1. Először is sajnálom, hogy ezt a kérdést csak a magyar belpolitikai beállítottságod szemüvegén keresztül tudod nézni. Nem mindenki szélsőjobbos, akinek nem tetszik az Ukrajnában folyó népirtás és etnikai tisztogatás. Nem szélsőjobbos az, akinek nem tetszik, hogy a nyugati és magyar sajtó félretájékoztat, elhallgat, letesztelve 95 és 99 % között mozgott az ukrán-nyugati álláspont közlésének aránya 5 különböző időpontban és 1-5 % között a szakadár-oroszé. Nem mindenki szélsőjobbos, akinek nem tetszik az új ukrán demokrácia értelmezés, miszerint nem adjunk autonómiát kisebbségi területeknek, vonjuk meg tőlük az eddigi jogaikat is. Véletlenül se kérdezzük meg népszavazáson, hogy ők mit akarnak, inkább küldjük rájuk a belügyeseket, a jobb Szektoros verő csapatot végül fegyverrel az e célból felállított Nemzeti Gárdát és a hadsereget. Nem mindenki szélsőjobbos aki nem azokat tekinti agresszornak, akik az adott területet próbálják megvédeni az oda küldött katonai erőtől, oda buszoztatott verőemberektől, de nem mennek Kijevbe verekedni, vagy lövöldözni, hanem azt a Kijevi hatalmat, amely az erőszakot Kelet-Ukrajnára szabadította. Nem vagyok szélsőjobbos. Igencsak távol áll tőlem. Ha az lennék, biztos örülnék, hogy Ukrajnában a hasonszőrűek kerültek hatalomra.
2. A forrásaim elsősorban az, amit a saját szememmel látok. Mindkét oldal hazudik, dezinformál ezért egyiket sem hiszem el, amíg nem látok róla videó felvételt, fotót, vagy meg nem erősítik több, egymással ellenérdekelt forrásból. Csakhogy ez vonatkozik arra a nyugati sajtóra is, ami ukrán ügyben csak véletlenül ír igazat és amiből összeállításra került a wikipédia. Ugyanúgy olvasok ukrán-nyugati forrásból származó információt, mint orosz-szakadár forrásból származót. Ugyanúgy olvasok baloldali médiát, mint jobboldalit.
3. Lehet, hogy meglepődsz, de annak ellenére, hogy az oroszoknak a flottaszerződés szerint joguk volt 25 ezer katonát a Krímben állomásoztatni, és azokat mozgatni fegyveresen is. Nem volt nekik tiltva hogy kiálljanak a városokban és az utakon. Annak ellenére, hogy az elszakadási döntésig ezt a létszámot az oroszok nem lépték túl. Annak ellenére, hogy az oroszokat a Krímben nem megszállóként fogadták és ők sem bombázva, lövöldözve mentek be. Annak ellenére, hogy az oroszokat az eddig ismert események tükrében valós veszély fenyegette az ukrán szélsőségesek részéről. Annak ellenére, hogy egy 60 %-ban orosz etnikumú, 80 %-ban elsődlegesen orosz nyelvet beszélő, 1954-ben egy hruscsovi párthatározattal Ukrajnához csatolt területről van szó. Mindezek ellenére az oroszok krími fellépést Ukrajna szuverenitása megsértésének, agressziónak tartom.
4. A mondandóm lényege az volt, hogy a Kelet-Ukrajnai oroszoknak igenis volt mitől tartania és nem ok nélkül nem akarták, hogy ukrán szélsőségesek és ukrán csapatok áramoljanak hozzájuk. Ezt ki is fejezték, mire SZBU-s tüntetést szétverést kaptak. Jobb Szektorosokat kaptak részben „csak” vascsövekkel, baseball ütőkkel, molotov koktélokkal, tűzijáték rakétákkal részben viszont lőfegyverekkel, amit használtak is. Végül katonai támadást kaptak. Mindezt ahelyett, hogy megkérdezték volna a véleményüket mondjuk az ukrán kormány által rendezett helyi népszavazáson, és/vagy leültek volna velük tárgyalni, partnerként kezelték volna őket, és/vagy biztosítékokat kaptak volna a biztonságukat illetően. A krími eseményekből önmagában nem következik, hogy Kelet-Ukrajában harcoknak kellet volna kitörnie. A harcokhoz az ukrán kormány és az ukrán szélsőségesek fellépése kellett. Még most is igaz, hogy ha békén hagynák a Kelet-Ukrajnában élőket és nem támadnák őket nagy erővel, akkor nem lennének harcok, mert a szakadároknak eszében sincs Kijevbe menni, hogy „felszabadítsák” egész Ukrajnát. Nagyon nem tetszik nekik a jelenlegi ukrán kormányzat, de nem akarják megdönteni. Ők csak a Kelet-Ukrán területet védik. Ez lett volna a lényeg, d te természetesen nem a lényeggel foglalkozol, hanem azzal, hogy mit csináltak a zöld emberkék a Krímben.
5. Ha már azt állítod, hogy nálam a dátumok nem stimmelnek, akkor nézzük mit is írsz:
„A halálos áldozat idős bácsika szívinfarktusa volt az izgalomtól, a téma pedig az volt, hogy a krími parlament elszakadásról akar tárgyalni. Ez ellen tüntettek a "feltüzeltek", a demokratikusan megválasztott krími parlament elnöke szerint pedig nem terveznek ilyesmit, és mindez csak provokáció.
Mindez 1(!!) nappal azelőtt, hogy fegyveres zöld marslakók megszállták és lezárták a félszigetet, az ukrán parlament zászlaját oroszra cserélték, és a jogszerűen kinevezett parlamenti elnököt megpuccsolták, majd a megválasztott parlament többségét kizárva mégis elszakadásról tárgyalgattak - később a marslakókról Putyin mégis elismerte, hogy orosz katonák és kitüntette őket...”
Magadnak mondasz ellent. Ha ugyanis a krími parlament a „megpuccsolás” előtt legitim volt, akkor miért kell a még legitim parlament ellen küldeni a tatárokat? Azt állítod, hogy a parlament az elszakadásról akart tárgyalni. Jó neked, hogy tudod, ki mit akar, anélkül hogy megtenné. Majd a következő mondatban leírod, hogy a még általa is legitimnek tekintett parlament elnöke tagadta az elszakadás tervét, amit még a te logikád szerint is valószínűvé tesz, hogy ezt a parlamentet meg kellett „puccsolni”. Szóval egy akkor még nem létező árnyék ellen kiküldték a tatárokat, de ez ugye nem feltüzelés? Nyilván a zöldségesnél hallották a krími tatárok, hogy milyen szörnyűségről tárgyal a parlament és nagy felháborodásukban oda vonultak 5 ezren. Amúgy meg a Krím köztársaság volt Ukrajnán belül. A parlamentje akár e témáról is tárgyalhatott. Miért tekinted normális módszernek a parlamenttel szembeni nyomásgyakorlást erőszakos, hangsúlyozom, hogy erőszakos és nem békés tömeg útján a parlament épületénél. Szerinted a parlamenti képviselők megfélemlítése demokratikus?. Verés, megtaposás, kődobálás és hasonló békés tevékenységek következtében az első híradások szerint 1 ember meghalt, 5 súlyosan megsérült. De azt már elfelejtette lehozni az általad nagyra tartott nyugati és magyar média, hogy az általad említett idős bácsin kívül (akinek az „izgalomtól” bekövetkezett „szívrohamához” némi külsérelem is hozzájárult) a súlyos sérülésekbe még 2 orosz nő halt bele. Másnap délelőttre a mérleg 3 halott, 3 súlyos és 3 könnyebb sérült volt. Ezek csak azok, akik kórházba kerültek. Akiket ambulánsan láttak el, azok mindössze 35-en voltak. Ugye milyen más, mint azt állítani, hogy á csak egy bácsika halt meg az is szívrohamban az izgalomtól. Hogy miért lehetett ilyen következménye a tüntetésnek? Hát például azért, mert a rendőrök kivonultak a két tömeg közül pár órára. Az 5000 oda szervezett tatár ekkor esett neki igazán hetyke Allah akbár kiáltásokkal a hirtelen odament 500-700 orosznak.
Másnap valóban elfoglalták a parlament épületét és kiűzték az orosz zászlót, de még nem a zöld marslakók, csak a helyi fegyveresek. A zöld emberkék később jöttek. Azonban az elfoglalás hajnalban történt, amikor senki nem volt ott, úgyhogy csak az épületet foglalták el, a képviselőket ez nem érintette. Úgyhogy nem a testületet puccsolták meg, hanem az épületet. Ugye milyen más, mint a te beállításod? Reggelre a rendőrség körbevette az épületet. Az a rendőrség, amit Arszen Avakov új ukrán belügyminiszter helyezett készültségbe országosan. Tehát reggelre még az épület tekintetében is a puccsnak fuccs. A zöld emberkék ekkor még a bázisaikon csücsültek. Délelőtt állítólag fogtak a rendőrök két járművet katonákkal. A rendőrök igazoltatták őket és ők visszafordultak. Délután ült össze a krími parlament és abszolút ukrán-nyugati demokrácia értelmezés szerint abszolút antidemokratikusan és elitélendő, szörnyűséges módon kiírták a népszavazást. Megjegyzem erre joguk volt. A nyugat pár napon belül közölte, hogy nem ismerik majd el a népszavazás eredményét.
Éjszaka megindultak elkezdtek szivárogni a zöld emberkék a stratégiai pontokra. Először a reptérre.
6. Folytassuk:
„Tehát miután orosz marslakók katonailag megszállták a félszigetet, a demokratikus parlamentet elzavarták, az orosz parlament pedig felhatalmazta Putyint ukrajnai beavatkozásra, ezek fegyvereket szereztek.”
A katonai megszállás némi kiegészítéssel stimmel. A kiegészítés az, hogy az ukránoknak ugyanúgy volt katonai ereje a Krímben, csak az ukrán katonák nagy többsége átállt, vagy elhagyta a posztját és letette a fegyverét. Komoly fegyveres harc nem volt. Ekkor, február utolsó, március első napjaiban az oroszok még csak az ukrán bázisokra sem hatoltak be. Azt a népszavazás után csinálták.
Viszont a demokratikus parlament elzavarása véletlenül sem igaz. Nem is volt rá szükségük, hiszen a krimi parlament eleve orosz többségű volt. A krími parlament írta ki a népszavazást még az előtt, hogy a zöld emberkék megjelentek volna.
Az orosz parlament felhatalmazta Putyint hogy orosz állampolgárok, figyelem: nem orosz nemzetiségű ukrán állampolgárok, hanem orosz állampolgárok védelme érdekében katonai erőt alkalmazhasson Ukrajnában. Ezzel a felhatalmazással Putyin nem élt, és később vissza is vonták. Azonban ez a felhatalmazás március 1-jén született. Két nappal azután hogy a krími parlament kiírta a népszavazást és 1,5 nappal az után hogy a zöld emberkék megjelentek. A Jobb Szektor ekkorra már bőven fegyvereket szerzett. De én keverem az időrendet és nem te.
7. Egy újabb gyöngyszem tőled:
„Konkrétan szervezett tüntetői csoportok kormányhivatalokat foglaltak el párhuzamosan több helyszínen márc. 1 és 7 között, (ahogy a Krímben kezdték a marslakók), és népszavazást követelnek az elszakadásról, a Krím pedig már meg volt katonailag szállva és már ki van írva a népszavazás.”
Először is összeollóztál két különböző bekezdésből szöveget tőlem. Másodszor a mondatnak csak az egyik felét idézted. A teljes mondat ez volt: „Csak április 2. hetében kezdődtek Kelet-Ukrajnában a középület foglalások illetve tűntek fel az első fegyveresek.” Harmadszor Kelet-Ukrajnáról volt szó és nem a Krímről. Negyedszer amire te hivatkozol az pont az ellenkezője, mint amiről én írtam. Harkovban március elsején valóban elfoglalták a polgármesteri hivatalt, de az oda küldött Jobb Szektorosok és nem az oroszpártiak. Az oroszpártiak csak kiverték ezután a Jobb Szektorosokat az épületből. Őket verték ki: link
link
Tüntetések voltak Donyeckben, Dnyepropetrovszkban, Luhanszban, Harkovban, Mariupolban, Odesszában, Kercsben, de csak tüntetések. Sem zöld emberek, sem fegyveresek, sem épület foglalások. Illetve ha azt a szörnyűséget épület foglalásnak lelhet tekinteni, hogy a tüntetők kitűznek egy zászlót, akkor tekintsd annak, de ugye elég nyilvánvaló, hogy nem erről írtam április 2. hetére, hanem a fegyveresek megjelenéséről és azok erőszakos épület foglalásairól Kelt-Ukrajnában.
8. A következő csúsztatásod:
„Ápr. 12-én fegyveresen folytatódik a középületek elfoglalása, azonos full katonai felszereléssel mozgó reguláris "marslakók" vezetésével.”
Megmutatom a különbséget. Ilyenek a zöld emberkék a Krímből:
link
link
link
link
link
link
Igaz, hogy fegyverük van, de ha megfigyeled:
- Ezek nem azok a „marslakók” a kiket a Krímben lehetett látni
- Nem azonos a felszerelésük, és nem full katonai
- Belügyes gyakorló egyenruhát látni. Miért? Mert berkutosok. Az új kijevi hatalom azonnal feloszlatta a Bekrutot és Nyugat-Ukrajnában hajtóvadászat indult ellenük. Erre keletre menekültek és vitték a fegyvereiket is.
2. A forrásaim elsősorban az, amit a saját szememmel látok. Mindkét oldal hazudik, dezinformál ezért egyiket sem hiszem el, amíg nem látok róla videó felvételt, fotót, vagy meg nem erősítik több, egymással ellenérdekelt forrásból. Csakhogy ez vonatkozik arra a nyugati sajtóra is, ami ukrán ügyben csak véletlenül ír igazat és amiből összeállításra került a wikipédia. Ugyanúgy olvasok ukrán-nyugati forrásból származó információt, mint orosz-szakadár forrásból származót. Ugyanúgy olvasok baloldali médiát, mint jobboldalit.
3. Lehet, hogy meglepődsz, de annak ellenére, hogy az oroszoknak a flottaszerződés szerint joguk volt 25 ezer katonát a Krímben állomásoztatni, és azokat mozgatni fegyveresen is. Nem volt nekik tiltva hogy kiálljanak a városokban és az utakon. Annak ellenére, hogy az elszakadási döntésig ezt a létszámot az oroszok nem lépték túl. Annak ellenére, hogy az oroszokat a Krímben nem megszállóként fogadták és ők sem bombázva, lövöldözve mentek be. Annak ellenére, hogy az oroszokat az eddig ismert események tükrében valós veszély fenyegette az ukrán szélsőségesek részéről. Annak ellenére, hogy egy 60 %-ban orosz etnikumú, 80 %-ban elsődlegesen orosz nyelvet beszélő, 1954-ben egy hruscsovi párthatározattal Ukrajnához csatolt területről van szó. Mindezek ellenére az oroszok krími fellépést Ukrajna szuverenitása megsértésének, agressziónak tartom.
4. A mondandóm lényege az volt, hogy a Kelet-Ukrajnai oroszoknak igenis volt mitől tartania és nem ok nélkül nem akarták, hogy ukrán szélsőségesek és ukrán csapatok áramoljanak hozzájuk. Ezt ki is fejezték, mire SZBU-s tüntetést szétverést kaptak. Jobb Szektorosokat kaptak részben „csak” vascsövekkel, baseball ütőkkel, molotov koktélokkal, tűzijáték rakétákkal részben viszont lőfegyverekkel, amit használtak is. Végül katonai támadást kaptak. Mindezt ahelyett, hogy megkérdezték volna a véleményüket mondjuk az ukrán kormány által rendezett helyi népszavazáson, és/vagy leültek volna velük tárgyalni, partnerként kezelték volna őket, és/vagy biztosítékokat kaptak volna a biztonságukat illetően. A krími eseményekből önmagában nem következik, hogy Kelet-Ukrajában harcoknak kellet volna kitörnie. A harcokhoz az ukrán kormány és az ukrán szélsőségesek fellépése kellett. Még most is igaz, hogy ha békén hagynák a Kelet-Ukrajnában élőket és nem támadnák őket nagy erővel, akkor nem lennének harcok, mert a szakadároknak eszében sincs Kijevbe menni, hogy „felszabadítsák” egész Ukrajnát. Nagyon nem tetszik nekik a jelenlegi ukrán kormányzat, de nem akarják megdönteni. Ők csak a Kelet-Ukrán területet védik. Ez lett volna a lényeg, d te természetesen nem a lényeggel foglalkozol, hanem azzal, hogy mit csináltak a zöld emberkék a Krímben.
5. Ha már azt állítod, hogy nálam a dátumok nem stimmelnek, akkor nézzük mit is írsz:
„A halálos áldozat idős bácsika szívinfarktusa volt az izgalomtól, a téma pedig az volt, hogy a krími parlament elszakadásról akar tárgyalni. Ez ellen tüntettek a "feltüzeltek", a demokratikusan megválasztott krími parlament elnöke szerint pedig nem terveznek ilyesmit, és mindez csak provokáció.
Mindez 1(!!) nappal azelőtt, hogy fegyveres zöld marslakók megszállták és lezárták a félszigetet, az ukrán parlament zászlaját oroszra cserélték, és a jogszerűen kinevezett parlamenti elnököt megpuccsolták, majd a megválasztott parlament többségét kizárva mégis elszakadásról tárgyalgattak - később a marslakókról Putyin mégis elismerte, hogy orosz katonák és kitüntette őket...”
Magadnak mondasz ellent. Ha ugyanis a krími parlament a „megpuccsolás” előtt legitim volt, akkor miért kell a még legitim parlament ellen küldeni a tatárokat? Azt állítod, hogy a parlament az elszakadásról akart tárgyalni. Jó neked, hogy tudod, ki mit akar, anélkül hogy megtenné. Majd a következő mondatban leírod, hogy a még általa is legitimnek tekintett parlament elnöke tagadta az elszakadás tervét, amit még a te logikád szerint is valószínűvé tesz, hogy ezt a parlamentet meg kellett „puccsolni”. Szóval egy akkor még nem létező árnyék ellen kiküldték a tatárokat, de ez ugye nem feltüzelés? Nyilván a zöldségesnél hallották a krími tatárok, hogy milyen szörnyűségről tárgyal a parlament és nagy felháborodásukban oda vonultak 5 ezren. Amúgy meg a Krím köztársaság volt Ukrajnán belül. A parlamentje akár e témáról is tárgyalhatott. Miért tekinted normális módszernek a parlamenttel szembeni nyomásgyakorlást erőszakos, hangsúlyozom, hogy erőszakos és nem békés tömeg útján a parlament épületénél. Szerinted a parlamenti képviselők megfélemlítése demokratikus?. Verés, megtaposás, kődobálás és hasonló békés tevékenységek következtében az első híradások szerint 1 ember meghalt, 5 súlyosan megsérült. De azt már elfelejtette lehozni az általad nagyra tartott nyugati és magyar média, hogy az általad említett idős bácsin kívül (akinek az „izgalomtól” bekövetkezett „szívrohamához” némi külsérelem is hozzájárult) a súlyos sérülésekbe még 2 orosz nő halt bele. Másnap délelőttre a mérleg 3 halott, 3 súlyos és 3 könnyebb sérült volt. Ezek csak azok, akik kórházba kerültek. Akiket ambulánsan láttak el, azok mindössze 35-en voltak. Ugye milyen más, mint azt állítani, hogy á csak egy bácsika halt meg az is szívrohamban az izgalomtól. Hogy miért lehetett ilyen következménye a tüntetésnek? Hát például azért, mert a rendőrök kivonultak a két tömeg közül pár órára. Az 5000 oda szervezett tatár ekkor esett neki igazán hetyke Allah akbár kiáltásokkal a hirtelen odament 500-700 orosznak.
Másnap valóban elfoglalták a parlament épületét és kiűzték az orosz zászlót, de még nem a zöld marslakók, csak a helyi fegyveresek. A zöld emberkék később jöttek. Azonban az elfoglalás hajnalban történt, amikor senki nem volt ott, úgyhogy csak az épületet foglalták el, a képviselőket ez nem érintette. Úgyhogy nem a testületet puccsolták meg, hanem az épületet. Ugye milyen más, mint a te beállításod? Reggelre a rendőrség körbevette az épületet. Az a rendőrség, amit Arszen Avakov új ukrán belügyminiszter helyezett készültségbe országosan. Tehát reggelre még az épület tekintetében is a puccsnak fuccs. A zöld emberkék ekkor még a bázisaikon csücsültek. Délelőtt állítólag fogtak a rendőrök két járművet katonákkal. A rendőrök igazoltatták őket és ők visszafordultak. Délután ült össze a krími parlament és abszolút ukrán-nyugati demokrácia értelmezés szerint abszolút antidemokratikusan és elitélendő, szörnyűséges módon kiírták a népszavazást. Megjegyzem erre joguk volt. A nyugat pár napon belül közölte, hogy nem ismerik majd el a népszavazás eredményét.
Éjszaka megindultak elkezdtek szivárogni a zöld emberkék a stratégiai pontokra. Először a reptérre.
6. Folytassuk:
„Tehát miután orosz marslakók katonailag megszállták a félszigetet, a demokratikus parlamentet elzavarták, az orosz parlament pedig felhatalmazta Putyint ukrajnai beavatkozásra, ezek fegyvereket szereztek.”
A katonai megszállás némi kiegészítéssel stimmel. A kiegészítés az, hogy az ukránoknak ugyanúgy volt katonai ereje a Krímben, csak az ukrán katonák nagy többsége átállt, vagy elhagyta a posztját és letette a fegyverét. Komoly fegyveres harc nem volt. Ekkor, február utolsó, március első napjaiban az oroszok még csak az ukrán bázisokra sem hatoltak be. Azt a népszavazás után csinálták.
Viszont a demokratikus parlament elzavarása véletlenül sem igaz. Nem is volt rá szükségük, hiszen a krimi parlament eleve orosz többségű volt. A krími parlament írta ki a népszavazást még az előtt, hogy a zöld emberkék megjelentek volna.
Az orosz parlament felhatalmazta Putyint hogy orosz állampolgárok, figyelem: nem orosz nemzetiségű ukrán állampolgárok, hanem orosz állampolgárok védelme érdekében katonai erőt alkalmazhasson Ukrajnában. Ezzel a felhatalmazással Putyin nem élt, és később vissza is vonták. Azonban ez a felhatalmazás március 1-jén született. Két nappal azután hogy a krími parlament kiírta a népszavazást és 1,5 nappal az után hogy a zöld emberkék megjelentek. A Jobb Szektor ekkorra már bőven fegyvereket szerzett. De én keverem az időrendet és nem te.
7. Egy újabb gyöngyszem tőled:
„Konkrétan szervezett tüntetői csoportok kormányhivatalokat foglaltak el párhuzamosan több helyszínen márc. 1 és 7 között, (ahogy a Krímben kezdték a marslakók), és népszavazást követelnek az elszakadásról, a Krím pedig már meg volt katonailag szállva és már ki van írva a népszavazás.”
Először is összeollóztál két különböző bekezdésből szöveget tőlem. Másodszor a mondatnak csak az egyik felét idézted. A teljes mondat ez volt: „Csak április 2. hetében kezdődtek Kelet-Ukrajnában a középület foglalások illetve tűntek fel az első fegyveresek.” Harmadszor Kelet-Ukrajnáról volt szó és nem a Krímről. Negyedszer amire te hivatkozol az pont az ellenkezője, mint amiről én írtam. Harkovban március elsején valóban elfoglalták a polgármesteri hivatalt, de az oda küldött Jobb Szektorosok és nem az oroszpártiak. Az oroszpártiak csak kiverték ezután a Jobb Szektorosokat az épületből. Őket verték ki: link
link
Tüntetések voltak Donyeckben, Dnyepropetrovszkban, Luhanszban, Harkovban, Mariupolban, Odesszában, Kercsben, de csak tüntetések. Sem zöld emberek, sem fegyveresek, sem épület foglalások. Illetve ha azt a szörnyűséget épület foglalásnak lelhet tekinteni, hogy a tüntetők kitűznek egy zászlót, akkor tekintsd annak, de ugye elég nyilvánvaló, hogy nem erről írtam április 2. hetére, hanem a fegyveresek megjelenéséről és azok erőszakos épület foglalásairól Kelt-Ukrajnában.
8. A következő csúsztatásod:
„Ápr. 12-én fegyveresen folytatódik a középületek elfoglalása, azonos full katonai felszereléssel mozgó reguláris "marslakók" vezetésével.”
Megmutatom a különbséget. Ilyenek a zöld emberkék a Krímből:
link
link
link
link
link
link
Igaz, hogy fegyverük van, de ha megfigyeled:
- Ezek nem azok a „marslakók” a kiket a Krímben lehetett látni
- Nem azonos a felszerelésük, és nem full katonai
- Belügyes gyakorló egyenruhát látni. Miért? Mert berkutosok. Az új kijevi hatalom azonnal feloszlatta a Bekrutot és Nyugat-Ukrajnában hajtóvadászat indult ellenük. Erre keletre menekültek és vitték a fegyvereiket is.
Ez a hidegháború óta a legnagyobb fenyegetés Európára
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=196016