Eric
Rosengren, az idei évben nem szavazó Fed jegybankár szerint ismét az inflációs
célok megváltoztatását szorgalmazza, mivel attól tart, hogy egy újabb recesszió
kialakulásakor túl alacsony lesz az amerikai kamatszint, és emiatt a
jegybanknak kevés mozgástere lesz a válságkezelésre, és a túlzottan hosszú
ideig alacsonyan tartott kamatok alááshatják a pénzügyi stabilitást is.
Problémát jelent a feszes munkaerőpiac is, amennyiben a munkanélküliségi ráta
tovább csökken, kapacitásproblémák jelentkezhetnek a gazdaságban, mely végső
soron veszélyeztetheti a növekedést. A változtatások érdekében meg kell kezdeni
az alternatív lehetőségek tanulmányozását, a jegybankár elsősorban egy
inflációs céltartomány (1,5-3,0%) bevezetését tartja kézenfekvőnek.
Haruhiko
Kuroda, a japán jegybankelnök egy bankvezetői találkozón elmondta, hogy a
jegybank hozamgörbe-kontroll programja mindaddig élni fog, míg nem sikerül
elérni a 2%-os inflációs célt. Várakozása szerint a japán gazdaság továbbra is
mérsékelten fog bővülni, és az ultralaza monetáris politikát fenntartják. A jen
árfolyama a múlt héten azt követően kezdett el erősödni, hogy a jegybank
csökkentette a QQE program keretén belül a hosszú lejáratú állampapírok
vásárlásának volumenét, mivel a piaci szereplők egy része úgy gondolta, hogy a
lépés a laza monetáris politika visszavonásának kezdetét jelenti. A Credit
Agricole elemzése szerint a dollár-jen árfolyama a fundamentumokhoz viszonyítva
túl erős szintre érkezett decemberben, és azt korrigálja vissza.
JEGYBANKÁROK ÚJ UTAKON2018, Január 13 - 09:13Az elmúlt hetek-pár hónap legfontosabb makrogazdasági változása az, hogy elkezdődtek a kamatemelések világszerte. És nem csak maguk a konkrét kamatemelések számítanak, hanem sokkal inkább az, hogy a jegybankárok gondolkodásában mintha változás állt volna be: egyre többen vélik úgy, hogy az extrém laza monetáris kondíciókat szigorítani kell, vagyis vissza kell fogni a pénznyomtatást, és emberileg értelmezhető szintre kell emelni a kamatokat. Sokan csak a Fed kamatemeléseit látják, de ennél fontosabb, hogy ez nem csak az USA-ban zajlik. Legutóbb az európaiak mondták, hogy talán mégiscsak véget kéne vetni az értelmetlen pénznyomtatásnak: egyből fel is robbant rá az euró árfolyama. Ebből a mozgásból is látszik, hogy a befektetők eddig csak a Fednek hittek, de most kezdik felismerni annak a lehetőségét, hogy itt nem csak amerikai, hanem globális folyamatról van szó. Ezért gyengül furcsa módon a dollár: a piacokon nem az számít amit tudunk, hanem a percepcióban beálló változás. Az mozgatja az árakat, amikor sokan kezdik megváltoztatni korábbi véleményüket. Ez zajlik most szerintem. A világ kezd ráébredni a globális kamatemelési ciklusra, de legalábbis annak lehetőségére.A másik fontos esemény az amerikai részvénypiacokon zajló pánik. Ez pont olyan pánik, mint amikor összeomlás van, csak most a lemaradt vevők pánikolnak, de pont akkor, amikor a fundamentumok már fordulóban vannak és véget ér a nullakamat+növekedés (Goldilocks) csodakorszaka. Azt gondolom, hogy könnyen fennáll annak a lehetősége, hogy ebből pár héten-hónapon belül 10-30%-os részvénypiaci esés jöjjön, amikor a valóság szembejön az álmokkal. Egyébként is 10-évente időszerű egy crash: 1987; 1997/98;2007/2008; 2018(???).Ebből a szempontból kifejezetten érdekes helyzetben van a forint: az MNB láthatóan ad infinitum ragaszkodik a nullaközeli kamatszinthez, olyannyira, hogy már 5 milliárd eurónyit interveniált a "forintlikviditást nyújtó swap" segítségével (kialakulni látszik a forintban a "dirty floating" rendszere, a fű alatt manipulált/irányított, bár szabadon lebegőnek tűnő árfolyamrendszer). Amennyiben a nemzetközi deviza/kamatpiacokon valóban percepcióváltás zajlik, akkor ez a tartósan alacsonykamatúként számontartott forintot gyorsan megütheti, viszont a swapok zárásával az MNB ezt könnyen ellensúlyozhatja. A forint tehát pillanatnyilag nagyon sebezhetőnek tűnik, de valószínűleg nem tartósan: a még mindig számottevő folyó fizetési mérleg többlet, és a swapok zárása/kifuttatása segítségével az árfolyam kordában tartható, még akkor is, ha rövidebb távon esetleg benne lehet a 320-as árfolyam is. Egyébként a dirty floating sokkal stabilabb és jobb rendszernek tűnik számomra, mint a rögzített árfolyamrendszer, ami előbb-utóbb mindig törik, és általában egy csomó kárt is okoz (lásd svájciak vagy csehek), és arcvesztés nélkül lehet kihátrálni belőle ha eljön az idő - feltéve, hogy az adott jegybank felismeri, hogy megváltozott a széljárás. Egyébként ha lenne a fentiek miatt egy nagyobb megingás a forintban, akkor az valószínűleg a szárnyaló magyar kötvénypiacon is nagyobb korrekciót okozna.A piacokon tehát számos izgalmas esemény zajlik. Stay tuned for the next episode! http://zsiday.hu/blog/jegybank%C3%A1rok-%C3%BAj-utakon
Tréder Topik :o)
hát mindenkinek jó horgászatot! ))
link