Paksi Atomerőmű, Paks II.   

Megbecsülik a Paksi Atomerőmű munkatársait
2016.03.22
A kormányzat továbbra is számít a Paksi Atomerőmű dolgozóinak felelősségteljes és elkötelezett munkájára.

A Soft Consulting Hungary Zrt. 1998-ban kezdte meg a BaBér bérügyviteli programrendszer fejlesztését. Közel 40 szakképzett munkatársának köszönhetően ma Magyarország egyik vezető bérügyviteli program-fejlesztő cégének mondhatja magát. Az elmúlt években folyamatosan szélesítették termékkínálatukat, így vezető termékük, a BaBér bérügyviteli szoftver és a hozzá kapcsolódó tevékenységek, egyedi fejlesztések, oktatások mellett jelenleg munkaidő-nyilvántartási, cafeteria, HR, megoldásokat is kínálnak.

Az atomenergia a biztonságos energiaellátás alappillére Magyarországon, és ez hosszú távon így marad, jelentette ki Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter hétfőn, miután látogatást tett a Paksi Atomerőműben - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM).

A közlemény szerint a kormány kiemelt figyelmet fordít a létesítményre, amely a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően egyre hatékonyabban működik. A tárcavezető rámutatott, hogy az atomerőmű a fenntartható rezsicsökkentés, az olcsó energia garanciája, és hatékony eszköze az energiafüggőség csökkentésének.

Kitért arra is, hogy az erőmű folyamatosan erőfeszítéseket tesz a biztonság és hatékonyság javítására. Utóbbi példájaként említette a 15 hónapos üzemeltetési ciklus bevezetését. Kiemelte, hogy jó ütemben halad a 3-as és 4-es blokk üzemidő-hosszabbítása is, amely további 20 évre biztosítaná a Paksi Atomerőmű működését.

"A termelési hatékonysággal legalább egyenértékű követelmény a létesítmény működésének biztonságossága, amelynek fenntartásában és növelésében a kormányzat továbbra is számít az itt dolgozók felelősségteljes és elkötelezett munkájára" - idézi a közlemény a minisztert.

Seszták Miklós találkozott az erőmű dolgozóival és a szakszervezetek képviselőivel is.

Lőrincz László, a PADOSZ (Paksi Atomerőmű Dolgozóinak Szakszervezete) elnöke az MTI-nek azt mondta, "gyors, célratörő, mellébeszélések nélküli tárgyaláson" három kérdésre, a 2016-os bérekre, a munkaközi szünetek elszámolására és a célprémiumok, jutalmak eddigi korlátozására tértek ki. Utóbbiban a miniszter kész, pozitív válasszal érkezett, de a többiben is reménykeltő volt a válasz, amit az érdekképviseletek kaptak - mondta.

"A Pakson dolgozó kollégák több évtizedes elkötelezettsége nélkül ma nem tartana ott az erőmű, ahol tart. Tulajdonosként úgy véljük, ezt az eredményes csapatot meg kell becsülni" - idézte a minisztérium közleménye Csiba Pétert, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. elnök-vezérigazgatóját, aki a látogatás kapcsán arra is emlékeztetett, hogy az MVM csoporthoz tartozó Paksi Atomerőmű 2015-ben a megtermelt villamos energia mennyisége és a biztonsági mutatók szempontjából is rekordévet zárt.

Hamvas István vezérigazgató arról adott tájékoztatást, hogy újabb fejlesztéseket terveznek annak érdekében, hogy tovább javuljon a Paksi Atomerőmű nemzetközi szinten eddig is kimagasló rendelkezésre állása, ami magával vonja azt, hogy nő az olcsó és környezetkímélő módon, szén-dioxid kibocsátása nélkül megtermelt villamos energia mennyisége. Ennek érdekében idén megkezdődik a dízelgenerátorok üzemközbeni karbantartásának bevezetése és a turbinák rekonstrukciója is.

"Paks II.-höz nem kell szivattyús tározó
2016. 3. 22. 05:00|Utolsó módosítás: 2016. 3. 22. 12:47|Vállalatok » Energia

Mik ezek?
Nem kell feltétlenül szivattyús energiatározót (SZET) létesíteni a két új paksi blokk létesítése miatt – értesült a Világgazdaság energiapiaci körökből. A projektet előkészítő vizsgálatokban ugyanis megállapították, hogy egy ilyen létesítmény nélkül is működtethető az új atomerőmű, szabályozható a hazai villamosenergia-rendszer, és kezelhető a megnövekedett áramtartalékolási igény. Mindazonáltal egy SZET nagyon hasznos lehet: az országban (Pakson) éppen fölöslegben előállított árammal a SZET alsó víztározójából a fölsőbe szivattyúzhatják a vizet – lehetővé téve az erőmű magas kihasználtságát és áramának tárolását is –, ahonnan azt megnövekedett áramigény esetén leengedhetik egy vízerőművön keresztül.

A cikk a hirdetés után folytatódik


Csakhogy ez sokba kerül, környezetvédelmi aggályokat is felvet, és nem túl jók hozzá a hazai földrajzi adottságok. Korábbi számítások alapján egy hazai viszonyok között optimális, azaz 600 megawattos, 3600 megawattó­ra tározókapa­citású és később bővíthető szivattyús tározó 160-200 milliárd forintot vinne el. A vele betárolható energiamennyiség kisebb, mint az országban évente felhasznált áram egy tízezrede. Valós beruházási költségei az előbbi sávtól mindkét irányba jelentősen eltérhetnek a tényleges megvalósítási helyszín geológiai adottságai függvényében, valamint a szükséges víz- és mélyépítési munkák árának különbözősége miatt.
SZET nélkül azonban nemcsak Paks II. lenne meg az előkészítő vizsgálatok szerint, de a beruházás nem szerepel az MVM terveiben és az ország 2030-ig szóló energiastratégiájában sem. Igaz, később szerepelhet. Egy ilyen tározó létesítése – hangsúlyozottan csak lehetőségként – felmerült viszont a hazai villamosenergia-rendszer közép- és hosszú távú bővítési terveiben.

Az elmúlt években előzetes megvalósíthatósági tanulmányok sora készült szivattyús tározókra. A hetvenes-nyolcvanas években a Dunakanyart tekintették optimális helyszínnek, ahol a felső tározó Prédikálószék lett volna, az alsó maga a Duna. Ám a terv ellehetetlenült a társadalmi ellenálláson. Esélyes helyszín a Zempléni-hegységben lévő Sima község térsége is, ahol – és tucatnyi más helyen – alaposan felmérték a létesítés lehetőségét.

Terítékre kerültek a hazainál sokkal jobb geológiai adottságú, külföldi telephelyek is. A Kárpát Energo a Kárpátalján keresgélt, az MVM Szlovákiában, az Ipoly folyó felső szakaszán, bár ott az alsó tározó miatt át kellett volna helyezni két kisebb települést. Az MVM romániai telephelyben is gondolkodott, a szakminisztérium pedig horvátországiban."

Még pihentetik a paksi hitelkeretet
A jövő hónaptól mérsékelni kell az atomerőmű bővítésével kapcsolatos iratok titkosítását

Illés József, 2016. március 22., kedd 17:52
Egyelőre nem hív le részleteket a paksi atomerőmű bővítésére rendelkezésre álló tízmilliárd eurós orosz hitelkeretből a kormány. A kabinet ugyanis kivárja az építkezés ügyében zajló uniós versenyjogi vizsgálat lezárását. A parlament elé került a törvényjavaslat a bővítéssel kapcsolatos iratok titkosításáról is. A jogszabályt az unió menetrendje szerint még áprilisban életbe kell léptetnie az Országgyűlésnek.
Nem kezdi meg a magyar kormány a paksi atomerőmű bővítésére rendelkezésre álló tízmilliárd eurós orosz hitelkeret részleteinek lehívását, amíg tart a Magyarországgal szemben zajló uniós versenyjogi vizsgálat. Ez derült ki abból a válaszlevélből, amelyet Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért európai parlamenti képviselője kapott a még januárban beadott írásbeli kérdésére Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztertől. A mostani eljárás során az Európai Unió (EU) azt szeretné kideríteni, hogy jogszerűen bízta-e a magyar kormány versenyeztetés nélkül a paksi erőmű fejlesztését az orosz Roszatomra.

Jávor Benedek lapunknak elmondta: nem kötelező jelleggel, de az uniós bizottság határozottan javasolta valamennyi paksi építkezéssel kapcsolatos előkészület leállítását is a vizsgálatok lezárásáig, s ez némi csúszást okozhatna a beruházásban. A kormány azonban feltehetően nem állította le a beruházás előkészítését.

Az uniós „intelem” következménye

Vélhetően az uniós „intelem” következménye ugyanakkor, hogy Lázár a közelmúltban azt nyilatkozta: várhatóan az év közepén kezdődhet meg az orosz hitelkeret lehívása. Az EU a közelmúltban egyéb kötelezettségeket is rótt a magyar kormányra a paksi építkezés kapcsán. A napokban például el kell fogadnia az Országgyűlésnek a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos általános titkosítás enyhítésére szolgáló törvényjavaslatot, s annak áprilisban életbe is kell lépnie.

– A titkosítás mérséklése fontos lépés lesz annak érdekében, hogy nyilvánosságra kerülhessenek az eddig titkolt beruházással kapcsolatos dokumentumok. Arra azonban nem lehet számítani, hogy a lakosság megismerheti a legalább 12 milliárd eurós (hozzávetőleg 3600 milliárd forintos) építkezés valamennyi olyan részletét, amely az emberekre tartozna – véli Jávor Benedek. A képviselő emlékeztetett arra, hogy még tavaly nyáron fordult panasszal az Európai Bizottsághoz, mert úgy gondolta, hogy a paksi beruházás kapcsán megalkotott titkosítási rendelkezés egyaránt ellentétes a magyar alaptörvénnyel és az uniós jogi szabályozással. A Európai Unió (EU) testülete megvizsgálta a beadványát, és még az elmúlt év őszén jelezte, hogy a titkosítási rendelet valóban sérti a közösség előírásait, miután nem összeegyeztethető az információs szabadságra vonatkozó belső szabályozással, mivel általános tiltást tartalmaz valamennyi építkezéssel összefüggő iratra. Emellett egy előzetes, úgynevezett pilot eljárás keretében indított vizsgálat során az is kiderült, hogy a magyar kormányzat által alkalmazott általános titkosítás nem felel meg a környezeti információk nyilvánosságát és a társadalmi részvétel lehetőségét biztosító aarhusi egyezménynek sem. A bizottság ezen okok miatt kötelezte új, a közösségi jogrendbe illeszkedő titkosítási jogszabály megalkotására a kabinetet.

Emlékezetes: a paksi erőmű építése kapcsán több uniós vizsgálat is zajlik. Az egyik brüsszeli irat szerint a közös uniós kereskedelmi politikát is súlyosan sértheti a bővítés. A bizottságnak komoly aggályai akadnak a 2014. január 14-én az orosz és a magyar kormány által kötött erőmű bővítési megállapodásával kapcsolatban. Mivel az uniós szabályok szerint Brüsszel előzetes jóváhagyását igényli, ha egy tagállam megnyitja a piacát egy harmadik fél, jelen esetben Oroszország előtt, és a paksi építkezés nem kapott ilyen hozzájárulást. Emellett a közösség azt is külön eljárás keretében vizsgálja, hogy a paksi beruházás részesül-e tiltott állami támogatásban.

Szükség van a paksi áramra
Az atomenergia ma a biztonságos energiaellátás alappillére Magyarországon, és ez hosszú távon így marad – jelentette ki Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter tegnap, az atomerőműben tett látogatását követően. Csiba Péter, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. elnök-vezérigazgatója pedig arról beszélt, hogy Magyarország energiaellátását egyedül az MVM képes tartósan, stabil keretek között, megfizethető árszinten garantálni.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 03. 22.

2016. MÁRCIUS 29. KEDD 17:47
ÉVTIZEDEKIG ÉPÍTIK A BÁTAAPÁTI ATOMTÁROLÓT
ÉVTIZEDEKIG ÉPÍTHETIK A BÁTAAPÁTI ATOMTÁROLÓT
Nagy Áron

Egy vasbeton medence megépítésével folytatódik idén a bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló fejlesztése, amelynek I–K2 jelű tárolókamrája így 2017-től fogadhatná a Paksi Atomerőműből érkező hulladékot – egyebek közt ez is kiderült a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezeléséről szóló nemzeti program stratégiai környezeti vizsgálatának eredményeit összegző tanulmányból.

A bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló (NRHT) több ütemben készül el – idézte fel a közelmúltban elkészült jelentés. Elsőként, 2008 közepére fölépültek a felszíni épületek, majd 2012-re kialakították az első két tárolót és az ezeket kiszolgáló technológiai rendszereket is. A hulladék végleges elhelyezésre szolgáló kamrák 250 méteres mélységben vannak. Ezek átadása után a munka folytatódott. Tavaly az I–K3-as és I–K4-es jelzésű termek bányászati módszerekkel történő „kihajtásával” sikerült végezniük a beruházáson dolgozó szakembereknek.
A bátaapáti hulladéktárolóval a nemzeti program hosszú távon számol. A továbbépítésre és a hasznosításra az évszázad második felének közepéig készültek tervek, s ha a paksi bővítés megvalósul, akkor akár 2100-ig érkezhetnek majd ide a veszélyes anyagok.
Az országban van egy másik kis- és közepes aktivitású hulladékok végleges elhelyezésére szolgáló létesítmény, mégpedig Püspökszilágyon, a Radioaktívhulladék-feldolgozó és -tároló (RHFT), amelynek üzemeltetése az 1970-es években kezdődött. Az akkori követelményeknek megfelelt, de az ezredfordulóra nagyfokú modernizációja vált szükségessé. Éppen ezért az utóbbi tíz évben az összes hulladékkezelő berendezést és az épületeket meg-, illetve felújították, a mérőeszközöket újakra cserélték. Ezzel párhuzamosan vette kezdetét a hulladék újraválogatása, átcsomagolása és tömörítése, ami a hatályos engedélyek szerint 2030-ig teszi lehetővé az RHFT használatát.
Hazánk harmadik „sugárzószemét-lerakata” a paksi kiégett kazetták átmeneti tárolója. Ez a nevéből adódóan a paksi atomerőmű meglévő blokkjaiban keletkező kiégett üzemanyag átmeneti tárolására szolgál 1997 óta. A tároló bővítése folyamatos az elhelyezési igényeknek megfelelően. A tanulmány kitért arra is, hogy a nemzeti program szerint a nagy aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezését Magyarországon „stabil, mélységi geológiai formációban”, azaz a föld mélyén, megfelelően zárt kőzegrétegben kialakított tárolóban kell megoldani.
A stratégiai környezeti vizsgálat külön kitért a meglévő tárolók környezeti hatásaira, s nem állapított meg olyan terhelést, amely túlzott veszélyt jelentene az élővilágra. Összességében elmondható, hogy a lerakatok biztonságosan működnek. A bővítések, fejlesztések Natura 2000 területet nem érintenek sem közvetlenül, sem közvetve, és a vízminőséget sem veszélyeztetik.
Fontos megállapítás az is, hogy a tárolókat befogadó települések élhetősége a vizsgálat szerint nem hogy nem romlott, hanem egyenesen javult. Az NRHT például a bátaapáti települési infrastruktúra látványos fejlődéséhez vezetett a tanulmány szerint, amelynek szerzői megjegyezték: közvélemény-kutatások is alátámasztják a működő létesítmények elfogadottságát.

Majd kiderul. Az teny, hogy nagy money lesz ez

"Utolsó hír a Figyelő újságból:

Hamarosan fontos döntést kell hoznia Orbánnak
2016. március 31. 09:05
nyomtatás

A Figyelő értesülései szerint két energetikai koncepció van a kormányfő asztalán, melyek között hamarosan döntenie kell. A lap úgy tudja, hogy az Európai Bizottság elnöke rábólintott a Paks-II beruházásra, de komoly versenyelőírásai lesznek.

Seszták Miklós fejlesztési miniszter és Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter egyaránt készített egy energetikai koncepciót, melyek közül a kormányfő választ majd - írja csütörtöki cikkében a Figyelő.

A lap szerint a kérdés tétje sok százmilliárd forint, most dől el ugyanis, kihez tartozzon 3,5-4 millió magyar háztartás energiaszolgáltatása, esetleg a nagy energetikai hálózatok, illetve a Paksi Atomerőmű.

A Paks-II beruházással kapcsolatban a Figyelő úgy értesült, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke jóváhagyta a tervezett beruházást, de komoly versenyjogi előírásokat fogalmaz majd meg. A lap arról is beszámolt, hogy információi szerint a Fidesz a 2018-as választási győzelemhez további 10-20 százalékos rezsicsökkentést tart szükségesnek.

Jelenleg a Miniszterelnökség alá tartozik az Első Nemzeti Közműszolgáltató (ENKSZ), mely állítólag egy javaslat alapján megkapná a paksi atomerőművet is. Szakértők szerint ez a lényeges kérdés, mivel "ahol Paks van, ott a nagy pénz". Éppen ezért a Figyelő cikke szerint a Magyar Villamosművek (MVM) hallani sem akar az atomerőmű átengedéséről, inkább vállalnák az ENKSZ átvételét. Vagyis Paks mellett az is kérdés, ki alá fog tartozni a nemzeti közműcég a jövőben. Természetesen mindkét oldal (a Miniszterelnökség és az NFM) érvel amellett, hogy a jövőben ő irányíthassa a magyar energetikát. Mindkét elképzelésnek vannak előnyei és hátrányai, ezeket kell most mérlegelnie Orbán Viktornak. "

:DD

"Orbán ne viselkedjen a "Roszatom ügynökeként"!

MTI|2016. febr 16. 11:14

Az LMP arra szólítja fel Orbán Viktort, hogy szerdai moszkvai látogatása során álljon el a Paksi Atomerőmű bővítéséről szóló szerződéstől.

Szél Bernadett, az ellenzéki párt társelnöke keddi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: a kormányfő "viselkedjen a magyar emberek miniszterelnökeként, és ne a Roszatom ügynökeként"."

"Jól megy a Roszatomnak az atombiznisz
2016. február 19. 10:49 | forrás: mti

A Roszatom orosz atomenergia ügynökség bevételének csaknem fele külföldről származik a következő években - áll a cégnek abban a közleményében, amely idézi Kirill Komarovot, a cég vezérigazgatójának első helyettesét."

"5 év alatt újabb 30-40 atomreaktort épít a Roszatom
MTI2016. február 9. 14:11
nyomtatás

A Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern azzal számol, hogy a következő öt évben 190 milliárd dollárra nő a külföldi megrendelések értéke.

Bérelje ingyen! Illy kapszulás kávégépek havi 60 adagtól ingyenes használattal, 1 hetes próbával! (x)
hirdetés


A Roszatom jelenleg nagy ütemben szélesíti globális jelenlétét, számos helyen nyit regionális irodákat - idézte cég egyik illetékesét az indiai The Financial Express című lap.

Tavalyi állapot szerint a külföldi megrendelések 110 milliárd dollárt tettek ki. A TASZSZ idézte Kirill Komarovot, a Roszatom vezérigazgatójának első helyettesét, aki korábban azt mondta, hogy a következő öt évben 30-40 új atomreaktor külföldi építéséről szóló szerződés aláírása várható.

A már építés alatt álló energiablokkok szerződéses értéke meghaladja a 300 milliárd dollárt. Az atomerőművek működése alatt nyújtott szolgáltatások értéke csaknem ugyanennyi lehet."

Atomerőmű-darabokat gyártanak Budapest rejtett zugában

Kovács GáborKOVÁCS GÁBOR2016.02.22. 13:4765
Budapesten, a Késmárk utcában készülhetnek az új paksi atomerőműblokkok turbináinak egyes részei. A Késmárk utcában van Európa legnagyobb, egyben a világ második legnagyobb turbinalapátgyára. A világ számos erőművében, például a dél-texasi atomerőműben és a lauswardi hőerőműben dolgoznak Magyarországon gyártott alkatrészek. Az Origo körülnézett a gyárban.
ERRŐL TUDNIA KELL
Forrás: MTI/Máthé Zoltán
Sírfelirattal köszönte meg a stadiont Orbán Viktor
Forrás: AFP/Attila Kisbenedek
Hatalmas árat fizettek Orbán legyőzéséért
Forrás: MTI/Komka Péter
56 éve nem volt ilyen rossz Magyarország megítélése
Ingyenes nyelvi tesztjeinkkel 5 nyelven mérheti fel nyelvtudását!
link
Mi a közös a dél-texasi atomerőműben és a német lauswardi erőműben? A válasz: mindkettőben vannak Magyarországon előállított elemek. Ezek Budapest XV. kerületében, a Késmárk utcában készültek, a Siemens magyar leányvállalatának turbinakomponens-gyárában.

Nem lehet bárkiből jó hegesztő
A Késmárk utcában körülbelül 500 magyar dolgozik. A dolgozók mind szakképzett hegesztők, lakatosok, esztergályosok, CNC-gépkezelők, mérnökök. Sokuknak technikusi, sőt egyetemi végzettségük van. „Ez nem olyan munka, amire valakit három hónap alatt be lehet tanítani.
Egy jó hegesztő keres annyit, mint a legtöbb diplomás. De jó hegesztő nem lesz bárkiből"
– mondta Goszták Árpád gazdasági igazgató.

Minden hegesztésnek tökéletesnek kell lennie
Forrás: Origo
Precizitás és tonnák
A budapesti telephelyen turbinalapátokat, vezetőkoszorúkat, turbinaházakat és csapágyházakat gyártanak gőz- és gázturbinákhoz. Egy modern erőműben a berendezések nagyon nagy terhelésnek vannak kitéve:
egy gázturbinában a lapátokat 1300-1400 fokos hő éri,
egy gőzturbina embermagasságú lapátjainak kerületi sebessége pedig meghaladhatja a hangsebességet.

Egy csapágyház több tonna, de a precizitás itt is fontos
Forrás: Origo
Ilyen környezetben a biztonságos működéshez tökéletes minőség kell.
A lapátok századmilliméter pontosan illeszkednek, a hegesztések tökéletes tömörségűek"
– foglalta össze Goszták Árpád.

Van, amihez emberi kéz kell
A hegesztésen belül a lapáthegesztés a legnehezebb terület: ide nemcsak képesítés, kiváló kézügyesség is szükséges.

A lapátok behegesztése aprólékos feladat, precíz emberi kéz és tapasztalat kell hozzá
- hangsúlyozta Verle Viktor, a Siemens magyarországi ágazati igazgatója. A digitalizáció ugyanakkor nem tartóztatható fel: a nagyobb acélszerkezetek, például a turbinaházak egyszerűbb hegesztési feladataira hamarosan robotot alkalmaznak majd a gyárban, a finommunkát azonban még sokáig csak emberek tudják elvégezni.

A hegesztők csillagkapunak hívják, itt hegesztik be a lapátokat a vezetőkoszorúba
Forrás: Origo
Minden behegesztett lapátot ellenőriznek. A hibás darabokat ki kell vésni, és újra kell hegeszteni, egészen addig, amíg a varrat tökéletes nem lesz.

Ezredmilliméteres pontosság
A Késmárk utcában működik a világ második legnagyobb turbinalapát-üzeme (a legnagyobb Kínában van). A különféle gáz- és gőzturbinalapátokat 4 és 5 tengelyes megmunkálógépekkel állítják elő, körülbelül napi 1500 darabot.

Körülbelül 1500 lapát készül naponta a Késmárk utcában
Forrás: Origo
A mérési pontosság egy ezredmilliméter;
a lapátokat speciális gépekkel ellenőrzik.
Általában szúrópróbaszerűen, de ha a megrendelő úgy kéri, akár a szállítmány minden darabját meg kell vizsgálni - mondta Goszták Árpád.

Európában nem divat a hőerőmű
Megrendelés van bőven, bár az erőműpiac alaposan átalakult, különösen Európában.
Németország a megújuló energiaforrások fejlesztésére helyezte a hangsúlyt,
az északi-tengeri országok hatalmas szélerőműtelepeket építenek. Az Egyesült Államokban, Dél-Amerikában, Afrikában és a Közel-Keleten viszont épülnek gázerőművek. Európában nem, a kivétel Lengyelország, ott épp szenes erőműveket váltanak le gázerőművekre.

Turbinaház. Európában rohamosan terjednek a megújuló energiaforrások, de a világ más részeiről bőven vannak megrendelések
Forrás: Origo
A magyar Siemens sok gőz- és gázturbinás erőmű karbantartásában és felújításában vesz részt, ráadásul
Magyarországon mérnöki munka is folyik,
a Késmárk utcai gyár mérnökirodája gőzturbinák fejlesztésével, illetve kondenzátorok és csővezeték-rendszerek tervezésével foglalkozik.

Kombinált ciklusú erőmű
Németországban januárban állt üzembe a lauswardi kombinált ciklusú erőmű (2014-ben az Origo is bepillantott az épülő erőmű motorháztetője alá, itt írtunk róla), aminek nagyon sok eleme készült Budapesten.

Ez van a motorháztető alatt
Forrás: Siemens AG/Dietmar Gust
A kombinált ciklusú erőmű úgy működik, hogy a gáz elégetéséből származó forró, nagynyomású égéstermék megforgat egy gázturbinát. A turbinából kiáramló füstgáz még mindig bőven elég meleg ahhoz, hogy vizet forraljanak vele, és nagynyomású, magas hőmérsékletű gőzt állítsanak elő. A vízgőz aztán egy gőzturbinát hajt meg. A két turbina egy tengelyen is lehet, mint Lauswardban, az áramot a szintén a tengelyre helyezett generátor termeli.

Nagyon hatékony
A két ciklus miatt sokkal kevesebb hő megy veszendőbe hasznosulatlanul, Lausward hatásfoka így 61,5 százalékos (85 százalék fölötti, ha távfűtésre szolgáló vizet is melegítenek vele).
A lauswardi erőmű kisebb testvére a gönyűi erőmű Magyarországon,
amit a Siemens anyavállalat és a magyar leány konzorciumban épített az E.ON-nak 2009 és 2011 között.

A német és a magyar Siemens konzorciumban építette a gönyűi erőművet
Forrás: Origo
Az új paksi blokkok turbinái
A Siemens-konzorcium következő nagy célja a Paks II. atomerőmű beruházásban való részvétel, mondta Verle Viktor.

Az atomerőmű gőzerőmű
A nukleáris erőművek tulajdonképpen gőzerőművek. A nyomottvizes reaktorú erőművek esetén – mint amilyen a Paksi Atomerőmű is – a reaktort hűtő primerköri víz hermetikusan el van választva a gőzturbinát hajtó szekunderköri gőz-víz rendszertől. A primerköri magas nyomású és hőmérsékletű víz a gőzfejlesztőkön keresztül forralja a kisebb nyomású szekunderkör vizét. Az így keletkezett gőz a gőzturbinát és ezen keresztül a generátort hajtja.
A tervek szerint a Paks II. két blokkból áll majd, ez két gőzturbinát jelent. Az orosz-magyar szerződés célkitűzése, hogy a Roszatom a beruházás értékének várhatóan 40 százalékában magyar beszállítóktól fog rendelni.
A Siemens reméli, hogy a turbinákat és az operatív irányítástechnikát ők szállíthatják majd,
ami jelentős fejlesztéseket tesz lehetővé a budapesti gyárnak.

A Siemens azt reméli, ők gyárthatják a gőzturbinákat az új paksi blokkokba
Forrás: Origo
A Roszatom még nem döntött, kitől rendel, a Siemens legnagyobb konkurense a GE, mondta Verle Viktor. A turbinák és az irányítástechnika egymilliárd eurós üzletet jelenthetnek."

"Makrogazdaság
Lázár: év közepétől elkezdjük lehívni a paksi hitelkeretet Percről-percre
2016. február 18. 15:50 english version

Az oroszok teljes mellszélességgel kiállnak a paksi kapacitásfenntartási projekt mellett, amelyben egyébként akár nyugati cégek is részt vehetnek majd - többek között ezt mondta el a tegnapi moszkvai tárgyalások után a mai Kormányinfón Lázár János.

Lázár: a brüsszeli vizsgálatok nem akadályozzák a paksi beruházást 2016.02.18 15:03

A most is zajló brüsszeli vizsgálatok nem jelentenek megvalósítási kockázatokat, azt viszont érzem, hogy olykor van gazdasági nyomásgyakorlás nagy nyugati cégek felől az Európai Bizottságra, a 12 milliárd euró nagy pénz, itt van nyomás, lökdösődés - jegyezte meg."

"Orbán Moszkvában: a paksi bővítés az évszázad üzlete (FRISSÍTVE)
MTI - SZEGEDma
2016. február 17., szerda • Cikk nyomtatása • Küldés e-mailben
Fotó: Koszticsák Szilárd (MTI)

Orbán Viktor; PUTYIN, Vlagyimir

Az évszázad megállapodásának és üzletének nevezte a paksi atomerőmű bővítéséről szóló, Oroszországgal kötött együttműködést Orbán Viktor miniszterelnök Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az államfő Moszkva melletti rezidenciáján szerdán folytatott többórás megbeszélését követően. A kormányfő arról is szólt, hogy szerinte az év közepén nem lehetséges az Oroszországgal szembeni európai uniós szankciók automatikus meghosszabbítása, arról nyílt vitát kell folytatni.

A miniszterelnök az orosz elnökkel közösen Novo-Ogarjovóban tartott sajtótájékoztatón a paksi bővítésről szóló orosz-magyar megállapodásról nyilatkozva hangsúlyozta: az ezzel kapcsolatos nemzetközi vitákat Magyarország indokolatlannak tartja, mivel a két ország a ’60-as évek óta működik együtt ezen a téren, és nem tett mást a két fél, mint ezeket meghosszabbította.

Szerinte bírálatok helyett köszönettel tartozunk Oroszországnak, hogy készen állt ennek meghosszabbítására.

Orbán Viktor megállapította: a magyar-orosz kapcsolatok jól fejlődnek, de ez szavai szerint “kész csoda”. Ezt azzal magyarázta, hogy kedvezőtlen nemzetközi környezetben kell évről évre javítani az orosz-magyar kétoldalú kapcsolatokat.

E kapcsolatok sikeressége – mondta – a felelősségérzetből fakad, hiszen “olyan szorosan van összekapcsolódva Oroszország energiaexportja a magyar ipar működéséhez szükséges energia kérdésével, hogy azt szinte nem lehet szétválasztani”. Jó orosz-magyar gazdasági kapcsolatok nélkül a magyar gazdaság, a magyar ipar működésképtelen – hívta fel a figyelmet, hozzátéve, hogy ezért a magyar emberek érdeke a jó magyar-orosz gazdasági kapcsolat.

“Oroszország nem ellensége, hanem partnere Magyarországnak. Oroszország nem fenyegeti hazánkat, hanem egy partneri együttműködési lehetőséget kínál, ami a gazdasági sikereink egyik előfeltétele” – mondta a kormányfő, aki kialakult politikai szokásnak nevezte, hogy a két ország évente egyszer a legmagasabb szintű találkozón tekinti át az együttműködés kérdéseit.

A kétoldalú kapcsolatokban szerinte minden téren előrelépés következett be. Csupán a kereskedelem területén tapasztalhattunk visszalépést – tette hozzá -, amiről azonban nem a két fél tehet.

A miniszterelnök szólt arról, hogy a magyar gyógyszeripar is komoly lehetőségeket kapott Oroszországban, de a magyar jármű- és gépipar is partneri együttműködést alakíthat ki vezető orosz cégekkel.

Szólt annak jelentőségéről is, hogy a Magyarország által felajánlott 200 ösztöndíjat Oroszország időarányosan, vagy annál is gyorsabban tölti fel, mert ez szintén szolgálja a hosszú távú kapcsolatokat a két ország között.

A miniszterelnök szerint a világpolitika nagy kérdéseiben Oroszország megkerülhetetlen. Magyarország nagyra értékeli azokat az erőfeszítéseket, amelyek a válságtérségek helyzetének rendezésére irányulnak, és hogy “a migránsok millióinak kibocsátása megszűnjön”.

A migrációról kérdésre válaszolva külön is beszélt a kormányfő, kifejtve: az európai biztonság romlásával összefüggő események az európai polgárok egyre nagyobb hányadát teszik megértővé, sőt támogatóvá a magyar állásponttal szemben.

Magyarország álláspontja szerint – erősítette meg – az ellenőrzés nélkül, tömegesen beáramló migránsok jelensége rossz dolog Európának. Kiállt amellett, hogy a schengeni előírásokat be kell tartani, majd leszögezte azt is, hogy “a keresztény és nemzeti értékek a jövőben is fontos értékek lesznek”.

Jelezte egyúttal: nagy vita zajlik Európában arról, eldöntheti-e bárki helyettünk, hogy “mi, magyarok kikkel akarunk együtt élni”. Magyarország ebben a kérdésben azt képviseli: “nem lehet rákényszeríteni senkit arra, hogy olyanokkal éljen együtt, akikkel nem akar” – közölte.

Tudatta azt is, hogy Magyarország vállalta: saját költségvetési forrásból Szíriában kórházat építtet és működtet, hogy ezzel is hozzájáruljon a szíriai helyzet kezeléséhez.

Az EU és Oroszország közötti gazdasági szankciókkal kapcsolatos kérdésre válaszolva a miniszterelnök kijelentette: szerinte az év közepén nem lehetséges az Oroszországgal szembeni európai uniós szankciók automatikus meghosszabbítása, arról nyílt vitát kell folytatni. Magyarországon kívül egyre több EU-s tagállam gondolja így – közölte, hangsúlyozva egyúttal, hogy Magyarország lojális tagja az EU-nak.

Megítélése szerint az Európai Uniónak és Oroszországnak mielőbb meg kell találnia a gazdasági együttműködés lehetőségét, ellenkező esetben lemarad a világgazdasági versenyben.

Kijelentette: az unió gazdasági növekedése lassú, ezért nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy ne működjön együtt mindenkivel, aki dinamizálhatná a gazdaságát.

“Minden észérv amellett szól, hogy előbb-utóbb együttműködést alakítsunk ki” – összegezte álláspontját, megjegyezve, lát esélyt arra, hogy “az együttműködés szükségességének felismerését” politikai cselekvés is követi.

Putyin: meghosszabbították 2019 végéig a földgázszállítási szerződéseket

Meghosszabbították 2019 végéig az orosz földgáz magyarországi szállításáról szóló hosszú távú szerződéseket – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán, Orbán Viktor magyar kormányfővel folytatott novo-ogarjovói tárgyalásai után.

Közös sajtótájékoztatójukon Vlagyimir Putyin reményét fejezte ki, hogy a kétoldalú áruforgalmat – amelyben tavaly konjunkturális tényezők és a szankciók miatt jelentős, 40 százalékos visszaesés következett be – idővel sikerül tartós növekedési pályára állítani. A kedvezőtlen konjukturális tényezők között “a valutaárfolyamok és mindenekelőtt az energiahordozók árának ingatagságát, valamint az Európai Unió által bevezetett oroszellenes szankciókat” említette.

A kétoldalú gazdasági együttműködésről beszélve az orosz vezető a befektetések terén kialakult együttműködésre hívta fel a figyelmet, emlékeztetve arra, hogy az orosz vállalatok által a magyar gazdaságban eszközölt befektetések meghaladják a 1,5 milliárd dollárt, míg a magyar cégek oroszországi befeketései a 2 milliárd dollárt.

Szavai szerint erősödik emellett a két ország együttműködése az ipari termelés és a járműgyártás, az építőipar és a bányászat terén is. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az energetikai együttműködés prioritás marad a kétoldalú kapcsolatokban, miután Magyarország szénhidrogén-szükségletének kétharmadát Oroszország biztosítja.

Az orosz államfő konstruktívnak jellemezte az orosz-magyar kapcsolatokat, hangsúlyozva, hogy Magyarország régi és megbízható partnere Oroszországnak.

Fontosnak nevezte a kétoldalú tudományos, kulturális, humanitárius és oktatási kapcsolatok szorosabbra fűzését is. Elmondta, hogy utóbbiak keretében Moszkva 120 ösztöndíjat biztosít orosz felsőoktatási intézményekben magyar diákoknak, akik így térítésmentesen vennének részt az oktatásban.

A magyar és orosz régiók közötti kapcsolatok fontosságával kapcsolatban megjegyezte, hogy több orosz régió delegációja tervez látogatást Magyarországra. Az orosz elnök elmondta, hogy létrehoznak egy kormányközi bizottságot, amely gyakorlati támogatást nyújt majd a régióknak projektjeik és kezdeményezéseik megvalósításában.

Putyin arról is beszélt, hogy Moszkva üdvözli a magyar vállalatok részvételét a 2018-as oroszországi labdarúgó-vb infrastruktúrájának megépítésében, és a már megkötött szerződéseket nem fogja felbontani. “Két cég jelentkezett Magyarországról ilyen típusú munkákra” – mondta az orosz elnök nevek említése nélkül. Hozzátette: “Az egyik azóta visszavonta jelentkezését, míg a másik részt vesz ebben az előkészítő munkában. Én abból indulok ki, hogy nemcsak ez a cég, de más alvállakozók is részt vehetnek majd ebben a munkában.”

A sajtótájékoztató végén egy orosz újságíró kérdésére válaszolva Putyin megjegyezte, hogy Oroszország továbbra is kész maradéktalanul teljesíteni a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatban vállalt kötelezettségeit.

“A paksi atomerőművel kapcsolatban: a projekt teljes finanszírozási igénye 12 milliárd euró (mintegy 3700 milliárd forint), amelynek 80 százalékát orosz hitelből kell fedezni” – emlékeztetett az orosz vezető. Hozzátette: “Ma megerősítettem a (magyar) miniszterelnök úrnak, hogy az orosz fél teljes mértékben készen áll a magára vállalt kötelezettségek teljesítésére.”

Nemzetközi kérdésekkel kapcsolatban Putyin egyebek közt elmondta, hogy Orbán Viktorral megtárgyalták az Oroszország és az Európai Unió közötti teljesértékű párbeszéd újraélesztésének lehetőségeit, és méltányolta Budapest erőfeszítéseit e tekintetben.

“Értékeljük a magyar vezetés és Orbán Viktor magyar miniszterelnök ezirányú erőfeszítéseit” – mondta Putyin, aki ugyanakkor megértést tanúsított Magyarország EU-tagságból fakadó helyzete iránt. Szerinte magától értetődő, hogy Magyarország “tartja magát az EU közös politikájához egy sor kulcsfontosságú probléma kapcsán, köztük az Oroszországgal fenntartott kapcsolatok terén is. Megértéssel vagyunk ez iránt.”

Az orosz elnök kitért az Európát sújtó migrációs hullám kérdésére is, hangsúlyozva, annak megoldásához az kell, hogy megsemmisítsék a terrorizmust. A jelenlegi migránsválság gyökere szerinte az, hogy egész térségekben destabilizálták a kormányokat: Észak-Afrikában, Afganisztánban, de más államokban is. “Vissza kell állítani ezekben az országokban az államiságot, a gazdaságot, valamint a szociális szférát, hogy az emberek a saját hazájukban élhessenek, illetve visszatérhessenek oda. Ehhez minden szükséges előfeltételt meg kell teremteni, így legelőször fel kell számolni a terrorizmust, ez pedig az elsődleges feladat” – hangsúlyozta.

Korábban írtuk:

Magyarország az európai-orosz és a magyar-orosz kapcsolatok normalizálásában érdekelt – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szerdán, amikor Vlagyimir Putyin fogadta őt Moszkva melletti novo-ogarjovói rezidenciáján. Az orosz elnök elégedettségét fejezte ki az orosz-magyar kapcsolatok minőségéről szólva.

A szűkkörű megbeszélés első, sajtónyilvános perceiben a magyar kormányfő megköszönte az orosz elnöknek azokat az erőfeszítéseket, amelyeket “a nehéz időszakban is tett az orosz-magyar barátság érdekében”. “Talán szerénytelenül hangzik, de azt mondhatjuk, hogy ami jó a kapcsolatunkban, arról mi tehetünk, ami nem jó, arról pedig nem” – fogalmazott Orbán Viktor. Vlagyimir Putyin napra pontosan egy évvel ezelőtti budapesti látogatására utalva kiemelte, hogy “a tavaly asztalra tett ügyekben sok előrehaladás történt”. Azt kívánta végül, hogy a magyar-orosz együttműködés továbbra is baráti maradjon. Vlagyimir Putyin a magyar kormányfőt üdvözölve elégedettségét fejezte ki az orosz-magyar kapcsolatok minőségével kapcsolatban. Az orosz elnök viszont elismerte, hogy csökkent a két ország közötti kereskedelmi forgalom. “Elégedettek vagyunk az ismert problémák és a kereskedelmi forgalom csökkenése ellenére, elégedettek vagyunk a kapcsolatok jellegével” – mondta Putyin. Az orosz elnök Magyarországot hazája “régi és megbízható partnerének” nevezte. “Nagyon számítunk arra, hogy azok a tervek, amelyekről egy évvel ezelőtt magyarországi látogatásom során beszéltünk, előrelépnek a megvalósítás felé” – tette hozzá. A megbeszélés ezt követően zárt körben folytatódott. A szűkkörű egyeztetést plenáris tárgyalás követi, majd sajtótájékoztatót tart Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin.

Az Oroszországba látogató magyar delegációnak tagja több kormánytag is, így Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter. Orosz részről az államfőn kívül jelen van mások mellett Szergej Lavrov külügyminiszter, Gyenyisz Manturov kereskedelmi és ipari miniszter, valamint Jurij Usakov elnöki tanácsadó. A Kreml előzetes tájékoztatása szerint a felek megvitatják a kétoldalú együttműködés erősítésének lehetőségeit: a napirenden a kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok fejlesztésének lehetőségei, az energetika és a magasan fejlett technológia alkalmazása terén megvalósítandó közös projektek előmozdítása, a kulturális együttműködés szerepel."

"gazdaság
2016.02.15. | 19:18 Paksi bővítés – A román atomenergia-ipar támogatja a magyarországi projektet
679 1

A ro­mán atom­ener­gia-ipar tá­mo­gat­ja a Paks II atom­erő­mű-pro­jek­tet, amely­nek ke­re­té­ben új atom­erő­mű-blok­kok épül­nek, a le­ál­lí­tan­dó ré­gi­ek he­lyet­te­sí­té­se ér­de­ké­ben – kö­zöl­te hét­főn az ipar­ág 14 ro­má­ni­ai vál­la­la­tát tö­mö­rí­tő Román Atom Fórum (ROMATOM).

Az Agerpres hír­ügy­nök­ség ál­tal idé­zett köz­le­mény em­lé­kez­tet rá: az Európai Bizottság cél­ki­tű­zé­sei kö­zött sze­re­pel a me­leg­ház­ha­tá­sért fe­le­lős gá­zok ki­bo­csá­tá­sá­nak 40 szá­za­lé­kos csök­ken­té­se. Ennek ér­de­ké­ben az eu­ró­pai atom­ener­gia-ipar­ban je­len­tős be­ru­há­zá­so­kat kell vég­re­haj­ta­ni, le kell cse­rél­ni a ré­gi, ala­csony ha­té­kony­sá­gú, kör­nye­zet­szennye­ző be­ren­de­zé­se­ket – mu­tat rá a kom­mü­ni­ké.

A ROMATOM ál­lás­fog­la­lá­sa sze­rint min­den uni­ós tag­ál­lam­nak jo­ga van ar­ra, hogy ma­ga dönt­sön a kü­lön­bö­ző ener­gia­for­rá­sok ará­nyá­ról an­nak ér­de­ké­ben, hogy az emisszi­ós cél­ki­tű­zé­se­ket tel­je­sí­te­ni tud­ja. A do­ku­men­tum rá­mu­tat: a Paks II be­ru­há­zás­sal Magyarország csök­ken­ti szén-di­o­xid-ki­bo­csá­tá­sát, nö­ve­li ener­ge­ti­kai biz­ton­sá­gát, brut­tó ha­zai ter­mé­két, mun­ka­he­lye­ket te­remt és hoz­zá­já­rul az atom­ener­gia-ipar ál­tal hasz­nált sa­já­tos tu­dás­anyag to­vább­adá­sá­hoz.

„A ROMATOM tá­mo­gat­ja a Paks II új atom­erő­mű-egy­sé­ge­i­nek meg­épí­té­sét és min­den olyan eu­ró­pai atom­ener­ge­ti­kai be­ru­há­zást, amely biz­ton­sá­gos, el­len­őr­zött és üzem­biz­tos tech­no­ló­gi­át hasz­nál" – idéz­te a hír­ügy­nök­ség Marius Gheorghiut, a ROMATOM el­nök­sé­gét el­lá­tó Elcomex IEA vál­la­lat ve­zér­igaz­ga­tó­ját.

Állásfoglalása sze­rint a ROMATOM biz­ton­sá­gos­nak tart­ja a pak­si bő­ví­té­si pro­jekt­ben elő­irány­zott – Bulgáriában, Csehországban, Finnországban, Szlovákiában és Magyarországon hasz­nált – VVER tí­pu­sú atom­erő­mű­ve­ket. Megjegyzik: az Európai Unióban meg­fe­le­lő tu­dás és ta­pasz­ta­lat van ah­hoz, hogy eze­ket a re­ak­to­ro­kat fű­tő­anyag­gal lás­sák el és így csök­kent­sék az „egyet­len for­rás­tól va­ló füg­gő­sé­get".

A ROMATOM ál­lás­pont­ját feb­ru­ár 12-én meg­küld­te az Európai Bizottságnak.

A pak­si bő­ví­tés­ről ta­valy ok­tó­ber­ben ren­dez­tek köz­meg­hall­ga­tást Bukarestben a be­ru­há­zás kör­nye­ze­ti ha­tá­sa­i­ról szó­ló nem­zet­kö­zi kon­zul­tá­ció ke­re­té­ben. Magyarország va­la­mennyi uni­ós tag­ál­lam­nak és min­den szom­széd­já­nak fel­aján­lot­ta, hogy be­kap­cso­lód­hat a kör­nye­zet­vé­del­mi en­ge­dé­lye­zé­si el­já­rás­ba az es­poo-i egyez­mény ér­tel­mé­ben. A szom­szé­do­kon kí­vül Németország, Csehország, Görögország és Málta élt a le­he­tő­ség­gel.

MTI"

"Tenderrel lehet bekerülni a paksi erőmű beszállítói körébe
2016.01.22 09:02MAGYARORSZÁG VÁLLALATI HÍREK

A paksi erőmű beszállítóit tenderen választja ki az orosz partner - mondta Aszódi Attila, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos az M1 aktuális csatornának csütörtökön.

A kormánybiztos kifejtette: a paksi tendereken nem a technológiát, hanem a turbina, az irányítástechnika vagy különböző komponensek, rendszerek beszállítóit fogják ilyen formában kiválasztani. Magyarország érdeke, hogy egy biztonságos, jó erőművet vásároljon, hiszen 60 éven át ez fogja adni az ország alaperőművi villamosenergia-termelését.

A turbina kiválasztása kulcsfontosságú, mert befolyásolja az erőmű hatásfokát, örülünk annak, ha akár a Siemens, akár az Alstom vagy a GE jelentkezik erre, mert ha ezek a cégek mérnöki, műszaki értelemben versenyeznek egymással, a legjobb megoldást lehet kiválasztani - hangsúlyozta.

Kitért arra is, hogy az orosz fél választja ki az alvállalkozókat és köti meg velük a szerződéseket, így a turbina szállítására vonatkozót is. Az orosz fél az orosz-magyar államközi szerződésben vállalta, hogy 40 százalékban Magyarországon aktív cégeket von be a projekt megvalósításába - emlékeztetett. A kormánybiztos beszélt arról is, hogy a paksi beruházáshoz szükséges forrás rendelkezésre áll. A projektet nem érintik az orosz pénzügyi nehézségek, az orosz pénzügyminisztérium csütörtökön kiadott egy közleményt, amelyben rögzítette, hogy a paksi projekthez a pénzt még 2014-ben félretették - mondta."

"Kormányközeli gazdasági hátországhoz folyik a paksi bővítésre szánt pénz

Az LMP kikérte az MVM Paksi Atomerőmű Zrt-től a párizsi klímakonferencia idejére időzített kültéri kampány adatait: az alig egy hónapos kampány csaknem százmillió forintba került, és az egész megbízást a Szijjártó Péter jóbarátjának számító Kuna Péter tulajdonában álló Trinity International Communications Kft végezte.

Az LMP az állami atompropaganda azonnali leállítását követeli: félinformációk és csúsztatások sulykolásának semmilyen tájékoztató funkciója sincs és a kormány barátainak és üzletfeleinek jóllakatása nem a magyar adófizetők dolga.

Miután a kormány semmilyen beleszólást nem engedett a választóknak a bővítésről szóló döntésbe, az atomenergia népszerűsítése fölösleges pénzkidobás sőt káros az adófizetőknek, azonban láthatóan jó üzlet kormányközeli cégeknek.

Szél Bernadett, a párt társelnöke nyilatkozatában emlékeztetett, hogy egy korábbi adatkérésből már kiderült: az MVM és a bővítési projektcég idén már a Széles Gábor tulajdonában álló médiabirodalomnak is százmilliós megrendelést adott, most pedig a tavalyi évben cégein keresztül 25 milliárd forintnyi állami megrendelést kapó Kuna Tibor kapott újabb százmilliót a bővítésre szánt pénzből.

Az LMP azt várja a kormánytól, hogy egy forintot se költsön a bizonytalan jövőjű, a szükséges engedélyekkel két év után sem rendelkező bővítésre, illetve fogadja el az LMP korábbi javaslatát, és tiltsa be a a monopol helyzetben lévő állami cégek fölösleges médiakampányait."

"Aszódi szerint nincs állami támogatás a paksi beruházásban

VÁLLALATOK | 2016-01-21 15:47

Iratkozzon fel hírlevelünkre!
A paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos szerint a Paks II. beruházást mindenképpen megvalósítják, és nincs olyan információja, hogy az orosz fél esetleg meggondolná magát.

Nincs állami támogatás a paksi beruházásban, erre nem is lenne szükség, mivel a beruházás piaci körülmények között is megtérülne - szögezte le Aszódi Attila, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos csütörtöki budapesti sajtóbeszélgetésén.

A kormánybiztos felidézte, az Európai Bizottság hivatalos lapjában január 12-én tették közzé a Paks II. projekt esetleges állami támogatásához kapcsolódó vizsgálatról a bizottsági álláspont összefoglalóját, ezzel megkezdődött az egy hónapos konzultációs időszak.

A magyar álláspont szerint a paksi beruházás nem versenytorzító hatású, a Rothschild nemzetközi bankház által készített tanulmány szintén alátámasztja, hogy egy piaci befektető is hajlandó lenne a projektet ugyanilyen körülmények között megvalósítani - közölte a kormánybiztos.

Aszódi Attila úgy fogalmazott, a paksi projektet mindenképpen megvalósítják, az Európai Bizottság esetleg szab bizonyos feltételeket.

Aszódi Attila kifejtette, hogy négy feltétel együttes teljesülése esetén állapítható meg állami támogatás, ezekből azonban kettő nem teljesül. Ismertette: a projektbe ugyan állami forrást vonnak be, és a megvalósításra kijelölték a Paks II. projekttársaságot, ugyanakkor a beruházás nem versenytorzító hatású, és az állam nem ad a projekttársaságnak gazdasági előnyt. Megjegyezte, hogy az Európai Unió 28 tagállamának összekapcsolt villamosenergia-rendszerében az összes európai erőmű kapacitásának csak mintegy 0,24 százaléka lesz a két új paksi blokk kapacitása.

A beruházás költségeinek és megtérülésének részletes összehasonlításával pedig a Rothschild-tanulmány megállapította, hogy a megtérülés magasabb lesz, mint a befektetett teljes összeg - idézte fel.

Kérdésre válaszolva a kormánybiztos kifejtette: az Európai Bizottság azt tanácsolta, hogy amíg a vizsgálat folyik, ne fizessenek a fővállalkozónak. A kérést, illetve az európai jogot most is betartja Magyarország - hangsúlyozta Aszódi Attila, hozzátéve, hogy még nem fizettek az orosz félnek, bár már sokat dolgoztak az előkészítésen.

Elmondása szerint az orosz partnerrel napi kapcsolatban vannak, jó az együttműködés, teljes összhangban folyik a munka.

A kormánybiztos úgy fogalmazott: soha nem látták, hogy a paksi projekttel kapcsolatban kétségei lennének az orosz félnek, hogy ne akarnák a beruházást megvalósítani, vagy ne tudnák finanszírozni.

Nincs olyan információ, hogy az orosz partner a paksi projekt finanszírozását visszavonná, és nem is számítanak erre - közölte."