A könyvvizsgáló csalás gyanúja miatt mondott fel, a felmondásában egymásnak ellentmondó, kiközölt bizonylatokra hivatkozik, amiken mindkét fél aláírása szerepel.
A cég most igazságügyi informatikai szakértőt kér fel, hogy vizsgálja meg a könyvvizsgáló által előadottakat.
Hol kapcsolódhat az informatikai szakértő és a könyvvizsgáló szakterülete? Mi olyat láthatott a könyvvizsgáló, amire csalást kiáltott, egymásnak ellentmondó bizonylatokkal, és ezt a cég szerint informatikai szakértő kell megvizsgálja?
Így hirtelen nekem csak a számlázás jut eszembe. A számlázó szoftverekkel szemben nagyon szigorú törvényi előírások vannak, pl. a kiállított számlát utólag nem lehet módosítani, a rendszerből törölni, stb.
A számla szigorú számadású nyomtatvány, ergó sorszámozott, a sorszámok egymást követik, nem lehet utólag beszúrni számlát, stb., stb., stb.
Konkrét infót nem ismerni, mert csak részleteket tesz közzé a cég, de ezekből azért látni valamit. Hogy itt pontosan mi folyik, azt továbbra se tudni.
Általánosságban, nem konkrétan erre az esetre: ha egy könyvvizsgáló ugyanazon sorszámmal eltérő adattatalmú számlákat lát, amiket mindkét fél szignózott, stb., akkor az elég nagy gáz, mert azt jelenti, hogy a vizsgált cég olyan számlázó szoftvert használ, ami nem felel meg a törvényi előírásoknak, és azzal szándékosan vissza is él. Az meg Btk. 403.
Persze ezt úgy is meg lehet valósítani, hogy jól működő számlázó szoftver adatait lementik (akár teljes rendszermentés) és számlák kiállítása után a korábbi állapotot visszaállítva, vagy egy másik gépen párhuzamosan állítanak ki ugyanazon sorszámmal számlákat. Ez ugyanúgy Btk. 403.
Az Ott-One esetében a könyvvizsgáló kinyomtatott, mindkét fél által aláírt, kiközölt, egymásnak ellentmondó bizonylatokra hivatkozott. Azokat kell megmagyarázni, úgy, hogy a magyarázattal nem egy csalási folyamatot írnak le.
OTTone