Topiknyitó: Törölt felhasználó 2013. 04. 04. 12:05

Matolcsy egy zseni!!  

Magyarországon a vállalati hitelek állománya 2008 vége óta folyamatosan csökken. Ez a jelenség különösen hátrányosan érinti a kis- és középvállalkozásokat, mivel őket a hitelkínálati korlátok is jobban sújtják, illetve nehezebben találnak maguknak alternatív finanszírozást. A jelenlegi makrogazdasági környezetben - törvényi felhatalmazás alapján - lehetőség van arra, hogy az MNB a hitelintézetek együttműködésével egy célzott hitelprogrammal - az árstabilitás veszélyeztetése nélkül - a fenntartható gazdasági növekedést támogassa.



A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.



A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.

A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.



Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására



Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.

A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.



A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.



Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.

A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.

A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.



A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.



A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.



A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.



Kedvezményes jegybanki refinanszírozás KKV devizahitelek forintra váltására



Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.



A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.



Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.



A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése



Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.



A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése



Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.
Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
Törölt felhasználó 2020. 10. 31. 13:24
Előzmény: #6899  impudent
#6900
Az igen nagy baj az, hogy az USÁ-ban, és az EU-ban, meg persze Japánban is.
impudent 2020. 10. 31. 13:22
#6899
A jegybank pedig az Állam féktelen költekezésének végrehajtója lett.
Stiv
Stiv 2020. 10. 31. 13:18
Előzmény: #6892  pitcairn2
#6898
Most néztem meg az államadósságot.
33494 milliárd huf.
Az elmúlt 10 év egy zsákutca,hibás döntések sorozata.
Ezt se fogja senki visszafizetni.
impudent 2020. 10. 31. 13:16
Előzmény: #6895  impudent
#6897
A ma regnáló hatalmak kurmánok teszik tönkre a világot a lazítással.
Ha a polgaruk felelűsen gondulkodnának mán réeeeeég léváltutták vóna Űket önvédelembűl
Törölt felhasználó 2020. 10. 31. 13:15
Előzmény: #6890  Stiv
#6896
Attól tartok, hogy a 76% is kincstári optimizmus. :) Ha egy 8%-os GDP eséssel számolok, mely idénre az enyhén optimista verzió, és 0% lesz a költségvetés hiánya, na akkor lesz 76% a ráta.
De helyette 10% feletti hiány várható, és nem lennék meglepve, ha a GDP visszaesés 10% lenne.
Persze, ha a halottak nem számítanak, akkor megúszhatjuk november-decembert, és tényleg 6-7% lesz csak a GDP visszaesés.
Persze a nagymama urnája a karácsonyfa alatt akár kormánybuktató erő is lehet, tehát úgyis meghátrál Viktor, és be fog zárni az ország.  
impudent 2020. 10. 31. 13:13
Előzmény: #6893  Stiv
#6895
Ez vicc !
Pont a kurmánok hozzák létre a lazítást a féktelen adósságpapírjaik kibocsátásával.
Stiv
Stiv 2020. 10. 31. 13:12
Előzmény: #6887  badsector1
#6894
A pengő az nagy szívás volt.
Stiv
Stiv 2020. 10. 31. 13:11
Előzmény: #6886  pitcairn2
#6893
A kormánynak is ésszerűen kellene költekeznie, valamilyen fontossági sorrendet követni.
pitcairn2 2020. 10. 31. 13:11
Előzmény: #6890  Stiv
#6892
attól tartok, hogy ez a 7-7,5% a kincstári optimizmus kategória...
pitcairn2 2020. 10. 31. 13:10
Előzmény: #6882  Stiv
#6891
azért ez nem csak Nixon sara, de az nyilvánvaló, hogy 49 év múltán ez a modell mély válságban van...
Stiv
Stiv 2020. 10. 31. 13:05
#6890
MNB: megugrik az államadósság.
A GDP-arányos államadósság az idén átmenetileg 76 százalékra emelkedhet – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) költségvetési jelentésében.
A jegybank szerint a költségvetés GDP-arányos hiánya 7–7,5 százalék lehet. 
https://index.hu/gazdasag/2020/10/30/allamhaztartas_allamadossag_magyar_nemzeti_bank/
impudent 2020. 10. 31. 13:04
Előzmény: #6883  Stiv
#6889
Az 50 ezres egyelure odébb van 
A tömegek messze vannak ettűl
pitcairn2 2020. 10. 31. 13:03
Előzmény: #6883  Stiv
#6888
ha így megy tovább az euróból is beteg vicc lesz...
https://fred.stlouisfed.org/series/ECBASSETSW
badsector1
badsector1 2020. 10. 31. 13:02
Előzmény: #6883  Stiv
#6887
Még a végén visszavezetik a pengőt.
pitcairn2 2020. 10. 31. 13:02
Előzmény: #6885  Stiv
#6886
a Várban sétálva döbbenten szembesültem azzal, hogy az egykori budai városháza is MNB tulajdon (Szentháromság tér szemben a Mátyás templommal)
mondjuk annyit a javukra lehet írni, hogy szépen helyreállították az egészet...
Stiv
Stiv 2020. 10. 31. 12:59
#6885
320 millióért vett újabb festményeket a MNB
.
Összesen 320 millió forintért vásárolt 30 darab festményt a jegybank tulajdonában lévő MNB-Ingatlan Kft.
.
Az MNB-Ingatlan Kft. nagy ütemben, százmilliós tételekben vásárolja a műtárgyakat : legutóbb szeptemberben vett festményeket, akkor Lakner László 18 absztrakt alkotását vásárolták meg 148 millió forintért.
https://24.hu/kozelet/2020/10/29/mnb-festmeny/
Stiv
Stiv 2020. 10. 31. 12:28
#6884
Hétezer-milliárdnál is több készpénz van forgalomban
.
A forgalomban lévő készpénzállomány átlépte a 7000 milliárd forintot, pontosan 7032 milliárd forint volt augusztus végén.
https://www.vg.hu/vilaggazdasag/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/hetezer-milliardnal-is-tobb-keszpenz-van-forgalomban-3072179/
Stiv
Stiv 2020. 10. 31. 12:26
#6883
A féktelen forintgyengülés és a forgalomban lévő készpénzállomány emelkedő iránya is több veszélyt rejt magába. Most már attól is tartok,hogy meggondolatlanul egyszer csak bejelentik az 50 ezres bankjegyet. Nagyon úgy néz ki, hogy legutoljára lesz itt euró.
--------------
Jön az ötvenezres bankjegy? 
.
Rohamosan növekszik a készpénz állománya a gazdaságban, illetve ezen belül a húszezres bankjegyek aránya is. Ez alapján akár fel is merülhet egy új bankjegy, praktikusan az 50 ezer forintos bevezetése, írja a Portfolio.hu.
.
Az egyre nagyobb készpénzigényt értelemszerűen egyre több bankjeggyel lehet kielégíteni. Ezzel párhuzamosan jellemzően a készpénz egyre nagyobb hányada jelenik meg a legmagasabb címlet formájában. Ennek egyik nyilvánvaló oka az infláció, ami az árszintet egyre magasabbra tolva növeli a 20 ezer forintos iránti igényt.
https://www.pecsma.hu/csemege/otvenezressel-is-fizethetunk-majd/
Stiv
Stiv 2020. 10. 31. 11:08
Előzmény: #6870  pitcairn2
#6882
Infláció, adósságválság: Nixon minden bajok okozója?-
Richard Nixon súlyos tévedése indította el a világot az adósságnövekedés és az infláció útján, ami az USA-dollár leértékelődéséhez vezetett – állítják a liechtensteini Incrementum AG független pénzügyi szolgáltató elemzői, Ronald-Peter Stöferle és Mark J. Valek június végén megjelent tanulmányukbanA Watergate-botrányba belebukott amerikai elnök ugyanis arra hivatkozva szüntette meg 1971-ben a devizák aranyra való átválthatóságát, hogy azáltal stabilizálódik a dollár.
.
Infláció vagy defláció? 
– ez volt a vita tárgya a közgazdászok körében az utóbbi években. Az Austrian School of Economics szerint a jelenlegi válság természetes piaci kiigazító eljárása mélyen deflációs hatású.Ez abból fakad, hogy míg normál esetben a forgalomban lévő pénz legnagyobb része a kereskedelmi banki hitelek révén teremtődik, válságban a pénzintézetek visszafogják hitelnyújtásaikat, emiatt szerepüket a központi bankok próbálják betölteni, pénzt nyomva a gazdaságba. Csakhogy ez rendkívül kényes egyensúlyozó tevékenység, mely az alábbi következményekkel járhat:
- defláció alakulhat ki, ami az adósság értékét reálszinten növeli, egyúttal az eszközértékeket nominálisan csökkenti,
- az adósságterheket oly mértékben megnövelheti, hogy azokat nem lehet többé teljesíteni,
- a hitelezők és a megtakarítók pénze nominális értelemben csökkenhet,
- az adóalap jelentős csökkenése miatt a kormányzati adóbevételek is jelentősen mérséklődhetnek,
- a deflációnak végzetes következményei lehetnek a bankrendszer nagy részére.
Az amerikai jegybank szerepét betöltő FED 1913-as megalapításáig az inflációs és deflációs szakaszok egymást váltogatták. Azt követően, de különösen a Bretton Woods-i rendszer 1971-es feladásától a helyzet gyökeresen megváltozott: az azóta eltelt évek mindössze 12 százalékában fordult elő defláció.
https://www.conclude.hu/aranypiaci-elemzesek/830-inflacio-adossagvalsag-nixon-minden-bajok-okozoja.html
bigyula 2020. 10. 31. 08:44
Előzmény: #6880  bigyula
#6881
Ráadásul akkor szarban voltunk, most meg állítólag minden rendben...

Topik gazda

kublaj1
4 3 1

aktív fórumozók


friss hírek További hírek