Na próbáljuk meg ezt a topikot BUXnak és határidejének. Eros 12-13topikja teljesen kihalt, elavult, Eros befejezte a tradet. Sokan nem is tudják mi az.
Tegnap még ami érdekes volt a piacon, a hitel felpörgetés..
BUX 2.7% pluszban zárt!!
"Brutálisan növekszik a CSOK - Mi lesz a lakáspiaccal?
2015. december 16. 16:11
A kormány újabb kedvezményt biztosít, 3 gyermek vállalása esetén 10 millió forintra nő a vissza nem térítendő támogatás összege. A lakásáfa-csökkentés után ez már a második friss intézkedés, ami brutális hatással lehet a hazai lakáspiacra, és erősen kedvez az új lakások piacának. "
Magyarország hitelminősítésének újabb kulisszatitkai
Ligeti Imre, MNB2015. december 17. 08:11
November 20-án a Fitch megerősítette Magyarország "BB+" besorolását és a hozzá rendelt pozitív kilátást. A közleményben megadott információk alapján a kulcsterületek többségében, így a növekedés és a költségvetési hiány középtávú alakulásában, valamint az államadósság pályájában javult az intézet megítélése az elmúlt fél évben. A pozitív kilátás fényében a kedvező folyamatok változatlanságát feltételezve az általunk várt alapforgatókönyv szerint a jövő évben újra visszakerülhet a magyar hitelminősítés a befektetésre ajánlott kategóriába.
A fundamentális folyamatok, a hitelminősítők közelmúltban meghozott döntései, valamint a piaci mutatók egyaránt abba az irányba mutatnak, hogy Magyarország hitelminősítése hamarosan visszakerülhet a befektetésre ajánlott kategóriába. Éppen ezért a jegybank egy szakmai cikksorozat keretében foglalkozik a három domináns hitelminősítő intézet döntéseivel, a felminősítés lehetséges időzítésével, illetve azokkal az előnyökkel, amelyeket a befektetésre ajánlott kategóriába való visszakerülés hozhat. A cikksorozat második számában a Fitch idei lépéseit ismertetjük. Fontos felhívni a figyelmet, hogy a bemutatott eredmények nem tekinthetők hivatalos Fitch állásfoglalásnak, az itt közölt állítások a Fitch honlapján elérhető információk alapján kizárólag a szerző véleményét és számításait tükrözik.
November 20-án a Fitch megerősítette Magyarország "BB+" besorolását és a hozzá rendelt pozitív kilátást. A közleményben található információk alapján a hitelminősítő intézet várakozásai a kulcsterületek többségénél erősödtek, illetve tovább javultak a májusi kilátásjavítás óta, ami a jövő évben esedékes felülvizsgálatokra nézve mindenképpen kedvező. Miután a Fitch szuverén hitelminősítési módszertani útmutatója nem tartalmaz olyan részletes pontozótáblát, mint a Moody's, illetve az S&P esetében, így az intézet idei lépései elemzése kapcsán kizárólag a közleményben megadott jelzésekre támaszkodunk. Ennek alapján cikksorozatunk második részében bemutatjuk, hogyan alakultak a felminősítés szempontjából kritikus változók a Fitch számításai szerint az elmúlt évben.
1.1. A Fitch által hangsúlyosan követett változókat négy csoportba lehet sorolni
A szuverének hitelminősítési folyamatában a Fitch esetében is meghatározó elemzési eszközként jelenik meg az intézet által kidolgozott szuverén rating modell, továbbá a modell által implikált besorolás fontos inputként szolgál a végső minősítésről döntő bizottság számára. A másik két domináns hitelminősítővel ellentétben azonban a Fitch a módszertani útmutatóban nem ismerteti a változókhoz tartozó skálákat és súlyokat, valamint azokat a lépéseket, amelyek a modellből adódó pontszámtól a besorolási kategóriák megállapításig vezetnek.
A modellezési folyamat pontos levezetése helyett felsorolja a hangsúlyosan követett változókat, és mindössze a négy nagy változócsoport összesített súlyát közli (Fitch 2014, Sovereign Rating Criteria. Master Criteria). A modellbesorolást legnagyobb mértékben (mintegy 50 százalékban) meghatározó változócsoportot a gazdaság strukturális tényezőit leíró mutatók alkotják. Itt az intézményi berendezkedés mellett a politikai kockázatot, valamint a pénzügyi szektor sérülékenységét vizsgálja a Fitch. A modellbesorolás szempontjából a második legnagyobb súllyal (mintegy 25 százalékkal) az államháztartási folyamatokat megragadó változók jelennek meg. Ezt követi a külső egyensúlyi folyamatokat, valamint a makrogazdasági teljesítményt leíró mutatókat magukba foglaló két változócsoport, rendre 17, illetve 10 százalékos súllyal (Fitch 2014).
A mutatókra számított átlagoknál a vizsgált időszak jellemzően az aktuális évet övező +/- 1 éves időintervallum. Mindez persze nem jelenti azt, hogy bizonyos változóknál ne vegyenek figyelembe a gazdasági ciklust jobban megragadó, hosszabb időszakokat. Továbbá a Fitch is felhívja a figyelmet arra, hogy a modell által adódó indikatív besorolás nem feltétlen egyezik meg a besorolásról döntő bizottság döntésével (Fitch 2014).
1.2. A kulcsterületek többségében tovább javult Magyarország megítélése
A Fitch november 20-i közleménye alapján az ország besorolását meghatározó kiemelt területeken az intézet várakozásai erősödtek, illetve tovább javultak az elmúlt félév alatt. A kulcsterületek közül néhány esetben konkrét előrejelzéseket is közöl azt intézet a közleményben. Az alábbiakban három ilyen változónak a megítélését mutatjuk be, ahol az összehasonlítást az ország "BB+" minősítése mellé rendelt stabil kilátás pozitívra javítását eredményező értékelés (2015. május 22.), valamint a november 20-i megerősítés mentén végezzük el.
Magyarország hitelminősítésének újabb kulisszatitkai
Klikk a képre!
Bár az idei és a következő évre vonatkozó növekedési előrejelzését nem módosította a Fitch, a középtávú várakozásokat illetően azonban új információként a novemberi közleményből kiderül, hogy reál értelemben 2 százalék feletti bővülést valószínűsít az intézet (Fitch 2015a, 2015b).
A költségvetési hiányszámok középtávú alakulását a májusi előrejelzéséhez képest kedvezőbben látja a Fitch. Amíg ugyanis májusban 2 és 2,5 százalék közötti tartományba várta a költségvetési deficit alakulását, addig a kedvezőbb növekedési kilátásnak köszönhetően 2016 után szorosan a tartomány aljához, két százalék környékére várja az éves deficitet (Fitch 2015a, 2015b).
A fenti két hatás eredőjeként, 5 százalékos nominális növekedést és tartósan 2 százalék körül alakuló éves hiányszámot feltételezve a májusihoz képest gyorsabban csökkenő adósságpályát prognosztizál az intézet. A Fitch novemberi várakozásai szerint a kedvezőbb pályával rendelkező államadósság 2017-re 72, míg 2022-re 64 százalékra csökkenhet. A 2022-re várt érték két százalékponttal alacsonyabb a májusi prognózishoz képest (Fitch 2015a: Fitch Revises Hungary's Outlook to Positive; Affirms at 'BB+, 2015b: Fitch Affirms Hungary at 'BB+'; Outlook Positive).
Az elmúlt években folyamatosan javuló külső egyensúlyi folyamatok terén a kedvező tendencia fennmaradásával számol a Fitch, ami a várakozásaiban a folyófizetési-mérleg változatlanul magas többletében és a nettó külső adósság további, 2017-re 30 százalékra mérséklődő csökkenésében érhető tetten. A fentieken túl a Fitch külön kiemeli a bankszektor terheinek enyhítését, ami a hitelezés segítésén túl értékelése szerint a gazdaságpolitika stabilitásának és kiszámíthatóságának az erősítését is jelenti (Fitch 2015b).
1.3. Magyarország potenciális felminősítését a külső adósság és az adósságráta csökkenése, valamint a gazdaságpolitika kiszámíthatóságának erősödése hozhatja el jövőre
A Fitch november 20-i döntése volt az idei évre betervezett utolsó felülvizsgálat a három domináns hitelminősítőnél, így Magyarország befektetési kategóriába való visszakerülésére legkorábban jövőre kerülhet sor. A felminősítést potenciálisan kiváltó faktorok tekintetében két dolgot érdemes kihangsúlyozni: egyrészt a novemberi közlemény ugyanazt a három tényezőt jelölte meg, mint amit a májusban kiadott közlemény, másrészt mind a három tényezőben tovább javult a Fitch megítélése az elmúlt félévben. A pozitív kilátás fényében a kedvező folyamatok változatlanságát feltételezve tehát az általunk várt alapforgatókönyv szerint a jövő évben újra visszakerülhet Magyarország hitelminősítése a befektetésre ajánlott kategóriába. A Fitch esetében az elmúlt két évre meghirdetett potenciális felülvizsgálati időpontok alapján ez legkorábban 2016. május-júniusban történhet meg.
A cikksorozat első része itt érhető el, további számaiban az S&P elmúlt másfél meghozott döntéseivel, a felminősítés lehetséges időzítésével, illetve azokkal az előnyökkel foglalkozunk, amelyeket a befektetésre ajánlott kategóriába való visszakerülés hozhat.
Ezert tud maskeppen alakulni, mert mindenki ezt hiszi, amit itt leirsz. En nem vagyok szkeptikus. En varok minden pozitiv fejlemenyt. Orulok, ha jol sul el a dolog. Ez a normalis.
Tipikus magyar hozzáállás: rögtön úgy kezdik, hogy jól megemelik maguknak a zsetont, még azelőtt hogy bármit is csináltak, bizonyítottak volna.
Szkeptikus vagyok ezzel az egésszel kapcsolatban, itt az kéne a szárnyaláshoz, hogy pénz menjen a tőzsdére, de ezt jó 3-5 évre kiverték az emberek fejéből.
Most komolyan, ha a tőzsdére viszik az állami akármilyen céget, akkor minek jegyezni belőle?
1. Úgyse lesz olyan menedzsmentje, hogy nagy növekedés legyen.
2. Az állam akármikor keresztbe tehet bármilyen várakozásnak.
3. Nekik mániájuk a nonprofitság, abban milyen tőzsdei ráció van? :) Vagy most majd meggondolják magukat? :)
+1 Mo.-on az utóbbi évek bevezetéseiből melyik sült el jól, melyiken nem buktak a befektetők egy csomót?
Itt vannak a tőzsde új vezetői
2015. december 16. 10:41
Rendkívüli közgyűlést tartott ma a Budapesti Értéktőzsde, az eseményről élőben tudósítottunk.
Készül a stratégia. 2015.12.16 10:41
Februárra készül el a BÉT új stratégiája, ígéri az MNB.
Mennyit keresnek majd a BÉT vezetői? 2015.12.16 10:01
Törvényi korlát alá esik a BÉT vezetőinek javadalmazása, ami a mindenkori minimálbérhez kötött: az igazgatóság elnökének tiszteledíja a mindenkori minimálbér hétszerese, az igazgatósági tagoké ötszöröse, az FB-elnöké ötszöröse, az FB-tagoké háromszorosa. A minimálbér jelenleg 105 ezer forint.
Ennél a pontnál aktívak lettek a kisbefektetők: Korányi G. Tamás kifogásolta a tiszteletdíj emelésének a mértékét, szerette volna megtudni, mekkora juttatásban részesültek korábban a BÉT vezetői, Dióslaki Gábor pedig felvetette, hogy javadalmazás nélkül lássák el a feladatukat a BÉT új vezetői, ezért további szavazásokra kerül sor. Az MNB javaslatát végül elfogadta a közgyűlés.
Az eddigi tiszteletdíjak: igazgatóság elnöke 246500, alelnöke 212500, igazgatósági tagok 170000, FB-elnök 170000, FB-alelnök 127500, FB-tagok 85000 forint tiszteletdíjban részesültek havonta, vagyis a javaslat szerint a BÉT új vezetőinek tiszteletdíja a korábbi többszörösére emelkedne.
FB 2015.12.16 09:40
A felügyelőbizottságba az MNB a következő személyeket javasolta: dr. Gerhardt Ferenc (MNB alelnök), Kuti Zsolt (MNB igazgató), Bartha Lajos (MNB igazgató), Herczku György (KBC Securities vezérigazgató), Régely Károly (Concorde Értékpapír vezérigazgató). Az egyik kirészvényes, Korányi G. Tamás szívesen látná azt, hogy a brókercégek erőteljesebben képviseltessék magukat az FB-ben, be is dobott egy-két nevet, de a jelenlévők közül senki nem vállalta a megbizatást, így az MNB által javasolt lista marad. Az MNB jelöltjei elfogadták a jelölést. A jelölteket a szavazatok közel 100 százalékával választotta meg a közgyűlés.
Itt vannak az új igazgatók 2015.12.16 09:22
A nagyrészvényes, az MNB a következő személyeket javasolta az igazgatóságba: Nagy Márton (MNB alelnök), Végh Richárd (MNB Piacfelügyeleti igazgatóságának igazgatója), dr. Selmeczi-Kovács Zsolt (Giro vezérigazgató), dr. Bacsa György (Mol üzletfejlesztési igazgató), Barlai Róbert (OTP treasury igazgató). A jelöltek a jelölést elfogadták. A közgyűlés a jelölteket megválasztotta, 4 jelölt a szavazatok közel 100 százalékát, Barlai Róbert pedig a szavazatok 97,1 százalékát kapta.
Lemondtak a korábbi vezetők 2015.12.16 09:21
A BÉT igazgatóságának és felügyelő bizottságának minden tagja lemondott, így nincsen szükség a tisztviselők visszahívására.
Most kezdődik az új éra a budapesti tőzsdén 2015.12.16 09:19
A részvényesek 92,6 százaléka van jelen a közgyűlésen.
Komoly vagy vicc, amit a jegybank akar a magyar tőzsdén?
Nagy Viktor2015. december 16. 05:55
Nagy tervei vannak az MNB-nek a magyar tőzsdével, és úgy tűnik, hogy ehhez pénzt, paripát, fegyvert is kapnak, ráadásul személyesen Nagy Márton, az MNB alelnöke vette kezébe az irányítást, sokak szerint ez is garancia arra, hogy sikeres lesz a projekt. Hazai alapkezelőket, stratégákat, brókercégek vezetőit kérdeztük arról, mit szólnak a jegybank terveihez. A többség alapvetően optimista, sokan azonban a keresleti és a kínálati oldalon is látnak olyan tényezőket, amik miatt még a legnagyobb elszántság mellett sem lesz könnyű jelentős eredményeket elérni a budapesti tőzsdén.
Örülünk, Vincent?
Abban szinte minden megkérdezett profi befektető egyetértett, hogy az elmúlt évek negatív trendjei után már csak jobb jöhet a magyar tőzsdén. A jegybank láthatóan erős felhatalmazást, pénzt, paripát, fegyvert kap a tőzsdefejlesztéshez, és amennyiben az eddig megismert, tervezett intézkedéseket végre is hajtják, az jót tesz a befektetői bizalomnak, a transzparenciának, a beruházási aktivitásnak, ez pedig összességében nem csak a magyar tőkepiacot, de a gazdaság egészét is élénkítheti.
Ráadásul az elmúlt hónapokban mintha a magyar gazdaságpolitika is békülékenyebb lenne a hazai vállalatokkal, ami a már most tőzsdén lévő társaságok, de a jegybank tervei szerint a következő években tőzsdére kerülő cégek részvényei iránt is fokozhatja a befektetők érdeklődését.
Az pedig, hogy nem néhány bábot ültettek be a BÉT vezetői székeibe, hanem Nagy Márton az MNB alelnöke és Végh Richárd az MNB piacfelügyeleti igazgatója irányítja majd a BÉT-et, vagyis komoly jegybanki vezetők adták az arcukat a projekthez, garancia arra, hogy sikerre akarják vinni a tőzsde felvirágoztatását.
Mit tervez az MNB?
Bár a teljes tőzsdefejlesztési koncepció csak jövő év január-februárra készül el, a jegybank vezetői már több alkalommal is beszéltek arról, milyen lépéseket tennének a tőzsde felpezsdítéséért. Legutóbb Nagy Márton beszélt a CFA Society Hungary által szervezett előadáson, ahol az alábbi fontosabb gondolatok hangzottak el:
Évente átlagosan 5 tőzsdei kibocsátásra kerülhet sor, állami nagyvállalatokat, nagy magánvállalatokat és kis- és középvállalatokat is tőzsdére vinnének
A tőzsdefejlesztés sikere függ a kormánnyal való együttműködéstől, többek között az állami vállalatok tőzsdére vitelében, az ösztönző rendszer és a támogató szabályozói csomag kialakításában van szükség az állam támogatására
A jegybank egyszerűsítené, támogatná a tőzsdére lépés folyamatát (jogi tanácsadás, üzleti stratégia, társasági jogi kérdések, stb.)
Kisebb papírok likviditását javítanák (árlépésköz növelése, értékpapír kölcsönzés lehetőségének megteremtése, elemzői lefedettség növelése, stb.)
Keresleti oldal erősítése: adókedvezmények, értékpapír-számlavezetési kedvezmények, öngondoskodás erősítése, kisbefektetői részvényvásárlási program elindítása, kereskedőcégek, intézményi befektetők ösztönzése
A tőzsdefejlesztés megalapozhatja a tőzsde tőzsdére vitelét
Vannak kételyek
Eléggé limitált azoknak az állami vállalatoknak a száma, amelyek tőzsdeképesek és jó befektetési sztorik lehetnek
, mondta az egyik megkérdezett profi befektető. A két állami bankon, az MKB-n és a Budapest Bankon kívül talán még az MVM, a Szerencsejáték Zrt. és a HungaroControl lehet potenciális jelölt, ezeken kívül azonban csak a kis- és középvállalkozásokban lehet fantázia, mindkét vállalati körnél, az állami nagyvállalatoknál és a kkv-szegmensnél is az a kérdés, hogy vállalják-e a tőzsdére lépéssel megkívánt transzparenciát.
De nem csak a kínálati, hanem a keresleti oldal is limitált: a magánnyugdíjpénztári szektor átalakításával a magyar részvények iránti kereslet egyik legfontosabb lába esett ki, ráadásul a megmaradt nagy vevők közül a befektetési alapoknál is alacsony a magyar részvénysúly. A várható részvénykibocsátások közül elsősorban az állami nagyvállalatok papírjai lehetnek érdekesek az intézményi befektetőknek, a kkv-szektor részvényeit viszont a profi befektetők nem veszik majd meg, ott a lakossági befektetők jöhetnének szóba, őket viszont nagy valószínűséggel nem bátorítja majd tömegesen a jegybank részvényvásárlásra. A külföldi befektetők érdeklődése is limitált a magyar részvények iránt, nagy fordulatnak kell bekövetkeznie, hogy újra fókuszba kerüljön Magyarország, ebben egyébként a jövő év elején várható felminősítés és egy-két nagyobb vállalati IPO is sokat segíthet. A keresleti oldalon talán az önkéntes magánnyugdíjpénztárakban van fantázia, benne van a pakliban, hogy a jegybank sugallatára a kötelező részvényhányadot megemelik, mondta egyik forrásunk.
Nem mindenki optimista
A magyar tőkepiac ki van véreztetve, nem tölti be azt a funkcióját, hogy a vállalatok tőkepiaci finanszírozását segítsék, üzleti jelentősége a brókercégek, alapkezelők számára egyre kevésbé releváns, rontani ezen a helyzeten pedig már nem nagyon lehet, javítani pedig csak akkor, ha a gazdaságpolitika irányítóihoz magas szinten be van kötve a tőkepiac, mondta az egyik megkérdezett profi befektető. Az MNB színre lépésével viszont pont ez a helyzet, ez alapján pedig inkább csak javulhat a helyzet a magyar tőzsdén.
Az MNB koncepciójának eddig megjelent gondolatai közül a legtöbb kétely a kis- és közepes vállalkozások részvénybevezetéseivel kapcsolatban merült fel, a legenyhébb vélemény is megkérdőjelezi az ötlet működőképességét, többen viszont viccnek tartják. A Portfolio-nak nyilatkozó szakemberek szerint
a kkv-k nagy része nem érdekelt abban a transzparenciában, amelyet a tőzsdei jelenlét megkövetel, és az sem biztos, hogy ezeket a vállalatokat tőkepiaci forrásbevonásokkal lehet a leghatékonyabban működtetni.
És milyen cégek lehetnek azok, amelyek nem jutnak hozzá az olcsó bankhitelekhez? Az is kérdés, hogy milyen alternatív befektetések kockázatával és hozamával lehet versenyképes egy tőzsdére "kényszerített" magyar kkv.
Egy Magyarország méretű országnak általában nincsen jól működő, és/vagy a magyarnál nagyobb tőkepiaca, emelte ki egyik forrásunk. Az, hogy a magyar tőkepiac elérte a mostani fejlettségét, annak köszönhető, hogy a privatizációnak volt egy olyan időszaka, amelyben részben a tőzsdén keresztül adták magánkézbe a korábbi állami vállalatokat. A tőzsdék kis szerepe egyébként európai tendencia, az európai vállalatok továbbra is bankfinanszírozottak.
És hogy mi lehet a legrosszabb forgatókönyv a jegybank színrelépését követően? Forrásaink szerint talán az, ha a jegybanki szakemberek a technikai, működtetési kérdésekben eszközölnek változtatásokat anélkül, hogy a tőzsde működéséhez értők véleményét is figyelembe vennék. A túlzott szabályozástól szinte minden, általunk megkérdezett szakértő óvta a BÉT új vezetését.
Eccer megvártam a végét.
Asszem úgy volt, hogy beállt egy árra a dolog, és egész nap ruhaszárítókötél volt.
Gondolom elég pontosan ki lehetett számolni, hogy hol lesz a szint, és mennyiért érdemes venni, eladni.
Asszem nap végén zárják azon az árfolyamon, tehát zárás után történik a jóváírás.
De lehet azóta már máshogy van.
A határidő kivezetésekor (dec.18. pénteken) ha marad nyitott pozíció, azt mikor váltják át, és jelenik meg a számlán?
Az elszámolóár definícoója a BÉT-ről:
A Lejárati Nap 9:20:01 másodpercétől a másodpercenként gyűjtött első 2400 indexértékből kivéve a 15 legnagyobb és a 15 legkisebb indexértéket, a maradék 2370 indexérték számtani átlaga, az Árlépésköznek megfelelően kerekítve.
Amennyiben a Lejárati Napon 9:20:01 másodperctől az indexszámítás összesen kevesebb, mint 40 percig tart, úgy a következő Tőzsdenap(ok) indexértékeit is - az esetleges nyitó és záró indexérték(ek)kel együtt -figyelembe véve történik a számítás a fenti átlagolási és kerekítési elveknek megfelelően, 2400 indexérték gyűjtésével, a 15-15 szélsőérték elhagyásával. Ebben az esetben az a Tőzsdenap tekintendő Bezárási Napnak, amikor a Lejáratkori elszámolóár először megképezhető.
"Példa nélküli az MNB lépése
2015. december 11. 11:03
Nem volt még példa arra, hogy egy jegybank megvásárolja az ország tőzsdéjét - írja vendégposztjában Bokros Lajos volt pénzügyminiszter a Financial Times beyondbrics című blogjában.
Magyarország intézményeinek megsemmisítése és az átmenet visszafordítása címmel írt vendégposztot a Financial Times feltörekvő piacokkal foglalkozó blogjába Bokros Lajos. Ebben úgy vélekedik, hogy a nemzetközi sajtóban nem kapott nagy figyelmet a Budapesti Értéktőzsde jegybanki felvásárlása, de az FT olvasóit érdemes informálni erről a furcsa lépésről.
Teljesen példa nélküli, hogy egy jegybank tulajdonos legyen és irányítson egy elismert tőzsdét
- írja a politikus.
Szerinte a tőzsde a leglátványosabb intézménye egy adott ország tőkepiacának. A legtöbb esetben a tagjai illetve nyereségorientált magánbefektetők irányítják a tőzsdéket.
A tőzsde tagjai különleges és kivételezett helyzetben vannak, ők a legbefolyásosabb szereplők, akik döntenek a tőzsdei kibocsátásokról, a tőzsdei cégekről szóló információk terjesztéséről, tranzakciókról, árinformációkról, kereskedési rendszerekről, elszámolási és letétkezelési kérdésekről - fogalmaz Bokros Lajos."
VSZ:ha az MNB belepancsol a kereskedésbe,annak csak egy oka lehet.Emlékszem a gabonatőzsdén volt egy olyan év,amikor nagy gabonatermés volt és a TIG /Tartalékgazdálkodási Igazgatóság/a készletét itt értékesítette. Ha még élt valaki benfentes kereskedést akkor itt az volt.A nyereség természetesen a havari körben csapódott le.Szívás a spekiknek és a megvezetett termelői megbízóknak volt,de sok milliós nagyságrendben.Az akció után le is csökkent a forgalom rendesen,mert elvéreztek a spekik közül jónéhányan,a termelők meg kerülték a gabonatőzsdét mint ördög a tömjént.Ma ha jól látom a gabonát 3-4 megszállott brókercég tartja lélegeztetőgépen.A legnagyobb éves forgalmat abszolválták 24MRD Ft-al.
Csak előrebocsájtom,hogy itt is könnyen belefuthatunk hasonló storiba!!!!
Ha lehet tartsuk szárazon a puskaport!
Kíváncsian várom én is a fejleményeket élesítve a cash készletet.
Erősen el lehet gondolkodni a külhoni/DAX,DJ/tőzsdéken történő üzletelésen.Azokon legalább likviditás van.
Megnéztem, a november végi 0-ról mostanra 251 a nyitott kontraktus szám, hát ez sem sok, de legalább elindult. Már én is benne vagyok ebben 8-cal. :-). Meglátjuk, januárra mennyi jön át a BUX1512 nagyságrendileg 10000-es számából.
Mondjuk kérdés, hogy milyen ezsközökhöz nyúl az új tulaj. Félek, nehogy valami teljesen unortodox felülről erőszakolt forgalomnövekedésben, piactorzításban gondolkozzanak (pl. MNB is elkezd tőzsdézni). De ha valami kedvezménnyel is párosul a cégek BÉT jelenléte, lehet, hogy többen megfontolják.
Bár azt gondolom, az is fontos lenne, hogy kiszámítható környezetben tudjanak működni a cégek, mert akkor akar hosszabb távra tőkét bevonni (bár ilyen kamatkörnyezetben kérdés, nem-e hitellel jár jobban, akinek van egy relatív jó biznisze). És jó lenne a korrupció arányát visszaszorítani, mert az új IPO-k legtöbbször a gyors meggazdagodást látták a tőzsdére lépésben (kisbüfik lenyúlásában). Ennek így a kisbefektetők részéről nem sok hozadéka van.
BUX index, BUX határidő, BÉT!
Ha valakit érdekel BUX Hajrá!