Minden létező gondolatra van már fórum, erre a kb. 80 éves stratégiára pedig még nincs... a value investor a részvényt annak tekinti, ami valójában: üzletrésznek. Eszerint értékeli azt, és diszkontáron vásárol belőle.
Ha mindenkeppen az usa piacan akarsz vasarolni akkor olyan cegeket nezzeges, technikai ill. momentum alapon mint LL (lumber liquidators)...
Nem befektetesi ajanlas csak 1 lehetoseg...
én meg azt ismerem el készséggel, hogy mehet ez még feljebb, elvégre az extremitás jóformán határtalan
pl. lásd a Caracas-i tőzsde 3 millió százalékos raliját:)
link
PS. nem hinném hogy ilyenre sor kerülne az un. "fejlett világban", de extrém intő példának nagyon jó, a résztvevők különben még azzal is nagyságrendekkel jobban jártak volna ha USD-t vesznek és beteszik egy széfbe (reálértéken nézve - és különösen adózás után - elég siralmas ez a történet)
megjegyzem a Dow
osztalékfizetését
link
egy részvényre jutó nyereségét
link
ill. az NYSE-én részvény, vagy más értékpapír vásárlásra felvett hitelek alakulását nézve
link
az amerikai tőzsde számomra időzített bombának tűnik...
nagyon meggondolnám, hogy mibe fektetek be...
az ingatlan lufi és az egészségügyi lufi hibridébe hót biztos hogy nem
különösen ilyen felfutás után...
és különösen nem "passzív befektetésként"...
Az előző hozzászólásodban leírt érveid, akár igazak is lehetnek, ez majd a következő években úgy is elválik.
Kijelentem, hogy én, mint az OHI-ban hosszú befektető, nem ajánlom senkinek az OHI-ba történő befektetést, mivel az az átlagostól eltérő típusú kockázatokat is hordozhat és különben is a legrosszabb állapotához képest, már 25-szörös emelkedésen van túl,a mi tekintve az előttünk álló kamat normalizációs időszakot és az USA egészségügyi törvényeiben várhatóan bekövetkező változásokat, akár rosszul is elsülhet. Mindenki a saját felelősségére döntsön.
már több alkalommal kifejtettem, hogy:
1. számomra az amerikai ingatlanpiac egy nulla százalékos alapkamattal hatalmasra fújt lufi, és
2. a végletekig eltorzított amerikai egészségügyi rendszerbe se fektetnék egy fillért se
talán nem meglepő, hogy a kettő kombinációját végképp nem komálom
különösen ha már 25-szörös emelkedésen van túl a legutóbbi 90% fölötti összeomlás után...
Pontosítás az előzőekhez. Minimumnak a 0,58 USD/részvényt vettem és ehhez képest mondtam, hogy ha a 10-szeresére emelkedett volna akkor ma 5,8 USD lenne az ára miközben az FFO-ja papíronként 3 USD felett van.
Látom nem tudsz elszakadni attól a gondolattól, hogy ha egy cég egy részvényének az abszolút minimuma 1 volt valamikor, ma pedig 50 akkor az csak egy elképesztő buborék lehet vagy legjobb esetben csak egy negatív várható értékű befektetés.
Készséggel elfogadom, hogy a piacok megfelelő gyakorisággal tévednek ahhoz, hogy ezzel az átlagos piaci hozamot meghaladó profitra tehessünk szert. Bár ez csak nagyon keveseknek sikerül. Azt is elfogadom, hogy a piac akár most is tévedhet, úgy általánosságban és például az OHI-val kapcsolatban is. Viszont ennyiből Te is beláthatnád, hogy amikor az OHI a történelmi mélypontján volt, akkor vele kapcsolatban a piac hatalmasat tévedett. Ebből a szempontból mindegy is, hogy 0,58 vagy 1,35 USD volt a legalja és az is mindegy, hogy onnantól máig 25 vagy 50-szeresére emelkedett. Amikor az árfolyam a történelmi minimumát elérte, akkor a cég veszteséges volt és a részvény tulajdonosok azt árazták, hogy csődeljárás és/vagy felszámolás lesz a történet vége. Egy cég részvényének az ára a nullához konvergál ha a többség azt feltételezi róla, hogy felszámolják. Ott és akkor az OHI papírjai akár 0,1 USD-ra is lemehettek volna vagy lejebb és akkor most azt mondanád, hogy na tessék beszélek én itt "zöldségeket" ez a papír több, mint a 300-szorosára emelkedett. Ez a történelem legnagyobb buborékjainak egyike. Aki azt állítja, hogy ez nem túlértékelt az csak egy tudatlan idealista lehet.
Ha viszont a mai helyzetet nézzük akkor kapunk egy olyan részvényt, ami az értékének a 10%-át ki tudná nekünk fizetni évente osztalékként bruttóban, mert ennyit keres durván meg minden egyes részvényre vetítve. Ha csak az árfolyam 50-szerezését nézem az elmúlt 16 évben és ez alapján próbálom értékelni, akkor azt mondanám, hogy ez nagyon soknak hangzik. Én úgy vélem, hogy a 10-szerezés lenne csak reális ennyi idő alatt. Na igen ám, de akkor kapok egy részvényt, ami annyi nyereséget termel, hogy 2 év alatt ki tudná nekem fizetni a teljes befektetésemet. Ami valljuk be teljesen irreális elvárás.
az árfolyam/nyereség arányszám szélsőséges változása is nagyon szépen tükrözi azt, hogy vmi felettébb nem ok ezzel a csodaszép piaccal...
S&P 500 PE Ratio
linklink
erre válaszul csak a stockcharts.com grafikonját tudom újra belinkelni
OHI (2001-01-08 - 2001-12-11)
link
persze ők is tévedhetnek (annak ellenére, hogy ez egy jó honlap), de az is lehet, hogy valahol középen van az igazság
(már csak azért is mert kötve hiszem, hogy az OHI szó nélkül hagyná azt, hogy az egyik legszélesebb körben használt tőzsdei honalap hülyeségeket közöljön róla...)
megjegyzem 2500%-os felfutás után se érdekelne egy egészségügyi vonatkozású ingatlanalap
anno biztos jó befektetés volt, ilyen szinten már hót ziher hogy nem érdekel
megjegyzem az egy részvényre jutó nyereség szélsőséges ingadozása relatíve új jelenség
grafikon
link
de ha a fenti grafikonnak nem hiszel, akkor az előző kommentbe belinkelt interaktív chart-on is megnézheted ezt, ott tetszés szerint állíthatód az időskálát
"A lejáratig megtartott kötvény pont az USA állampapírok esetében hozamot hozott - reálértéken évi 0,2%-ot 80 év távlatában."
ez valószínűleg így van, de itt nem 80 éves átlagról volt szó hanem az 1970-es évek stagflációs periódusáról, amikor a befektetők hiába menekülték (állam)kötvényekbe a reál (és néha nominálértéken is) megvalósuló tőzsdei lejtmenet elől,
megjegyzem 1920 körül is volt egy ilyen periódus
link
ami pedig az egy részvényre jutó nyereséget illeti, hát az is felettébb ciklikusan alakul mostanság
S&P 500 Earnings - 90 Year Historical Chartlink
kb. ezért voltam elhűlve, hogy alább 50-szeres felfutás után ajánlottak "kitűnő befektetéseket"
Számomra is a "b)" változat a lényeges. Ritkán tartok olyan papírt, amelyik arról szól, hogy felkapnak mondjuk a jenkik egy témát/papírt, és abból akarok profitálni, de közben meg tudom, hogy a cég mögött nincs feltétlenül komolyabban vehető potenciál. Főleg a biotechre igaz ez. De ilyenkor azért reménykedem, hogy lesz adott papírból egy mérsékelt Amgen-sztori. Bízni ugyan nem bízok benne (kinőttem már a mesék korszakából), de benne van csekély mértékben a pakliban az is. Aztán persze csak annyi lesz belőle, hogy "volt benne egy jó köröm", pedig szívesen lemondanék egy potenciális gigaprofitról is, csak legyenek komoly technológiai áttörések. (Ha eladom a papert egy felszúrásban, ami mondjuk tovább száguldana nélkülem, miközben több milliárd ember életét teszi jobbá, hosszabbítja meg, stb. egy adott felfedezés, az egy egészséges trade-off számomra. Nyilván az a cél, hogy végig a "vonaton maradjak", de amikor már látom az eladói puffert, akkor szokásom dobni a papírt, bármit is gondolok a hosszú távú lehetőségeiről. Ez eddig bejött, mert nagyon ritkán megy nélkülem a vonat, és általában "beszakad alatta a sín". Az eladói puffer ezért nagyon fontos indikátor számomra még akkor is, ha tudom, hogy később vissza fogom venni a papírt. Biotech cég esetében ez amúgy ritkán fordul elő.) Másik oldalról nézve: az anti-kapitalistákat pont úgy lehet meggyőzni arról, hogy a kapitalizmus egy egészségesnek mondható kompromisszum, hogy pl. a gyógyszercégek kaphatóak voltak a London Declaration-ben való részvételre. (Ráadásul nem is nyomatják a vele kapcsolatos marketinget úgy, hogy még a csapból is az folyjon. Ami amúgy hiba is meg érthető is...)
Én úgy fogom fel, hogy a befektetésnél nem mások pénzét nyerem el, de értem az elgondolásod. Mások pénzét inkább egy kártyapartin lehet elnyerni, egy befektetés esetében inkább értékteremtés zajlik. Kiváló minőségű terméket állítanak elő, igényes szolgáltatást nyújtanak, ebben vásárolok részesedést, vagy ehhez nyújtok kölcsönt. Esetleg megvásárolok egy tárgyat, ami korlátozottan hozzáférhető: arany, ezüst, festmény, adott évjáratú whiskey, stb.
Abban semmi új nincs, hogy azok, akik a csúcson vesznek adott instrumentumból, DD-t, azaz virtuális (nem realizált) veszteséget érnek el. Ez az érték definíciószerűen mindig negatív %-ot jelent, hiszen a csúcshoz mérjük, amihez képest csak lejjebb lehet az árfolyam. De nem mindenki vesz a csúcson, sőt... pont ugyanannyi mennyiség van eladva a csúcson, mint megvéve (a másodlagos piacon). A befektetés arról szól, hogy a) elnyerjem mások pénzét b) profitáljak abból, hogy egy vállalat növekszik és profitot termel ill. abból, hogy egy adott állam hitelt vesz fel. A lejáratig megtartott kötvény pont az USA állampapírok esetében hozamot hozott - reálértéken évi 0,2%-ot 80 év távlatában. 0,2 igen sovány, de 1,002 a 80-adik hatványon 1,1733, azaz 17,33% reálhozamot hozott összesen ez idő alatt, ami nem vészes. Nominálisan katasztrófa lenne, de ez reálérték... Q.E.D.
Ugyan lecsengett ez a dolog, de a tényszerűség kedvéért Consideratanak volt igaza, mai árfolyamhoz viszonyíthatóan 1,35 USD volt a minimum, az OHI honlapján is ez lelhető fel:
link
Egyébként szerintem sem az dönti el, hogy valami jó vétel-e, vagy milyen szinten van az árfolyama, hogy mennyit emelkedett, vagy csökkent, pláne ha hozzátesszük, hogy ebben az esetben a minimum mint ahogy írtam, azért lett ilyen mértékű,mert a kormányzati intézkedések az ügyfelei nagy részét csődbe vitték, az osztalékát 1 USD-ről 0-ra vágta vissza, ami egy "osztalékos" REIT esetében szentségtörés, és milliónyi befektetőnél azonnali eladást jelent.
A "politikai" kockázat most is fennáll (Medicaid, Medicare finanszírozás), ezt mindenkinek be kell terveznie, aki ilyen típusú befektetést eszközöl.Annyi látható, hogy a cég is növekszik, míg 2009-ben 256 ingatlant birtokolt, most 1000 környékén tart (így jobban szétterül a kockázat a diverzifikáció miatt). Amennyiben ezt a növekedést pont leköveti az árfolyamnövekedés is, akkor egyébként a cég értékeltsége pont ugyanolyan, mint előtte csak az árfolyam jóval magasabb.
A jelenlegi osztalék 7% feletti, jelen körülmények között megfelelően fedezett, és egyelőre negyedévente emeli is a cég elég régóta. Egy válságot (2008/2009) jól megoldott, vagyis van tapasztalatunk a válságállóságáról . A politikai kockázat vis major, az nem a cégen fog múlni (ezt valahol árazza is a piac a 7-8% osztalékkal), a kamatemelés viszont nem jelent feltétlen jelentős kockázatot.
Szóval sok mindent érdemes számbavenni egy cég értékelésekor, akár az árfolyamtörténetet is, de mindenki más súllyal veszi figyelembe a különböző vetületeket, így lehet az OHI egy kellemes osztalékfizető és emelő részvény 15 éves osztalékemelési múlttal, meg lehet "túlértékelt" részvény, mert már többszöröződött az árfolyama az utóbbi 15 évben, meg lehet kockázatos REIT, amit a politika, kisebb részben a kamatemelési időszak indukálhat.
Ez a jó a tőzsdében, hogy senki nem ugyanazt a következtetést vonja le ugyanabból a rendelkezésre álló információhalomból.Mert ha mindenki ugyanúgy gondolkodna, nem is működne a tőzsde:)
a második "UK grafikon" persze az USÁ-ra vonatkozik:) (félreírtam...)
mindenesetre ezek a grafikonok fantasztikusan szemléltetik az aranydeviza standard mellett kidolgozott Ben Graham féle szisztéma korlátait, mivel világosan látszik rajtuk az, hogy a stagflációs periódus alatt a reálértéken vizsgált - azaz a hivatalos inflációval kiigazított - részvény és kötvénypiac együtt omlik össze...
szóval Graham aranydeviza standard mellett megálmodott szisztémájában stagfláció alatt nincs hová menekülni
Value Investing