Topiknyitó: Törölt felhasználó 2013. 04. 04. 12:05

Matolcsy egy zseni!!  

Magyarországon a vállalati hitelek állománya 2008 vége óta folyamatosan csökken. Ez a jelenség különösen hátrányosan érinti a kis- és középvállalkozásokat, mivel őket a hitelkínálati korlátok is jobban sújtják, illetve nehezebben találnak maguknak alternatív finanszírozást. A jelenlegi makrogazdasági környezetben - törvényi felhatalmazás alapján - lehetőség van arra, hogy az MNB a hitelintézetek együttműködésével egy célzott hitelprogrammal - az árstabilitás veszélyeztetése nélkül - a fenntartható gazdasági növekedést támogassa.



A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.



A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.

A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.



Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására



Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.

A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.



A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.



Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.

A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.

A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.



A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.



A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.



A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.



Kedvezményes jegybanki refinanszírozás KKV devizahitelek forintra váltására



Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.



A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.



Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.



A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése



Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.



A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése



Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.
Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
pitcairn2 2020. 11. 29. 18:42
Előzmény: #7019  PusztaPutyin
#7020
a pénzügyi rendszer nemzetközi szinten megvalósított centralizálása neked nem elég nagy terv?!
kb. ezek a gondolatok vezettek el a Bretton Woods-i rendszerhez, ahol lényegében az egész nyugati világ felsorakozott a FED mögött
az angolok 1920-as években ezt még a sterling övezettel próbálták meg eljátszani, az végül szintén a Bretton Woods-i rendszerbe olvadt be
nem is beszélve arról, hogy enélkül elképzelhetetlen lett volna az aranystandardról való letérés
egyáltalán nem véletlen az, hogy a Bank of England 1931-ben néhány hónappal a BIS (Nemzetközi Fizetések Bankja) megalapítása után tért le az aranystandardról
ez valószínűleg a New York-i tőzsde 1929-es összeomlásánál is nagyobb sokk volt
ezzel indult meg a nagy gazdasági világválság legpusztítóbb szakasza
és az 1920-as években kiépített nemzetközi jegybanki együttműködés nélkül esély se lett volna erre
fontos elem volt még emellett a legfontosabb monetáris fém, ez ezüst, demonetizálásának a befejezése
ez is a Bank of England érdeme, kb. egy csapásra sikerült leértékelni az ezüstben tartott megtakarításokat, amivel a fejlett nyugaton kívüli tradicionális társadalmakat sikeresen telibe találták
Montagu Norman-ék kb. azt a világot alapozták meg az 1920-as években amiben jelenleg élünk
és meglehetősen nyíltan beszéltek menet közben olyan dolgokról, mint pl. Európa és a világ föderalizálása
az már önmagában is sokatmondó, hogy a Bank of Engand lényegében tandemben dolgozott a brit égisz alatt létrehozott Népszövetséggel
PusztaPutyin
PusztaPutyin 2020. 11. 29. 17:49
Előzmény: #7018  pitcairn2
#7019
jó, de hol a nagy terv? akkoriban indult a rádiózás is, az is valami nagy terv része?
pitcairn2 2020. 11. 28. 21:12
Előzmény: #7017  PusztaPutyin
#7018
abból kiindulva, hogy 1914 előtt semmilyen intézményesített jegybanki együttműködés sem volt ez felettébb ambiciózus terv volt...
+ 18 jegybankot gründoltak össze, ebből nyolcat Európában...
lásd a 3. oldalon lévő táblázatot (Table 1 British Financial Advisory Missions in the Interwar Years )
https://apebh2012.files.wordpress.com/2011/05/apebh2012-paperjun-satopdf1.pdf
PusztaPutyin
PusztaPutyin 2020. 11. 28. 20:59
Előzmény: #7012  pitcairn2
#7017
ebben hol a nagy terv?
pitcairn2 2020. 11. 27. 23:05
Előzmény: #7014  Placi82
#7016
erről csak sejtések vannak biztosat - néhány ember kivételével - senki sem tud:)
Dt74 2020. 11. 27. 22:46
Előzmény: #7014  Placi82
#7015
A kovács vagy a szabó család rémlik.
Placi82 2020. 11. 27. 21:28
Előzmény: #7013  pitcairn2
#7014
Szerintem tudod te, mely nagymultu családok voltak 1945 előtt a Bank of England tulajdonosai között :) 
pitcairn2 2020. 11. 27. 15:27
Előzmény: #7008  PusztaPutyin
#7013
mondjuk az röhej, hogy pont az MNB kapcsán találtam efféle forrásokat, a Bank of England 1945 előtti tulajdonosi struktúrája ehhez képest tökéletesen átláthatatlan volt, afféle üzleti titok:)
pitcairn2 2020. 11. 27. 15:25
Előzmény: #7008  PusztaPutyin
#7012

nemzetközi jegybanki együttműködés + jegybanki függetlenség
különösebben nem nagy titok
Montagu Norman karrierje leginkább erről szólt
ez volt a "fő alkotása"
a koronagyémánt pedig a BIS összegründolása volt:)
az már csak hab a tortán, hogy milyen hiperaktív szerepet játszott az 1920-as évek magyar történéseiben (Népszövetségi kölcsön, MNB megalapítása)
Én leginkább attól dobtam egy hátast amikor rágyüttem, hogy a Bank of England az egyik legfontosabb részvényes volt az MNB-ben...
PusztaPutyin
PusztaPutyin 2020. 11. 27. 13:52
#7011
Pit nem árulta el a nagy tervet, pedig érdekelne. Viszont azt látom hogy kancsi megint cseszi a hortobágyi devizát.
Placi82 2020. 11. 27. 00:49
Előzmény: #7002  pitcairn2
#7010
És még valami. Ne akard, hogy, ez a jelenlegi monetáris világ, ez az egész" patyomkin falu" megbukjon. Mert akkor , lángoló utcák, tüntetok, munkanélküliség, elégő, magannyugdijak, és megtakaritasok, bank csodok, lesznek. Márpedig azon oknál fogva, hogyha megszunik a Hit,  az adósságok, az adósság hegyek visszafizetesebe vetett Hit. Akkor megszunik a pénzbe vetett hit az egész világon. Hisz az adósság, a hitel, az maga a pénz, és a penzteremtes. És ha vege a pénzbe vetett hitnek, dollár, euró, tokmindegy akkor a jenlegi globális pénzügyi rendszernek vége. És ezt ne akarja senki se. Hisz akkor az atlag ember fog rosszabbul élni,sokkal rosszabbul. Szóval oszinten remenykedjunk, hogy a világ jegybankjai tovább nyomtatjak a pénzt. Mert a visszatérési pontot elhagytuk. Nincs más hátra, mint előre! :) 
Placi82 2020. 11. 27. 00:07
Előzmény: #6998  pitcairn2
#7009
Amúgy sok mindenben igazad van. De ez a jelenlegi torz, kifacsart világ monetáris politikája nem téged igazol. Várj kb 2 evet:). És akkor mondható hogy megmontad. 2010 óta az EU 80 milliárd Eur nyomtat havonta. A FED 8 éve kb 2012 óta 80 milliárd usd-t nyomtat havonta. (24.000 Mrd Ft/hó) A korona vírus óta 120 milliárd usd-t havonta(36.000 Mrd ft/hó) Amiit megfejeltek 8000 Mrd dollár gazdasag ellinkito segély csomaggal. (2.400.000 Mrd Ft).  ez horribilis!!!!. Valahol ez nem stimt. Ez arányaiban olyan mintha atlagjozsinak adnék 100 millió ftot hogy elinkitse magát és koltse el, és reménykednek hogy ezt a pénzt valaha visszafizeti:). Az hogy ha ezt összefüggéseiben látod, és szóvá teszed. Akkor tudod mi történik?? Az hogy kikialtanak konteo hívő alufólia sisakos, hülyének. És tudod miért? Mert a média agymosasa során ez volt a cél. Hogy az embereknél elhitessek hogy aki összeesküvést lat, mert képes a sorok között olvasni, és összefüggéseiben látni a világot, az a chemitralos alufólia hülyék szintjén van. Tökéletesen működik a media agymosas. Én  fél évvel ezelőttig nem voltam összeesküvés hívő. De már az vagyok. Túl tökéletesen és precízen működik minden, a vakcina hírek adagolás, a jegybankok, Fed,  ekb, stb..tokeletes osszjateka, a gazdasági mainsrteam média, cinkos hallgatása, erről a monetáris elmebaj rol, amit Modern Monetary Theory néven fut. Már arról sincs cikk sehol, hogy a Tesla most többet ér mint a világ összes nagynevű hagyományos autogyara. Hát ez vicc. 
PusztaPutyin
PusztaPutyin 2020. 11. 26. 23:50
Előzmény: #7002  pitcairn2
#7008
mi a nagy terv? te már tudod, de csak célozgatsz rá. mi az?
geza77
geza77 2020. 11. 26. 19:13
#7006
Végre egy értelmes cikk a kiszámolón
"Akárhogy nézzük, az “emúttízévben” idehaza lopták meg legjobban az embereket a forint gyengülésével"

Államadósság,Gazdasági növekedés, Nettó fizetés, Oktatás,Munkanélküliség, Adóztatás, Forint árfolyama https://kiszamolo.hu/elmult-tiz-ev-es-a-szamok/
geza77
geza77 2020. 11. 26. 11:01
#7003

még jó, hogy hoztuk be Ausztriát az elmúlt években a kancsal Malopcsy szerint ez már megint mi a répát nézett, azt sem tudja mit néz +azt sem mit lát.
Előzött a kanyarban, miközben verte a kis eszközét. (csak a másodikat csinálhatta ezért tartunk ott ahol)
Beszél összevissza meg is van az eredménye.
https://tradingeconomics.com/austria/gdp  
The Gross Domestic Product (GDP) in Austria was worth 446.31 billion US dollars in 2019
The Gross Domestic Product (GDP) in Hungary was worth 160.97 billion US dollars in 2019  
Miközben magyarok vagyunk 10 millióan az osztrákok meg 8 millióan!
pitcairn2 2020. 11. 25. 23:44
Előzmény: #7000  geza77
#7002
Montagu Norman nem arról volt híres, hogy viccel:)
ha "értő szemmel" olvasol akkor azzal szembesülsz, hogy lényegében a mai világot skiccelte fel az 1920-as években...
Montagu Norman a modern jegybanki együttműködés megteremtője...
https://en.wikipedia.org/wiki/Montagu_Norman,_1st_Baron_Norman
A "nagy terv" szempontjából néhány évtized ide vagy oda nem sokat számít... 
lohran 2020. 11. 25. 18:48
Előzmény: #6999  geza77
#7001
A lakásárakban sikerült egy duplázodás pár év alatt.
Igaz a kőtvényvásárlásaikkal pont Ők okozták.

Topik gazda

kublaj1
4 3 1

aktív fórumozók


friss hírek További hírek