Topiknyitó: Törölt felhasználó 2015. 08. 13. 18:30

Klímaváltozás  

A brit kormány lecsap a palagáz-kitermelés környezeti hatásai miatt aggódó önkormányzatokra



A brit kormány bejelentette, hogy ezentúl közvetlenül adja ki az engedélyt palagáz kitermelésére, annak érdekében, hogy megkerülje a gyakran túl lassú és vonakodó helyi hatóságokat.



A kormány ezen kívül lecsap a palagáz-kitermelést akadályozó önkormányzatokra is. Különösképpen azokat az önkormányzatokat szeretnék azonosítani, akik túllépik a kitermelési engedélykérelem elbírálására adott 16 hetes törvényi határidőt. A kormány szintén hozzáférhet majd az engedélyezési dokumentumokhoz azokban az esetekben, amikor a kitermelésre vonatkozó engedélyt elutasították, de a döntést kifogásolta a vállalat, ami engedélyt kért a fúrásokra.



A konzervatív kormányfő, David Cameron kabinetje lelkes támogatója a palagázhoz kapcsolódó fejlesztéseknek, mivel úgy vélik, hogy az olcsó és nagy mennyiségben rendelkezésre álló energiaforrásra alapozva a gazdaság is bővülhet. De az ambícióik ütköznek a palagáz kitermelés környezeti hatásai miatt aggódó önkormányzatokkal, akik eddig felelősek voltak az engedélyek kiadásáért. (Le Figaro)
Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
_Macika_
_Macika_ 2020. 08. 14. 16:23
#1520
A Grönland több mint 200 nagy gleccseréről majdnem negyven éven át rögzített műholdadatok alapján készült tanulmány a Nature Communications Earth and Environment című szaklap friss számában jelent meg.
A TUDÓSOK AZT ÁLLAPÍTOTTÁK MEG, HOGY A GLECCSEREK VÁLTOZÁSA ELÉRTE AZT A PONTOT, AMIKOR A JÉGTAKARÓT TÁPLÁLÓ HÓESÉS MÁR NEM TUD LÉPÉST TARTANI A GLECCSEREKBŐL AZ ÓCEÁNBA CSÚSZÓ JÉG MENNYISÉGÉVEL.
Az óceánba torkolló gleccserek változásain kívül a havi műholdadatok azt is megmutatták, hogyan hizlalja a jeget évről évre a hóesés. King és kutatócsoportja megállapította, hogy a nyolcvanas és kilencvenes években a jégolvadás és a hó nagyrészt egyensúlyban volt: a gleccserek általában mintegy 450 gigatonna jeget veszítettek, amit a hó pótolt is.
A jégvesztés 2000 körül indult folyamatos növekedésnek, a gleccserek mintegy 500 gigatonnát vesztenek évente, ugyanakkor a hótömeg nem nő. 2000 előtt minden évben nagyjából egyenlő volt az esélye, hogy a jégmező veszít a tömegéből vagy növekszik. A jelenlegi klíma mellett a jégtömeg százból egy évben növekedhetne csak.
1985 óta a nagy gleccserek nagyjából három kilométert húzódtak vissza, sokuk már annyit, hogy mélyen a vízben végződik, vagyis nagyobb felületen érintkezik a melegedő vízzel, így még nehezebben hízhatna vissza eredeti kiterjedésére. Ez azt jelenti, hogy még akkor is, ha az emberiség képes lenne a jelenleg zajló klímaváltozást megfékezni, az óceánba torkolló gleccserek jégolvadása meghaladná a leeső hó mennyiségét és jó ideig tovább zsugorodnának.
Grönland olvadó gleccserei az egész bolygót veszélyeztetik, mivel jegük az Atlanti-óceánba, végül a világ többi óceánjába jut, ezzel a vízszintemelkedés legerősebb tényezője: tavaly csupán két hónap alatt 2,2 milliméter emelkedést okozott.
PusztaPutyin
PusztaPutyin 2020. 08. 07. 11:44
Előzmény: #1518  _Macika_
#1519

"A kutatók jelenleg a helyi korallzátonyok halainak gyomortartalmát vizsgálják, hogy megnézzék, elfogyasztják-e az állatok a vízben lévő mikroműanyagokat."
 
szerintem ez újságírói pontatlanság, mert biztos hogy elfogyasztják, kérdés,hogy kiszarják-e (valószínűleg igen, nyilván nem emésztik meg)... ha lesznek fejlemények dobj update-et.
PusztaPutyin
PusztaPutyin 2020. 08. 06. 22:54
Előzmény: #1516  _Macika_
#1517

"a klímaváltozás ugyanolyan halálos lehet, mint a COVID-19"
 
pff, ez megnyugtató, akkor nincs baj
_Macika_
_Macika_ 2020. 08. 06. 22:50
#1516
Bill Gates szerint szörnyű a mostani koronavírus-helyzet, de ennél csak sokkal nagyobb és pusztítóbb válsággal néz szembe az emberiség.2060-ra a klímaváltozás ugyanolyan halálos lehet, mint a COVID-19, 2100-ra pedig ötször olyan halálos
,
- írta blogjában Bill Gates. A Microsoft társalapítója cselekvésre sürgeti a kormányokat klímaváltozás-ügyben, ugyanolyan sürgős lépésekre van szükség szerinte, mint a koronavírus-válság kapcsán. Ha nem teszik meg a világ kormányai a szükséges intézkedéseket, a hatás sokkal pusztítóbb lehet, mint a koronavírusé.
,
Gates becslése szerint a 100 ezer főre jutó, koronavírus miatti halálozások száma 14 főre tehető. Az évszázad végére, ha ugyanilyen ütemben nő a széndioxid-kibocsátás, további 73-mal nőhet a 100 ezer főre vetített halálozások száma, csakhogy ezúttal a globálisan növekvő hőmérséklet miatt.
Bármilyen szörnyű is a mostani pandémia, a klímaváltozás sokkal rosszabb lesz – írja.
,
A MILLIÁRDOS ÜZLETEMBER SZERINT 20 ÉVEN BELÜL A KLÍMAVÁLTOZÁS OKOZTA GAZDASÁGI KÁR UGYANOLYAN ROSSZ LESZ, MINTHA MINDEN ÉVTIZEDBEN LENNE EGY COVID-19 VILÁGJÁRVÁNY.
,
Gates úgy véli, a mostani válságból sokat lehetne tanulni és az ebből szerzett tudást fel lehetne használni ahhoz, hogy a klímaváltozást a megfelelő eszközökkel közelítsük meg. Szerinte azoknak az országoknak kellene a legtöbbet tenniük a klímaprobléma megoldásáért, amelyek a leginkább hozzájárulnak a levegőszennyezéshez.
Törölt felhasználó 2020. 08. 06. 06:39
Törölt hozzászólás
#1515
_Macika_
_Macika_ 2020. 08. 05. 14:57
Előzmény: #1512  Zsimo
#1514
pitcairn2 2020. 08. 05. 14:55
Előzmény: #1506  _Macika_
#1513
inkább arról linkelgessél, hogy milyen megszorítással fog járni a "zéró-karbon" Paradicsom
tetszik nem tetszik ez lesz a modern idők legnagyobb megszorító programja...
Zsimo
Zsimo 2020. 08. 05. 14:37
Előzmény: #1509  _Macika_
#1512
Télikabát gyártóknak kampeca
Neaztfigyeldamitmondok 2020. 07. 03. 12:25
Törölt hozzászólás
#1507
_Macika_
_Macika_ 2020. 06. 24. 09:43
#1505
A szombaton mért 38 Celsius-fokos szibériai melegrekordot épp azon a településen regisztrálták, ahol az északi félteke legalacsonyabb hőmérsékletét is mérték 1892-ben, mínusz 68 fokot. A két szélsőség jól mutatja, hogy milyen mélyen érinti a térséget a klímaváltozás, és valamivel felfoghatóbbá teszi azt az adatot, miszerint az Északi-sarkvidék környéke kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a Föld más részei.
,
A még Magyarországon is rendkívül melegnek számító hőmérséklet a sarkvidékeken lévő hó- és jégtakaró olvadásának következtében alakulhat ki. A hóval vagy jéggel borított felületek ugyanis különösen magas albedóval* jellemezhetők, így a meleg óceáni áramlatok miatti visszaszorulásukkal egyre több hőt nyel el a földfelszín.A mostani szibériai hőség egyáltalán nem jött váratlanul, már a májusi időjárás is rendkívül meleg volt, igaz, nem csak Oroszország északi részén, hanem szerte a világon az átlagokat nézve. Sőt, az elmúlt öt hónap a legmelegebb január és május közötti időszaknak mondható az orosz meteorológiai mérések 140 éves története alapján. Az Európai Bizottság által támogatott Copernicus Climate Change Service (C3S) egyik szakértője szerint a nyugat-szibériai terület azonban nem csak az elképesztő ütemű felmelegedés, hanem a hőmérséklet rendkívüli változékonysága miatt is kiemelhető.A szélsőséges időjárás egyik legfrissebb következménye egy üzemanyagtározó megrongálódása volt május végén az észak-szibériai Norilszk közelében. A több, mint 20 ezer tonna dízelolaj kiömlésével járó balesetet végső soron valószínűleg a permafroszt felolvadása okozta, a megváltozott talajviszonyok következtében megsüllyedhetett a tartály betonalapja. A sarkvidék történetének legjelentősebb környezetkárosodását okozó katasztrófa mellett meg kell említeni az egyre súlyosabb tűzvészeket is. Ezek tavaly már emberi beavatkozással nem kezelhető léptéket öltöttek, idén pedig szokatlanul korán kezdtek el kitörni, vagyis várhatóan 2020-ban is komoly károkat fognak okozni.
.
A felmelegedő szibériai éghajlat azonban nem csak a helyi állat- és növényvilág, illetve a lakosság sorsára is hatással van. Az embereket a hőhullámok mellett a talaj mocsarasodása és a tűzveszély fenyegeti. A permafroszt olvadásával metán, a tűzvészek pusztítása során pedig szén-dioxid kerül a légkörbe, méghozzá hatalmas mennyiségekben, ördögi körként tovább gyorsítva és súlyosbítva a klímaváltozás folyamatát.
https://g7.hu/vilag/20200623/vilagszerte-sulyos-kovetkezmenyei-lehetnek-hogy-38-fok-van-sziberia-sarkkoron-tuli-reszen/
_Macika_
_Macika_ 2020. 06. 21. 21:28
#1504
Már napok óta 30 fokos kánikula tombol Kelet-Szibériában, szombaton pedig rekord méreteket öltött a rendkívüli meleg az északi sarkkör környékén. A csúcshőmérséklet helyenként elérte a 35 fokot, de az északi féltéke egyik leghidegebb pontjának tartott Verhojanszkban 38 fokos maximumot mutattak a hőmérők, ami új rekordnak számít Szibériában. 
AZ ÉSZAKI SARKKÖRTŐL ÉSZAKRA SEM MÉRTEK MÉG SOHA ILYEN MAGAS HŐMÉRSÉKLETET. 
Verhojanszk főleg a kemény teleiről ismert, korábban itt mérték az északi félteke legalacsonyabb hőmérsékletét, -67,8 fokot. A kontinentális éghajlatnak köszönhetően olykor előfordulnak melegebb nyarak, amikor a maximum-hőmérséklet a 30 fokot is megközelítheti.
A MOSTANI 38 FOKOS CSÚCSHŐMÉRSÉKLET VISZONT 18 FOKKAL MEGHALADJA A JÚNIUSI MAXIMUM HŐMÉRSÉKLETI ÁTLAGOT (19,9 FOK).
Az új melegrekorddal a bolygónk egy adott pontján mért legnagyobb hőmérséklet ingadozás (abszolút minimum és maximum különbsége) is növekedett: 105,8 fok az új rekord. 
PusztaPutyin
PusztaPutyin 2020. 06. 21. 08:00
Előzmény: #1502  _Macika_
#1503
Ejnye már, pedig már örültem hogy itt a  globálhideg, és azért maradt el a tavasz után a nyár is eddig.
PusztaPutyin
PusztaPutyin 2020. 05. 28. 11:15
Előzmény: #1500  _Macika_
#1501
Ennyit sikerült leszűrni? Amúgy is: pajtás és nem pajtásom. 

Topik gazda

aktív fórumozók


friss hírek További hírek