Inflációs medvepiacok (2007. szeptember 1. 9 óra 35 perc)
Ajánlások száma: 8
Ajánlom
Matt McCracken a McKinney Avenue Capital pénzügyi tanácsadó cég alapítója egyik legújabb írásában a jelenleg kialakult, pénzbőségből adódó piaci helyzetről elmélkedik. Leírja, hogy minden harminc-negyven évben az USA részvénypiacain bekövetkezik egy ritka, de jelentős korrekció, mely általában teljesen váratlanul éri a Wal Streetet. E jelenséget inflációs medvepiacnak is nevezhetjük (inflation bear market, IBM). Ez a fajta piaci trend csupán háromszor fordult elő a XX. században: 1907-ban, 1937-ben és 1973-ban. Bizonyos jelek pedig azt mutatják, hogy a következő pedig éppen küszöbön áll.
Ennek megértéséhez azonban először is meg kell különböztessük az inflációs és deflációs medvepiacokat, mivel teljesen más tulajdonságokkal bírnak. A deflációs változat akkor következik be, ha több áru van, mint amennyi pénz, annak megvásárlásához, így az árak csökkennek (defláció). Az inflációs változat pedig akkor lép fel, a mikor pénzből van több, mint áruból, így azok ára emelkedik. A deflációs eset jóval gyakoribb, mivel azt a gazdaság ciklikus lassulása okozza, s az ilyen esetekben a kamatozó kötvények, ingatlanok és defenzív részvénypiacok jobban teljesítenek, és még némi haszonnal is kecsegtetnek. A kötvények azért hoznak jól, mert kevés a pénz, a gyártó vállalatok pedig nem feltétlenül termelnek nyereséget, a nyersanyagok pedig nem túl kelendőek.
Ezzel szemben az IBM-ek természetellenes jelenségek, melyeket a gazdaság túlhevülése okoz (ami például a kormányzatok piaci beavatkozásaira vezethető vissza). Az IBM-ek előtt a kormányok hatalmas mennyiségű pénz teremtésével próbálják stimulálni a gazdaságot, ami azután megterheli valutájukat, és ármanipulációkon keresztül komoly ár-egyensúlytalanságokhoz vezet. Ez azután olyan inflációs nyomást eredményez, ami még egy gazdasági lassulási fázisban is fennmarad. Mindez komoly áringadozásokhoz vezet minden területen, hatalmas veszteségeket és nyereségeket okozva!
Az IBM és deflációs párja tehát ellentétes, mert az inflációs esetben azok az értékpapírok, melyek cashflow-val kecsegtetnek, zuhanni fognak, mivel a pénznek nincs nagy értéke (hisz oly sok van belőle). A gyártó és nyersanyagipari vállalatok jól teljesítenek, mivel kevés az áru, ám még jobb, ha nem is a vállalatok, de az árukhoz kapcsolódó származtatott termékeket érdemes vásárolni.
A következő jelentős ciklus IBM-nek ígérkezik, így emberöltőnként egyszer előforduló lehetőséget jelent majd azoknak, akik élni tudnak vele. Sajnos e ciklus azonban jelentős veszteségeket okoz majd a legtöbb befektetőnek, akik portfoliójukat hagyományos elvek szerint diverzifikálták.
( Munkatársunktól )
Ajánlások száma: 8
Ajánlom
Matt McCracken a McKinney Avenue Capital pénzügyi tanácsadó cég alapítója egyik legújabb írásában a jelenleg kialakult, pénzbőségből adódó piaci helyzetről elmélkedik. Leírja, hogy minden harminc-negyven évben az USA részvénypiacain bekövetkezik egy ritka, de jelentős korrekció, mely általában teljesen váratlanul éri a Wal Streetet. E jelenséget inflációs medvepiacnak is nevezhetjük (inflation bear market, IBM). Ez a fajta piaci trend csupán háromszor fordult elő a XX. században: 1907-ban, 1937-ben és 1973-ban. Bizonyos jelek pedig azt mutatják, hogy a következő pedig éppen küszöbön áll.
Ennek megértéséhez azonban először is meg kell különböztessük az inflációs és deflációs medvepiacokat, mivel teljesen más tulajdonságokkal bírnak. A deflációs változat akkor következik be, ha több áru van, mint amennyi pénz, annak megvásárlásához, így az árak csökkennek (defláció). Az inflációs változat pedig akkor lép fel, a mikor pénzből van több, mint áruból, így azok ára emelkedik. A deflációs eset jóval gyakoribb, mivel azt a gazdaság ciklikus lassulása okozza, s az ilyen esetekben a kamatozó kötvények, ingatlanok és defenzív részvénypiacok jobban teljesítenek, és még némi haszonnal is kecsegtetnek. A kötvények azért hoznak jól, mert kevés a pénz, a gyártó vállalatok pedig nem feltétlenül termelnek nyereséget, a nyersanyagok pedig nem túl kelendőek.
Ezzel szemben az IBM-ek természetellenes jelenségek, melyeket a gazdaság túlhevülése okoz (ami például a kormányzatok piaci beavatkozásaira vezethető vissza). Az IBM-ek előtt a kormányok hatalmas mennyiségű pénz teremtésével próbálják stimulálni a gazdaságot, ami azután megterheli valutájukat, és ármanipulációkon keresztül komoly ár-egyensúlytalanságokhoz vezet. Ez azután olyan inflációs nyomást eredményez, ami még egy gazdasági lassulási fázisban is fennmarad. Mindez komoly áringadozásokhoz vezet minden területen, hatalmas veszteségeket és nyereségeket okozva!
Az IBM és deflációs párja tehát ellentétes, mert az inflációs esetben azok az értékpapírok, melyek cashflow-val kecsegtetnek, zuhanni fognak, mivel a pénznek nincs nagy értéke (hisz oly sok van belőle). A gyártó és nyersanyagipari vállalatok jól teljesítenek, mivel kevés az áru, ám még jobb, ha nem is a vállalatok, de az árukhoz kapcsolódó származtatott termékeket érdemes vásárolni.
A következő jelentős ciklus IBM-nek ígérkezik, így emberöltőnként egyszer előforduló lehetőséget jelent majd azoknak, akik élni tudnak vele. Sajnos e ciklus azonban jelentős veszteségeket okoz majd a legtöbb befektetőnek, akik portfoliójukat hagyományos elvek szerint diverzifikálták.
( Munkatársunktól )
PORTFOLIO
Talán sikerül egy TIPPSAROK-hoz méltó új topicot elindítani...
Többsz ör érték Zolko-t és másokat olyan attrocitások, hogy nem szólt időben, mikor eladott egy általa favorizált részvényt...
Ebbe a topicba lehetne önkéntes alapon beírni, hogy kinek mije van, és akkor a többi fórumot látogató is látná, hogy ki milyen poziból beszél.
Persze ennek csak akkor van értelme, ha ugyan önkéntes a rendszer, de ha valaki belép, az konzekvensen közölné a tranzakcióit... Persze elsődlegesen nem a TDT tranzakciókra gondoltam, hanem a napon túliakra...
Amúgy úgy gondolom, hogy egyikünk se bennfentes, vagy a tőzsde meghatározó szereplője, ezért ezeknek a beírásoknak, csak egymásnak adott infok hitelességét igazolnák...
Kezdem én, 3/4 rész PFLAXom van és 1/4 TVK-m