekcióját a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara azzal a céllal, hogy információkkal és kapcsolatrendszerével segítse a magyar vállalkozásokat a tervezett atomerőművi beruházásban való részvételben. A Paks II projekt két blokkjának tervezése nem kezdődhet el azelőtt, hogy az Európai Bizottság jóváhagyná a beruházást.
Nem kezdheti el a Paks II beruházás két új blokkjának tervezését az AO Atomprojekt tervezőiroda, amíg a magyarországi atomerőmű kapacitásának fenntartását övező viták nem zárulnak le az Európai Bizottsággal – mondta Alekszandr Kazarin. A szentpétervári tervezőiroda vezérigazgatója a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara magyar–orosz tagozata által szervezett Paks szekciójának alakuló ülésén beszélt csütörtökön. A 3200 milliárd forint összértékű beruházásban számos magyarországi cég érdekelt potenciális beszállítóként. A kamara ötven tagvállalata ezért kezdeményezte a Paks szekció létrehozását a projektben való részvétel megkönnyítése érdekében. A helyzetfelmérést követően a szervezet két hónapon belül operatív programot készít, ezután pedig felkérik a magyar kormányt, hogy tájékoztassa a szekciót a projekt helyzetéről.
Paks II főberuházója, a Roszatom egyik legrégebbi partnereként lenne az egyik tervező az Atomprojekt, amely a lehető legkorábbi fázisban szeretné bevonni a munkába magyar cégeket is. – Így átadhatjuk például az egyes épületek tervezésének feladatát, ezen a területen jó tapasztalatokkal rendelkezünk – emelte ki Alekszandr Kazarin. Általában olyan rendszerek tervezésébe is bevonják az atomerőművi beruházások kivitelezése során a helyi vállalatokat, mint a fizikai védelem vagy a mélyépítés és az államtitkokhoz kapcsolódó műveletek. Ezeknek meg kell felelniük a helyi előírásoknak, tehát az Oroszországban kidolgozott rendszerek nem használhatók egy az egyben más országok beruházásainál. Az Atomprojekt tanácsadókat és fordítókat keres a szerződések, üzemeltetési dokumentációk kezeléséhez. Emellett a műszaki partnereit tender segítségével keresné meg, a már kiválasztottakkal pedig konzultációkat szervez.
Tóth Imre, az iparkamara magyar–orosz tagozatának tiszteletbeli elnöke, a Paks szekció vezetője elmondta, hogy felveszik a kapcsolatot orosz partnereikkel, köztük az orosz szövetségi kamarával, és szívesen konzultálnának a Roszatom szakembereivel. Felmerült orosz–magyar vállalatok alapítása is. Az elnök szerint a Paks II projekt lehetőséget nyújthat a magyar tervezők és az építőipari szakágak mellett a logisztikai és vízügyi szektor számára is, de bevonható a munkába a magyar gépipar és a hűtéstechnika. Mindehhez viszont elengedhetetlen a hazai vállalkozások és a munkaerő felkészítése. Jó lehetőség volna például, ha a magyar szakmunkások más orosz kivitelezésű atomerőművekben már most elkezdhetnének dolgozni tapasztalat szerzése céljából.
Folytatódik a paksi atomerőmű bővítése, ami Putyin szerint több ezer munkahelyet teremt, és erősíti Magyarország energetikai függetlenségét. Külön kiemelte, hogy a 12 milliárd eurós beruházás 80 százalékát a szerződésnek megfelelően az orosz fél hitellel biztosítja.
Orbán szerint az évszázad szerződése a paksi atomerőmű bővítéséről szóló szerződés. „Az erről szóló nemzetközi vitákat indokolatlannak tartjuk.” A kapcsolatok az 1960-as évek óta élnek ezen a területen Moszkvával, most csupán annyi történt, hogy ezt az együttműködést meghosszabbítottuk. „Ezért inkább köszönet illeti Oroszországot, nem pedig bírálat.”
Vállalatok
Maximális fokozaton a Paksi Atomerőmű
MTI2017. február 2. 16:10
Az elmúlt évekhez képest szokatlanul hideg téli időjárás nem okozott fennakadásokat a hazai villamosenergia-termelés több mint felét biztosító atomerőmű működésében - közölte az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. csütörtökön. Az atomerőmű teljesítményét az alacsonyabb hőmérsékletű hűtővíz nem csökkenti, sőt a hidegebb hűtővíz hatására a blokkok hatásfokában javulás érzékelhető, ezért azok maximális teljesítmény mellett üzemelnek.
A Paksi Atomerőmű teljesítményét sem a szokatlan hideg, sem a dunai jégzajlás nem befolyásolja - fogalmazott Kovács Antal, az erőmű kommunikációs igazgatója. A januári hideg beállta előtt az atomerőmű felvette a kapcsolatot a Bajai Vízügyi Igazgatósággal, amely készenlétbe helyezett két uszályt és egy jégtörő hajót. Ezek a vízi járművek gondoskodtak arról, hogy jégtorlasz ne gátolja a Paksi Atomerőmű hűtővízellátását - fejtette ki. Kovács Antal szerint nem prognosztizálnak olyan vízszintcsökkenést, ami különösebb problémát okozna.
A fukusimai baleset után az Európai Unió külön hangsúlyt helyezett annak ellenőrzésére, ellenállnak-e az atomerőművek a ritkán tapasztalható szélsőséges környezeti hatásoknak. A Pakson is elvégzett úgynevezett stresszteszt többek között a magas és az alacsony vízállásra, illetve a folyó jegesedésére is kitért - mondta Kovács Antal.
Paks szekció alakult
Ezekben a napokban a Paksi Atomerőmű a közérdeklődés homlokterében áll, mivel az atomerőmű bővítése Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtöki budapesti látogatásának és Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott tárgyalásainak egyik kiemelt témája. A bővítéshez kapcsolódóan a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara magyar-orosz tagozatán belül csütörtökön megalakult a Paks szekció mintegy ötven magyar vállalat részvételével. A munkacsoport információval, kapcsolatrendszerével kívánja segíteni, hogy a magyar ipar, a helyi vállalkozók minél nagyobb arányban részt vegyenek a Paksi Atomerőmű bővítési munkájában. A tervek szerint a szekció felveszi a kapcsolatot orosz partnereikkel, köztük az orosz szövetségi kamarával, és szívesen konzultálnának a Roszatom szakembereivel. A szekció két hónapon belül felméri a Paks II beruházás üzleti lehetőségeit, és operatív programot dolgoz ki a magyar vállalkozások lehetőségeiről.
Paksi bővítés: nyílt és átlátható tendert ígérnek az oroszok
2017. február 1. 10:10
nyomtatás
Az előkészítési szakaszban tart a paksi atomerőmű új blokkjának építése, a projekt megkapta az elsőfokú környezetvédelmi engedélyt, illetve benyújtották a telephelyengedély-kérelmet a magyar nukleáris hatósághoz, az építési munkálatok pedig 2018-ban kezdődhetnek el - mondta el Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója a Magyar Időknek és a Világgazdaságnak adott interjúban. Az orosz állami atomenergetikai konszern első embere bízik benne, hogy rövidesen az Európai Bizottság részéről az utolsó eljárást illetően is megtörténik a jóváhagyás.
A paksi tender nem nukleáris nagyberendezésekre vonatkozó kiírásának határidőiről egyelőre korai lenne beszélni Lihacsov szerint, aki ugyanakkor elmondta, a tendereket nyílt és átlátható módon, az Európai Unió előírásaival teljes összhangban bonyolítják le. A berendezések és szolgáltatások potenciális beszállítóiként a beszerzésekben az összes érdekelt - köztük az Európai Unió országainak vállalatai - egyaránt részt vehet. A Roszatom számít a magyar vállalatok jelentős részvételére is, a társaság vezérigazgatója úgy véli, a projektben a magyar beszállítói részarány, azaz a helyi iparvállalatok részvétele elérheti a 40 százalékot.
A Roszatom Magyarország számára a VVER-1200-as 3+ generációs blokkokat fogja leszállítani, amelyeket a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség a világ egyik legbiztonságosabb típusának tart. Európában 18 VVER-blokk működik, Magyarországon kívül Finnországban, Csehországban, Szlovákiában és Bulgáriában. Az új paksi blokkok fő sajátossága, hogy az aktív és passzív biztonsági rendszerek egyedi kombinációját valósítják meg, számottevően csökkentve az emberi tényező hatását; a biztonsági rendszerek képesek kiküszöbölni a legsúlyosabb, tervezési alapon túli, feltételezett balesetek hatásait is, megakadályozzák, hogy a sugárzó anyag kikerüljön a környezetbe. A projekt megfelel az összes, a fukusimai baleset után támasztott korszerű biztonsági követelménynek, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség, illetve az európai atomerőműveket üzemeltetők legszigorúbb követelményeinek is - fogalmazott Alekszej Lihacsov, aki szerint ez az orosz blokktípus ma a világon létező legbiztonságosabb, amelyet számos országban építenek.
A békés atomenergiát használó országok klubja bővül, a Roszatom pedig világszerte egyre több megrendelést kap atomerőművek építésére és működtetésére - mondta el. Európában a projektek többsége az orosz nyomottvizes VVER-technológia alkalmazásával valósul meg. A jelenleg épülő kilenc blokk közül hét orosz technológiát használ majd.
A Roszatom világelső a külföldön épített atomerőművek számát tekintve. 34 blokkot épít a világ 12 országában Európában, a Közel-Keleten, Észak-Afrikában, valamint az ázsiai csendes-óceáni térségben. A vállalat tíz évre szóló külföldi rendelésállománya 2015 végén 110 milliárd dollárt tett ki, 2016 végére pedig a rendelésállomány összege meghaladta a 133 milliárd dollárt. A tavalyi év adatai alapján a Roszatom továbbra is világelső volt az urándúsítás terén, és az első három hely egyikén áll az uránbányászat, illetve -export terén, a nukleáris fűtőanyag világpiacának 17 százalékát adja, illetve abszolút piacvezető az új atomerőművek építésére vonatkozó külföldi rendelésállományát tekintve. A vállalat korábban csak a saját tervezésű erőművei számára készített fűtőanyagot, jelenleg azonban már a nyugati tervezésű atomerőműveknek kifejlesztett fűtőanyagot is szállít, ami új piacokat és új lehetőségeket jelent számára.
A Roszatom jelentős haladást ért el az atomenergetika egyik perspektivikus területén, a gyorsneutronos reaktorok vonatkozásában. 2016-ban az Urálban a Belojarszki Atomerőmű területén megkezdte kereskedelmi üzemét a BN-800-as gyorsneutronos blokk, amelyet a tekintélyes Power szaklap a közelmúltban az év erőművének választott a blokk innovatív voltának köszönhetően. Emellett az orosz energetikai óriás tavaly állította üzembe a legkorszerűbb, a világ első 3+ generációs reaktorblokkja a novovoronyezsi atomerőműben.
2017. FEBRUÁR 1. SZERDA 05:55
BIZTONSÁGOS, MODERN BLOKKOKAT ÉPÍT PAKSON A ROSZATOM
ALEKSZEJ LIHACSOV VEZÉRIGAZGATÓ SZERINT AZ ATOMENERGETIKA LESZ A FÖLD TÜDEJE
Szalontay Mihály
A paksi atomerőmű új blokkjának építése az előkészítési szakaszban tart, az építési munkálatok megkezdésének időpontja a tervek szerint a 2018-as év. Bízunk benne, hogy rövidesen az Európai Bizottság részéről az utolsó eljárást illetően is megtörténik a jóváhagyás, és megkezdhetjük a projekt aktív megvalósítását – mondta a Magyar Időknek adott interjúban Alekszej Lihacsov, a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern vezérigazgatója, aki Vlagyimir Putyin orosz államfő csütörtöki budapesti látogatása előtt már ma érkezik hazánkba, hogy tárgyalásokat folytasson magyar partnereivel. Alekszej Lihacsov szerint a Roszatom világszerte egyre több megrendelést kap atomerőművek építésére és működtetésére, és Pakson is a világ egyik legbiztonságosabb típusának tartott VVER-blokkokat használják.
– Melyek a nukleárisenergia-termelés fő nemzetközi trendjei, milyen szerepet játszik a Roszatom globálisan?
– Ma a világon az egyik fő kihívás a föld környezeti állapotának javítása és a légköri szén-dioxid-kibocsátás csökkentése. A világ országainak többsége érzékeli ezt a problémát, ezért volt fontos esemény az ENSZ éghajlat-változási keretegyezmény résztvevőinek párizsi konferenciája és az ott elfogadott egyezmény, amely előirányozza, hogy a globális felmelegedés mértékét 1,5 Celsius-fok alatt kell tartani a légköri szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével. Az ENSZ-tagállamok többsége a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséről döntött, a szénmentes energetika fejlesztését helyezve előtérbe. Különösen fontos, hogy először ezen a szinten nyilvánították ki, hogy a szél-, a nap- és a vízenergia mellett az atomenergia fontos részét képezi a jövő zöldenergetikai rendszerének. A Nemzetközi Energiaügynökség megállapította, hogy a klímavédelmi célkitűzések teljesítése érdekében globálisan a jelenlegi 2,5-szeresére kell növelni az atomenergia felhasználását. Országunk szintén elkötelezett a párizsi egyezmény megvalósítását illetően, és már ma is kész jelentős erőfeszítéseket tenni a klímaváltozás elleni harcban. Oroszországban tíz atomerőműben jelenleg 35 blokk üzemel. Ezek az atomenergetikai létesítmények naponta 250 millió tonna szén-dioxid-kibocsátás elkerülését teszik lehetővé, ami összevethető az oroszországi gépjárműpark kétéves teljes kibocsátásával. Képletesen az atomenergetika a föld tüdejeként szolgálhat, ami lehetővé teszi, hogy tiszta levegőt szívhassunk be. Jelenleg a békés atomenergiát használó országok klubjának bővülését tapasztaljuk. Miközben a legtöbb atomenergiát alkalmazó ország a jövőben is épít ezen energiahordozóra, az atomenergetika teret nyert Délkelet-Ázsia, Latin-Amerika, a Közel-Kelet és az afrikai kontinens országaiban is. Figyelemre méltó, hogy Európában a projektek többsége az orosz nyomottvizes VVER-technológia alkalmazásával valósul meg. Az épülő kilenc blokk közül hét orosz technológiát használ majd.
– Összesen hány reaktort épít jelenleg a Roszatom?
– A Roszatom világelső a külföldön épített atomerőművek számát tekintve. 34 blokkot épít a világ 12 országában Európában, a Közel-Keleten, Észak-Afrikában, valamint az ázsiai csendes-óceáni térségben.
– Milyen gazdasági mutatói voltak az elmúlt években a Roszatomnak? Elégedett-e az állami konszern eredményeivel?
– A tíz évre szóló külföldi rendelésállomány az egyik ilyen mutató. Ez 2015 végén 110 milliárd dollárt tett ki, 2016 végére viszont a rendelésállomány összege meghaladta a 133 milliárd dollárt, azaz egy év alatt sikerült több mint 20 százalékos bővülést elérnünk. A tavalyi év adatai alapján a Roszatom továbbra is világelső volt az urándúsítás terén, és az első három hely egyikén áll az uránbányászat, illetve -export terén, a nukleáris fűtőanyag világpiacának 17 százalékát adja, illetve abszolút piacvezető az új atomerőművek építésére vonatkozó külföldi rendelésállományát tekintve. Jelentős előrehaladást sikerült elérni számos külföldi objektum vonatkozásában. Az indiai Kudankulam atomerőművében elindítottuk a 2-es blokkot, az iráni Busherben hozzáláttunk a második blokk építéséhez. Bangladesben életbe lépett a Ruppuri Atomerőmű építésére vonatkozó szerződés, erre az évre tervezzük az első betonöntést. Az elmúlt esztendő kulcsfontosságú eseményei közül kiemelném a svéd Ringhals atomerőművel kötött fűtőanyag-szállítási szerződést, amelynek keretében TVSZ-Kvadrat fűtőelemet gyártunk az erőmű részére. Amíg korábban csak a saját tervezésű erőműveink számára készítettünk fűtőanyagot, mostantól a nyugati tervezésű atomerőműveknek kifejlesztett fűtőanyagot is szállítunk, ami új piacokat és új lehetőségeket jelent számunkra. A Roszatom jelentős haladást ért el az atomenergetika egyik perspektivikus területén, a gyorsneutronos reaktorok vonatkozásában. 2016-ban az Urálban a Belojarszki Atomerőmű területén megkezdte kereskedelmi üzemét a BN–800-as gyorsneutronos blokk, amelyet a tekintélyes Power szaklap a közelmúltban az év erőművének választott a blokk innovatív voltának köszönhetően. A gyorsneutronos reaktorok az üzemanyag-újrafeldolgozási technológiával együtt lehetővé teszik, hogy a Roszatom tovább tökéletesítse a nukleáris üzemanyagciklus zárását célzó technológiát, amely lehetővé teszi a keletkező radioaktív hulladék minimalizálását. Még egy fontos mérföldkőről szeretnék említést tenni. Tavaly lépett üzembe a legkorszerűbb, a világ első 3+ generációs reaktorblokkja a novovoronyezsi atomerőműben.
Forrás: Newsworldrussia
– A Roszatom két ilyen blokkot készül felépíteni Magyarországon. Miért vonzó az ajánlott technológia?
– Valóban, Magyarország számára a Roszatom zászlóshajójának számító VVER–1200-as 3+ generációs blokkokat szállítunk. Az új blokkok fő sajátossága, hogy az aktív és passzív biztonsági rendszerek egyedi kombinációját valósítják meg, számottevően csökkentve az emberi tényező hatását; a biztonsági rendszerek képesek kiküszöbölni a legsúlyosabb, tervezési alapon túli, feltételezett balesetek hatásait is, megakadályozzák, hogy a sugárzó anyag kikerüljön a környezetbe. Fontos, hogy a projekt megfelel az összes, a fukusimai baleset után támasztott korszerű biztonsági követelménynek, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség, illetve az európai atomerőműveket üzemeltetők legszigorúbb követelményeinek is. Túlzás nélkül állíthatom, hogy ez az orosz blokktípus ma a világon létező legbiztonságosabb. Ilyen blokkokat építünk a leningrádi atomerőmű 2-es kiépítés területén, Fehéroroszországban, Bangladesben és más országokban. Finnországban például jelenleg zajlik egy ilyen új blokk engedélyezése. A finn projekt azért is fontos számunkra, mert nem egyszerűen kivitelezői vagyunk az atomerőműnek, hanem egyben a projekt társfinanszírozói is. Manapság a megrendelő nem egyszerűen kiválasztja a technológia szállítóját, hanem olyan partnert keres, aki képes komplex megoldásokat ajánlani, beleértve a finanszírozást, illetve az atomerőmű teljes életciklusa alatti szervizt, a szakemberek képzését stb. Annak idején átszervezéseket hajtottunk végre, hogy integráljuk a Roszatom keretében az atomenergetikai ágazat összes részét az uránbányászattól az atomerőművek leszereléséig. Ezért ma az összes megrendelőnknek készek vagyunk komplex megoldásokat kínálni, ami az egyik jelentős előnyünk.
– Műszaki és biztonságtechnikai szempontból melyek azok a leginkább jellemző tulajdonságok, amelyek az új blokkokat megkülönböztetik a már működő reaktoroktól?
– A blokkok jellemző sajátossága, hogy számos olyan passzív biztonsági rendszerrel bírnak, amelyek akár teljes áramkiesés esetén, az üzemeltető személyzet beavatkozása nélkül is képesek működni. Az új biztonsági szabványnak megfelelően a reaktor kettős falú vasbeton burkolatban, konténmentben van elhelyezve. A blokk ellenáll a földrengésnek, tornádónak, cunaminak, és a konténment kibírja egy repülőgép rázuhanását is. Ezek a műszaki fejlesztések a VVER–1200-as blokk biztonságát minőségileg új szintre emelik.
– A Roszatom miért a nyomottvizes technológia alkalmazására, illetve fejlesztésére koncentrál?
– A VVER technológia alkalmazásában több mint 60 éves tapasztalatunk van. Az elmúlt évtizedekben a világon 73 VVER típusú nyomottvizes blokk épült, ez a technológia bebizonyította, hogy biztonságosan és megbízhatóan alkalmazható. A VVER-blokkok több mint 1500 reaktorév balesetmentes működést tudnak maguk mögött, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség a világ egyik legbiztonságosabb típusának tartja a VVER-blokkokat. Európában 18 VVER-blokk működik, Magyarországon kívül Finnországban, Csehországban, Szlovákiában és Bulgáriában. A paksi atomerőmű VVER típusú blokkjai több mint 30 éve sikeresen működnek, több mint harmadát biztosítva a Magyarországon felhasznált elektromos energiának. Az első három paksi blokk megkapta már a magyar nukleáris hatóság húszéves üzemidő-hosszabbítási engedélyét, és 2017-ben megkaphatja ezt ez engedély a 4-es blokk is.
– Magyarországon abban bíznak, hogy 2018-ban megkezdődik az új paksi blokkok építése. Ön szerint reális ez a határidő?
– Igen, valóban, az építési munkálatok megkezdésének időpontja a tervek szerint a 2018-as év. Jelenleg az előkészítési szakaszban tart a projekt, megkapta az elsőfokú környezetvédelmi engedélyt, illetve partnereink telephelyengedély-kérelemmel fordultak a magyar nukleáris hatósághoz. Bízunk benne, hogy rövidesen az Európai Bizottság részéről az utolsó eljárást illetően is megtörténik a jóváhagyás, és megkezdhetjük a projekt aktív megvalósítását.
– Mikorra várható a tender kiírása a nem nukleáris nagyberendezésekre, így a turbinasziget berendezéseire?
– Egyelőre korai lenne még konkrét határidőkről beszélni. Összességében elmondhatom, hogy a beszállítókkal folytatott együttműködésre kiemelt figyelmet fordítunk. A projekt megvalósítása során a berendezések és szolgáltatások beszerzéseire vonatkozó tenderek nyílt és átlátható módon, az Európai Unió előírásaival teljes összhangban kerülnek lebonyolításra. A berendezések és szolgáltatások potenciális beszállítóiként a beszerzésekben az összes érdekelt – köztük az Európai Unió országainak vállalatai – egyaránt részt vehetnek. Természetesen számítunk a magyar vállalatok jelentős részvételére. A projektben a magyar beszállítói részarány, azaz a helyi iparvállalatok részvétele elérheti a 40 százalékot.
– A Roszatomnak már van egy magyar leányvállalata, a Ganz EEG Kft. Tervezik-e újabb gyártókapacitások megvételét Magyarországon?
– Aktívan bevonjuk a Ganz EEG Kft.-t szivattyúk gyártásába a Roszatom oroszországi és külföldi projektjeiben, illetve más üzleti területeken is. Miután a Roszatom e leányvállalatában 100 százalékban tulajdonos, lehetővé válik a vállalat berendezéseinek korszerűsítése és új technológia bevezetése. További magyar vállalatok megvásárlása jelenleg nem szerepel a terveinkben.
Elvben van rá esély, hogy egyetlen tollvonással kitiltsák a Roszatomot az egész EU-ból, márpedig éppen ez a cég építené fel az új paksi blokkokat.
A Komerszant című orosz lap arról ír, hogy a Roszatom két, a Krím-félszigeten lévő erőmű fejlesztéséhez is komoly megrendelést nyert el.
A jelenleg érvényben lévő nyugati szankciós politikának pedig egyik alapvetése, hogy az a cég, amely az Oroszország által megszállt Krím-félszigeten dolgozik, nem juthat megrendeléshez sem az EU-ban, sem pedig az USA-ban. Eddig a szankciós listát szinte automatikusan frissítették Brüsszelben és Washingtonban is, amint kiderült, hogy egy orosz cég a Krímben kezdett tevékenykedni.
Ha az eddigi politikát a nyugatiak következetesen betartják, akkor a Roszatomnak is fel kell kerülnie a feketelistára.
Ez pedig aligha lehetne összeegyeztethető azzal, hogy Pakson két új atomerőmű építésébe kezdjen.
PAKS II ZSÁKUTCA - A KÉRDÉS CSAK AZ, HOGY MIKOR FORDULUNK VISSZA?
2016. JÚLIUS 10. VASÁRNAP, 16:49
OROSZORSZÁG PAKS II
Lázár János a legutóbbi Kormányinfón azt mondta, hogy lényegében lezárultak a paksi bővítéssel kapcsolatos egyeztetések Brüsszellel, a közbeszerzési eljárásokkal és a tiltott támogatásokkal kapcsolatban. Ez annak fényében különösen érdekes, hogy nemrégiben feltűnt az ügyben Günther Oettinger korábbi energiaügyi biztos. Az a hír járja, hogy lobbizni kezdett annak érdekében, hogy Paks II-t átengedje az Európai Bizottság.
A titokzatos, Orbán Viktorral megejtett budapesti találkozó sztorijában szerepet kapott egy jó orosz kapcsolatokkal rendelkező német üzletember is, Klaus Mangold, aki amúgy tagja a Rothschild Bankház felügyelőbizottságának. Ez a cég készített tavaly ősszel a magyar kormány számára gazdasági elemzést Paks II-ről.
Feleakkora áramárral számol hosszú távon a Magyar Villamosművek (MVM), mint amennyivel a kormány szerint hat évtized alatt megtérülhetne a paksi atomerőmű két újabb blokkjának megépítése. Ez akár hadüzenetnek is értékelhető az erőművet orosz hitelből, 12 milliárd euróért megépíteni akaró kormány és a Miniszterelnökség felé.
„Néhány évvel ezelőtt még megawattóránként 90-100 eurós áramárról beszéltünk. Most 30 körül járunk, és nem nagyon látunk okot a jövőbeni növekedésre” – idézte az MVM elnök-vezérigazgatóját a Népszabadság.
Csiba Péter értékelésével szemben a kormány 50-57 eurós átlagárral kalkulált. A gazdasági fenntarthatóság igazolása létkérdés, mert ha úgy tűnik, hogy csak állami szubvenciókkal lenne működtethető az erőmű, akkor az EU – arra hivatkozva, hogy a támogatás jogtalan versenyhátrányt okoz az ilyen forráshoz nem jutó áramtermelőknek – megtilthatná a bővítés megvalósításához kidolgozott pénzügyi tervet.
Az MVM vezérigazgató-helyettese sem jósolt nagy jövőt a két, egyenként 1200 megawattos blokk megépítésének. Kóbor György szerint a mai körülmények nem kedveznek az ilyen projekteknek, felidézte, hogy a megújuló energiáknak mind nagyobb teret adó Németországban már fizettek is az abból termelt áram felhasználásáért.
Eredetileg az MVM volt a gazdája az erőműbővítés tervének, ám az Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin által 2014 elején megkötött szerződés után az MVM-leányvállalat a Lázár János vezette Miniszterelnökség alá került – így a konfliktus hatásköri vitaként is értelmezhető, jegyezte meg a lap.
Az MVM álláspontja mára tisztázódott: utat keresnek a zöld energia felé, és nem tartanak igényt a két új atomerőműblokkra.
Paks II.: a pécsi vízművet foglaló ügyvéd képviseli az oroszokat
2016. ÁPRILIS 30. | 16:35 MEGOSZT /
Szabó Iván kamerák kereszttüzében - Fotó: Borbás Mátyás
A pécsi vízmű elfoglalása után a várost képviselő ügyvéd, Szabó Iván nyerte el a Paks II. atomerőmű-beruházásban a Roszatom orosz állami cég képviseletét. Szabó több szálon kötődik a Fideszhez.
Orosz meló
Érdekes név bukkant fel a Paks II. atomerőmű-beruházás kapcsán: az orosz állami tulajdonú Roszatom (mely vastagon érdekelt az atomerű-bővítésben) jogi képviseletét Szabó Iván ügyvéd és irodája látja el.
Paks II.: több évtizednyi orosz függés a hitelért cserébe
A paksi atomerőmű bővítése kapcsán a kormány látványosan tett a piacgazdasági elvekre, és az oroszokat hozta ki győztesnek. A megállapodás szerint a tíz milliárd eurónyi hitelt 21 év alatt kell visszafizetnie a magyar félnek. (A szerződés aláírásának tényét a Fidesz minden szinten megpróbálta elsunnyogni, de az orosz fél egyszerűen feltöltötte a dokumentumokat az internetre.)
A paksi szerződések zömét titkosította a kormány, és egy olyan ügyvédi cég képviseli az államot az adatok megismerésért indított perekben, melynek egyik tulajdonosa az igazságügyi miniszter. A paksi atomerő-bővítés magyar kezelése az EU-ban sem aratott osztatlan sikert, főképp az nem, hogy a dokumentumokat még előlük is megpróbálta eltitkolni a kormány.
Az mno.hu cikke szerint eredetileg az az információ keringett, hogy Szabó a magyar állam jogi képviseletét látná el, de erről a beruházásért felelős Miniszterelnökségen nem tudtak. A lapot maga Szabó világosította fel, hogy melyik oldalt is fogja képviselni az elkövetkező egy évben.
Szabó a lapnak elmondta, "a Roszatom nyílt pályázatára jelentkezett az irodája, amelyet meg is nyert. - A megbízást idén kaptam meg, és egy évre szól, de többet nem szeretnék mondani" - tette hozzá az Szabó, akinek a munkáját hét ügyvédbojtár és három OKJ-s végzettségű munkatárs segíti az irodájában.
Nokiák, dobozok
Szabó Iván neve többszörösen is összefonódott a Fidesszel: ő volt a "nokiás dobozról" elhíresült Hagyó Miklós-per (Hagyó 2010 előtt Budapest szocialista főpolgármester-helyettese volt) fő koronatanújának - és egyben egyik vádlottjának -, Balogh Zsoltnak a védője. Balogh azt állította, hogy többször, összesen 70 millió forint értékben juttatott el korrupciós pénzt Hagyónak, de ezt a vallomását végül visszavonta. Balogh 2012-ben Pécsen is feltűnt a tömegközlekedés környékén (2009-ben még a BKV-nál dolgozott), de mivel akkor még gyanúsított volt, sokan nem örültek ennek, ám nyilatkozni senki sem akart a sajtónak a meglehetősen forró témáról, csak Szabó Ivánra mutogattak.
Hárommilliárdot érő erőfitogtatás
Szabó Iván egy másik ügyben is jelentős szerepet játszott: az ő átvilágítási jelentése nyomán foglalta el erőszakkal a fideszes pécsi önkormányzat a Pécsi Vízmű Zrt-t. A foglalásból évekig tartó per kerekedett, a végösszeg hárommilliárd forint lett, amit Pécsnek kellett volna megfizetnie az egykori kisebbségben lévő tulajdonostárs francia Suez-csoportnak. Az összeget végül átvállalta az állam, vagyis minden adófizető beleadott egy kicsit a baranyai kalandba. A per során Pécs városát Szabó Iván képviselte.
Az átvilágítási anyagot - mely miatt az önkormányzat feljogosítva érezte magát a vízmű elfoglalására - Szabóék foggal-körömmel védték, a Pécsi STOP volt kollégájának, Bogád Zoltánnak évekig tartó pereskedés után sem voltak hajlandóak kiadni.
Tavaly január elején aztán sikerült megszerezni az átvilágítási jelentést és abból kiderült, hogy egyrészt a Pécsi Vízmű jól és stabilan működő cég volt, és az, hogy a kisebbségi tulajdonos Suez "milliókat talicskázhatott ki a pécsiek zsebéből", az az 1996-ban megkötött szerződésnek volt többek közt köszönhető. És azt a szerződést egy bizonyos Páva Zsolt pécsi polgármester írta alá.
Szabó 2011-ben egyébként megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét, a "vízi közmű szolgáltatás fejlesztése érdekében kifejtett tevékenysége elismeréseként".
Mindezek mellett az ügyvéd a Pintér Sándor belügyminiszter érdekeltségébe (és belügyminiszterré kinevezése előtt tulajdonába) tartozó biztonsági cégnek, a Civil Zrt-nek is nyújtott jogi tanácsadást.
"Az állami tulajdonú Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. megbízásából is közreműködött közbeszerzési eljárásokban. A kormányváltást követően több állami cégben kapott megbízást, tagja lett a Szerencsejáték Zrt. és a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. felügyelőbizottságának" - olvasható az mno.hu cikkében.
Bajban Paks finanszírozó bankja
2016. április 14. 09:02
nyomtatás
Továbbra sem megoldott Oroszország fejlesztési bankja, a paksi projektet is finanszírozó VEB Bank pénzügyi helyzete. A már megkapott, 2,2 milliárd dollárnak megfelelő állami segítség mellett további 4,5 milliárd dollárra lenne szüksége, az orosz államháztartás azonban így is cudarul áll az alacsony olajár miatt. A VEB Bank helyzetét a The Wall Street Journal foglalta össze tegnapi cikkében.
Hatalmas, 2,9 milliárd dollárnyi lejárt hitel halmozódott fel az orosz állami fejlesztési bank, a Vnyesekonombank (VEB Bank) mérlegében. A bank volt a 2014-es szocsi téli olimpia legnagyobb finanszírozója, és rossz minőségű kihelyezett hitelállománya mellett most azért is bajban van, mert az Oroszország elleni szankciók miatt nem támaszkodhat tovább hagyományosan erős forrására, a külföldi tőkepiaci finanszírozásra.
Márpedig a bank 20 milliárd dollárra rúgó devizaforrásából 3 milliárd dollárnyi már idén lejár, a bank finanszírozási problémája pedig szignifikáns az orosz gazdaság szempontjából, a társaság konszolidált eszközállománya (56,9 milliárd dollár) ugyanis az orosz éves GDP 5,5%-ára rúg. Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök márciusban 2,2 milliárd dolláros állami segítséget ígért a banknak márciusban, amely Szergej Gorkov, a VEB új vezetőjének keddi nyilatkozata szerint segített a bank kötelezettségeinek teljesítésében, de június 30-áig még szeretnének egy új, hosszú távú stratégiát kidolgozni.
Elemzői becslések szerint 300 milliárd rubel, vagyis 4,47 milliárd dollárnyi segítségre lenne szüksége a banknak még idén, az orosz kormány viszont ígéretet tett arra, hogy tartja GDP-arányosan 3%-os, 1500 milliárd rubeles költségvetési hiányát, amihez már csökkentette az egészségügyi és oktatási kiadásokat, befagyasztotta a nyugdíjakat és az állami béreket.
"2016. ÁPRILIS 13. SZERDA 11:44
ASZÓDI ATTILA: A LEGFEJLETTEBB BIZTONSÁGI MEGOLDÁSOKAT ALKALMAZZÁK
MTI
A paksi atomerőmű új blokkjainál a legfejlettebb biztonsági megoldásokat alkalmazzák, hogy minden lehetséges eseménynél meg tudják védeni a létesítményt, illetve a környezetet – hangsúlyozta Aszódi Attila, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos az M1 aktuális csatornán szerdán.
A kormánybiztos kifejtette, a nukleáris létesítmények mindenhol kiemeltnek számítanak. Kiemelkedő jelentőségű a műszaki biztonság, az illetéktelen behatolás elleni védettség, valamint annak megakadályozása, hogy nukleáris anyagok illetéktelen kezekbe kerüljenek.
A nukleáris létesítmények védettségéről Washingtonban megrendezett nemzetközi konferencia kapcsán Aszódi Attila kiemelte: Magyarországon erre külön jogszabályok vonatkoznak, hatósági rendszer ellenőrzi, hogy a létesítmények az őket fenyegető veszélyekkel arányosan legyenek védve.
A kormánybiztos hangsúlyozta azt is, az elmúlt időszak terrorcselekményei nem nukleáris létesítmények ellen történtek, mert ezek a legjobban védettek. Ugyanakkor a potenciális veszély miatt kiemelten foglalkoznak a védettség kérdésével – jelezte.
Aszódi Attila kitért arra is: a nukleáris anyagokat, valamint a radioaktív anyagokat a fejlett országokban szigorúan ellenőrzik, nyilvántartják. Kontrollálják azokat a létesítményeket, ahol ilyen anyagok vannak, hogy megakadályozzák azok illetéktelen kezekbe jutását. Nem történt még ilyen eset, és a fejlett országok célja olyan rendszerek működtetése, hogy ne is történhessen – mondta."
"Lázár: ha nem Paks, akkor hogyan? (Promenád, 2016.04.11 16:45)
Az Országgyűlés két törvényt is hozott 2014 tavasza előtt, hogy a paksi bővítési beruházás megtörténhessen és ahhoz a fedezet rendelkezésre álljon – idézte fel Lázár János a Parlament hétfői, plenáris ülésén. A Miniszterelnökséget vezető miniszter képviselői interpellációra válaszolva felidézte: az LMP 2014-es választási kampányában azon választók szavazatait kérte, akik nem támogatják ezt a beruházást. A választás eredményét tekintve magas az atomerőmű beruházásának támogatottsága – állapította meg a politikus.
Lázár János hangsúlyozta: az ellenzék képtelen volt felmutatni megfelelő alternatívát a paksi beruházással szemben. Mint kifejtette, az ország áramellátásának 30 százalékát adja Paks, 30 százalék az import áram, 11 százalék származik földgázból és 7 százalékot tesz ki a megújuló források aránya, és az energiaszükséglet 14 százalékát termelik szénerőművek. A miniszter kijelentette: kíváncsi, hogy az energiaszükségletet hogyan kívánják az ellenzéki pártok kielégíteni.
Lázár János hozzátette: amikor a választókat a zöld energiával üldözik, ezt is el kell mondani, hogy Németországban minden háztartás 90 forintot fizet kilowattóránként az energiáért, míg az itthoni családok csak 36 forintot, mert a német háztartások kilowattonként 20 forinttal támogatják a megújuló energiaforrások alkalmazását. Arra még nem hangzott el válasz, hogy a paksi beruházás nélkül hogyan garantálható az áram olcsó ára – tette hozzá Lázár János.
Az Európai Bizottság agendája szerint az atomenergiának a jövőben is 30 százalékot kell kitennie, amely a jelen kapacitások fenntartásának szükségességét jelenti – fogalmazott a miniszter, kijelentve: a bizottság támogatja a magyarországi atomenergetikai beruházást, ezért járult hozzá a műszaki notifikációhoz. Magyarország garanciát adott az orosz féllel együtt, hogy az uniós beszerzési szabályokat be fogja tartani, továbbá azt, hogy az országnak a beruházás még 12 milliárd eurós hitel árán is, a világ egyik legtapasztaltabb pénzügyi tanácsadó testülete bizonyította be.
Az erőművel kapcsolatos adatok védelmében csak annyit kíván elérni a kormány, amely más országoknál is szokásos – jelentette ki a miniszter, hangsúlyozva: a játékszabályokat be fogják tartani. A kormány kész, hogy folyamatosan tájékoztassa azt parlamenti eseti bizottságot, amely az unióval történő megállapodás létrejötte után állna fel.
A Miniszterelnökség elállt a szegedi beruházástól
9223 milliárd forintot hívott le a 2007 és 2013 közötti uniós ciklusban, az elszámolás folyik, amelyben bár vannak hibák, az a két százalékos küszöb alatt vannak – jelentette ki Lázár János azonnali kérdésre válaszolva. Mint elmondta, a Szegedi Vadaspark játszóterét érintő projektnél vizsgálatot rendetek el, a Miniszterelnökség támogatásokat vizsgáló főosztályának munkatársai találtak hibákat, ezért a Miniszterelnökség a szerződéstől elállt, 185 millió forintot visszakövetel a projekttől és a vállalkozóktól is. A miniszter leszögezte: a leghatározottabban lépnek fel, ahogy az uniós projektek tisztaságát biztosítani tudják.
A kockázat realizálódott
A Honvéd Egészségpénztár tagjainak követeléseinek kivizsgálására nem lát lehetőséget a miniszterelnökséget vezető miniszter. Lázár János a hozzá intézett azonnali kérdésre reagálva mondta ezt, amely szerint a Quaestor-ügy kapcsán a pénztári tagok elvesztették megtakarításaikat. Mint a tárcavezető kifejtette, a dolgozók esetében, akik a haza szolgálatát vállalták, megvizsgálhatják, hogyan tudnak segíteni, de a kártalanítási ügybe nem szólhatnak bele. A miniszter hozzátette: a pénztári tagok, amikor a többi lehetőségnél jóval nagyobb hozamot ígérő, azonban felettébb kockázatos befektetést választották, nem kértek tanácsot, azt választották, és a kockázat realizálódott.
"A folyamatos beruházások eredményeként a paksi ma már Európa egyik legbiztonságosabb atomerőműve."
Igen, már csak azt kellene megválaszolni, hogy miért kellett a fukushimai katasztrófáig várni a platina rekombinátorok beszerzésével? Valamelyik vezérig. / szakállamtitkár / egyéb döntéshozó blokkolta addig? Vagy nem is javasolta senki korábban? Évtizedekig működött úgy, hogy egy elég komoly veszélyforrást ignoráltak a gyakorlatban (lehet, hogy elméletben nem, de azzal kitörölhetjük...), aztán Fukushima után kb. egy hónapon belül beszerezték... (Plusz kérdés: vannak-e hasonló "biztonsági rések", amikről szintén nem tud a nyilvánosság?)
Elvernék az atomhulladék tárolására félretett milliárdokat
2015-11-03 09:07:14
Hargitai Miklós
Népszabadság
Az újabb kormányzati tervekben már nem számolnak komolyan a kiégett paksi fűtőelemek oroszországi kiszállításával, így elvben nélkülözhetetlen lenne egy atomtemető felépítése, a kormány mégis mentesítené az atomerőművet a hulladékkezelés finanszírozásától. Emiatt nem lesz feltétlenül olcsóbb az áram, viszont az állami közműholding egy darabig működőképes maradhat.
HIRDETÉS
Elsőként az Index írta meg (a Miniszterelnökség belső anyagára hivatkozva), hogy a kormány mentesítené a paksi atomerőművet a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba (KNPA) szánt befizetésekből. Az említett tétel kilowattóránként nagyjából 2 forinttal növeli a paksi termelői áramárat, és jelenleg évente 20 milliárd forintot jelent az alapnak, ebből kellene fedezni a kiégett fűtőelemek raktározását, illetve az életciklus végén az atomerőmű leszerelését, vagyis a nagy aktivitású sugárzó hulladék eltakarítását.
Az atomhulladék sorsa körül eddig is rengeteg volt a bizonytalanság: a közelmúltban az MTA szakértői is kétségbe vonták, hogy az erőmű befizetései elegendőek lennének a majdani költségekre, amelyek ráadásul olyan hatalmas summát tesznek ki, hogy azt egyszerre előteremteni szinte lehetetlen. Az sem egyértelmű, hogy a szóban forgó pénzösszeg valóban rendelkezésre áll.
Atomtemető Bátaapátiban. Sokáig töltik, csak az a kérdés, miből?
Atomtemető Bátaapátiban. Sokáig töltik, csak az a kérdés, miből?
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság
HIRDETÉS
OLVASÓLISTA
VÉLEMÉNY
Lázár ingyenpénze
VÉLEMÉNY
Egyenlősdi
SPORT
Derrick, Tetthely, Gladbach
VÉLEMÉNY
Dömpingverseny
VÉLEMÉNY
Magyaróra
További cikkek
Érdekel
Papíron a KNPA-ban most mintegy 240 milliárd forint van, ám arról még a kormányhoz a témában rendszeresen kérdéseket intéző, amúgy maximálisan atompárti Jobbik sincs meggyőződve, hogy
a pénz ténylegesen létezik is, és nem csak egy állami kötelezettségvállalást jelent.
A kételyeket erősíti, hogy a KNPA-ból fedezik a folyó nukleárishulladék-kezelési kiadásokat, például a kis és közepes aktivitású hulladék bátaapáti tárolójának építését és működtetését. Ám az utóbbi években a tényleges kiadások szinte pontosan megegyeznek azzal a tízmilliárd körüli juttatással, amit a paksi hozzájárulást kiegészítve a központi költségvetés fizet be az alapba. Más szakértők pedig annak a véleményüknek adtak hangot, hogy az alap költései legalábbis nehezen ellenőrizhetők.
Iparági források szerint a kormány valóban mérlegeli annak lehetőségét, hogy a paksi befizetésektől a továbbiakban eltekint, és belátható ideig a nagy aktivitású, a jelen állás szerint végleg Magyarországon maradó hulladék elhelyezésére sem költ többet.
A biztonságos leszerelést elvben lehetővé tevő alap feladásáról szóló elképzelést az is alátámaszthatja, hogy ismert: a kormány eleve játszik a gondolattal, hogy a paksi atomerőmű jelenleg működő négy blokkját a folyamatban lévő húszéves üzemidő-hosszabbítás lejárta után is tovább üzemeltetné. Vagyis a leszerelés elképzeléseik szerint jó ideig nem lenne aktuális.
Arra az esetre is van terv, ha végképp elodázhatatlanná válik a leállítás: egyes szakértői vélemények szerint a kiégett fűtőelemek ideiglenes tárolója hosszabb távon is alkalmas lehet a sugárzó hulladék megőrzésére, maguk a reaktorok pedig „lábon”, a telephelyen konzerválhatók a legolcsóbban (utóbbi a gyakorlatban az jelentené, hogy egy lakat, illetve néhány fegyveres őr szavatolná a hosszú távú biztonságot).
Mindez tételesen ellentétes a környezetvédelmi törvény és az atomtörvény előírásaival, illetve az EU nukleárishulladék-direktívájával:
a vonatkozó jogszabályok szerint az atomerőművi áram árába be kell épülnie a hulladékkezelés és a végleges tárolás valós költségeinek, azaz ezeket a terheket nem lehet a következő generációkra hárítani. Az említett tervek megvalósítása ugyanakkor éppen a jövő nemzedékek eladósítását jelentené, hiszen az erőművi épületek állagának leromlásával párhuzamosan egyre nőne egy baleset kockázata (a sugárzás csak több ezer éves távlatban csökken érezhetően), vagyis előbb-utóbb mindenképpen szükség lesz egy atomtemetőre.
Ráadásul a lakosság sem nyerne sokat az elkerülhetetlen kiadás prolongálásával: a most megspórolt pénzt ténylegesen nem az áramár további csökkentésére, hanem elsősorban az állami árszabályozás és a különadók miatt deficitessé vált, sorra állami kézbe kerülő energiacégek veszteségeinek pótlására, illetve a szolgáltatókat átvevő állami közműholding működtetésére költenék.
VÁLLALATOK / ENERGIA
Árverseny vár Paks II.-re
» Energia
Sem áramhiány, sem jelentős áramár-emelkedés nem várható a szakértők szerint Európában azokban az években, amikor a paksi atomerőmű új blokkjait üzembe helyezik. Így az új egységeknek 2025-től és 2026-tól jelentős árversenyre kell felkészülniük az akkorra drámaian átalakuló piacon.
A földrész áramkereslete a legtöbb várakozás szerint évente legfeljebb egy százalékkal bővül. Az európai rendszerirányítók szövetsége, az ENTSOE évi 0,8 százalékkal kalkulál 2025-ig, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) egyik forgatókönyve évi 0,5, a másik évi 0,3 százalékkal.
„Míg korábban a GDP egyszázalékos bővülése körülbelül félszázalékos villamosenergiaigény-növekedést hozott, ma már ennél lényegesen kisebbet, így évente egy százalék alatti fogyasztásnövekedéssel kalkulálhatunk” – válaszolt lapunknak Mezősi András, a REKK kutatója. Szerinte e növekmény bőven kielégíthető az EU túlépített erőmű-kapacitásaival, figyelembe véve a leállítandó létesítmények pótlását is. A földrész ma tele van 10-15 százalékos kihasználtságú gázüzemű erőművekkel, ezeknek a többségét ebben az évtizedben adták át.
A szenes kapacitások a mostaninak a kétharmadára, harmadára esnek 2030-ig az IEA két forgatókönyve szerint, az ENTSOE pedig 12 százalékra teszi a nukleáris kapacitások szűkülését. „Új erőművekre tehát még gyenge kereslet mellett is szükség lesz – mutatott rá Varró László, az IEA menedzsere –, de ezek jellemzően a nap- és szélerőművek lesznek a klímapolitikai célok miatt.
E célok a nulla károsanyag-kibocsátású atomenergiának is kedveznek.” Egy közvetett ok is arra utal, hogy Paks II. egy jellemzően „zöld és gáz”-erőművi környezetben találja majd magát: egy nagyerőmű-beruházás olyan hosszú ideig tart, hogy ha a következő tíz évre lenne ilyen terv, arról már tudnánk, erről Stróbl Alajos, a Pöyry Erőterv szakértője beszélt a Világgazdaságnak.
A megújuló alapú európai áramtermelés terjedésével általánosabbá válik a decentralizált energiaellátás is. A kérdés tehát nem az Hegedűs Miklós , a GKI Energiakutató igazgatója szerint, hogy 2025-ben és 2026-ban mennyi megújuló energia lesz az országban, hanem hogy akkortól mit kezdünk az egyszerre működő, együtt 4400 megawattnyi kapacitású hat paksi blokk áramával. Könnyebb lesz 2035-től, amikor már csak a két új egység működik.
A szakember hangsúlyozta, hogy nap- és szélenergia-kapacitások létesítési költsége egyre versenyképesebb, kesztyűt dobva más áramtermelő módoknak. Ugyanakkor e költségeket Varró László szerint a nagyon eltérő termelési profil miatt nehéz összevetni az atomenergiáéval. Tény viszont, hogy az előbbiek költségei az elmúlt öt évben látványosan estek, az atomenergiáé nem, ez utóbbi európai projektek többéves csúszásban és több milliárd eurós költségtúllépésben vannak.
Az előrejelzések szerint 2030-ig nem várható nagy áramár-növekedés Ez nem kedvez az új atomerőműveknek, mert – mint Mezősi András rámutatott – ezek megtérülése megawattóránként mintegy 100 eurós áramárat feltételez, most viszont a piacon 40 euró körüli a legkeresettebb termék, a zsinóráram ára.
2
Megvannak a paksi atomerőmű új, „nyugati” vezetői, kilétüket azonban még nem árulták el.
A paksi atomerőmű vezetői tisztségeinek betöltésére irányuló személyzeti döntések megszülettek – válaszolta a Népszabadságnak a Miniszterelnökség a vezetők személyét firtató kérdésükre.
Lázár János miniszter tavasz óta már többször is bejelentette már az atomerőmű vezérigazgatói, gazdasági és személyzeti vezetői posztján tervezett váltást. Ez azonban mind ez ideig elmaradt.
Lázár tavaly az Országos Atomenergia Hivatal mellé is külföldi tanácsadó testületet helyezett kilátásba. Ennek kapcsán érdemi előrelépés esetére tájékoztatást ígértek.
Annak kapcsán, hogy az unió a tervezett új atomblokkok pályázatának elmaradása miatt kötelezettségszegési eljárást indított, leszögezték: a magyar kormány továbbra is az orosz kormánnyal 2014. január 14-én kötött, élő kormányközi egyezmény alapján jár el. Kiemelik: az orosz fővállalkozó a várakozások szerint a Paks 2. beruházás értékének legalább hatvan százalékára európai uniós szabványok alapján közbeszerzéseket fog kiírni.
Folyamatosan újjászületnek a reaktorok
Lokál, 2015. 12. 17. 01:34 (Frissítve: 2015. 12. 17. 16:04)
szekunder_karbantartas_11
Egy atomerőmű sohasem tekinthető statikus rendszernek, hiszen mind a biztonság, mind az áramtermelés hatékonyságát javító technológia fejlesztése a legfontosabb prioritás a nukleáris villamosenergia-termelésben. A nukleáris létesítmények csak akkor működhetnek, ha megfelelnek a legszigorúbb előírásoknak. A folyamatos beruházások eredményeként a paksi ma már Európa egyik legbiztonságosabb atomerőműve.
Az atomerőművekben az állandó biztonsági és technológiai fejlesztések eredményeként a berendezések és eszközök megújulása gyakorlatilag állandó. A nukleáris létesítményekre kiemelten szigorú követelmények vonatkoznak, ezek teljesítésével azonban lehetőség van a blokkok eredeti üzemidejének meghosszabbítására. Az atomerőmű ezzel további évtizedekre garantálja az olcsó és biztonságos áramtermelést, a legkorszerűbb biztonsági és technikai fejlesztések felhasználásával.
A Paksi Atomerőmű működésének első évtizedét követően, az addig eltelt időszak üzemeltetési tapasztalatai alapján 1994-re az erőmű biztonságát teljes egészében értékelték. Az 1996 és 2002 között végrehajtott, „Biztonságnövelő intézkedések” elnevezésű program végrehajtásával a paksi blokkok biztonsági színvonala a hasonló korú nyugati atomerőművekével megegyező szintre került.
A magyar blokkok eredeti, 440 megawatt villamos teljesítményét a legszigorúbb hazai és nemzetközi biztonsági előírások betartása mellett, kiemelkedő színvonalú tervezőmunka és kivitelezés eredményeként, a technológia fejlesztésével először 470, majd 2009-re 500 megawattra növelték. A négy blokk ezzel már összesen 2000 megawatt teljesítményt képviselt a kétezres évek első évtizedének kezdetére. A paksi blokkokon a kétezres évek elejére befejeződött a biztonsági rendszerek rekonstrukciója, a létesítményt emellett megerősítették a legkisebb valószínűséggel előforduló földrengések esetére is.
A teljesítménynövelés második szakaszát megelőzően, Magyarország uniós csatlakozásakor a Nyugat-európai Nukleáris Hatóságok Szövetsége (WENRA) is elemezte a paksi reaktorok biztonságát. A szervezet 2001-es jelentésében világszínvonalúnak nevezte a létesítmény biztonságát, így semmilyen akadálya nem volt, hogy az immár EU-tag Magyarország a minden követelménynek megfelelő atomerőműben termeljen olcsó áramot fogyasztói számára. Az atomerőműben állandó biztonsági és korszerűsítési fejlesztések zajlanak, így lesz egyre hatékonyabb az energiatermelés. A teljesítménynövelés, amelynek során 500 megawattra emelkedett a blokkok teljesítménye, a technológiai újításoknak járó egyik legnagyobb hazai elismerést, az Innovációs Nagydíjat is elnyerte. A hőteljesítmény nyolcszázalékos növelése nem csupán technológiáját tekintve számított egyedülálló fejlesztésnek, környezetvédelmi szempontból is kiemelkedő eredményt jelentett, hiszen tovább fokozta az atomerőmű káros anyagok kibocsátásától mentes áramtermelését. Paks ezzel a magyar erdők egy évi oxigéntermelését takarítja meg.
A ROTHSCHILD-TANULMÁNY ALÁTÁMASZTJA: PAKS II. BERUHÁZÁS MEGTÉRÜL
TOM TUCKER 2015.12.23 14:47
A Rothschild nemzetközi bankház által készített tanulmány alátámasztja a magyar kormány álláspontját, a Paks II. beruházás megtérül, megfelelő mennyiségű villamosenergiát lehet előállítani, alacsony önköltség mellett - mondta Aszódi Attila, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos.
Várhatóan a piaci árak is úgy alakulnak majd, hogy nem lesz szükség állami támogatásra az erőműtársaságok működéséhez.
Aszódi Attila az idei év eredményei között említette az erőmű körüli településeken folytatott nagy tájékoztató kampányt, a májusi közmeghallgatást Pakson, valamint a nemzetközi közvélemény informálását a projekt várható környezetvédelmi hatásairól. Mindemellett a környezetvédelmi engedélyezés már az utolsó szakaszban jár, akár néhány héten belül megkaphatja a projekt a hozzájárulást - mondta.
A kormánybiztos megismételte, hogy az erőműhöz kapcsolódó brüsszeli öt eljárásból három esetében Magyarország megszerezte a jóváhagyást. A bizottság elfogadta a projektet energiapolitikai, ellátásbiztonsági és klímavédelmi szempontból, az Európai Bizottság alatt működő uniós szerv, az Euratom Ellátási Ügynökség pedig aláírta az üzemanyag-ellátási szerződést.
Kiemelte, hogy a keretrendszer adott, meg kell még beszélni egyebek mellett a versenyjogi kérdéseket, a beszerzési ügyeket. A kormánybiztos úgy vélte, hogy a 2016-os év elegendő lesz arra, hogy a bizottsággal is lerendezzék a kérdéseket és remélhetőleg a telephelyengedély is rendelkezésre áll majd.
A környezetvédelmi engedélyezés felfüggesztésére indított Greenpeace-kérelemre úgy reagált: a környezeti hatástanulmányban minden a törvény által előírt információ szerepel, a lakossági konzultáció, illetve a nemzetközi közmeghallgatás során minden felmerült kérdésre választ adtak, továbbá minden információ, ami a projektnek ebben a szakaszában szükséges, rendelkezésre áll, ami alapján döntést lehet hozni.
Milliárdokat csoportosítanak át a filmszakmába a Paksi Atomerőmű Fejlesztő Zrt.-től
MTI/Szerk. on 2015-12-24 at 13:00
paksi-atomeromu
Pluszforrást csoportosít át a filmgyártás támogatására a kormány, a legfrissebb Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint 8,4063 milliárd forintot kell haladéktalanul átutalnia a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt. számára az emberi erőforrások miniszterének.
A kormányhatározat szerint a 2015. évi költségvetés Emberi Erőforrások Minisztériuma filmszakmai támogatásokat szolgáló keretébe a Miniszterelnökség fejezetéből, a Paksi Atomerőmű Fejlesztő Zrt. tőkeemelése jogcím alól csoportosítják át a több mint 8 milliárd forintot, a központi költségvetés egyes előirányzatain keletkezett megtakarításokra tekintettel.
Atomerőmű-verseny jön
2015. 12. 28. 12:59|Utolsó módosítás: 2015. 12. 28. 16:45|Vállalatok » Energia
Brutális áramár-emelkedés és magas kihasználtság kell a két új paksi blokk megtérüléséhez. Ha ez adott lesz, még akkor is kellenek további megújuló és lignitkapacitások.
Az új paksi blokkok csak jelentős áramár-emelkedés és viszonylag magas kihasználtság mellett térülhetnek meg. Ez az egyik fő megállapítása a tervezett beruházásról készített Rothschild-jelentésnek, és ugyanígy vélekedik a Világgazdaságnak nyilatkozó Aszódi Attila , a paksi kapacitásfenntartásért felelős kormánybiztos. A bankház a számításai során figyelembe vett nemzetközi (OECD, IEA, atomerőművek és tanácsadó cégek által összeállított) és magyarországi tanulmányokat. Utóbbiak között olyanokat is, amelyek nem bíznak a két új blokk megtérülésében, vagy csak a fenti, szigorú feltételek teljesülése esetén.
Szakmai oldalról kérdés lehet, mondhat-e újat egy olyan tanulmány, amely már közzétett elemzéseken (is) alapul. Aszódi Attila szerint igen, mert az összefoglaló rámutat, mi kifogásolható a korábbi gazdasági számításokban, és friss számokkal támasztja alá, hogy a beruházás megáll a lábán. Ezzel erősíti is Brüsszelben a magyar álláspontot, ahol éppen azt vizsgálják, nem rejt-e a projekt tervezett finanszírozása állami támogatást.
A projektért lobbizó politikusok azt állítják, hogy Paks II.-é lesz a legolcsóbb áram. A kormánybiztos szerint ez is kiolvasható a tanulmányból, feltételezve az erőmű magas kihasználtságát és zavartalan működését. A bankház 50-57 euró/kilowattórás önköltséggel számolt, Aszódi Attila 50-55 euróst feltételezett. „Ennél nem ismerünk olcsóbb áramtermelő technológiát” – jelentette ki. Cáfolta, hogy Paks II. túlnyerheti magát, és veszélybe sodorhatja az energiastratégia atom-szén-zöld tervének megvalósítását.
Magyarázata szerint a túlnyerést a térségben az fékezi, hogy több országban van, illetve lesz új atomerőmű, vagyis Paks II.-nek regionális nukleáris versenyben kell majd megállnia a helyét. Viszonylag sok atomerőművi áramunk egyébként is csak akkor lesz, amikor a hat paksi blokk egyszerre működik, de akkor legalább ki lehet váltani a 2 megawattórányi importot. A belföldi túlnyerést gátolja, hogy majdani áramellátásunkból Paks II. megépülésével is hiányzik még 7000 megawattnyi kapacitás. Igaz, a Mátrai Erőmű nemrég átadott egy nagy napelemparkot, az MVM pedig Szegeden indított hasonló projektet, de továbbiak is kellenek. A Mátrai Erőműnek új lignitblokkra is szüksége lesz. Hosszabb távon viszont megmarad a nukleáris áramtermelés nagyjából 40 százalékos aránya: Paks ma évi 15 terawattóra áramot ad, Paks II. 18 terawattórát fog.
A rezsicsökkentés mindenáron való fenntartásának rendeli alá az energiapolitikát a Miniszterelnökség, amely ennek érdekében elvonná a paksi atomerőmű felügyeletét a fejlesztési tárcától - derül ki a 444.hu által megszerzett vitaanyag-kiegészítésből. A Miniszterelnökségen készült, belső tárgyalásra szánt dokumentum ugyan az Index jóvoltából már az ősszel nyilvánosságra került, ám most kiderült, van egy bővebb változata is.
hirdetés
Az egyes közműcégek felvásárlását, a paksi hulladék elhelyezésére szánt pénzek megcsapolását és rezsicsökkentésre való felhasználását részletező vitaanyag eddig nem ismert részében szó esik arról is, hogy a paksi atomerőművet a MVM Magyar Villamos Művek (MVM) alól áttennék az Első Nemzeti Közműszolgáltató (ENKSZ) alá, vagyis a Seszták Miklós fejlesztési miniszterhez tartozó állami cég helyett a Lázár János vezette Miniszterelnökség lenne a tulajdonosa. A tanulmány készítői azzal érvelnek a tulajdonosváltás mellett, hogy Paks II. fejlesztése már most is a Miniszterelnökség fennhatósága alá tartozik, ezért hatékonyabb lenne, ha egy kézben lenne a magyar atomügy. Az MVM amúgy is üzleti logika alapján működik, haszonra törekszik, a Miniszterelnökség illetve az ENKSZ érvényesíteni tudná a non-profit elvet, így ebben a modellben lehetne csak igazán olcsó a villamosáram, így lehetne fenntartható a rezsicsökkentés.
Nagy kérdés azonban, milyen kimenetele lesz a rezsicsökkentést érintő, Brüsszel által indított kötelezettségszegési eljárásnak. Várhatóan a lakossági áram és gáztarifákba vissza kell emelni azokat a tételeket, amelyeket korábban kivettek és nem kizárt, hogy évente százmilliárdos méretű kompenzációt kellene majd fizetnie a magyar államnak a rezsicsökkentésből kárt szenvedő energetikai cégeknek.
A közműcégek megszerzése után várhatóan véget ér a rezsicsökkentés, a lakossági árak újra piaci szintre emelkedhetnek a tervezet szerint. Mivel a kormány tartani akarja a jelenlegi lakossági energiaárakat, a különbözet ledolgozására újabb források után kell nézni, ezt pedig az állami kézben levő atomerőmű, az MVM, illetve a MAVIR tartalékainak megcsapolásával szerezhetik meg. A vitairat forrásszerző helyként megemlíti a Mol-t is, holott az csak negyedében állami tulajdonú, így eléggé korlátozottak a kormány beleszólási lehetőségei.
Vizsgálják a paksi blokkok helyét
2016. 1. 15. 05:00|Utolsó módosítás: 2016. 1. 15. 18:46|Vállalatok » Energia
A végéhez közeledik a két új paksi atomerőműblokk majdani telephelyének vizsgálata, a kiértékelése után a Paks II. Zrt. kérheti majd az új erőmű telephely- és létesítési engedélyét. Kérelme majd az Országos Atomenergia Hivatalhoz kerül (OAH), amely a projekt egyéb előkészületeit is felügyeli – ismertette Fichtinger Gyula főigazgató a hivatal tegnapi tájékoztatóján.
Az OAH ebben az évben folytatja a működő atomerőműben kiégett üzemanyag-kazetták átmeneti tárolója (KKÁT) bővítésének az ellenőrzését. A tárolócsövek már készülnek – a beszállító lapunk értesülése szerint a Pintér Művek –, ahogyan az azokat behelyező berendezések is. A hivatal legkésőbb az év végéig szeretné elbírálni a létesítmény 3. blokkjának üzemidő-hosszabbítási kérelmét. Ezalatt az erőműtársaság folytatja annak a 46 biztonságnövelő teendőnek a végrehajtását, amelyet 2018-as határidővel írt elő számára az OAH. Erre az intézkedésre annak ellenére is szükség van, hogy az erőmű sikerrel vizsgázott a 2011-es fukusimai atomerőmű-baleset utáni stresszteszten.
Ez évtől az OAH-hoz kerültek egyes építési engedélyezések és a sugárvédelemmel kapcsolatos hatósági feladatok egy része is, 4000 új engedélyessel együtt. A többletteendők ellátására bő 80 fővel növelte létszámát a hivatal. Lapunk tudomása szerint az OAH ezzel ki is nőtte a székházát, hamarosan költözni kényszerül.
Az OAH frissítette az atomerőmű kiberfenyegetettségének csökkentését célzó módszertant, és meghatározta, mely fenyegetettségi szintre kell majd felkészíteni Paks II.-t. Megújította a nukleáris üzemanyag szállítási baleseteire való intézkedési tervet is.
Új iparág és sok munkahely jöhetne létre a paksi beruházással
2016.02.17
A Paks II. atomerőmű fejlesztése esélyt teremt arra, hogy az erőművi beszállító iparág kiépüljön Magyarországon, amely az autóiparhoz hasonlóan felmérhetetlen növekedési lehetőséget rejt az ország számára - mondta Goszták Árpád, a Siemens Zrt. Power and Gas budapesti üzemének gazdasági vezetője kedden Budapesten.
Arra kevés az esély, hogy komplett, 1200 megawattos turbinákat Magyarországon építsenek, de a komponensek tervezése és gyártása itt is kivitelezhető - tette hozzá.
Goszták Árpád hangsúlyozta, a Siemens-csoport beszállítóként részt venne a Paks II. beruházásban, közel egymilliárd euró értékben szállítana turbinákat és operatív irányítástechnikát. A turbinákkal kapcsolatosan összességében mintegy 40 százalékos magyar beszállítói hányad lenne elérhető - emlékeztetett a szakember.
A gőz- és gázturbinákhoz használt alkatrészek mintegy 15-20 százalékát gyártja most a budapesti üzem, így a paksi megbízás elnyerése a Siemens számára is jelentős kapacitásbővítéssel és beruházással járna. Mint megjegyezte, az üzem mostani termelési volumene csaknem duplájára nőne a paksi projekt ideje alatt, a vállalat 200 alkalmazottal is bővíthetné mostani 500-as dolgozói létszámát.
Verle Viktor, a Siemens Zrt. Power and Gas divíziójának vezetője hangsúlyozta: mivel a régi paksi erőműveket 2032-2037-ben várhatóan leállítják, a Paks II projektre a kapacitás fenntartása érdekében szükség lenne, a korábbi 2000 megawattos kapacitás az új blokkokkal 2400 megawattra bővíthető.
A divízió vezetője megjegyezte, hogy a budapesti üzem gyárt komponenseket többek között egy amerikai atomerőmű-bővítéshez is, valamint Magyarországon gyártott egységeket építettek be abba a düsseldorfi erőműbe, amelynek gáz- és gőzturbináiban 61,5 százalékos hatékonysággal elektromos áram állítható elő, új világrekordot felállítva ezzel kategóriájában.
A Siemens Zrt., valamint a csoporthoz tartozó további Siemens leányvállalatok az elmúlt öt évben több mint 800 fővel növelték foglalkoztatottaik számát.
Seszták Miklós: A fenntartható rezsicsökkentés alappillére Paks
Egyre hatékonyabban működik az atomerőmű
MH/MTI – 2016.03.21. 18:10
Az atomenergia a biztonságos energiaellátás alappillére Magyarországon, és ez hosszú távon így marad, jelentette ki Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter hétfőn, miután látogatást tett a Paksi Atomerőműben - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM).
A közlemény szerint a kormány kiemelt figyelmet fordít a létesítményre, amely a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően egyre hatékonyabban működik. A tárcavezető rámutatott, hogy az atomerőmű a fenntartható rezsicsökkentés, az olcsó energia garanciája, és hatékony eszköze az energiafüggőség csökkentésének.
Kitért arra is, hogy az erőmű folyamatosan erőfeszítéseket tesz a biztonság és hatékonyság javítására. Utóbbi példájaként említette a tizenöt hónapos üzemeltetési ciklus bevezetését. Kiemelte, hogy jó ütemben halad a hármas és négyes blokk üzemidő-hosszabbítása is, amely további húsz évre biztosítaná a Paksi Atomerőmű működését.
„A termelési hatékonysággal legalább egyenértékű követelmény a létesítmény működésének biztonságossága, amelynek fenntartásában és növelésében a kormányzat továbbra is számít az itt dolgozók felelősségteljes és elkötelezett munkájára” - idézi a közlemény a minisztert.
Seszták Miklós találkozott az erőmű dolgozóival és a szakszervezetek képviselőivel is.
Újabb fejlesztéseket terveznek
Lőrincz László, a PADOSZ (Paksi Atomerőmű Dolgozóinak Szakszervezete) elnöke az MTI-nek azt mondta, „gyors, célratörő, mellébeszélések nélküli tárgyaláson” három kérdésre, a 2016-os bérekre, a munkaközi szünetek elszámolására és a célprémiumok, jutalmak eddigi korlátozására tértek ki. Utóbbiban a miniszter kész, pozitív válasszal érkezett, de a többiben is reménykeltő volt a válasz, amit az érdekképviseletek kaptak - mondta.
„A Pakson dolgozó kollégák több évtizedes elkötelezettsége nélkül ma nem tartana ott az erőmű, ahol tart. Tulajdonosként úgy véljük, ezt az eredményes csapatot meg kell becsülni” - idézte a minisztérium közleménye Csiba Pétert, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. elnök-vezérigazgatóját, aki a látogatás kapcsán arra is emlékeztetett, hogy az MVM csoporthoz tartozó Paksi Atomerőmű 2015-ben a megtermelt villamos energia mennyisége és a biztonsági mutatók szempontjából is rekordévet zárt.
Hamvas István vezérigazgató arról adott tájékoztatást, hogy újabb fejlesztéseket terveznek annak érdekében, hogy tovább javuljon a Paksi Atomerőmű nemzetközi szinten eddig is kimagasló rendelkezésre állása, ami magával vonja azt, hogy nő az olcsó és környezetkímélő módon, szén-dioxid kibocsátása nélkül megtermelt villamos energia mennyisége. Ennek érdekében idén megkezdődik a dízelgenerátorok üzemközbeni karbantartásának bevezetése és a turbinák rekonstrukciója is.
Paksi Atomerőmű, Paks II.
Jó lenne, ha itt lehetne gyüjteni a dolgokat, információkat róla. Szakmai, műszaki, gazdasági szempontból elkezdett érdekelni a téma.
A kezdetek. Óriási retro anyag:
Film: Atomkorszak:
link
Paksi atomerőmű dokumentumfilm:
link
Atomerőmű működése:
link
Energetikai Szakkollégium üzemlátogatás - Paksi Atomerőmű Látogató központ
link
És a jövő:
Paks bővítés, avagy az évezred üzlete
link
Utolsó hír a Figyelő újságból:
Hamarosan fontos döntést kell hoznia Orbánnak
2016. március 31. 09:05
nyomtatás
A Figyelő értesülései szerint két energetikai koncepció van a kormányfő asztalán, melyek között hamarosan döntenie kell. A lap úgy tudja, hogy az Európai Bizottság elnöke rábólintott a Paks-II beruházásra, de komoly versenyelőírásai lesznek.
Seszták Miklós fejlesztési miniszter és Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter egyaránt készített egy energetikai koncepciót, melyek közül a kormányfő választ majd - írja csütörtöki cikkében a Figyelő.
A lap szerint a kérdés tétje sok százmilliárd forint, most dől el ugyanis, kihez tartozzon 3,5-4 millió magyar háztartás energiaszolgáltatása, esetleg a nagy energetikai hálózatok, illetve a Paksi Atomerőmű.
A Paks-II beruházással kapcsolatban a Figyelő úgy értesült, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke jóváhagyta a tervezett beruházást, de komoly versenyjogi előírásokat fogalmaz majd meg. A lap arról is beszámolt, hogy információi szerint a Fidesz a 2018-as választási győzelemhez további 10-20 százalékos rezsicsökkentést tart szükségesnek.
Jelenleg a Miniszterelnökség alá tartozik az Első Nemzeti Közműszolgáltató (ENKSZ), mely állítólag egy javaslat alapján megkapná a paksi atomerőművet is. Szakértők szerint ez a lényeges kérdés, mivel "ahol Paks van, ott a nagy pénz". Éppen ezért a Figyelő cikke szerint a Magyar Villamosművek (MVM) hallani sem akar az atomerőmű átengedéséről, inkább vállalnák az ENKSZ átvételét. Vagyis Paks mellett az is kérdés, ki alá fog tartozni a nemzeti közműcég a jövőben. Természetesen mindkét oldal (a Miniszterelnökség és az NFM) érvel amellett, hogy a jövőben ő irányíthassa a magyar energetikát. Mindkét elképzelésnek vannak előnyei és hátrányai, ezeket kell most mérlegelnie Orbán Viktornak.
------------------------------------
Orbán kint van Washingtonban Obamáéknál a Nukleáris csúcson.
Hogyan készül Paks II.
Videó Aszódi Attilával
Film1
link
Film2:
link
Film 3:
link