Benyújtotta ma az igazságügyi miniszter a parlamentnek az első devizahiteles csomagról szóló törvényjavaslatot, amely a Kúria által feltárt tisztességtelen feltételeket hivatott orvosolni, egyelőre az elszámolás pontos szabályozása nélkül. ...
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=200694
és mi köze a svájci bankok által a svájci jegybankban elhelyezett BETÉTekre fizetett kamatnak ahhoz, hogy egy közokirathamisító "gyula" milyen kamatot fizet egy magyar bankban?
Sokszor bemásoltam már pár tanulmányt a forrásköltségekről, más költségekről. Keresd ki, most nincs időm. De megjegyzem ismét: sose állítottam, hogy a bankok csak és kizárólag a jogos mértékben emeltek és mindig csökkentettek, amikor lehetett. Most se állítom ezt (ha ezzel akarsz vitázni, akkor nem velem vitázol).
Nem egyénenként értékel kockázatot, hanem csoportonként, és kamatot is így változtat. Praktikusan termékenként. ha az adott terméknél nő pl a nemfizetési arány, akkor kamatot emel, amit természetesen a jól törlesztők fognak megfizetni. A nemfizetők viszont elvesztik a fedezetüket, illetve ha az kisebb, mint a fennmaradó tőketartozás, akkor továbbra is követelése lesz a banknak.
Szerencsére erre a kérdésre nem itt kell választ kapnod. A bíróságon eldöntik, hogy jogos-e. Ha nem, akkor semmis a szerződésed. Semmi más, és senki más véleménye nem fontos. Ha jogos volt, akkor az is kiderül.
"2. Megtennéd, hogy te is belinkelsz egy grafikont ehhez? 2010 elött volt az unortodoxia? Úgy tudtam Bajnait szerették a bankok.
3. Mikor is voltak ezek a költségnövekedések?"
Íme a #104-es hozzászólásom második fele:
"Ezt is kurva sokszor leírtam még egy részletes elemzést is bemásoltam többször ide, ami a forrásköltségekat és azok változását bontotta főbb tételekre (mint CHF Libor, CDS - mint országkockázatot kifejező mutató, többlet banki terhek). Most röviden:
- 2009 tavaszig csökkent a Libor, ugrott a CDS, nem történt költségoldalon más változás. Eredő: emelkedő forrásköltség, szinten maradó költségek. Tehát: kamatemelés.
- 2009 tavasza 2010 nyara: csökkent a Libor, csökkent CDS, költségoldalon nem volt jelentős változás. Eredő: csökkenő forrásköltségek, szinten maradó költségek. Következtetés: ekkor valóban csökkenthettek volna kamatot (3/4 év).
- 2010 nyara 2012 nyara: a Libor alacsony, a CDS visszanőtt, költségoldalon jelentős többlet növekedések. Eredető: növekvő forrásköltség, növekvő többletköltségek. Tehát: kamatemelés.
- 2012 nyara mostanáig: alacsony Libor, csökkenő országkockázat, de jelentős bizonytalanságok, jelentős többlet költségek. Eredő: forrásköltség csökken, többlet költségek nőnek. Tehát: szinten maradó kamatok.
Názz rá az átlagos THM-ekre. Micsoda meglepetés, a 2-es kivételével pont ezt az utat járták be. 2009 nyara és 2010 tavasza között lehetett volna kamatotcsökkenteni, amúgy nem nagyon."
CDS-sel kapcsolatban én megértem, hogy a bank átlagos kockázata esetleg nőtt, azért, mert az állam fizetésképtelenségének nagyobb az esélye, DE, amíg én hihetetlenül precíz módon, határidőre mindig törlesztek, kivétel nélkül, egyetlen megcsúszás nélkül, folyamatosan, évek óta, soha nem adtam arra okot, hogy engem a bankom kockázatosabbnak ítéljen meg, akkor addig milyen alapon ítél meg egyéneket (engem) kockázatosabbnak általában és egyoldalúan? Megkérdezte, hogy van e parám, ami miatt nem fogom tudni fizetni? nem, nem is volt így, mégis emelt kamatot, pedig még kevésbé lettem kockázatos, mint pl. amikor felvettem adott esetben a hitelem.. Ez a nézőpont lehet szerintetek jogos?
1. Természetesen igaz amit az MNB mond, de az is csak hülyíti a népet.
Ha én egy vonaton ülök és vonat 100kmh-val halad egyik irányba egy fához képest, én meg 10kmh-val a másik irányba ugyanaz a fához képest, akkor én milyen gyorsan szaladok a vonattal ellentétes irányba?
A) 10kmh
B) 110kmh
Akkor megkérdezem mégegyszer, CSAK 20%-kal emelkedtek a kamatok? Vagy 20%-kal az álló fához képest?
Bocs, nem tudom másképp elmagyarázni, próbáld megérteni, ez (még) nem Einstein-féle Relativitás-elmélet.
Vettem a fáradságot és visszalapoztam pl a második oldalra:
Idézet:
---
1. A kamatkörnyezet valóban csökkent. A Libor mondjuk 2%-ról 0.5-re. Ez -150 bp.
2. Az országkockázat meg ugrott 2-300 bp-ot (tudod inortodoxia, bói, stb.).
3. És az alábbi költségnövekedés érte a bankokat:
- bankadó;
- árverezési limit, kilakoltatási moratórium;
- árfolyamrögzítés;
- végtörlesztés;
- árfolyamgát;
- tranzakciós adó;
- tranzakciós adót pótló különadó;
- kiszélesített árfolyamgát;
- lakosság hergelése miatti fizetési morál romlás
(és a legújabb csomagról nem beszéltünk)
---
"Názz rá az átlagos THM-ekre. Micsoda meglepetés, a 2-es kivételével pont ezt az utat járták be. 2009 nyara és 2010 tavasza között lehetett volna kamatotcsökkenteni, amúgy nem nagyon."
Igen. Ha a kamatnak emelkedie kellene, emelkedik. Ha csökkenés lenne indokolt nem csökken.
Ezt hívják eröfölénynek, piaci helyzettel való visszaélßésnek, önkényes árazásnak, stb.
Ez nem piac. Ez egy rab és börtönör viszony (bár ott nem lehet azért minden megtenni). Vagy inkább terrorista-túsz viszony.
1. Ez egy tény. TEhát magadból csinálsz hülyét, ha vitatod. Forrás: MNB tanulmány.
2. Másold már be, hol írtam ilyet? Felsoroltam az árazás egyik tényezőjének (költségek) elmúlt 4 év alatti változásait. Sose írtam, hogy kizárólag emiatt emelkedtek. Sőt, tegnap is, TÖBBSZÖR IS kifejezetten leírtam, hogy a bankok a számukra túlzottan megengedett szabályozást maximálisan kihasználták és nagyon egyoldalúan emelgettek kamatot.
Olvasd már el RENDESEN, amiket írok (vagy fogd fel - bár, ha ez nem megy neked, abban nem tudok segíteni), mert kurvára elegem van, hogy folyamatosan fikciókkal vitatkozol, olyannal, amit én sose állítottam.
"Mi van? Ha a CDS alatt általánosan az országkockázat miatti kockázati felárat értjük, akkor azt miért is nem építheti be egy pénzügyi vállalkozás az áraiba?"
Mert:
- amikor a hitelt adta, valószínü még nem volt benne, csak utólag "hatott" a meglévö hitelekre.
- CDS-töl függetlenül az anyabanktól "beszerzési áron" volt a forrásköltség.
Ha egy hitel forrásköltsége valóban CDS+LIBOR+mindenlofasz, akkor jó, alakuljon a hitel kamata is párhuzamosan.
De te magad mondtad, hogy a kamatok azért is változtak, mert a bankok belsö kockázatelemzése és ezek beárazása "megváltozott".
Ez olyan mint, hogy veszek a céged kötvényeiböl (X% hozammal), majd azt mondom, hogy holnaptól X++% hozamot várok el, mert rosszul áraztam be a saját kockázatomat, más céges kötvényeim bedöletek, stb.
Devizahiteles csomag forinthitelesekkel, végtörlesztők nélkül
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=200694