Pert nyert első fokon két devizahiteles a bankjával szemben, mert - amint a Debreceni Törvényszék csütörtöki ítélete kimondja - a kölcsönszerződés csak jogokat biztosított a pénzintézeteknek a kamatemelésre, ezzel kapcsolatos kötelezettségeket...
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=182504
Az azért mindenképpen elgondolkoztató és megkérdőjelezi a bíróság elfogulatlatlanságát, hogy egy első fokú határozat hirdetésére előre odacsődíti a sajtót, majd rögtön kész a pár perccel előtte szóban kihirdetett ítélet írásos sajtókommunikációja. Mintha előre tudná a meghívás kor, mit fog hirdetni a független bíró, sőt, hogy ez szenzációs lesz, a sajtót biztosan érdekelni fogja. Ne az MTI híréből tudja meg a sajtó, mi történt, mint általában, hanem majd rögtön, első kézből a bíróságtól.
Ez egyébként nem egyedi eset Debrecenben, vagy egy hónapja már ez szintúgy megtörtént, amiből ez a topic is indult.
Erről beszélünk itt régóta signallal. A devizahitel alapját NEM lehet eredményesen támadni, mert az rendben van. A szerződés egyes pontjait lehet, leginkább a kamatváltoztatásokat, meg a költségelemeket. Ezek azonban azt az alapvető tényt, hogy a hitel devizában denominált érintetlenül hagyják.
2013. május 17., péntek 16:04 Egy devizaalapú lízingszerződést érintő polgári peres eljárásában hirdetett ítéletet a Debreceni Törvényszéken dr. Tóth Endre bíró. A bíróság három rendelkezést érvénytelenített, az ítélet nem jogerős, közölte a törvényszék pénteken.
A felperes egy debreceni ingatlanra kötött devizaalapú lízingszerződést 2008 júniusában az egyik piacvezető pénzintézettel, 25 éves futamidőre. Az ügyfél által aláírt szerződés, illetve a közjegyzőnél hitelesített dokumentum kamatként kizárólag azt tünteti fel, hogy „kamatfelár: 5,3 százalék”. Ehhez képest az Üzletszabályzat a kamat egy további "kamatbázisnak" nevezett részét is rögzíti. A felperes az 5,3 százalékos kamat hiszemében kötötte meg a szerződést. A bank később egy alkalommal egyoldalúan módosította a szerződést, így a megváltozott terhek miatt nagyságrendekkel megnőtt a felperes havi lízingköltsége és nem tudta rendszeresen fizetni a részleteket. 2010-ben ezért a pénzintézet felmondta a szerződést és végrehajtási eljárást kezdeményezett a kilakoltatásra. Ez az eljárás még azóta is folyamatban van.
A Debreceni Törvényszék megállapította, hogy a szerződésben nem található olyan passzus, amiből kiderülhetett volna: a kamatfizetési kötelezettség tulajdonképpen két részből tevődik össze és a rögzített 5,3 százalék mellett a kamatnak van egy olyan része is, amelyről a szerződés hallgat. A bíróság négy dokumentumot tanulmányozott át, közte az Üzletszabályzatot, illetve a Hirdetményt is, de a tényleges kamatteher mértékét még így sem lehetett kideríteni. Az „elhallgatott” kamatbázisra pedig külön sehol nem hívták fel az ügyfél figyelmét. Ennek jegyében tehát a bank jogszerűen nem kérhette volna ügyfelétől a kamatbázison alapuló többletköltségeket - állapította meg a törvényszék.
A bíróság érvénytelenítette azt a rendelkezést, miszerint a bank a kamatfelárra vonatkozóan egyoldalúan módosíthatja a szerződést. A szerződés úgy fogalmazott, hogy az egyoldalú módosítást „a pénz és tőkepiaci változások, a refinanszírozás költségeinek változása, az ügyfél vagy lízingügylet kockázati besorolásának változása” alapozhatja meg. A Debreceni Törvényszék több szempontból is tisztességtelennek ítélte meg a bank magatartását, a szerződés kifogásolt eleme ugyanis „tartalmilag üres” és nyitott kaput hagy a kontroll nélküli szerződésmódosításokra.
A Debreceni Törvényszék egy harmadik rendelkezést is érvénytelenített a szerződésben, amely a többletterheket érinti. A bíróság kimondta: a bank a felmerült plusz költségeket nem háríthatja át a felperesre, így azt nem is követelheti tőle. A kifogásolt három passzus semmis, tehát a szerződés 2008-as megkötésétől számítva, a három érvénytelenített rendelkezés alapján a bank semmit nem követelhet a felperestől.
1997 törvényre kell hivatkozni, törölve volt 2011. de nem visszamenőlegesen : HAHA, olvasd a sorok között Kérem
AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSRÓL SZÓLÓ 1997.ÉVI CXLI. TÖRVÉNY ÚJ MEGFOGALMAZÁSA SZERINT(16/A.§(1) BEKEZDÉS) NEM LEHET JELZÁLOGJOGOT BEJEGYEZNI OLYAN INGATLANRA, AMELYRE A TERMÉSZETES SZEMÉLY DEVIZÁBAN NYILVÁNTARTOTT,VAGY DEVIZÁBAN NYÚJTOTT ÉS FORINTBAN TÖRLESZTETT KÖLCSÖNSZERZŐDÉS ALAPJÁN KAPOTT HITELT. A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV 261.§(4) BEKEZDÉSE ALAPJÁN, TERMÉSZETES SZEMÉLY DEVIZÁBAN NYILVÁNTARTOTT,VAGY NYÚJTOTT (DEVIZAALAPÚ) KÖLCSÖNSZERZŐDÉSÉBŐL KELETKEZŐ HITELEZŐI KÖVETELÉS BIZTOSíTÁSÁRA, TERMÉSZETES SZEMÉLY TULAJDONÁBAN ÁLLÓ INGATLANRA JELZÁLOG NEM ALAPíTHATÓ, A FELEK ETTŐL ELTÉRŐ RENDELKEZÉSE SEMMIS."TEHÁT AZ ÖSSZES EDDIG VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS
EZT A PARAGRAFUST A BANKOK ÉRDEKÉBEN TÖRÖLTÉK DE CSAK 2011-ben TEHÁT ADDIG HATÁLYOS VOLT, íGY SZINTE MINDENKIRE ÉRVÉNYES !!! Aki 2011 előtt vette fel a hitelt, arra vonatkozik
Te olvastad azt, amit lent írtál? Csak mert a devizában történő jelzálogbejegyzést 2011-ben tiltották be, tehát értelmetlen az egész innentől, amit írtál...
Leirnád nekem mi a kockázat valódi definiciója ilyen esetben? beszélünk kockázatról, hogy mérik a kockázatot? mi a neve? ki viseli a kockázatot?
Mindenki kérje számon a bankját, lehet írni, vagy személyesen jelentkezni náluk, nem lehet titkolni az ügyfél előtt azokat az adatokat...A központi kerületi biróság, külön osztályt különített a devizahitelesek gyors eljárásaihoz...Kérem pereljék a bankokat, mert egyik bank sem tudja ezt kivideni, nem lehet egy oladaluan változtatni a szerződésen , de ha igen akkor vissza felé is lehet számolni az ügyfél javára...A manci fizetett kommentátor, bozonytalanítja az deviza hiteleseket..Mondja meg az a manci néni, hogy az a kockázat miben mérik, akkor mennyi és most mennyi...Ja még egy dolog, svajci frank, vagy euro hitel, melyik libor, melyik alapkamat és melyik cds-t lehet figyelembe venni, a svajci, az europai, vagy a magyar? mert van olyan bank ahol mindkettőre hivatkoznak, miért?
Pontosan. Én is írtam már. Szerintem ezek az elemek perelhetőek:
1. A kamatváltoztatás (időben tájékoztattak-e, indokolható volt-e, stb.).
2. Költségelemek.
3. Konverziós díj felszámítása.
"Szerencsétlen devizahiteles? Mi segítünk!
Index
2013. május 21., kedd 07:26 | A bajba jutott devizaadósok egyre komolyabb piacot jelentenek, hiába költik szinte minden pénzüket törlesztőrészletre, hajlandóak mélyen a zsebükbe nyúlni, ha biztos megoldást ígérnek nekik. Önjelölt fogyasztóvédők és ügyvédek hirdetik magukat megmentőként, de kevés sikerről lehet hallani. Egy neten terjedő cég 80 százalékos sikerrátával reklámozza magát, de megkeresésünkre inkább titkolóztak.
...
" link
A PSZÁF szerint az eddigi 1100 devizahiteles perben eddig jogerősen egy adós sem nyert (ez áprilisi infó, ebben nincs benne Kásler megnyert pere). link
Nincs más nickem, változatlanul mondom: jós az, aki azt azt mondja, látta előre, mi fog történni. Talán a subprime amerikai bankok, akik a csalást elkövették, sejtettek valamait, de ez csak a bűnözők szokásos rettegése a következményektől.
Ha tényleg vennéd a fáradságot, elolvasnád az előzményeket, akkor beszélhetnénk, de így csak komolytalan vádaskodás hozzáértésed híján minden szavad.
Devizahitelesek nyertek pert - Évek óta folyt jogtalan kamatemelés
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=182504