Mennyit ér az OTP?  

Szerintem a negyedév vége és a gyj. között már minden a menedzsmenthez köthető nagyobb tranzakció szabályellenes lehet, hiszen ők már ismerhetik a negyedév eredményeit.  Inkább ezért nem volt már Singapuri vétel az elmúlt napkban.   
 Az újabb szerb bankvásárlás – már ha lesz ebből még ebben a negyedévben valami - ugyancsak oka lehet annak, hogy Csányi nem vesz újra, de csak akkor, ha már ajánlatot adtak a bankra és tudják, hogy a többi ajánlat alapján jók az esélyek a vételre. Ameddig csak átvilágitanak, addig ez nem köti Csányi kezét.   
 Az mindenesetre érdekes, hogy a nyáron bejelentett bolgár- albán SCG bankok vétele és a szerb spekuláció az árfolyamot nem volt képes a 9800-10600 -as sávból kilökni felfelé.   
 Az is érthetettlen a számomra, hogy az elemzők is hallgatnak (kettő kivételével).    Ne felejtsük, hogy az elemzői konszenzus a 2 céláremelés ellenére még mindig 287 milliárd alatti ez éves nyereséggel számol. Azaz nincs változás abban, hogy a 2015-17 évek nyereségfordulata után a további növekedés évi 5% alatti marad. Ennek köszönhető, hogy a befektetők már több mint fél éve óvatosak az OTP-vel szemben. Ugyanis a magas célárak (konszenzus több mint 10%-kal a jelenlegi árfolyam felett) a legtöbb elemzőnél egy olyan számitás végén jön ki, ahol szerintük a piaci értékeltség P=E= 11 -12 közötti lesz. Amit ezzel szemben látunk az az, hogy a kereskedési sáv alján a nyereség konszenzus alapján P/E= 9 alatt , a sáv tetején pedig épp hogy csak 10 felett voltunk/vagyunk.    Ebből szerintem azt a következtetést lehet levonni, hogy kitörés felfelé kétféleképpen lehetséges:   
1. a kelet-európai piacok tekintetében a nyugati befektetők optimistábbak lesznek. (Ehhez sok minden kellene: kereskedelmi háborús feszültségek csökkenése, Brexit pozitiv lezárása, eurózóna feszültségek csökkenése az olasz költségvetési problémák megoldása után. De ide lehet sorolni a török válságcsillapodásának reményét is.) Ennek egyik jele lehet a forint 220 alá erősödése.   
 2. specifikusan az OTP önmagában is meggyőzheti a befektetőket arról, hogy tévednek. A befektetők szerint ugyanis a 2015-17-es évek után a bank nyeresége szinte stagnálni fog a következő 3 évben és ugyanezen befektetők pedig az eddig mérsékelt nyereségemelkedést felmutatni képes térségi bankoknál várja ezt a gyorsabb növekedést részben a kamatemelések és igy a marzsok növekedése részben pedig az által hogy  a GDP növekedés és a beindult hitelezési egymás hatását erősitve komolyan növeli a bankok eszközállományait.  Igen ez elég furcsa számomra is , de az elemzők szerint ezen pozitiv hitelezési folyamat szerintük a konkurenciánál jóval nagyobb mértékű nyereség növekedést okoz a 2018-21-es években mint az OTP-nél  Mondjuk ugyanezt irták 2017 nyarán is, amikor az év végi 284 milliárdos nyereség helyett max 260-at jósoltak és annak csupán szerény növekedését várták erre az évre.   Sajnos most is várható majd ugyanaz a reakció. Megcsinálta a bank 2018-ban a 325 milliárdot? No akkor ez még eggyel több ok arra, hogy ne higgyjünk abban, hogy a következő években továbbra is komoly nyereség növekedés lesz. Ebben viszont áttörést okozhat a már bejelentett akvizició (bolgár-albán)  engedélyezésének bejelentése és esetleg egy szerb banki vételi szerződés aláirása még az év vége előtt. Ha ugyanis ez a legpozitivabb scenárió bejön, akkor a bankcsoport 2019. évi nyeresége még akkor is 400 milliárd fölötti lesz, ha a hitelkihelyezések lendülete megtörik és a nyereséget a bevárásárlások után még egy szar 0,56 fölötti költség/bevételi mutató is nyomasztja (Csak ugy mellesleg, az akviziciók után a menedzsment legnehezebb de megoldandó feladata az lesz, hogy az összeolvasztott leánybankok költségeit leszoritsa. Bulgáriában pld. mindkét bank teljes területi fiók lefedettséggel rendelkezik. Logikus ezek után legalább 100 fiók hosszútávu megszüntetése a létszám csökkentésével. Gondoljátok el mekkora lehetőség van abban, hogy az akviziciók és a következő évek hitekihelyezési növekedése után a jelenlegi éves 880 milliárdos bevételről egy kb.  1300 milliárdos bevételi szintre ugrás után ebből a költségek a jelenlegi 0,56 -os mutató melletti 728 milliárdos költség helyett csupán 50%-os költségszinttel elérhető 650 milliárdot visznek el. Azaz a céltartalékolás előtti szinten az operativ nyereség önmagában ez által 78 milliárddal magasabb lehet. Ez kötelező program lesz, mert a bevételnövekedés dinamizmusa biztosan csökken pár éven belül és a következő gazdasági visszaesés is bizonyos - a legoptimistább várakozások alapján is - 3-5 éven belül. Márpedig nem mindegy, hogy egy ilyen válságba a bankcsoport  hogyan megy be. Gyenge leánybankokkal, akik békeidőben is alig termelnek nyereséget (ilyen volt és részben most is ilyen a horvát, román, szerb és a szlovák bank) vagy megerősitett költséghatékony bankokkal, amelyek még egy válság alatt is képesek nullszaldó feletti teljesitményre (mint az anyabank és a bolgár leánybank 2008 -2017 között végig.)   
 Persze van egy 3. lehetőség is. A hangulat világszerte nem javul és egy olyan válságba rohanunk bele, ahol már a kinai gazdaság növekedése is megszűnik és ennek hatásait az exportvezérelt Európa és azon belül a köldökzsinőron még inkább exportfüggő Németországhoz kötött Magyarország a térséggel együtt alámerül. Nos ebben az esetben hosszú éveken keresztül fogjuk egymásnak irni, hogy mily szép is volt 10 ezren felüli árfolyamokat látni.

Portfólión volt arról cikk, hogy újabb bankvásárlás bejelentése előtt soha nem vásárolt Csányi alapja részvényt. Bár szerinte ennek most kicsi az esélye.

Utólag úgy tűnik, ezúttal nem vásárolt 10.000 alatt. Vagy komolyabb korrekciónak gondolják a mostani esést és tényleg lejjebb mennek a vételekkel, vagy már túl közel van a negyedéves jelentés és addig inkább nem kereskednek. Szerbiában időközben kiírták a tanácsadói pályázatot a Kombankra:
http://www.bankar.me/2018/10/15/krece-privatizacija-komercijalne-banke/

Érdekes, hogy Csányi szinte optimistán nyilatkozott a ltp támogatás megszüntetésével kapcsolatban a hvg-nek. Mondjuk azért viccesre vette a figurát mikor azt mondta, hogy ő is a hírekből értesült róla (már én is hallottam több hónapja, hogy meg fogják szüntetni pedig nem sokat mozgok kormány közeli körökben, aegon se véletlenül szüntette be pár hete az értékesítést). 
Pozitív:
A fundamenta valószínűleg kiesik, vagy visszaszorul a lakóingatlan hitelezésben. Ebben ugye nagy szerepe volt, hogy a ltp-t kötők egyből vehettek fel hitelt ingatlanra és később az ltp-vel végtörlesztették a felvett hitelt. Tehát lényegében az állam fizette az emberek helyet a hitel kamatát. Piaci részesedését növelheti a hitel kihelyezésben az otp.
Negatív:
A kötött lpt-k kb 40% az otp-nél lett megkötve. Az otp kevés hitelt folyósított lpt keretében és 0,5-1,2 milliárdos nyeresége volt a lakáskaszájának. Viszont amiről kevesebb adat van, hogy a kapcsolt termékekkel mennyit kereshetett az otp. Nyilván az otp ltp-t felvevők egy jelentős része az otp banknál kötött hitelszerződést. A kedvezményes ltp kötéseknek általában volt valamilyen feltétele ami az otp bankhoz kapcsolódott (pl.: új lakossági számla nyitás, hitelkártya igénylés, bér számlára való érkezése, otpdirekt igénylés, sms szolgáltatás igénylése, stb).
Összességében valószínűleg pozitív az otp szempontjából az új törvény. Igazán kedvező hír az lenne, ha az otp felvásárolná a fundamenta, aegon lakástakarékokat. 
A fidesz pedig szokás szerint hozta a formáját azzal, hogy 2 nap alatt keresztülnyomott egy igen sokakat érintő törvényt. Meg persze a fundamentán keresztül jól belerúgott az osztrákokba a Sargentini jelentés miatt.

Szlovéniában megkezdődött a harmadik legnagyobb bank, az Abanka privatizációs folyamata. Feltételezem az OTP minimum átvilágítja ezt is.
https://svetkapitala.delo.si/aktualno/sdh-objavil-vabilo-za-nakup-100-odstotnega-deleza-abanke-6661
Szerbiában viszont mintha nem történne semmi a Komercijalna beígért eladása körül.

Kíváncsi vagyok, Csányi Sanyi bá venni fogja-e most is a 9800-as szinteken, vagy egy kicsit lejjebb megy a vételekkel, látva a világpiaci hangulatot.

Sziasztok, Erről mi a véleményünk: Nekem annyi, h nem ismeri az Ottikát:) Best in Class a régióban:) Nyilván lesz szakadás, de az még odébb van..
A Rafferty Holdings Holdings stratégája ezúttal is a CBNC képernyőjén osztotta meg gondolatait:

• A Fed mostani kamatpolitikája káros lesz a bankoknak.
• Szerinte az emelkedő kamatkörnyezet végül nem javítani fogja, hanem egyenesen összeroppantja a bankok profitját, és ezt a forgatókönyvet a Wall Streetnek komolyan kellene vennie.
• A piacnak nincs fogalma erről azok alapján, amit hall. A bankrészvények lejjebb fognak menni, ezért ha még van valakinek, csökkenteni kell a kitettséget.
• Normál jelenség, hogy amikor a kamatok felfelé mennek, a pénzügyi eszközök értéke lejjebb kerül. A befektetőknek nincs valós képük a bankok eszközeinek érétkéről, a banktőke reálértelemben erodálódik.
• Szerinte az elemzőknek egyáltalán nincs igazuk, a kamatkörnyezet emelkedése a múltbeli statisztikák alapján nem jelenti azt, hogy a bankok magasabb árazást alkalmazhatnak az eszközoldalon, miközben a bevont forrásokért viszont magasabb kamatot kell fizetniük.
• Vannak olyan bankok, amelyek különösen is ki vannak téve a forrásköltségek emelkedésének, ilyen például a Citigroup, amelynek a betétállománya 60%-ban külföldről származik.
• Ha valaki a pénzügyi szektorban akar továbbra is kitettséget fenntartani, akkor a Szilícium-völgyben érdekelt bankok papírjaiban érdemes ülnie, mint amilyen a Comercia, a Silicon Valley Bank vagy a PacWest Bancorp.

Pénteken a JP Morgan, a Citigroup és a Wells Fargo gyorsjelentésével kezdetét veszi az amerikai nagybankok harmadik negyedéves beszámolási szezonja

Egyrészt igazad van, mert a nyereségnövekedés egy része tényleg abból adódik, hogy a válság évei alatt az OTP a konkurencia 55-65%-ához képest folyamatosan felvitte a céltartalékolást - mostanra már-  100%-os szintre.
Másrészt viszont az utolsó 2 évben is nőtt ez a céltartalékolási szint, miközben a céltartalékolás a 2014-15 -es évek több mint évi 200 milliárdjáról 40 milliárd alá zuhant.
Igaz az is, hogy a még mindig eldugott kb 200 milliárd ft-tal a saját tőkét több mint 10%-kal lehet felfelé korrigálni, igy a P/Bv mutató is csökken.
Ha ez a korábbi "túltartalékolás" nincs, akkor ez az akkori nyereséget növelte volna, de a mostanit pedig kb 40 milliárddal csökkentené. Igy az ez évi nyereség nem 325-330 milliárd , hanem csupán 285-290 milliárd körül alakulna.
Ha megnézzük a mai árfolyamot, akkor ez még mindig bőven ezer ft/ részvény nyereség lenne, ami a piaci értékeltséget még mindig P/E=10 alatt tartaná, miközben a térségi konkurencia értékeltségi mutatói 11 és 14 között szórnak.
De erre még mindig lehet mondani, hogy a konkurencia értékeltségén azon bankok komolyabb nyereségnövekedési várakozása látszik. És tényleg vannak olyan bankok is ezek között, amelyeknél az elemzők évi 10% feletti nyereségnövekedést jósolnak (miközben az OTP-nél valamilyen oknál fogva ez a nyereségnövekedés várakozás csupán évi 5% körüli.) 
Furcsa módon , ahogyan a bank évről évre túlteljesiti a várakozásokat, ugyanolyan mértékben válnak a következő évekre a további várakozások egyre szerényebbek.
Már a 2016 évi 17%-os ROE után az elemzői konszenzus a 2017. és 2018. évekre 15, illetve 13%-os ROE-t várt.
Még az olyan elemzők is, akik már tavaly augusztusban 12.200ft-os részvény célárfolyamot tettek közzé, azzal számoltak, hogy az idei nyereség nem haladja meg a 266 milliárd ft-ot
De mindez csupán játszadozás a számokkal.
Ami döntő, az az alapfolyamatok alakulása.
Ilyen szempontból pedig a bank az utolsó negyedévekben is bebizonyitotta, hogy éves össszehasonlitásban a bank 7-10%-kal tudja növelni az árbevőteleit és ez még az akviziciók nélkül is dinamikus 5% körüli volt. Mindezt annak ellenére, hogy a kamatmarzsok még az utolsó negyedévben is csökkenőek voltak. Az OTP egy dinamikusan növekvő hitelpiacon is felülteljesitő tudott eddig lenni. 
A konjunktúra érett szakaszába lépve, az alapkamatok növekedése növelni fogja a marzsokat, miközben a hitelezési dinamika még mindig jelentős marad, Semmi nem utal arra, hogy a következő években a bevételnövekedési dinamika csökkenne. Már csak azért sem, mert most is van engedélyezés alatt 2 akvizició és továbbiak várhatók jövőre.
Tehát a jelen számai és várakozásai alapján nincsen olyan ok, ami indokolná a lengyel-cseh konkurenciához képesti ilyen jelentős alulértékeltséget.
Igy minimum 20, de akár 40%-os felpattanást is el tudok képzelni a jelenlegi szintről, amennyiben a következő negyedévek várakozásaimat megerősitik.

Miért tűnik alacsonynak a P/E mutató és miért magasnak a P/BV az OTP-nél? Azt nem tudom, a piac illetve az elemzők hogyan áraznak, de saját megközelítésem szerint a rendkívüli tételeket mindig igyekszem kiszűrni. Az OTP esetében a céltartalék képzés illetve az ebből fakadó visszaírások mostanában rendkívülinek tűnnek annyiban, hogy például a féléves számokban mindössze 3,35Md kockázati költség került elszámolásra, ami hosszabb távon bizonyára tarthatatlan. Pár évig persze még fennállhat a jelenlegi helyzet (vagy szándékosan eldugott tételek ezek, vagy a rendszerből adódtak, ez most mindegy), de tartósabban nem. Elfogynak az értékesíthető régi rossz hitelek, lanyhul a konjunktúra, kevesebb EU-s pénz érkezik, az emelkedő hitelkamatot már nehezebb fizetik az adósok, stb., bármi lehet. 
Hogy mekkora lehet a reális kockázati költség, (0,5-1%, azaz 50-100Md?), az egyéni megítélés kérdése, de a most kimutatott nyereséget mindenképpen lefelé kell korrigálni, ami után máris magasabb P/E-t kapunk. 
Ami a kimutatott saját tőkét illeti, ezt viszont növelni kell az „eldugott nyereséggel”, hiszen ez csöpögtetve ugyan, de a kimutatott profiton keresztül idővel átkerül a saját tőkébe. A korrigált P/BV emiatt 1-2 tizeddel alacsonyabb lesz a hivatalosnál. Az összegeket Csányiék nyilván mindenki másnál jobban ismerhetik.   
Rápillantva az OTP utolsó 5 évének féléves működési eredmény számaira, viszonylagos stabilitást, egy szolíd hullámvölgyet látunk (217,190,164,166,191 Md), ellenben a kimutatott profit sokat nőtt (-147veszt,+40,+106,+133,+154). Vagyis annyi történt, hogy a megtermelt működési eredményből egyre több, mostanra már kb. 80% ottmarad a részvényeseknél, annak köszönhetően, hogy mind az adóelvonás (bankadó és társasági adó), mind a kockázati költség lényegesen lecsökkent. Csányi 6500-as árfolyamú első bevásárlásakor lényegében ezt látta előre és vette meg jókor.   
Amikor most vásárol, a fenti hajtóerőkre már nem számíthat, sőt a tartalékolás idővel nőhet. Viszont a működési eredmény a volumenek növelésével, akvizíciókkal, a kamatrés tágulásával pár évig emelkedhet annyit, hogy egy évi 10%-os, esetleg 15%-os profitnövekedést alátámasszon.

Tehát ha lefelé megy akkor abból biztosan levonhatjuk azt a következtetést, hogy lefelé megy.
Hiába a TA nélkül csupán vakon tapogatóznánk!

OTP
A korábbi hónapok folyamán az OTP a 9840 és 10 600 forintos kereskedési sávban oldalazott, majd az elmúlt hetekben látott lecsorgás után a bankpapír árfolyama többször is megtesztelte a sáv alját, bár egyelőre nem tört ki lefelé. Amennyiben az árfolyam szignifikáns módon letöri a sáv alját jelentő 9840 forintos támaszt, abban az esetben további tér nyílhat meg lefelé, a következő megállót az OTP számára a 9640 forintos támasz, majd a májusi 9510-es lokális mélypont jelentheti majd.

Igen, Nyugat és Észak Európa talán. Ezek a piacok alacsony jövedelmezősége miatt?

ez igaz!
Ezek a környezeti tényezők határozzák meg a térség minden országának gazdasági fejlődési lehetőségeit és igy ezen belül a bankrendszer profitabilitását.
Tény az is hogy a magyar unortodoxia a magyar piacot befektetői szemmel nézve kockázatosabbá teszi a többihez képest.
Viszont az is tény, hogy az OTP ma már tevékenysége többségét nem magyarországon végzi (igaz nyeresége többsége még mindig itt képződik.)
Igy szerintem ma már az OTP eredményessége egyre inkább a térség (és nem magyarország) sikerességétől függ.
Ez előbb vagy utóbble fog esni a befektetőknél is.

Ha bejön a rövid távú előrejelzés és a forint gyengülni fog a térségi devizákkal szemben, akkor ennek az ez évi jövő évi forintban számolt nyereségre pozitiv hatása lesz. A leánybankoknál folyik már most is a tevékenység nagyobb része. Az ide kihelyezett tőke forintban számolva) nőni fog a folyó év nyereségével együtt.
A jelenlegi MNB vezetés mellet én pedig nem számolok egy középtávon erősődő forinttal. Mi leszünk az utolsók akik kamatot emelnek. Igy - ha beválik a menedzsment várakozása és a nyereség 70%-a pár éven belül a leánybankoknál képződik-  annak akkor a forintban számolt bankcsoport nyereségére az árfolyam gyengüléssel együtt pozitiv hatása lesz.
A nagy kérdés viszont az, hogy hogyan viselkednek a külföldi befektetők.
Úgy tűnik, hogy ma már leesett nekik, hogy a forintgyengülés folytatódhat. Ha bizonytalannak találják az évi legalább 5-10%-os nyereségnövekedést, akkor folytathatják a papirból való kiszállást, mert euróban számolva a részvény árfolyama tartósan nyomás alatt lehet.
Én persze leginkább azokat a magyar intézményi (nyugdijpénztár, életbiztositó stb) befektetőket nem értem, amelyek ma már tudatában vannak annak, hogy egy magyar állampapir euróban számolva már idén is minuszos hozamot ért el és várhatóan évekig nem lesz hozama és ennek ellenére nem szállnak be jobban az OTP, MOL Richter papirokban ezeken a mai visszafogott árfolyamokon.
Ameddig ezek nem jelennek meg addig az OTP árfolyama is tovább csoroghat lefelé.
A mai árfolyamon -ha elhisszük Csányi ez évi nyereség előrejelzését (kb 325 milliárd) - a Papir P/E=8,8 értéken forog. Én nem hiszem, hogy ezen a szinten már ne lenne érdemes beszállni annak, akik hisz abban hogy középtávra jogosan elvárhat egy a régiós banki közepes piaci értékitélethezvaló felzárkózást (kb P/E= 12) igy egy a jelenleginél akár 50%-kal magasabb árfolyamot.
A forint folyamatos gyengülésével szemben ez lehet az egyik sikeres befektetési stratégia.
A másik a forintban denominált eszközök kerülése.

A bank arfolyama nem egyedul a bank sajat-profit es a PE szamtol fugg. Vannak banktol fuggetlen, kornyezeti tenyezok is. Es meg az is lehet, hogy a tobbi tenyezo miatt eppenseggel a  PE=8-9 szinten is tularazott.

Mely bankokat sorolod a "komoly Bank" kategóriába?
1.
Azokat, amelyek 10 éve kinlódnak saját piacaikon úgy hogy eszközállományuk folyamatosan csökken és a mai napig épp hogy csak meg van az előirt tőkemegfelelésük? (Lásd DeutscheBank, Commerzbank, görög bankok, az olasz bankok nagy része.)
2.
Vagy azokat, amelyektől éppen az OTP vásárolt meg az elmúlt években összesen 4 bankot a balkánon (nem viccből adták el ezeket, hanem az előző pont bajainak orvoslására.) és amelyek tőkeszintjüket épp hogy csak meg tudták őrizni az elmúlt évek során.
Vagy inkább azt a bankot kell a "komoly bank" katgóriába helyezni, amely az utolsó békeév, a 2007-es év 8.000 milliárdos eszközállományához képest 2018 2. negyedévre elérte a 14.000 milliárdos eszközállományt?
Vagy ami még fontosabb a 2007-es év végi 845 milliárdos saját tőkéjét idénre 1.707 milliárdra növelve közel duplázta?

Ott a pont :)

Nyilván elsősorban Ny-Európa, ahol nincs jelen, nemde? :)