Negatív
korrekció indult az Egyesült Államokban. A
tegnapi kereskedésben mindhárom fontos amerikai részvényindex
csökkenéssel zárt, a Dow Jones index az új történelmi csúcs
keddi beállítását követően 0,42 százalékkal, az S&P 500
mutatója 0,65 százalékkal, míg a technológiai vállalatok
részvényeit tömörítő Nasdaq Composite 0,46 százalékkal került
lejjebb. A romló hangulat az ázsiai piacokon is érezteti
hatását, ráadásul Japánból kedvezőtlen külkereskedelmi adatok
érkeztek. Emiatt a Nikkei index 2,16 százalékos zuhanást, a
Hang Seng 0,59 százalékos, a Shanghai Composite 0,80 százalékos
csökkenést mutat. A határidős mozgások alapján az európai
részvényindexek 0,6-1,1 százalékos eséssel indíthatják a mai
kereskedést.
Vegyes
eredményt közölt a Bank of America. A
bank bevételei a vártnak megfelelően alakultak, ezen belül a
nettó kamatbevételek azonban alacsonyabbak lettek, mint azt az
elemzők várták, a zsugorodó kamatmarzsok miatt. A nettó
kamatbevételek 4,6 százalékkal növekedtek éves alapon, a 12,19
milliárd dolláros érték azonban alulmúlta a piac által várt
12,44 milliárdot. Az egy részvényre jutó eredmény 74 cent lett,
ez magasabb, mint a várt 71 cent, és 17 százalékos növekedést
jelent a tavalyihoz képest. A kihelyezett hitelek állománya 4
százalékkal nőtt, miközben a nem teljesítő hitelek állománya 16
százalékkal csökkent, így a hitelkockázati költség is
jelentősen a várt alatt alakult. A befektetési banki üzletág
bevételei a vártnak megfelelően 10 százalékkal estek vissza. A
vezérigazgató optimista a kilátásokat illetően, szerinte az
erős fogyasztási hajlandóság és a kedvező munkaerő-piaci
helyzet tovább hajthatja a lakossági hitelezést. A bank idén 20
százalékkal emeli az osztalék mértékét, és 37 milliárd dollár értékben
vásárol vissza kötvényeket.
Vizsgálatot
indított az Európai Unió az Amazon ellen,
annak feltárása érdekében, hogy nem sért-e versenyjogi
szabályokat a cég azzal, hogy egyszerre működik piacként és
kiskereskedőként is. Előzetes vizsgálatok eredményei alapján az
EU versenyjogi bizottsága arra a megállapításra jutott, hogy az
Amazon szabálysértő módon érzékeny információkat gyűjtött és
használt fel az online felületét használó független eladókról,
melynek köszönhetően tisztességtelen versenyelőnyre tehetett
szert.
Felülmúlta
a várakozásokat az IBM. Tegnap zárás utáni jelentett
az IBM. Az egy részvényre jutó nyereségben felülteljesítette a
várakozásokat a cég, 3,17 dolláros nyereséget ért el a várt
3,08 dollár helyett, és enyhén meghaladta az egy évvel korábbi
3,08 centet is. A 19,16 milliárd dolláros árbevétel enyhén
felülmúlta a 19,14 milliárdos elemzői konszenzust, azonban
visszaesést jelent az egy évvel korábbi 20 milliárdhoz.
Árnyalja a képet, hogy ez már a negyedik olyan negyedéve volt a
cégnek melyben csökkent az év/év árbevétel, noha a nyereség
időközben növekedett. A cég júliusban vásárolta fel a Red Hat
szoftvercéget, azonban az év végi előrejelzésében még nem
jelentette meg ennek a hatását, viszont augusztus 2-ára ígért
olyan előrejelzést melyben már az akvizíció hatása is
megjelenik. Év eleje óta már 26 százalékos növekedést tudhatnak
maguk mögött az IBM részvényei.
Csalódást
keltett az új Netflix-előfizetők száma. Az árbevétel tekintetében
hozta az 4,9 milliárd dolláros konszenzust a cég, és az egy
részvényre jutó 60 centes nyereség is felülmúlta az 56 centes
várakozásokat. Azonban a vártnál jóval kevesebb az új
előfizetők száma, 2,7 millió a várt 5 millió, illetve tavaly
ugyanezen periódusban elért 5,5 millióval szemben ami jelentős negatívum
a jövőbeli növekedési kilátások tekintetében. A cég közleménye
szerint nem a verseny, vagy az ár növekedése okozta a
várakozásokon aluli növekedést, hanem az online elérhető
tartalom nem elégséges bővülését hozták fel indokként, és
következő negyedévre már 7 millió új előfizetővel terveznek. A
zárás utáni kereskedésben 12 százalékot esett a részvény
árfolyama.
Elmaradt
a várakozásoktól az SAP. Az SAP esetében a leginkább
figyelt adat, az új felhő-szolgáltatási szerződések értéke 15
százalékkal nőtt éves alapon, ami lassulást jelent az előző
negyedév 26 százalékos bővüléséhez képest. A vállalat 6,65
milliárd eurós árbevétele némileg elmaradt az elemzők által
várt 6,7 milliárd eurós értéktől, ami éves alapon 8 százalékos
növekedést jelent. Működési profit szintjén is alulmúlta a
várakozásokat a cég, és az egy részvényre jutó 1,09 eurós
eredmény sem tudta megugrani a várt 1,1 eurót, tavaly 0,7 euró
profitot könyvelt el az SAP részvényenként.
Javultak
a Novartis profit-kiltásásai. Az
idei évben akár 10-15 százalékkal is nőhet a gyógyszergyártó
profitja a vezérigazgató várakozásai szerint, míg korábban 10
százalék alatti növekedéssel kalkuláltak. Mind a generikus,
mind az új originális készítményeik esetében jobban alakulnak
az értékesítések, mint azt várták. A második negyedév
árbevétele 11,76 milliárd dollárt ért el, a piac 11,6
milliárdot várt, tavaly 13,45 milliárd volt a bevétel. A
második negyedévben elért 3,65 milliárd eurós működési profit
is meghaladja a 3,3 milliárd eurós elemzői prognózist.
Felülmúlta
a várakozásokat az eBay. Az igazított
egy részvényre jutó nyereség 68 cent lett, mely magasabb az
átlagosan 62,4 centes elemzői várakozásoknál. Illetve az elért
2,687 milliárd dolláros árbevétel is meghaladta a várt 2,675
milliárdot. Az eBay jelenleg az amerikai online kiskereskedelmi
piac 6,1 százalékát birtokolja, portfóliójának 60 százalékát a
nemzetközi eladások teszik ki. A zárás utáni kereskedésben a
kedvező gyorsjelentés hírére 6 százalékot növekedett a cég
részvényeinek árfolyama, év eleje óta pedig összesen már 42,5
százalékos emelkedést tudhat maga mögött.
Alapvetően
optimista a Fed Bézs-könyve. Tegnap este jelent meg az
amerikai jegybank felmérése, mely szerint az Egyesült Államok
gazdasága továbbra is mérsékelt ütemben bővül, az előző
Bézs-könyv megjelenése óta alig történt változás. A
kereskedelmi feszültségek lehetséges negatív hatásai maitt
aggódnak a gazdaság szereplői, de a várakozások továbbra is
pozitívnak mondhatóak. A munkaerőpiac feszes, a nyitott
pozíciók betöltése több régióban is jelentős nehézségekbe
ütközik, különösen a szakképzettséget igénylő álláshelyek
esetében. A fogyasztói infláció mérséklődött, a termelői
költségek felfelé tartanak, ez elsősorban a vámtarifák
változásából és az emelkedő bérköltségekből fakadt. Az erős
árverseny miatt azonban a vállalatok egyelőre nem hárítják tovább
a fogyasztókra a megnövekedett költségeket. Ugyanakkor néhány
jelentős ellentmondás is látható, miközben általánosságban véve
munkaerőhiány van, néhány régióból jelentették, hogy a
kereskedelmi háború miatt elbocsátásokra kényszerülnek a
vállalatok, és csökken a feldolgozóipari aktivitás. Az amerikai
jegybank július 31-én tart kamatdöntő ülést, a határidős és
opciós árazások alapján a befektetők szinte biztosra veszik,
hogy kamatvágásra kerül sor, csak annak mértéke kérdéses,
várakozásunk szerint 25 bázispontos lazításra kerülhet sor.
Jelentősen
zuhant a japán export és import. Ma hajnalban tették közzé a
júniusi külkereskedelmi adatokat Japánban, éves bázison az
export 6,7 százalékkal, az import 5,2 százalékkal esett vissza.
A japán gazdaság is érzi a kereskedelmi háborúk negatív
hatásait, azonban a teljes képhez hozzátartozik, hogy a tavalyi
bázis rendkívül magas volt. Ennek ellenére mindkét adat
csalódást okozott, főként az import volumenének csökkenése tért
el az előzetes várakozásoktól. Ennek köszönhetően a
külkereskedelmi mérleg többlete a várt 420 milliárd jen helyett
589,5 milliárd jen lett.
Mary
C. Daly még nem vágna kamatot. A San Francisco-i Fed elnöke
(az idei évben nem szavaz) szerint egyelőre nincs szükség
kamatvágásra, további beérkező adatokat kellene megvárni a
döntés előtt. A jegybankár a Reutersnek adott interjúban
kifejtette, hogy a vállalatok nem kapcsoltak válság-üzemmódba,
a munkaerőpiaci folyamatok rendkívül pozitívak, és a gazdasági
növekedés üteme is a hosszútávú trend felett alakul. Daly
emiatt meglehetősen szkeptikus a kamatvágás szükségességét
illetően, e véleményével szembemegy Jerome Powell
álláspontjával. A következő kamatmeghatározó ülést július
30-31-én tartja a Fed, a határidős és opciós árazások alapján a
befektetők biztosra veszik a monetáris lazítást, 75 százalék az
esélye, hogy 25 bázispontos, 25 százalék az esélye, hogy 50
bázispontos lesz a kamatvágás.
Esther
George viszont a monetáris lazítás felé hajlik. Az
idei évben szavazó jegybankár kiemelte a globális növekedést
lassító kockázatokat, elsősorban a kereskedelmi háború negatív
hatásait, véleménye szerint a monetáris politikát ezekhez kell
most igazítani. Emellett felhívta rá a figyelmet, hogy nem
látja az alacsony munkanélküliségi ráta okozta árnyomást,
könnyen elképzelhető, hogy a korábbinál alacsonyabb lesz a
természetes munkanélküliségi ráta, a Phillips-görbe
összefüggései kevéssé működnek.
Ebben
a hónapban nem tervez nagyobb bejelentést a japán jegybank. Haruhiko Kuroda, a japán
jegybank elnöke közölte, hogy a következő, július 30-án
esedékes (a Fed kamatdöntését megelőző nap) ülésen megvitatják
a japán gazdasági kilátásokat, mivel az export és a kibocsátás
tekintetében gyengülés tapasztalható, de a gazdaság továbbra is
mérsékelt ütemben bővül. Az első negyedévben 2,2 százalékos
volt az éves bázison mért növekedés, bár ebben jelentős szerepe
volt a rendkívül alacsony bázisnak is. Miután ezt a döntéshozók
megvitatják, hamarosan megvizsgálják a további monetáris
lazítás lehetőségeit, amennyiben az infláció továbbra is
jelentősen elmarad a 2 százalékos céltól (erre minden esély
megvan, hiszen májusban mindössze 0,7 százalékos volt a
headline infláció, a maginfláció pedig 0,8 százalékos). A japán
kormány ősszel meg fogja emelni a forgalmi adó kulcsát, mely
rövid távon emelheti ugyan az inflációt, középtávon a
fogyasztás esetleges visszaesése ki is olthatja ezt a pozitív
hatást (erre korábban is volt példa). A kormány ezért fiskális
élénkítést is tervez, amihez viszont pótlólagos
állampapír-kibocsátásra lesz szükség, ennek nagy részét
valószínűleg a jegybank fogja megvásárolni, tovább növelve a
jegybanki mérleget. Az adóemelés célja a magas GDP-arányos
államadósság csökkentése, ugyanakkor a fiskális lazítás növeli
azt, így a helyzet a klasszikus 22-es csapdájára emlékeztet
mind a kormány, mind a jegybank oldaláról.
Boris
Johnson kemény tárgyalásokra számít az Egyesült Államokkal. A
legesélyesebb kormányfő-jelölt rendkívül nehéz
tárgyalássorozatra számít Donald Trumppal, az USA és az
Egyesült Királyság közötti kereskedelmi feltételek ügyében.
Korábban az Európai Bizottság és az amerikai elnök is világossá
tette, hogy egyszerre nem lehet érvényben szabadkereskedelmi
megállapodás az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal,
mivel a két közösség között nincs ilyen szerződés. Közben egyre
inkább tartanak a piacon a Hard-Brexit lehetőségétől, emiatt
jelentősen gyengült a font az elmúlt napokban.
Meglepetést
okozott a dél-koreai jegybank. A
Japánnal éleződő kereskedelmi feszültségre hivatkozva 25 bázispontos
kamatvágásról döntöttek, és az idei évre vonatkozó növekedési
előrejelzést 2,5 százalékról 2,2 százalékra csökkentették.
Hozzátették, hogy az inflációs folyamatok is visszafogottak,
így mindenképpen szükség volt a monetáris lazításra. A jegybank
2017 év végén kezdte meg a kamatemelési ciklust, azonban azóta
csak két, egyenként 25 bázispontos szigorítást tudtak
végrehajtani, a negatív globális folyamatok miatt, és a nagy
jegybankok várható kamatcsökkentéseinek hatására ma ismét
lazítás kezdődött.
Továbbra
is 5,2 százalékos az ausztrál munkanélküliségi ráta. Júniusban
változatlanul maradt a mutató, mely megfelelt az előzetes
konszenzusnak. A foglalkoztatottak száma 500 fővel bővült az
előző hónaphoz képest, ez elmaradt a várakozásoktól, azonban a
teljes időben foglalkoztatottak száma jelentősen, 21 ezer fővel
emelkedett. Az ausztrál jegybank nemrégiben agresszív
kamatvágásba kezdett, mivel az ingatlanárak csökkenése
veszélyeztette a fogyasztást, és így a gazdasági növekedés
fenntarthatóságát is. Amennyiben a monetáris lazítás eléri a
kívánt hatást, a munkaerőpiaci folyamatokban 3-6 hónapon belül
jelenhet meg, és valamelyest csökkenhet a munkanélküliségi
ráta.
A
BUX index nem tudta áttörni a 41 000 pontos szintet. A
tegnapi kereskedésben több alkalommal is a kritikus szint fölé
lépett, azonban a romló nemzetközi befektetői hangulat miatt
végül nem sikerült felette zárni. Így a technikai képe inkább
semlegesnek mondható jelenleg, és negatív korrekció indulhat a
mai napon. A vezető részvények közül érdemes kiemelni az OTP
mozgását, a bankpapír árfolyama tovább tudott emelkedni, a 12
400 forintos szint már támaszként funkcionál, a következő
fontos ellenállás pedig 12 700 forintnál húzódik. A MOL
árfolyama nem tudta áttörni az elmúlt napokban a 3 050 forintos
szintet, így tegnap negatív korrekció kezdődött, mely ma
folytatódhat, fontos támasz-zóna 2 930-2 950 forint között található.
A Magyar Telekom képe továbbra is pozitív, bár itt sem zárható
ki némi visszarendeződés, támasz 430 forintnál húzódik, melyet
hamarosan tesztelhet, de amennyiben meg tudja tartani, a
későbbiekben folytatódhat az emelkedés a 445 forintos szint
irányába. A Richter árfolyama az 5 000 forintos szint alatt
zárt tegnap, így folytatódhat a csökkenés a 4 920-4 930
forintos tartomány irányába.
A forint árfolyama jelentősen gyengült a tegnapi kereskedésben,
az euró-forint jegyzése hamarosan elérheti a 327,50-es szintet,
ahol majd megakadhat a mozgás.
Csökkentették
a MOL célárfolyamát. A Goldman Sachs 3 800
forintról 3 700 forintra vágta vissza a MOL-ra vonatkozó, 12
havi célárfolyamát, az ajánlás továbbra is vétel.
Javult
az OTP hitelbesorolása. A Moody's Investors Service
egy fokozattal, Baa2-ről Baa1-re módosította az OTP Bank
besorolását, az OTP Jelzálogbank pedig a Baa3-as kategóriából a
Baa2-es szintre került.
Tréder Topik :o)
hát mindenkinek jó horgászatot! ))
link