Pert nyert első fokon két devizahiteles a bankjával szemben, mert - amint a Debreceni Törvényszék csütörtöki ítélete kimondja - a kölcsönszerződés csak jogokat biztosított a pénzintézeteknek a kamatemelésre, ezzel kapcsolatos kötelezettségeket...
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=182504
Manci erre is kénytelen vagyok reagálni. Amennyiben a hitelportfólió romlik, abban az esetben a bank költségei is emelkednek. A rossz hitelhez kapcsolódóan megnőtt költségeket a bank az ügyfeleivel, többekkközt a jó adósokkal fizetteti meg, oly módon, hogy a szolgáltatásban beállt kedvezőtlen feltételek miatt, a kamatokat, vagy járulékos költségeket, egyszeri díjakat emel. Ezért Akira bejegyzése áttételesen igaz!
Te Manci, csak nem Felcsuti klon vagy álnéven, mert nehéz nem válaszolni ennyi butaságra, mint amit leírsz.
Tehát egyoldalú szerződésmódosítás: Máshol a fejlett és civilizált világban az adós és a bank megosztja a kockázataikat amik a pénzügyi szolgáltatáshoz kötödnek. Ez azt jelenti, hogy ha kedvezőtlenül változnak a szolgáltatási körülmények ennek a költségeit a bank korlátlanul nem terhelheti az ügyfeleire. Nálunk ez másképp van. Az egyoldalú szerződésmódosítást lehetőséget teremt a banknak, hogy szubjektív módon, előre nem meghatározott mértékben ügyfeleire terheljen olyan költségeket, amire akár általános ideológiát is gyárthat, tételesen nem kell elszámolnia, bizonyítania az ügyfeleinek.
A PSZÁF, vagy másképpen a Bankszövetség hivatalos érdekvédelmi szervét, most egy volt bankvezér vezeti. Az az abszurd körülmény, hogy egy banki felső vezető átmehet egy felügyeleti szerv élére, majd vissza bankvezérnek, majd ismét PSZÁF elnöknek a világ boldogabbik részén elő sem fordulhat az összeférhetetlenségi szabályok miatt. Mutyisztánban minden belefér, ezért a PSZÁF-ra talán nem elegáns dolog hivatkozni...
Ennek ellenére is folytatod a szerecsen mosdatást ? "Számos banki és szabályozói hiba vezetett oda, hogy a devizahitelezés ekkora problémává duzzadt Magyarországon - értett egyet a Portfolio.hu konferenciáján Felcsuti Péter, a Raiffeisen, és Karvalits Ferenc, a CIB korábbi vezérigazgatója,"
SZÁMOS BANKI HIBA... / vagy ők is tudatlanok ?
Javítok, mert késő volt már és hülyeséget írtam. Helyesen:
- oda-vissza buktad azonnal a teljes tőketartozásra a vételi/eladási spreadet (ami amúgy is magas volt, sok helyen 3-4%, de volt ahol 5 körül),
Lehetséges, hogy most már tiltja a törvény a vételi-eladási spreadet a devizalapú hiteleknél. A havi törlesztőnél biztosan így van, elő -és végtörlesztésnél nem vagyok benne biztos.
A CT-képzés pedig ráfordítás. Ha a bank tartani akarja a profitot (a profitmaximalizáslás közgazdasági alapvetés, és a bankok törekednek is rá), akkor bevételt kell növelnie. Na, miből tudja ezt megtenni?
Devizahitelnél ráadásul most már bankot se tudsz váltani, de eddig is a bankváltásnál:
- új hitelbírálat miatt a megugrott árfolyamok, eső ingatlanárak miatt könnyen alacsonynak bizonyulhatott a hitelfedezet,
- szigorodtak is a fedezethez képesti hitelösszegek, így a legtöbb devizahiteles már eleve váltani se tudott,
- oda-vissza buktad azonnal a teljes tőketartozásra a vételi/eladási spreadet (ami amúgy is magas volt, sok helyen 3-4%, ez 6-8% oda-vissza, brutál),
- szerződésmódosítás, előtörlesztés díjai, kb. 100e Ft,
- az új hiteligénylés miatt rakat adminisztráció és 50-100e körüli költség.
Hát így gyakorlatilag nincs meg a mobilitás. (ez az, amin mancival 3 éve is vitáztam, ő nem volt hajlandó elismerni az azonnal elbukott vételi/eladási spreadet).
"A bank természetesen nem emelheti korlátlanul árait, mert akkor saját magát árazná ki a piacról. "
Szerintem pedig te beszélsz zöldségeket.. ha egy adós elkötelezte magát egy bankhoz 20 évre, nem olyan könnyű és olcsó átszerződni egy olyan bankhoz, aki kedvezőbb kondíciókkal kínálja a hitelét, mint a régi bank az egyoldalú szerződésmódosításával.
A hitelszerződés nem túl "likvid" szerződés, hasonló, mint egy 20 éves hűségszerződés a mobilszolgáltatóddal...
Megint tévedsz, a rossz adósok befogadása nem a kamatokban, hanem a céltartalékokban mutatkozik meg. Tehát megint feltételez el valamit, megint vádaskodsz, megint tévedsz.
Az egyoldalú módosítás azt jelenti, hogy folyamatosan fenn lehet tartani a szolgáltatás-ellenszolgáltatás egyensúlyát, vagyis a pénz használatáért az adós mindenkor annyit tartozik fizetni, amennyibe az ténylegesen kerül.. A bank természetesen nem emelheti korlátlanul árait, mert akkor saját magát árazná ki a piacról.
Amit te írsz, az azt jelentené, hogy a számos kockázati tényezőt és annak aránya változását előre lehetne látni, tételesen beírni a szerződésbe. Vlójában azonban ezen tényezők bekövetkezése, aránya, ezek egymásra hatása teljesen kiszámíthatatlan, sőt, az ügyfél számára kockás papíron ellenőrizhetetlen. Ezért bízta az ellenőrzést a jogalkotó egy szakértő szervezetre, a PSZÁF-ra.
"De akira nem is ezt állította. Azt mondta, utóbb terheltek olyan kockázatot az ügyfelekre (a "jó" ügyfelekre, amelyekről korábban nem tájékoztatták őket."
Igen, ez a legdurvább... nem tájékoztatták előre arról, hogy attól is emelkedhet a törlesztő, hogy a bank befogad gyenge minősítésű adósokat, így sok lesz a nem fizetők aránya, amely a kezelési költségek korlátlan emelkedését is jelentheti.
Több hatóság vizsgálta a kamatemelések mértékét (érdekes a csökkenést senki), de egyik sem tudta kimutatni, amit mondasz, vagyis az emelések nem haladták meg a költségek emelkedését.
De akira nem is ezt állította. Azt mondta, utóbb terheltek olyan kockázatot az ügyfelekre (a "jó" ügyfelekre, amelyekről korábban nem tájékoztatták őket.
tehát, ha az benne lett volna a devizahitel szerződésben, hogy a törlesztés max 20%-kal emelkedhet, mert a bank az efeletti kockázatot lefedezi, akkor a hitelfelvevő egyértelmű, számszerűsíthető mértékű kockázatot vállalt volna.
De az is korrekt, ha ez nem 20%, hanem 100%. Persze az nyilván ijesztő lett volna, így a bankok a kockázat mértékét nem mutatták be elég egyértelműen, hogy még többen vegyen föl hitelt.
De mondok egy példát. A kórházban a sebészeten aláíratnak veled egy papírt, hogy a műtéted kockázatos. De nem számszerűsítik. Vállalod, vagy nem vállalod?
Az USA-ban viszont számszerűsítik. Annyira, hogy több alternatív megoldást is javasolnak, az egyikre azt mondják, hogy 10% az átlagos halálozási ráta, de nálunk csak 7%, mert a mi intézményünk erre szakosodott. 150.000 dollár. A másik terápia csupán 40.000 dollár, de az átlagos halálozási ráta 25%, s annyi nálunk is.
Na, látod, hogy miért fontos, hogy beárazzuk a kockázatot és ne csak úgy általánosan hívjuk föl a figyelmet a kockázatra?
Így van! A magam részéről nem azzal tudok hozzájárulni a vitához, hogy pontosan levezetem a pénzügyi kockázatok kezelésének pénzpiaci technikáját, hanem arra az egyszerű elvre, hogy ha valahol kockázat (bizonytalanság) van, azt azonosítani, megmérni, beárazni és kockázatkezelési megoldáson gondolkodni nem hiábavaló dolog. Leginkább azért, mert ha az árazásnál az derül ki, hogy ezt az árat úgysem fizetné meg senki, akkor az intő jel lehet arra, hogy azt a bizonyos tevékenységet talán nem is kellene végezni.
Ha ez a gondolkodásmód elfogadható bárki számára, akkor talán azon is érdemes lenne elmélázni, hogy mennyire volt helyes ezeket a kockázatokat kezeletlenül áthárítani olyanokra, akik azt pláne nem képesek kezelni.
Egy utolsó gondolat még a fentiekhez: a kockázatos tevékenységek árát MINDIG meg kell fizetni valakinek. Vagy előre annak, aki a kockázatos tevékenységet végzi (beleértve ez esetben a hitelnyújtót és a hitelfelvevőt is), avagy utólag a kockázat eredményét (kárt) elszenvedőknek, ill. amennyiben ők erre nem késpesek (lásd adósmentés), akkor az egész társadalomnak.
A végén úgyis meg fogja fizetni valaki a számlát.
Az én szakmám arról szól, hogy inkább azok és inkább előre fizessék meg a számlát, akik a kockázatos tevékenység (itt: hitelezés, hitelnyújtás) alanyai, hogy fel tudják mérni, belevágjanak-e a kockázatos tevékenységbe ilyen áron.
Jól érzékeltetted a példákkal a különbséget. És ugyanez igaz a kamatra (meg nyilván minden más tételre is). Nem az a baj, ha az nem fix, hanem az, ha az átláthatatlanul, kiszámíthatatlanul, egyoldalúan, tetszőlegesen változtatható.
Valóban nem állítottam olyat, hogy utólag belekerülne valami a szerződésbe, habár az egyoldalú szerződésmódosítás valami ilyesmit jelent - nem?
Tehát arra szerződünk, hogy a kezelési költség 1%, meg ara, hogy ezt a bank az ügyfél előzetes hozzájárulása nélkül korlátlanul emelheti (külső, várt vagy nem várt körülményekre hivatkozva) pl. 10%-ra. Valójában ez a 10% egy utólagosan belekerült érték a szerződésbe - nem?
Ehelyett az volna a korrekt, ha azt írnák, 1% a kezelési költség, és a külső körülmény megváltozása, azaz, ha a nemfizető adósok aránya növekszik, akkpor azzal egyenes arányban növekszik a kezelési költség. 1%-nyi nemfizető ügyfélarány növekedés esetén 2%-ponttal növekszik a kezelési költség.
Ez utóbbi nem is szerződésmódosítás, hiszen előre, pontosan meg van határozva, hogy milyen esetben mennyivel emelkedik a kezelési költség.
Ha ezt így, részletesen és érthetően leírták volna a szerződésben, és nem csak általános lehetősége lenne a hitelszerződésben külső körülményekre hivatkozva korlátlanul díjat emelni, akkor valóban korrektebb lenne a szerződés, de az elterjedt formájában nem ez volt - ha jól sejtem...
"Utólag semmi nem kerül a szerződésbe. Az azonos termékek fogyasztói, végig ugyanazt a a kockázatot viselik, végig ugyanazt az árat fizetik."
Mellébeszélsz.
Akira arról beszélt, hogy a kamatemelések, egyéb díjtételek (pl. kezelési ktg) emelése nagyobb volt a külső változások által indokoltnál, hiszen ezzel akarták a jól fizető ügyfelekkel kompenzálni a tervezettnél több rossz fizető miatti többletbeszteségeiket.
A kockázat költséget jelent, de ha számodra megnyugtató, ablakok semmilyen kockázatot nem hárít annak át, amely eredetileg őket terhelte volna szerződéskötéskor.
Devizahitelesek nyertek pert - Évek óta folyt jogtalan kamatemelés
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=182504