Egyetlen algoritmus volt a felelős az amerikai tőzsdei üzletkötési megbízások 4 százalékáért a múlt héten - derült ki egy tőzsdei aktivitást elemző cég jelentéséből. A rejtélyes szoftver irányítója, és célja egyelőre ismeretlen, de maga a létezése komoly aggályokat vet fel pénzpiaci és informatikai szakértőkben is.
A titokzatos szoftver 25 ezredmásodperces csomagokban küld ki üzletkötési megbízásokat, egy ilyen csomag mérete 200 és 1000 üzletkötés között mozog. A megbízásokat aztán azonnal vissza is vonja, így valójában semmi nem történik, csak az adott részvény iránt tűnik nagyobbnak az érdeklődés a valódinál, illetve a sok adattó, amivel ezek a megbízások és visszavonások járnak, lelassul a rendszer. A tőzsdei informatikai rendszerek archívuma szerint egész múlt héten dolgozott az algoritmus, majd pénteken, New York-i idő szerint délelőtt hirtelen megállt, és azóta sem bukkant fel újra. Szakértők szerint a szoftver gazdája valószínűleg csak tesztelte a programot, illetve a tőzsdei rendszer reakcióját.
A szoftver több millió utasítást adott ki, becslések szerint a tőzsde üzletkötési megbízásokra használt sávszélességének tíz százalékát felemésztve. Abban egyelőre nem látszik semmilyen rendszer, hogy milyen papírokra ugrott rá a program, és az sem látszik, hogy a kereskedés minimális lelassulásával ki nyert - ez mind a tesztelés elméletét erősíti. Szakértők szerint ijesztő, hogy ilyesmire egyáltalán lehetőség van, hiszen az egész tőzsde online rendszerét be lehet dönteni, vagy komolyan manipulálni ezzel a módszerrel.
A szoftverek által folytatott, úgynevezett magas frekvenciás kereskedés a tőzsdei forgalom 70 százalékát teszi ki, a jelenleginél szigorúbb szabályozásáról régóta folynak már viták az amerikai tőzsdefelügyeletnél és a törvényhozásban.
De itt nincsenek szenzorok és fixen rögzített programozott tudás, fizikai térben végzett valós folyamatirányításnál mindkettő mindig van.
Itt AI van a háttérben, ami kamerákon keresztül látott példákon keresztül folyamatában megtanulja, hogy is működik a parkoló, hol vannak a parkolóhelyek, hogy néz ki a parkolás folyamata, hogy viselkednek az autók a parkolóban, hogy néz ki egy parkolás, mennyi időt töltenek ott, stb. és a parkoló valós működése során látott példákon keresztül végül kellőképpen okossá, érzékennyé és képessé válik a látott szituációk függvényében preemptív döntéseket is hozni és optimálisan irányítani a forgalmat, kapukat, kijelzőket.
Ez a tudás nem előre programozott tudás, nem szenzorok százai által adott jelek kiértékelés alapján dönt egy véges funkcionalitást tartalmazó megírt szoftver. Itt a fix szoftver tudása az öntanulás képessége, ez van leprogramozva. A program által szerzett tudás és a problémamegoldó képesség (konkrét esetben a parkoló irányítsa) pedig a tanulási folyamat eredménye. Idővel folyamatosan okosodik, változik - tehát tisztán mesterséges intelligencia alapú megoldásról beszélünk ebben a formában.
etikai kérdések már most vannak, de minek? ott azért még nem tartunk. viszont! a legdinamikusabban fejlődő ágazat, robbanás előtt áll.
szóval lesznek itt még piszok nagy meglepetések a következő évtizedekben, csak kellene valami hardver is alá, mert a mai processzorok számítási kapacitása még kevés, de minden más adott elvileg
egyébként fantasztikus matematikai dolgokat láttam nem rég a tévében ebben a témában, ahol merőben új megközelítéssel álltak a témához: öntanuló kis robotok már elérték a cserebogár szintet ))
Mert ez nem AI, hanem pusztán automatizálás, jobban mondva valósidejű folyamatirányítás... még egyszerűbben ipari robotika. Semmi köze az intelligenciához. Észrevehető, hogy manapság a robotika (mennyiségi) fejlődésével párhuzamosan igyekeznek ezekkel az eszközökkel kapcsolatban egyre inkább sulykolni az "intelligencia" kifejezés használatát... holott ezek a rendszerek nem intelligensek, hanem csak (viszonylag) magas fokon automatizáltak.
Az intelligencia nem programozható, nem "rakható bele" valamibe kívülről... bár az eleve-megléte esetén kétségkívül (tovább)fejleszthető.
Nem értelek, mi a parkolós történetben a vicc kategória? Tökéletes példa a gépi tanulásra egy egyszerű kamerainputtal. Az, hogy pl. hogyan változik a napszak függvényében a parkolók kihasználtsága, milyen méretű autó hol szokott parkolni, hol fér el kényelmesen; hány autót szabad egyszerre beengedni egy parkolóterületre, hogy ne hátráltassák egymást parkoláskor / kiálláskor, van-valahol ne mvárt probléma / hosszabb pakolás, ahová nem kellene ráengedni újabb autókat, stb, stb, és hogy ez alapján hogyan lehet hatékonyabbá tenni / optimalizálni a parkoló működését emberi beavatkozás és szenzorok nélkül?
"Amikor pl. úgy beszélhetsz egy nyelvet, hogy nem is tanultad, hanem képességként készen kapod."
Ez csupán technikai (implementációs) részletkérdés, hiszen maga az információ (pld. az adott nyelv), minden egyes ép (mármint testi-szervi értelemben) emberi egyed számára előhívható a megnyilvánulás határvonala alól, de természetesen csak elvileg... ugyanis számtalan dokumentált eset létezik, ahol valamilyen külső fizikai vagy mentális behatás következményeként emberi személyek korábban soha nem tanult vagy ismert/hallott nyelven kezdtek el folyékonyan beszélni.
Az, hogy az emberek mellett mindezeket robotokba is beletegyék, semmiféle minőségi ugrást nem jelent az ékhez, vagy emelőhöz, mint egyszerű gépekhez képest, csupán mennyiségit. A minőségi ugrást az jelentené, ha valóban létre lehetne hozni mesterséges intelligenciát a Turing-teszt és a Loebner-prize kritériumai alapján. Ettől még messze járunk.
Az öntanuló smart parking rendszert pedig talán még te is csak viccnek szántad az AI-val kapcsolatban... :)
És ez még csak a jéghegy csúcsa. Az igazán döbbenetes dolgok vizuálisan nem is öltenek majd formát. Amikor pl. úgy beszélhetsz egy nyelvet, hogy nem is tanultad, hanem képességként készen kapod. Nagyon durva dolgok jönnek - etikai kérdésekkel együtt.
Van egy nagyon jó könnyen emészthető előadás "The Best Comprehensive Introduction of Artificial Intelligence" -címmel, jó alkalmazási példákkal (pl. öntanuló smart parking rendszer, amely kutya közönséges meglevő köztéri kamera képét használja a tanuláshoz szenzorok / egyéb eszközök és költségek nélkül).
A teljes előadást sajna időközben levették, pedig az utolsó negyedórában súlyos etikai kérdéseket feszegetett. de így is jó áttekintő anyag.
link
Törölt felhasználó2017. 09. 20. 15:47
#91
Amikor egy humanoid robot magyarázza el, hogy mit jelent a mesterséges intelligencia az emberiségnek
A UBS hamarosan Hong Kongban megrendezendő konferenciájának nyitóelőadását nem egy ember, hanem egy ember kinézetű, humanoid robot tartja majd meg: a mesterséges intelligenciával működő robot arról fog beszélni, hogy mit jelent az emberiségnek a mesterséges intelligencia megjelenése.
link
Törölt felhasználó2017. 06. 08. 18:06
#90
Mestersége: intelligencia – Jaksity György írása
Valószínűleg utolsó szakaszába lépett a verseny természetes és mesterséges intelligencia, illetve evolúció között. Szuperintelligencia ugyanis nemcsak mesterséges, hanem az emberi intelligencia fejlesztésével is létrejöhet. Jaksity György, a Concorde Értékpapír Zrt. alapítójának írása.
link
Ha mindenki robottal fog kereskedni, akkor a robotok fejlettsége dönti el ki nyer és ki veszít.Viszont mi lesz, ha egy sikeres robotot egyre többen használnak. Nem nyerhet mindenki.
a robotizálásnak csak akkor vannak negatív hatásai ha az élőmunkára rakott magas adóterhekkel, illetve adminisztratív korlátokkal (pl. minimálbér) kiszorítják a legkisebb hozzáadott érték előállítására képes munkavállalókat a munkaerő-piacról
a munkaadó a minimálbér szuper-bruttóját nézi...
további negatívum az ha a jegybanki kamatmanipulációnak köszönhetően elárasztja az olcsó pénz az üzleti világot, melynek révén lényegében mesterségesen szubvencionálják a magas adóterhelés és a minimálbér miatt túlzottan drágává váló munkaerő automatizálással való kiváltását...
és itt még nem is beszéltünk olyanokról, hogy egy robot sohasem fog mondvacsinált okok mentén munkaügyi pert indítani a munkaadója ellen
Törölt felhasználó2017. 05. 21. 17:06
#85
A Bloomberg szerint súlyos következményei lehetnek a robotizációnak a fejlődő piacgazdaságokra illetve a gazdasági nagyhatalmak által kiszervezett gyáraknak otthont adó periférikus és félperiférikus országokban.
A hírügynökség a Moody's Investors Service jelentésére hivatkozva azt írja azzal hogy az Egyesült Államok, Japán és Németország egyre nagyobb súllyal támaszkodik az automaziálódó technológiákra, egyre kisebb igényük jelentkezik arra, hogy gyáraikat olyan országokban működtessék, ahol képzett, de az otthoninál érzékelhetően olcsóbb munkaerőt tudnak foglalkoztatni. (Az USA, Németország, Kína, Japán és Dél-Korea, tehát a legmodernebb tecnológiák gyártói hajtják végre a robottechnológiai beruházások 75 százalékát.) A jelentés külön kiemeli a közép-európai országok, Magyarország, Csehország és Szlovákia kitettségét, az ázsiai térségből Vietnámot, Malajziát és Thaiföldet említi. A Moody's szerint a gyári exportra berendezkedett országokat üti majd meg leginkább a technológiai átalakulás, mert ugyan az automatizált üzemek komoly befektetéseket igényelnek, működtetésük sokkal olcsóbb, mint Kelet-Európában vagy Délkelet-Ázsiában létesíteni gyárakat, ezért ezeknek az országoknak érdemes lehet újragondolni a foglalkoztatási- és gazdaságpolitikájukat.
2013 és 2015 között Magyarországon, Szlovéniában, Csehországban és Szlovákiában a GDP átlag fele származott a különböző technológiai termékek exportjából vagy ahhoz kapcsolódó tevékenységből, míg Thaiföld GDP-jének 30, Malajzia GDP-jének 35, Vietnám GDP-jének 31 százaléka származott ugyanebből a forrásból.
Az, hogy mely országok járnak jól majd a változásokkal, a Moody's elemzői szerint azon is múlik,miként reagál arra az adott ország kormánya, hogyan alakulnak a magáncégek befektetési stratégiái és mennyire rugalmas az érintett munkaerőpiac. (Bloomberg)
Jogászok 360 ezer munkaórányi feladatát végzi el egy algoritmus másodpercek alatt a JPMorgan-nél
Évi több százezernyi munkaórát jelentett a JPMorgan Chase & Co jogászcsapatának, hogy elemezzék azokat a pénzügyi megállapodásokat, melyeket egy tanulásra képes algoritmus most másodpercek alatt fésül át.
A COIN névre keresztelt program a kereskedelmi hitelmegállapodásokat tudja pillanatok alatt átnézni és értelmezni. Ezt a feladatot a korábbi években becslések szerint 360 ezer munkaórával lehetett elvégezni.
A COIN sikere is jól mutatja, merre tart a pénzügyi szektor: az egyre megbízhatóbb tanulóalgoritmusok és az egyre nagyobb teljesítményű számítógépek kevesebb hibát ejtenek, gyorsabbak és sosem mennek szabadságra.
A Bloomberg cikke szerint a COIN ráadásul csak az első lépés a JPMorgan-nál: folyamatosan keresik a lehetőségeket, hogy a bigdata és az automatizáció révén új területeket hódítsanak meg.
A JPMorgan a tervek szerint a felhőalapú technológiáját az év során kereskedelmi forgalomba is fogja hozni, intézményi ügyfeleik előfizethetnek majd az évek óta épített, Gaia névre keresztelt rendszerükre.
A nagybank vezetősége kedden ismertette a befektetők felé a gazdasági kilátásokat, itt is kiemelt helyen szerepelt, hogy élen akarnak járni a technológiai változásokban.
Egy másik programjuk, az X-Connect január óta éles, ez emaileket fürkész át, hogy a a bank alkalmazottjai megtalálhassák azokat a kollégákat, akik a legközelebb állnak egy potenciális ügyfélhez és segíthetnek az összeköttetés megteremtésében.
A bank emellett egyre több területen alkalmaz botokat, például a legalapvetőbb rendszergazdai feladatokat ma már szintén algoritmusok végzik: várhatóan idén ezek 1,7 millió hozzáférési igényt fognak kezelni a rendszerükhöz, 140 ember munkáját kiváltva ezzel. (Bloomberg)
Nem érdekelnek a robotok? - Igazad van, a munkahelyek felét meghagyják!
2017. február 20. 15:28
nyomtatás
Napjaink technológiai fejlődése sokszor észrevétlenül, de jelentős változást hozott az emberek mindennapjaiba. Ma már nem lepődünk meg, ha egy mesterséges chatbot válaszol az ügyfélszolgálatot felkeresve, de már az is kezd természetessé válni, hogy egyes autók önmagukat irányítják. Ez mind a megállíthatatlan automatizáció következménye, amely teljesen átalakíthatja az egyes gazdasági szektorokat.
A Robot
Index
2012. október 10., szerda 20:45
|
Egyetlen algoritmus volt a felelős az amerikai tőzsdei üzletkötési megbízások 4 százalékáért a múlt héten - derült ki egy tőzsdei aktivitást elemző cég jelentéséből. A rejtélyes szoftver irányítója, és célja egyelőre ismeretlen, de maga a létezése komoly aggályokat vet fel pénzpiaci és informatikai szakértőkben is.
A titokzatos szoftver 25 ezredmásodperces csomagokban küld ki üzletkötési megbízásokat, egy ilyen csomag mérete 200 és 1000 üzletkötés között mozog. A megbízásokat aztán azonnal vissza is vonja, így valójában semmi nem történik, csak az adott részvény iránt tűnik nagyobbnak az érdeklődés a valódinál, illetve a sok adattó, amivel ezek a megbízások és visszavonások járnak, lelassul a rendszer. A tőzsdei informatikai rendszerek archívuma szerint egész múlt héten dolgozott az algoritmus, majd pénteken, New York-i idő szerint délelőtt hirtelen megállt, és azóta sem bukkant fel újra. Szakértők szerint a szoftver gazdája valószínűleg csak tesztelte a programot, illetve a tőzsdei rendszer reakcióját.
A szoftver több millió utasítást adott ki, becslések szerint a tőzsde üzletkötési megbízásokra használt sávszélességének tíz százalékát felemésztve. Abban egyelőre nem látszik semmilyen rendszer, hogy milyen papírokra ugrott rá a program, és az sem látszik, hogy a kereskedés minimális lelassulásával ki nyert - ez mind a tesztelés elméletét erősíti. Szakértők szerint ijesztő, hogy ilyesmire egyáltalán lehetőség van, hiszen az egész tőzsde online rendszerét be lehet dönteni, vagy komolyan manipulálni ezzel a módszerrel.
A szoftverek által folytatott, úgynevezett magas frekvenciás kereskedés a tőzsdei forgalom 70 százalékát teszi ki, a jelenleginél szigorúbb szabályozásáról régóta folynak már viták az amerikai tőzsdefelügyeletnél és a törvényhozásban.