Mennyit ér az OTP?  

Szerintem nem profitrealizálás volt, hanem pánikszerű tőkekivonás az európai piacokról.

Szép profitkivét volt,vagy nem tudom miért esett ma több mint 4%-ot?

Tudsz valamit irni a conference call-ban elhangzottakról?
Elhangzott valami ujdonság, amit a gyj.-ben nem volt benne?
Ami engem érdekelne az:
 - az akviziciók állása a már bejelentett albán-bolgár bankokon kivül.
- Valamint a jövőbeli osztalékpolitika.
- Jó lenne , ha valaki rákérdezne az OPUS kötvények kivezetésére is. (A multbeli és a most bejelentett akviziciókat ugyanis lehetett finanszirozni az adott év nyereségéből igy a túltőkésitettség év végén az akviziciók ellenére még talán nagyobb leszis mit tavaly év végén.

Szep elemzes. Gratula.

Mi a véleményed?

Nos megnéztem.
Pozitivumok:
- bevételek a konszenzus 216 milliárdját is felülmulták. 220 lett.
- az akvizicióval Bulgáriában erősitheti az ottani jó nyereséges tevékenységet.
- rekordszintű eredményt ért el bankcsoport. Mondhatnánk, hogy ezt legalább részben a céltartalékolási visszairások okozták (főleg Magyarországon és Bulgáriában,) de közben tövább emelték a céltartalékolási szintet. Azaz ezt a visszairást teljesen konzervativen hajtották végre. A ROE=21% egy rekord. Ezt a tavalyi évben sem sikerült elérni. (Ideje lenne az elemzőknek belátni, hogy a 2018-2020 évek átlagos 5% körüli éves nyereségnövekedése messze túl lesz teljesitve. Ha a 3. és a 4. negyedév a 2. negyedévi teljesitményt megismétli (esély van rá, mert a hitelezés még mindig felfutóban van szinte minden leánybanknál is,) akkor a bankcsoport a tavalyi 280 milliárd ft nyereség helyett idén 335 milliárd ft-os nyereséget jelent majd (Q1: 65, Q2: 90, Q3: 90, Q4: 90). Azaz ebben az évben 20%-kal nőni fog a nyereség igy a 3 éves teljes előrejelzett nyereségnövekedést idén teljesiteni fogja a bank. Tudom, hogy pesszimista előrejelzések már jövőre gazdasági visszaesét várnak a térségben, de ennek jeleit én nem látom. Annak esélyét viszont igen, hogy az idei +20% nyereségnövekedést jövőre  egyedül a bolgár+albán akviziciókkal további 6-7%-kal meg lehet támogatni. Nekem nehezemre esik ilyen körülmények között elhinni, hogy az előrejelzése 3 évben az átlagos eredménynövekedés nem fogja elérni a legalább 10-15%-ot. A mai P/E= 9-es értékeltség szerintem nem magas. Igy ha a nyereségnövekedés 10-15%-os marad, akkor az éves árfolyam emelkedés is hasonló kell hogy majd legyen. Erről a szintról igy elvárható egy év végi 11.500-12.000ft-os sáv, majd jövő év végéig egy 12.700-14.000ft-os sáv. (az eredmények függvényében.) 
De mindehhez bőven van mit tenni, az akvirált bankokat beolvasztani, elérni hogy minden leánybank nyereséges legyen stb. A Gyj ugyanis tartalmazott jó pár negativumot.Ezek:
- a dijbevételek stagnálnak, pedig egy mai banknál ennek dinamikusabban kellene nőni mint a kamatbevételnek. (különösen, ha a kamatmarzs lemorzsolódás azt sujtja.)
- a bankcsoport nagy erénye volt a válság évei alatt is, hogy a költség=bevétel arány 50% alatt maradt. Ez most továbbra is az elmúlt negyedévek 56%-a körül mozog. Ennek az oka pedig a szlovák, román, montenegrói katasztrófálisan gyenge teljesitmény. El kellene végre dönteni a menedzsmentnek, hogy mit akarnak ezekkel a relációkkal. Felesleges pénzt lekötni ezeknél, ha az szinte 0 eredményt hoz. Romániában ki kellene dolgozni egy organikus növekedési stratégiát, vagy ott kell hagyni a piacot. De miközben Romániában legalább látni némi erőlködést a menedzsment részéről Szlovákiát illetően teljes a csend, még pletykák sincsenek arről hogy tervez-e bank vételt az OTP.
- a horvát bank (igaz még a két bank összeolvasztása előtt ) rendkivül gyenge tőkemegtérülést hoz. Itt a méretnagyság már megfelelő, keményen dolgozni kell a költségek faragásán, különösen a fenyegető devizahiteles perek fényében, amelyek a következő években 20-30 milliárdnyi céltartalékolási többletet okozhatnak.
- ahogy látom, a nagyreményű Touchbank Oroszországban kudarcba fulladt. be lett olvasztva az orosz bankba, munkatársak harmada elbocsájtva, szoftverek leirva. (Remélem annyi haszna volt, hogy kitapasztalták, hogy mit hogyan nem szabad csinálni a digitalizáció területén a csoport többi bankjánál sem.)
- a bolgár banknál a nemteljesitő hitelek aránya nem javult és (igaz magas szintről) de a tőkemegtérülés is folyamatosan romlik, már több mint egy éve. (Itt remélem az akvizició és a szinergia max 2 éven belül ujra rekordszintre viszi a nyereséget. (Ennél a banknál az erősödő konkurencia erős marzs csökkenést hozott még ebben a negyedévben is.
- a 9 pontos csoportszintű nettó kamat marzs csökkenés számomra váratlan , kellemetlen meglepetés volt. Különösen a magyarországi folytatódó lemorzsolódás, hiszen itt a BUBOR alakulásától függő emelkedő 2. negyedéves hitelkamatalakulás miatt az esés megállitásában szinte biztos voltam. (A 9 bankból 4-nél azonban a marzs már növekedésbe váltott, igy annak csoportszintű további lemorzsolódása talán már meg fog állni a 3. negyedévben.)
- egyenlőre nem olvastam semmit az OPUS kötvények visszavásárlásáról. Ideje lenne meglépni, mert a jelenlegi akviziciókat "menetből" meg tudja lépni a bank. Ezek ellenére nem csökken a tőkemegfelelőség (a folyamatosan nagy nyereségképződés miatt) Az OPUS bevonásával viszont jelentős költségtől szabadulna meg  a bank.
- az oroszországi bank jól muzsikál, de a szankció ujabb fokozatai visszavethetik az idei 2%-körüli fejlődést és leállithatják a reálérnövekedést és az utóbbi negyedévek hitelezési boomját.  

Azért nem volt rossz a kalkulációd, bár a bevétel (főleg egyéb soron) tényleg több lett, mint vártad, de az eltérés nagy része az egyedi tételek miatt, valamint a kisebb kockázati költségek miatt jöttek, így alakult ki a jóval nagyobb profit. Esetleg a MOL-OTP csereügylet +7 mrd-ja okozta a nagyobb eltérést?
Leánybanki szinten egyértelműen Magyarország, ami felfelé húzta az eredményeket. A teljesítő hitelek növekedése örvendetes.

Szinte telibe trafáltad. 89,5 milliárdos nyereség!!!!
Gratulálok!!!!
Megnézem részleteiben.

Jobb lett mint a konszenzus és jobb az én optimista várakozásomnál.

Céltartalék képzés helyett visszairás legalább 8-10 milliárd ft értékben összehozhatná a 90 milliárdos nyereséget.
Matematikailag. Ez kellemes meglepetés lenne, de én inkább egy extra horvát céltartalékolás miatt szaldóban inkább minuszra számitanék a céltartalék soron.

Ezt csak inkább megérzésnek mondanám:
Csányi valamiért nagyon optimista lett.
Az akvizíciókhoz kell a jó tőkehelyzet amihez kell a nagy nyereség (saját tőke csökken az új számviteli számolás alapján). Nem is a működésből várom a magasabb profitot, hanem a céltartalék képzés (visszaírás) oldaláról. Ha a rafinak nem kellett céltartalékot képezni aq2-ben akkor az otp nyugodtan visszaírhat 5 milliárdot.

Jó lenne!!!!
Nem tudom, hogy megnézted-e a táblázatomat.
90 milliárdos nyereséghez azért kellene egy pár meglepő dolog történjen. 
Bevételi oldalon:
Ne felejtsük el, hogy az előző negyedévben már minden korábbi akviziciós bank bevétele bent volt. Igy volt az 206 milliárd ft. Az elemzői konszenzus 216 milliárd ft-tal számol erre a negyedévre, ami Q/Q alapon 5%-os emelkedés lenne. Ezt én nem tartom valószinűnek még a forint árfolyamgyengülése ellenére sem.
A 90 milliárdos nyereséghez legalább 226 milliárdos bevétel kellene (Q/Q: 10%-os emelkedés), ha a céltartalékolás ugyanaz marad mint a konszenzusban és a költségek sem nőnek meg a konszenzus számaihoz képest.
Ezt a növekedést egy negyedév alatt akvizició nélkül nem tartom valószinűnek.
Persze ki lehet számolni a 90 milliárdot, de ahhoz a költségek előző negyedéves szinten tartása mellett (nem valószinű) szinte nulla céltartalékolás kellene. Jó lenne, de nem valószinű (hiszen nem szabad elfelejteni a horvát extra céltartalékolási szükségletet, mégha a többi leánybanknál működne továbbra is a követelések eladása nyomán a visszairás.

Úgy látom én vagyok a legoptimistább. Kereken 90 milliárdos profitot várok (aztán majd lehet jó nagyot tévedek). Két jelentős kockázat van szerintem: A horvát devizahiteles története (Előfordulhatott, hogy ott extra céltartalékolás történt) és a magyar állampapírok átértékeléséből keletkező veszteség, de utóbbi szerintem bőven kompenzálja a gyenge forint és a hosszú kötvény alapok közül idén a otp maxima szenvedte a legkisebb buktát idén (tehát talán az otp saját kötvényeinél is ügyesek voltak).

Kamatmazs:
Szerintem is, a kamatmarzs a 2. negyedévben már növekedhetett. Magyarországon a BUBOR már nőtt alapkamatemelés nélkül is és a leánybankok országaiban is elkezdődött a kamatok emelkedése (Romániában, oroszországban alapkamatemelés mellett).
Bevételek:
A Konszenzus is jelentős bevétel emelkedéssel számol. (216 milliárd ft), amit a többi OTP leánybanki devizák 5-10%-os erősödése (ft-tal szemben) mellett a szinte minden relációban kemény (3-5%-os ) GDP növekedés által meglenditett lakossági hitelfelvétel tesz hihetővé. (Én mondjuk ezt a bevételt nem tartom jelenleg teljesithetőnek.)
Céltartalékolás:
Itt az a probléma, hogy a menedzsment már 90%-os NPL90+ nemteljesitő hitelállomány fedezettségnél azt mondta, hogy nem cél annak további emelése. (Ha ezt az igéretet tartották volna az elmúlt 2 évben , akkor ma kb. +100 milliárddal több adózott nyereséget lehetett volna jelenteni az elmúlt kb. 6-8 negyedévben összesen.Látszólag megmagyarázhatattlan a jelenlegi 118%-os céltartalékolás, de az új EKB céltartalékolási irányelv a következő 7 évben emelt szintű céltartalékolást ir elő. (Amelyet részben teljesitő hitelállományra is kell képezni a bankoknak azok kockázati elemzése alapján.Nos a probléma, az hogy ez az új irányelv OTP-nél a következő években összesen több mint 100 milliárdos tartalékolási emelést irányoz elő és a menedzsmentre van bizva, hogy ezt mikor és milyen részletezésben teszi meg. Azaz, bármennyire is jól sikerült a 2. negyedév, azt akár 10-20 milliárdos nagyságrendben növelhetik, előrehozva a későbbi céltartalékolási szintet.Köztünk szólva ez az új irányelv önmagában megölné a bankok többségét, (az OTP kivételével) ha ezt gyorsabban kellene teljesiteni. 
Hiszen még a sikeresebb nyugat-európai bankok is jóval kevésbé prudensen céltartalékolnak. (Pld. KBC-nél, amelyik ROE=18%-os sikeres bank, a kevesek egyike Nyugat-Európában, amelynél a tőkehozam kiemelkedően jó, ez a céltartalékolás  csupán alig 70%-os.De mi haszna lenne egy ilyen előrehozott céltartalékolási teljesitésnek? Egyedüli előnyként az időleges adómegtakaritást látom, emelt szintű cash-t hoz, amiből könnyű akvirálni. Hátránya egyértelmű: a csalódott befektetők esetleges elfordulása.Remélem, hogy ez utóbbi lesz a mérvadó a ma éjfél után megjelenő számok alakitásában.

Érdekes a publikált konszenzus 81M adózott profit körüli összege. Mi úgy gondoljuk, hogy volt mozgástere a menedzsmentnek a Q2-ben. 
Nem biztos, hogy csökkent az a kamatmarzs Q2-ben hiszen a hitelárazási referenciaértékek május-júniusban már jelentősen nőttek (bubor, állampapírhozamok stb) míg a betétkamatok nem változtak. A marzs esetleges stagnálása hozhat pár nem várt milliárd profitot. A forintgyengülés valamennyire növelte a költségeket külföldön forintban elszámolva, viszont ennél jobban növelnie kellett a bevételeket és így a külföldi profitot is hiszen a bevételek abszolút értéken nagyobbak mint a költségek. (Általánosságban taglalva, a működési költségeket illene már megfogni, gyorsabban automatizálni, ahol lehet fiókokat bezárni, internet és smart alapokra helyezni a folyamatokat.) Ne produkáljanak már csalódást Q2-re ilyen EM átárazások után, főleg úgy, hogy erre semmi okuk nincs, hacsak nem akarnak még milliós tételben vásárolgatni valakik, bár mint tudjuk erre megvolt a kitűnő alkalom 10k alatt és éltek is vele (mi is, tehát nem tartjuk vip beszállónak)...
Továbbá ott van a beérkező MOL osztalék, amely a tavalyinál jóval több, összesen 5 milliárd körüli bevétel. Természetesen a céltartalékolással bármit tehettek ilyen fedezetség mellett. Összesítve: amennyiben nem kellett valamilyen extra céltartalékkal varázsolni Horvátországban vagy máshol, akkor a növekvő bevételek mellett a bottom line adózott profitnak el kellene érnie a 85(+-3) milliárdot, e fölötti Q2-es számnál pedig az éves 320M profit is borítékolható, aminek alsó árazási szintje (Trump, Putin, Kína, Erdogan, EM, FED, MNB, ECB stb válságok nélkül) 11500huf a felső pedig 13500 huf 2018 év végére... 
Amennyiben a menedzsment bejelentené a kamatmarzsok jövőbeli Q3-tól várható növekedését és a további akvizíciókat, akkor nagyobb válságok nélkül az árazás év végére inkább a felső érték felé fog konvergálni. Az időközben bejárt árfolyamgörbét előre csak a Jóisten tudhatná, de szerencsére őt ez nem érdekli ...

A portfolio összeszedte az elemzői konszenzust a 2. negyedéves gyj. számaira.
Örülhetünk, ha a több mint 81 milliárdos eredmény összejön.
Az alábbi linken felraktam a saját becsléseimet a leánybankonkénti bevételekre, költségekre, céltartalékolásokra és eredményre. 
Az összesitett számok 2 milliárd ft-tal nagyobb eredményt mutatnak (83,3 milliárd) a konszenzusnál kisebb bevételekkel és kiadásokkal. A horvát banknál magasabb céltartalékolást irtam, mert szerintem a bank ott negyedévente pár milliárd ft magasságában felkészül a perekből adódó többletkiadásokra.
 http://www.kepfeltoltes.eu/view.php?filename=5162018_08_09_OTP_2018Q2_.png

nagyon jó cikk. Emiatt senyvednek a nyugat-európai bankok és emiatt  kénytelenek eladni leánybankokat Kelet-Európában. És ennek a haszonélvezője az OTP. már 3 éve. (2 horvát, 2 szerb, 1 bolgár, 1 albán akvizició).
Azért a helyzet javulni fog ha a nullkamatszint emelkedik Nyugaton. Az amerikai bankok utolsó 3 éves impozáns árfolyamemelkedésének egyik oka a FED kamatemelési szakaszának tavaly előtti megkezdése és igy a növekvő kamatbevőtelek nyomán emelkedő nyereség.
Én hasonló fejlődést várok Európában 2019-ben már.

Tegnapi cikk az európai bankrendszerről a Concordetól:
http://concordeblog.hu/2018/08/07/europai-bankrendszer-a-mutet-sikerult-a-beteg-meghalt/

Szerb bankot illetően remélem igazad van. (Amúgy OTP ellenérzések voltak Szerbiában már a tavalyi vételnél is, de szerencsére Szerbia kopoktat az Unió ajtaján és a tagfelvételhez szüksége lesz magyarország jóindulatára is, igy ott talán nem lesz a romániaihoz hasonló kurta-furcsa elutasitás.)
Bulgáriában a vétel utáni méret már elgondolkodtatthatja a piacfelügyeletet, mert az OTP a legnagyobb bank lenne ezzel a húzással. Szerencsére a bolgároknak nincsenek történelmi előitéleteik egy magyar vállalkozás piaci térhóditásával szemben. Igy remélem ott ezt engedélyezik. Miután az OTP fiókhálózata (366db) lefedi az országot, igy pár év alatt várhatóan az akvirált bank 151 fiókjából csak kevés fog megmaradni, radikálisan tovább javitva az egyesitett bank költség/bevétel mutatóját.

Szerbiában a korábbi hírek szerint az állam idén privatizálni akarja a Komercijalna Bankot (12% piaci részesedés). Elképzelhető, hogy az OTP inkább ezt szeretné megvenni, nem a SocGen leányt, talán mert mindkettőre nem is kapná meg az engedélyt. 
A bolgár vétel mindenképpen jó húzásnak tűnik: önmagában is nyereséges, de emellett csomó költségmegtakarításra lesz mód a párhuzamosságok felszámolásával. Persze az árazás sem mindegy, no meg a romániai példából kiindulva csak az a biztos, amire rákerül az utolsó jóváhagyó pecsét is.