Topiknyitó: Portfolio 2014. 07. 31. 15:52

Devizahitelek: Csányi meglepődött, durva következményekre számít  

Ugrás a cikkhez
Bizonyítani fogja az OTP a bíróság előtt, hogy a törvényeknek megfelelően, jóhiszeműen bánt a devizahitelekkel és korrekt tájékoztatást adott - mondta Csányi Sándor a vg.hu-nak. A perek augusztusban indulnak. Meglepte a legnagyobb magyar bank...

a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=202036
Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
Törölt felhasználó 2014. 08. 04. 02:48
Előzmény: #41  Törölt felhasználó
#43
Körtére.
Törölt felhasználó 2014. 08. 04. 02:46
Előzmény: #39  Törölt felhasználó
#42
1. A szerződés világosan tartalmazta a konstrukciót, minden szerződéshez tartozott egy kockázatfeltáró nyilatkozat, amit az adós aláírt.
2. Minden egyes esetben a törvény előírásainak megfelelően írásban, hirdetményt úton tájékoztatta a bank az adósokat a változásról, az emelkedésről is, a csökkenésről is.
3. A Felügyelet rendszeresen ellenőrizte mind a tájékoztatást, mind azt, hogy ténylegesen indokoltnak megfelelő-e a változás.
4. Minden vállalkozás árképzése üzleti titok (pl. Benzinkútnál sem vezetik le neked, hogyan lett a nyersolajból benzin a kútnál). Különösen bonyolult az árképzés egy banknál, ezért a jogszabály nem az ügyfelet, hanem a szakértelemmel bíró Felügyeletet bízta meg a folyamatos ellenőrzéssel.

Hozzáértés nélkül nem kellene zagyvaságokat írogatni.
Törölt felhasználó 2014. 08. 04. 02:30
Előzmény: #38  Törölt felhasználó
#41
Kedves pénznyelő, talán előtte olvasd el, mire írtad ezt! Hiszen magad idézés a 23-ban, majd kioktatsz.

Ezért mondom, hogy másról szól a kioktatásod, mint amit én írtam, a körtéren írtad, hogy alma. Így hülyeség a válaszod.
Törölt felhasználó 2014. 08. 03. 19:07
Előzmény: #39  Törölt felhasználó
#40
"A hitelfelvevők is meglepődtek,amikor egyik hónapról a másikra duplájára növekedett a törlesztő részletük,minden magyarázat nélkül?"

1. Az átlagtörlesztő 70%-al nőtt, nem 100-al.
2. Nem egyik hónapról a másikra történt ez.
3. Egyik hónapról a másikra spec. kedvezményes konstrukciókban nőhetett, ahol az első x hónapban kedvezményes volt a törlesztő (fixen alacsonyabb, vagy kezelési ktg. nélküli, vagy kedvezményes kamatú, vagy tőketörlesztés nélküli) és utána váltott normál szerződés szerintivé. Akinél ez szerencsétlenül egybeesett jelentős frankerősödéssel (és/vagy még kamatemeléssel is), ott lehetett egyik-hónapról a másikra dupla törlesztő. De hogy magyarázat nélkül lett volna? A konstrukciót a szerződés előre tartalmazta (melyben külön kiemelték a megnövekvő törlesztőt), a frankárfolyamot meg mindenki nyomonkövetheti.

Nem kéne szörnyű ostobaságokkal uszítani...
Törölt felhasználó 2014. 08. 03. 18:58
#39
A hitelfelvevők is meglepődtek,amikor egyik hónapról a másikra duplájára növekedett a törlesztő részletük,minden magyarázat nélkül?
Mert ,írásos ,vagy szóbeli,sőt kifüggesztett tájékoztatás sem volt!
Egyszerűen áthárítottak minden költség növekedést,a valósat és a fiktív ,kreatív hozzáadott értéket is ,gátlástalanul !
Nem vicces ,de mégis talán jó a példa annak érzékeltetéséhez ,hogy mennyi lehetősége volt ,appellálni,egyáltalán valamit is megérteni azokból a belső,úgymond szigorúan üzleti titokként kezelt ,a hitelt felvevők zsebére menő információk ,kiszámítási módok,megismerhetőségének esélyeiről?Más szóval,hogy mitől lett ennyi az addig annyi,rákérdezésre ,üzleti titok válasz volt,nem publikus!
Akár az egyszeri pincérnél,amikor a kedves vendég véletlenül megnézte ,hogy miért is fizet ennyit,gyanút fogott ,hogy átverik,és mit lát a számlán?Az ital ás étel árak között ,egy megy címszó alatti összeget,rákérdezve ,a pincér annyit mondott ,ez az úgynevezett ,megy ,vagy nem megy tétel,ezúttal sajnos nem megy.Elég hosszú időn át nagyon szépen ment minden a bankoknak,tejeltek az ügyfelek ,sőt jelenleg is ez a helyzet,a gátlástalanul elvett összegeket ,utalják csak vissza az egyén számlájára ,had döntsön érdekei ,saját belátása szerint annak sorsáról!Ne feledjük,ha a jogellenesen elvett összegek az ügyfeleknél maradtak volna ,akkor is szabadon használhatták volna fel azokat ,tehát ,a korrekt ,normál visszatérítés szabályai is ezt követelik meg!!!!
Törölt felhasználó 2014. 08. 03. 09:30
Előzmény: #34  Törölt felhasználó
#38
Ezt írtam #23-ban:

"1. Egy adás-vétel és egy hitel kurvára nem ugyanaz. Az egyik egyetlen időpontban zajlik, a másik jogviszony hosszú időbeli lefolyású. Ha most választhatok 1% vagy 5% árfolyamrés között, arra igaz amit írtál, de arra nem, ha leszerződtem a hitelemmel 20 évre valahová, majd 1-ről 5-re nő ez a tétel...
2. Versenyről beszélsz, de a devizahitelek piacán korábban is erősen korlátozott volt a verseny (bankváltás lehetősége csak elvi volt), jelenleg meg abszolút befagyott a piac. Verseny nélkül nincs miről beszélni, nem működik a piac."

Lássuk, mi az ami szerinted ebből nem igaz és miért.
Törölt felhasználó 2014. 08. 03. 07:46
Előzmény: #34  Törölt felhasználó
#37
No, látod itt hívta fel a figyelmedet a ződségeidre

1) Ha nem nézted végig az összes terméket, amit az interneten vásároltál az valóban a te hibád, DE

ha végignézted az összes bank ajánlatát, másnap még mindig kiderülhet, hogy amit vettél, az a rosszabb az egyoldalú, szinte korlátlan sz. módosítás miatt (ami már nincs, de létezett)

2) Erősen korlátozott verseny... erről szólnak a jelentések is, no meg a gyenge érdekérvényesítésről.
Törölt felhasználó 2014. 08. 03. 07:34
Előzmény: #31  Törölt felhasználó
#36
Kár, hogy te viszont olvasni sem olvasol, csak zöldségeket írsz!

Látszik, hogy egyszer sem olvastál semmilyen elemzést, sem a versenyhelyzetről.

Egyszer elolvashatnád a jelentéseket, hogy milyen gyenge volt a verseny, mennyire gyenge volt az érdekérvényesítés... többek között erről beszélt penznyelo is... no meg arról, hogy egy általad említett "ződség" vásárlásakor a mában döntesz, amíg egy hitel feltételeit később nyögöd és később is megváltoztathatják és amíg gumiszabályok (léteztek), addig olyan feltételváltoztatásokat is elszenvedhettél, amire egyáltalán nem számíthattál a felvételkor.

Az egyik ilyen pont az árrés változtatása, aminek az utólagos változtatásait pl. képtelenség előre tudni.

Nyilván "nem érti", mert két dologra hívta fel a figyelmedet és mindkettő mellett elbeszélsz.
Törölt felhasználó 2014. 08. 03. 07:17
Előzmény: #30  Törölt felhasználó
#35
1) Ilyen sületlenségeket sem mondanak... hogy szatócs!? :D

2) Mivel nyilvánosság elé tárás a Kúria törvény által kötelezett feladata és mint szakmai szerv nem beszélhet hülyeséget, nem lehet elfogult rasszista stb., azaz diplomatikus nyilatkozatokat kell kiadnia.

3) A Kúriának szintén törvény általi meghatározott célja a joggyakorlat elemzése, jogegységi nyilatkozatok kiadása és ebben a tárgykörben bizony ellentmondásokat is feltárhat, így megállapíthatja, hogy egy hpt nem felel meg pl. egy magasabb jogszabálynak, vagy épp a szerződések valamilyen joggyakorlatnak... sőt kapaszkodj meg önkormányzati rendeleteket még saját körben is megsemmisíthet.
Más kérdés, hogy célja a "minimális fájdalommal járó" szerződések megmentése és nem rombadöntés.

4) Íme a szigorú szabályok: egyoldalú, gyakorlatilag indok nélküli szerződésmódosítás... a szokásos "ügyfelet nem érheti hátrány a z. módosításból a sz. felbontás lehetősége nélkül; továbbá a nem hátrányosat is írásban előre legalább 1 hónappal közölni kell" szabály helyett.

Ami zöldséget előzőleg összehordtál a vásárlásról, az nem egyeztethető össze, ezen kívül még a változásokról szóló időbeni tájékoztatást sem igazán lehetett látni a hitelszerződések esetében* (tisztelet a kivételnek), pedig az nem jelentett volna gondot.

Persze igen, lekönyvelhette mától nem 5% az árrés, hanem 6%, mert egy kicsit többet akarok keresni... de ez sérti a fogyasztókat, ezért bizony a Kúria nagyon jó helyen nyúlt bele az ügybe.

* amíg egy telekom, vagy bizt. társaságnál igen
Törölt felhasználó 2014. 08. 03. 04:47
Előzmény: #33  Törölt felhasználó
#34
23.
Törölt felhasználó 2014. 08. 03. 00:31
Előzmény: #31  Törölt felhasználó
#33
"Másról beszélünk: én a hitelnyújtásról, te a hitelkiváltásról (ezért kellett volna figyelmesen olvasni). Az, hogy ki milyen feltételekkel kínálja a hitelt, nem azonos azzal, hogy a létező hitelt ki lehet-e váltani, vagy sem. Ebből viszont az is következik, hogy más a helyzet a hitelnyújtás, más a hitelkiváltás piacán. Szerintem az elsőben volt verseny, abban viszont egyetértünk, hogy a kiváltásnak nem volt érdemi piaca."

Ez így van. De hol is írtam ennek az ellenkezőjét, ami miatt azt gondoltad, hogy ezt nekem le kell írnod?
Törölt felhasználó 2014. 08. 03. 00:19
Előzmény: #27  Törölt felhasználó
#32
Ugye most nem szakértőként emlegeted a matolcsinemecsek unortodox véleményét itt, egy szakmai oldalon?
Törölt felhasználó 2014. 08. 03. 00:17
Előzmény: #29  Törölt felhasználó
#31
Kár, pedig azt hittem, te egyike vagy azon utolsó írni-olvasni tudó embereknek, akik értik is, amit írnak-olvasnak, nem gátolja őket a funkcionális analfabetizmus. Csalódnom kellett.

Másról beszélünk: én a hitelnyújtásról, te a hitelkiváltásról (ezért kellett volna figyelmesen olvasni). Az, hogy ki milyen feltételekkel kínálja a hitelt, nem azonos azzal, hogy a létező hitelt ki lehet-e váltani, vagy sem. Ebből viszont az is következik, hogy más a helyzet a hitelnyújtás, más a hitelkiváltás piacán. Szerintem az elsőben volt verseny, abban viszont egyetértünk, hogy a kiváltásnak nem volt érdemi piaca.

Hitelnyújtás kor legalább egy tucat bank feltételeit összehasonlítva dönthetett a fogyasztó, honnan veszi fel a hitelt. Ennyit mondtam, nem többet.

Sajnálom, ha nem érted.
Törölt felhasználó 2014. 08. 03. 00:04
Előzmény: #26  Törölt felhasználó
#30
Helyedben nem mennék a számítógép közelébe, ha ennyi zöldséget írnék.

Mindenekelőtt a Kúria nem szatócs vagy diplomata, hogy kompromisszumokat kötögessen. A Kúria bíróság, az igazságszolgáltatás része, sőt, csúcsa, kizárólag a törvényeknek megfelelő döntést hozhat. Nem mérlegelhet szabadon, a törvények megmondják, milyen döntéseket hozhat.

Az építőmester is a díja mellett felszámítása költségeit, az anyag árát, amit beépít a házadba. A bank is a hitelkamatban a pénz használatáért felszámított díjat szerepelteti, költségeit külön. Ezt számára szigorú számviteli szabályok írják elő.

Minden, amit írsz, színtiszta zagyvaság.
Törölt felhasználó 2014. 08. 02. 23:50
Előzmény: #28  Törölt felhasználó
#29
Elolvastam, nem cáfoltál semmit, amit írtam.
Törölt felhasználó 2014. 08. 02. 23:49
Előzmény: #25  Törölt felhasználó
#28
Akkor olvasd el még egyszer.
Törölt felhasználó 2014. 08. 02. 10:29
Előzmény: #22  Törölt felhasználó
#27
Ahogy penznyelo mondta, te azt a terméket egyszer vetted meg és nem mondták neked 5 év múlva, hogy most már drágább lett a termék, fizess még többet... ráadásul szinte korlátlanul többet, ugyanis a törvény lehetőséget adott rá.

Ezzel szemben - a magyar jogalkotásra jellemzően - átestünk a ló túloldalára: miután eddig mindent lehetett, most már semmit, azt sem amit kellene.

Persze nem ez volt az első és utolsó gumi ill. betonszabály.

Továbbá a versenyhelyzetről olvashatnál "akkori" MNB-i jelentéseket, mert ők is évek óta mondják, pontosabban évekkel ezelőtt, hogy gondok lesznek.

Meg fogsz lepődni mennyire mást írnak a kérdésről, mint te.
Törölt felhasználó 2014. 08. 02. 10:24
Előzmény: #22  Törölt felhasználó
#26
A "egységes" döntésnek pont ez a lényege. Egyébként meg attól, hogy minden szerződés különbözik, lehetnek bennük közös kifogásolható pontok.

Az árrés azért jó kompromisszum, mert kiküszöböli azon rések egy részét, mely jelentős visszaélésre adhat okot. A bankok nem váltogatnak havonta neked pénzeket, hanem swappal fedezik a forinthiteledet. Ezek a költségek logikusabban a kamatban lennének és várhatólag vannak is.

Negatívum azonban, hogy ezeket a virtuális számlákat törvény szerint kezelnie kellett a bankoknak, melyeknek a költsége a fenti tételben van. Ezeket azonban a a forint romlásával a forint költségek virtuális árfolyamkockázata fedezheti.

Úgyhogy a Kúria jó kompromisszumot kötött.

Ha belementek volna az ügyben, akkor a árf. kockázattal terhelt forintköltségek, befektetési kérdés és gyakorlatban meghatározhatatlan ki-kinek tartozások miatt egyvalamit tehetett volna még: kimondja, hogy a törvény rossz, ezzel megsemmisíti az összes szerződést - ez "járhatatlan" út. (Noha jogilag tiszta helyzetet hozna, beláthatatlanok a következmények!)

A kúria tehát a lehető legjobb megoldást hozta.

Az megint más kérdés, hogy vizsgálni kellet volna a tájékoztatás minőségét pl. (én már ezt hosszú ideje mondom), ezt viszont már régen, és nem a Kúriának, hanem a felügyeleteknek...
Törölt felhasználó 2014. 08. 02. 10:02
Előzmény: #24  Törölt felhasználó
#25
"Szóval szerintem megint te írtál hülyesége(ke)t."

Ehhez képest egyik állításomat sem cáfoltad.
Törölt felhasználó 2014. 08. 02. 09:53
Előzmény: #23  Törölt felhasználó
#24
Pénznyelő, megint kötekedsz és félrebeszélsz!

1. Itt csak az árfolyamrésről van szó, és a szerződéskötésről, de messze nem a hitelről és főleg nem a hitelkiváltásról.
2. Legalább egy tucat bank kínált versengő feltételekkel devizahitelt a kétezres évek közepén, teljesen szabadon. Másodlagos piac érdemben a bankváltás hiánya miatt valóban nem volt, de most nem erről volt szó. Most meg azért nincs piac, mert adminisztratív eszközökkel betiltották, sőt, a meglévő állományt is "ki akarják vezetni".

Szóval szerintem megint te írtál hülyesége(ke)t.
Törölt felhasználó 2014. 08. 02. 02:31
Előzmény: #22  Törölt felhasználó
#23
Mancika, megint hülyeséget írtál...

"Na most a sok bank nem mindegyik. Olyannyira nem, hogy legfeljebb 2-3 bank alkalmazott a pénzforgalmitól eltérő folyósítási-törleszttési árfolyamot. De ezt is nyilvánosan tette. Versenyhelyzetben a körültekintő fogyasztó szabadon dönthet, hol, kitől, mennyiért vásárol, és utána viseli ennek felelősségét. Minap én is vettem valamit az interneten, majd másnap megláttam ugyanazt máshol jelentősen olcsóbban. Védtem a fejem a falba, hogy nem voltam elég alapos a kutakodásban, de nem rohantam sehová, hogy védjenek meg."

1. Egy adás-vétel és egy hitel kurvára nem ugyanaz. Az egyik egyetlen időpontban zajlik, a másik jogviszony hosszú időbeli lefolyású. Ha most választhatok 1% vagy 5% árfolyamrés között, arra igaz amit írtál, de arra nem, ha leszerződtem a hitelemmel 20 évre valahová, majd 1-ről 5-re nő ez a tétel...
2. Versenyről beszélsz, de a devizahitelek piacán korábban is erősen korlátozott volt a verseny (bankváltás lehetősége csak elvi volt), jelenleg meg abszolút befagyott a piac. Verseny nélkül nincs miről beszélni, nem működik a piac.

Törölt felhasználó 2014. 08. 02. 00:10
Előzmény: #20  Törölt felhasználó
#22
Na most a sok bank nem mindegyik. Erre utalt az EU Bírösága, amikor azt mondta, minden egyes esetet külön kell vizsgálni. Minden egyes esetben meg kell nézni, mennyire volt egyértelmű a fogyasztó számára, hogyan, milyen áron történik a folyósítás és a törlesztés. Ehhez képest a Kúria nem vizsgált semmit. Általában kimondta, hogy az árfolyamrés tisztességtelen, ezzel pedig pont szembement az EU Bíróság álláspontjával és teljesen szokásos, többezeréves kereskedelmi gyakorlattal.

Na most a sok bank nem mindegyik. Olyannyira nem, hogy legfeljebb 2-3 bank alkalmazott a pénzforgalmitól eltérő folyósítási-törleszttési árfolyamot. De ezt is nyilvánosan tette. Versenyhelyzetben a körültekintő fogyasztó szabadon dönthet, hol, kitől, mennyiért vásárol, és utána viseli ennek felelősségét. Minap én is vettem valamit az interneten, majd másnap megláttam ugyanazt máshol jelentősen olcsóbban. Védtem a fejem a falba, hogy nem voltam elég alapos a kutakodásban, de nem rohantam sehová, hogy védjenek meg.
Törölt felhasználó 2014. 08. 01. 23:52
Előzmény: #18  Törölt felhasználó
#21
Hát igen. Vannak, akiket a tények nem zavarnak. Akik sírva toporzékolnak, mint a kisgyerek: de én akkor is...!!!

Topik gazda

Portfolio
Portfolio
4 5 1

aktív fórumozók


friss hírek További hírek