Soros György - születési nevén Schwartz György - (Budapest, 1930. augusztus 12. –) magyar származású amerikai üzletember, közismert filantróp,[1][2] közgazdász, író, a reflexivitás elméletének kidolgozója. A Közép-európai Egyetem (CEU) örökös kurátora és a kuratórium tiszteletbeli elnöke. A több mint 50 országban működő társadalmi szervezeteket támogató nemzetközi alapítványáról is ismert.[3] Magyarországon a Magyar Soros Alapítványt támogatja adományaival.[4]
A Forbes magazin 2014. májusi listája szerint az Amerikai Egyesült Államok 17., a világ 29. leggazdagabb embere. Vagyona, amelyet önerejéből, felsőfokú végzettségének, pénzügyi tehetségének köszönhetően a sikeres tőzsdei befektetéseinek hasznából, illetve egyes valuták árfolyamváltozását jól kihasználó pénzügyi tranzakciók segítségével gyűjtötte össze, 23 milliárd dollárt tesz ki.[5] 2008. október 9-én a tőkepiaci tevékenysége során egy egyszeri spekulatív szándék alkalmával, a Soros Fund Management LLC[6] megsértette a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó jogszabályi előírásokat, amely miatt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete bírságot szabott ki.[7][8]
Tartalomjegyzék [elrejtés]
1 Élete
2 2000-es évek
2.1 Életrajzok
2.2 Beszédei
2.3 Művei
2.4 Interjúk
3 Jegyzetek
4 További információk
Élete[szerkesztés]
Magyar zsidó családban született, édesapja Schwartz Tivadar (Soros Tivadar) író, újságíró, eszperantista volt, aki az első világháború idején orosz fogságba esett és ott tanult meg eszperantóul. 1922-ben egyik alapítója volt a Literatura Mondo című eszperantó irodalmi folyóiratnak.[9] Nevét 1936-ban változtatta meg Sorosra.[10] 1944-ben a 13 éves fiát, az ifjú Györgyöt egy minisztériumi tisztviselő rejtegette Budapesten, így sikerült túlélnie a holokausztot. Fiatalemberként megtapasztalta, hogy Magyarország német megszállásával bekövetkezett az, ami addig a legtöbb magyar-zsidó identitású ember számára elképzelhetetlen volt Magyarországon: a zsidók tömeges üldözése és deportálása.
„ Aznap, amikor a sárga csillagot bevezették, korán reggel villamosozni hívtam a kisebbik fiamat. Mondhatni, tanulmányútra indultunk. Könnyen ráállt, hogy együtt mérjük fel, mit tart a közvélemény az emberi jogok e durva megsértéséről. A villamoson az emberek kissé komorabb képet vágtak, mint máskor – de talán egyszerűen csak álmosak voltak. Mindenki úgy tett, mintha nem venné észre, hogy léteznek férfiak, nők és gyermekek, akik sárga csillagot hordanak a mellükön. ”
– Soros Tivadar: Álarcban. Nácivilág Magyarországon (Maskerado cirkau la morto. Nazimondo en Hungarujo)
Soros György 2003-ban a Fortune magazin riporterének így nyilatkozott erről:
„ Az én világlátásomat a második világháború tragikus tapasztalatai formálták. Amikor Magyarországot megszállta a náci Németország, és deportálták a zsidókat Auschwitzba. Én elég szerencsés voltam azzal, hogy édesapám megértette, hogy ami Magyarországon folyik, az nem normális. Hogy ez távol áll az egyensúlyi állapottól. És ha követed azokat a szabályokat, amelyeket általában követsz, akkor meghalsz. Ez volt az én tapasztalatom a második világháborúról, és alapvetően ezt a tapasztalatot alkalmaztam mind a globális pénzpiacra, mind pedig politikai nézeteimet tekintve. ”
1947-ben kivándorolt az Egyesült Királyságba, ahol 1956-ig élt. 1952-ben diplomázott a London School of Economics-on. 1956-ban költözött az Amerikai Egyesült Államokba.
1962-1965 között filozófiával foglalkozott. Egy évtizeden keresztül egy tőzsdei cégnél alkuszként és értékpapír-elemzőként dolgozott. 1969-ben megalapította a Quantum Befektetési Alap nevű hedge fundot, 1983-ban pedig a Soros Alapítványt, amit a következő évben Magyarországra is kiterjesztett. Sikeres tőzsdei tapasztalatai alapján vitatta azt, hogy a pénzpiacok az egyensúly felé tartanának, és hogy az erre alapított gazdaságpolitikák sikeresek lehetnének. Kidolgozta és 1987-ben megjelent munkájában (A pénz alkímiája) közzétette közgazdasági elméletét a reflexivitásról. 1994-ben elindította a Global Power Investments-et. 1989-ben a Magyar Kulturális Kamara tiszteletbeli elnökének választották. 1988-ban Franciaországban, 1992-ben Angliában és 1993-ban Németországban hajtott végre nagy feltűnést keltő pénzügyi spekulációs műveleteket.
A Soros Fund Management befektetési alapkezelő társaság és a Nyitott Társadalom Intézet elnöke. A lengyel Szolidaritás és a csehszlovák Charta ’77 mozgalomnak nyújtott segítsége hozzájárult a Szovjetunió befolyásának gyengüléséhez, végül megszűnéséhez.
2000-es évek[szerkesztés]
Orosz és nyugati elemzők szerint a 2003-as grúz rózsás forradalom sikere az ő finanszírozása és szervezése nélkül aligha lett volna elképzelhető, bár szerinte ezek a vélemények messzemenőkig túlzóak.
Az Egyesült Államok belpolitikájának alakításában is tevékenyen részt vett a 2004-es elnökválasztás során, a George W. Bush megbuktatására tett erőfeszítések nagy összegű támogatásával.
A 2006. évi ukrán narancsos forradalom sikeres támogatásával elérte Ukrajna politikai irányultságának megváltozását. Fehéroroszországban az ellenzéki erők támogatása miatt persona non gratának nyilvánították.
Az amerikai jelzáloghitel-válságot a második világháború előtti nagy gazdasági világválsághoz hasonlította.[11] Ennek ellenére, bár Soros vetélytársai óriási összegeket veszítettek a válságon, Soros György tovább gyarapította vagyonát.[12]
2008. október 9-én a Soros Fund Management állt az OTP Bank megtámadása mögött. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) bírságot rótt ki rá. Ezen a napon belül az OTP részvényei 22%-ot estek egy a kereskedés végén érkezett order következtében.[13] Soros közleményében kijelentette, hogy nem ő adott megbízást az ügyletre, és sajnálja a történteket.[14]
2010-ben egy szervezeti leépítés után tervszerűen visszavonult és beszüntette a magyarországi adományozó tevékenységének rendszerét.[15]
2010 júniusában a bécsi Institute of International Finance nemzetközi pénzügyi intézet rendezvényén a pénzügyi válságról így nyilatkozott: „Nem zárható ki a kettős recesszió kialakulása. Tulajdonképpen a második felvonás csak most kezdődik, amikor a pénzpiacok kezdik elveszíteni bizalmukat az adósságlevelekben. A reflektorfény ugyan Görögországra és az euróra vetül, de a hatás világszerte érezhető lesz”[16]
2010 októberében a Nyílt Társadalom Alapítványon keresztül egymillió amerikai dollárt adományozott az október 4-én bekövetkezett magyarországi Ajkai vörösiszap-katasztrófa károsultjainak megsegítésére.[17]
A Spiegel című német újságban 2017-ben megjelent cikk szerint, Soros György magyar zsidóként, holokauszt-túlélőként, kivándorlóként és gazdag milliárdosként súlyos, antiszemita támadásnak a szereplőjévé vált Kelet-Európában.[18]
Életrajzok[szerkesztés]
meszaro lorinc penz money cover
Csurgó Dénes
Csurgó Dénes követés
Szémann Tamás
Szémann Tamás követés
2017.02.20. 07:12
Kapcsolódó cikkek (21)
A felcsúti szerelemvonatból nincs kiszállás
Mészáros környékéről törlesztették Orbán rokonainak tartozását
Magyar pénzből a horvát focit fejlesztené Mészáros Lőrinc
Szavazzon: olimpia helyett vegyünk tengert, hegyet, Erdélyt!
Erősödni fog a kormánykritikus hangnem a Hír TV-n
Mészáros Lőrincék egyik cége építheti a bicskei járási hivatal új épületét
Mészáros Lőrinc Harley Davidsont vett
Mészáros üzlettársával építtet az MNB alapítványa
Felcsúton még a diákok nasiján is Mészáros Lőrinc keres
Mészáros Lőrinc cége 9,8 milliárdért véd meg az árvíztől
Mészáros Lőrinc üzlettársa százmilliárdos közbeszerzést nyert
Mészáros és Orbán nemzeti stadionnal és milliárdokkal támogatja a horvát futballt
Mészáros Lőrinc a második legkevesebbet alvó emlős az univerzumban
Mészáros Lőrincre így még nem reagáltak
Épül már az M44
Sok-sok pénz, de ez most nem Mészáros Lőrinc bizniszéből van
Mészáros Lőrinc cége tucatnyi Gellért-hegyi fát irthatott ki engedély nélkül
Mészáros Lőrinc megvette az Echo Tv-t is
Mészáros köre vette át a Hunguest hotelek irányítását
Eléggé kihasználja az embereit Mészáros Lőrinc
Tarsoly szerint Orbán miatt dőlt be a Quaestor
Mészáros Lőrinc egy igazi gazdasági csoda, aki tíz év alatt ezerszeresére növelte kis gázszerelő cégének bevételeit.
A Fidesz 2010-es hatalomra kerülésekor Mészárosnak még csak egy cége volt, hét év alatt viszont már egy legalább harminc cégből álló birodalmat épített ki.
A felcsúti polgármester saját vállalkozásainak legalább 12 milliárd forint vagyona van.
Tulajdonostársain és bizalmasain keresztül pedig a saját vagyonának sokszorosára lehet hatása.
A legközelebbi üzletfeleinek cégeivel együtt nagyjából 70 milliárdos céges vagyont nevezhetünk Mészáros-közelinek, és ez csak az, amiről biztosan tudunk.
Úgy tűnik, mostanában már a csapból is Mészáros Lőrinc folyik. Alig telik el úgy hét, hogy ne derülne ki, Mészáros Lőrinc vett vagy alapított valami újabb céget, és mint amolyan üzleti mumust, őt vélik látni minden kicsit is kétes üzlet mögött. Az biztos, hogy Mészáros Lőrinc relatíve gyorsan lett falusi vállalkozóból az ország egyik legfontosabb embere, akinek mérhető vagyona nem is igazán tükrözi azt, hogy mekkora a súlya a magyar gazdaságban.
Most mégis igyekszünk végigvenni, hogyan jött létre Mészáros legalább harminc cégből álló birodalma, és mekkora vagyonon ülhet a felcsúti polgármester a cégein keresztül. Cikkünk második felében pedig megpróbáljuk összeszedni és összeszámolni, hogy a közvetlenül a tulajdonában lévő cégek mellett mekkora további vagyon fölött diszponálhat bizalmi emberein, üzlettársain keresztül. Megnézzük, kikhez tartoznak azok a cégek, amelyeket a sajtó Mészáros-közelinek szokott elkönyvelni, és hogyan kötődnek a felcsúti milliárdos polgármesterhez.
Mennyit ér az aranyember?
Mielőtt nekivágunk dobálózni a számokkal, következzék pár gondolat arról, hogyan jutottunk el azokhoz. Mészáros Lőrincnél és később, a hozzá köthető üzletembereknél a cégek saját tőkéjét vettük alapul ahhoz, hogy megmondjuk, nagyjából mennyit ér az a cég. Ez nem az egyetlen lehetséges módszertan egy cég értékének pontos meghatározására, és nem is biztos, hogy a legjobb, de jelen esetben a legpraktikusabb.
A saját tőke a vállalkozás vagyonát jelzi. Azt, hogy mennyit ér a cég, vagyis a tulajdonosa mennyi pénzt kapna érte, ha eladná, ki lehetne számolni a társaság eredménye alapján is, ami elég bevált módszer a „normális” piacgazdaságokban. Mészáros cégei viszont nem biztos, hogy a piaci teljesítményüknek köszönhetik az értéküket, hiszen azoknak a legnagyobb értéke maga a tény, hogy Mészáros Lőrinc a tulajdonosuk.
Az egyszerűség kedvéért egy-egy cég leírásánál nem vettük figyelembe, hogy annak pontosan hány százalékos tulajdonosa Mészáros Lőrinc, vagy az, akihez a céget kötjük. A Mészáros Lőrinc és üzlettársai között bemutatott kapcsolatok valósak, azt viszont nem tudni, hogy ez milyen ráhatást enged egyes szereplőknek, mondjuk Mészáros Lőrincnek erre a 70 milliárd forintnyi vagyonra. Ez leginkább majd utólag derülhet ki, ha valami történik ezekkel a cégekkel, ha kiderül egyáltalán. Bár a média rendszeresen Mészároshoz köti azokat a cégeket, amelyekről a cikkben szó van, látszik, hogy egyelőre azok a vállalkozások, amelyek Mészáros Lőrinc vagy cégei tulajdonában vannak, igazából csak egy kisebb részét képezik ennek az összegnek. Viszont a miniszterelnök bizalmasaként alighanem jelentős politikai befolyással rendelkezik.
Az igazi magyar gazdasági csoda
Mészáros Lőrinc a kormány nemzeti tőkésréteget építő terveinek egyik kirakatbábuja lett, mert ahogy cégeinek száma és gazdasági súlya nőtt az elmúlt időben, az egy igazi magyar csoda. A felcsúti polgármester/fociklub tulajdonos/vállalkozó az elmúlt hét év alatt egy harminc cégből álló birodalmat épített, amely az építőipartól és a mezőgazdaságtól a turizmuson és borászaton át az autójavításig és legújabban a médiáig átfogja a magyar gazdaságot.
Az elérhető legfrissebb, 2015-ös mérlegek alapján a 30 cég közül az a 22 cég, amelyeket nem azóta alapított a vállalkozó, összesen 45,3 milliárd forintos bevételt szedett össze, amiből 4,65 milliárd forintos profitot csinált. Ami viszont a cégek vagyonát illeti
Mészáros cégeinek 12 milliárd forint saját tőkéje van.
Azt pedig még nem is tudjuk, hogy mennyi pénz lesz azokban a cégekben, amelyeket csak tavaly alapított a vállalkozó. De hogyan jött létre az egyre csak terjeszkedő Mészáros Group? Hát, elég gyorsan.
Mészáros Lőrincnek a 2010-es kormányváltáskor még csak egy cége volt: a 2001-ben alapított, falusi gázszerelő cégből közbeszerzéseken induló építőipari vállalattá nőtt Mészáros és Mészáros Kft., ez azóta a Mészáros-cégbirodalom központi elemévé lett. A cég rettenetesen jól szerepel a különböző közbeszerzéseken, az RTL Klub gyűjtése szerint konzorciumi partnereivel együtt 140 milliárd forintot nyert el közbeszerzéseken csak 2016-ban. Ez a vállalat önmagában esélyesként indul a „Magyarország legsikeresebb startupja” címért, ugyanis
a Mészáros és Mészáros Kft. 2006 és 2016 között ezerszeresére növelte a bevételeit.
Míg 2006-ban Mészáros cége 19,2 millió forint bevételt ért el, 2015-ben már több mint 20 milliárd forintot. Ezt a trükköt még a világ legmenőbb cégei közül is csak kevés tudta végrehajtani, a Facebook például 2006 és 2016 között „csak” majdnem hatszázszorosára tudta növelni a bevételeit (2006-os 48 millió dollárról 27,6 milliárd dollárra), az Apple pedig ugyanez alatt az idő alatt csak 12-szeresére nőtt. Amelyik cégnek pedig sikerült, például az Amazonnak, annak is több mint tíz év kellett hozzá (kb. 12, 1996 és 2008 között).
Ugye mindenki tudja, kinek kell megköszönni a dolgokat-
Fotó: Bakró-Nagy Ferenc / Index
Mészárosnak nem minden cége ilyen sikeres, az agrárflottájának anyahajója, a Búzakalász 66 Kft. például gyakorlatilag egy eladósodott csődtömeg, amely saját tevékenységével 341 millió forintos veszteséget termelt, és csak úgy tudta végül pluszosan zárni az évet, hogy apportálta két tulajdonolt cégének a tőkéjét, és 3,8 milliárd forint hosszú lejáratú adósságot is hurcol magával. Ennek a vállalkozásnak a tulajdonában volt az azóta már eladott Bakony Hús Kft., amellyel Mészáros a Puskás bacont árulta Oroszországban, de többek között a Búzakalász tulajdonában van a MÁV-nak ásványvizet szállító Vivienvíz, a B+T Management és azok a borászati érdekeltségek is, amelyeket Tokajban vett Mészáros.
2015-ben még a Mészáros és Mészáros hozta a legtöbb pénzt a polgármester cégei közül 20 milliárd forintos bevétellel és 3,7 milliárd forintos profittal, míg második helyen a klímatechnikával foglalkozó CLH Kft. volt (erről a cégről még később részletesebben is írunk), amit az R-Kord követett több mint 6 milliárdos bevétellel és 750 millió forintos profittal.
Ez a sorrend várhatóan 2016-ban is így maradt, mert bár Mészáros vett pár nagyon értékes céget, például a 2002-ben privatizált „piszkos 12” állami gazdaság egyikét, a 195 milliós profitot termelő Agrosystem Zrt.-t, de ezek valószínűleg nem tudják majd letaszítani a trónról a M&M Kft.-t.
A felcsúti Steve Jobs egész céges vagyona megállíthatatlanul növekedett a 2010-es kormányváltás után, amikor sorra vásárolta vagy alapította a cégeket, és kapta az állami megbízásokat. A vállalkozó teljes vagyona a cégei saját tőkéje alapján a 2006-os 6,8 millió forintról tíz év alatt nőtt a mostani 12 milliárdra.
A 30 cégéből pedig 29 a 2010-es kormányváltás óta eltelt hat évben lett Mészárosé.
Mészáros csak tavaly 12 céget alapított vagy vett bennük tulajdonrészt, ami szépen beleilleszkedik a trendbe, hogy Magyarország leggazdagabb polgármestere 2014 óta minden évben egyre több cégben lesz tulajdonos. Mészáros, felesége, gyerekei vagy cégei tulajdonában most körülbelül harminc vállalkozás van, az egészen piciktől – mint Mészáros lányával közös szépészeti kereskedő cége, az MBA Beauty Hungary – az egész nagyokig, mint amilyen az ingatlanos Talentis Group Zrt.
meszaros animb.gif
Mészáros-közeli milliárdok
Mészáros Lőrinc igazi gazdasági súlya nem is feltétlenül abból fakad, hogy sok cége van (bár egyre több van az élet egyre több területén), hanem abból, hogy a sajátján kívül még elég sok céghez köthető a neve. Ezek főleg olyan vállalkozások, amelyeket üzlettársai, bizalmasai, esetleg beosztottjai vezetnek. Ezeket a cégeket a sajtóban gyakran „Mészáros-közeli”-nek nevezik. Az üzlettársak, akikről cikkünkben részletesebben írunk:
Csík Zoltán, aki Mészáros agráriumban, ingatlanban és újabban médiában érdekelt cégeit irányítja vagy ellenőrzi ügyvezetőként, igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tagként.
Szíjj László és Varga Károly, a Duna-Aszfalt és még jó pár építőipari cég tulajdonosai, akiknek több közös cége is van a felcsúti polgármesterrel
Schmidl Péter, aki a kapocs Mészáros és a 17 milliárd forintos Hunguest Hotel lánc között.
Az összesítésünkbe az egyszerűség kedvéért csak pár Mészároshoz köthető üzletember cégeit vettük be, de ennél valószínűleg messzebbre elér Orbán bizalmasának keze (például van olyan cég, amelyhez névleg Mészárosnak semmi köze, mégis az ő címére van bejelentve Felcsúton).
Az egyik ilyen ember Csík Zoltán
volt budapesti gyilkossági nyomozó, aki Mészáros több cégének jogi képviselője, ügyvezetője vagy igazgatósági tagja, és van közös cége Mészáros lányaival és feleségével. Csíkról keveset tudni, legtöbbször akkor kerül a hírekbe, amikor kiderül, hogy milyen bizniszeket intéz Mészáros Lőrincnek.
Orbán Viktor miniszterelnök és Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester a Búzakalász 66 Felcsút Kft. bányavölgyi mangalicatelepének avatásán a Fejér megyei Alcsútdobozon 2014. november 18-án.
Orbán Viktor miniszterelnök és Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester a Búzakalász 66 Felcsút Kft. bányavölgyi mangalicatelepének avatásán a Fejér megyei Alcsútdobozon 2014. november 18-án.
Fotó: Koszticsák Szilárd
Azok közül az üzletemberek közül, akikkel ebben a cikkben foglalkozunk, ő kötődik a legtöbb szálon a felcsúti vállalkozóhoz:
Csík benne volt Mészáros agrárcégeiben, az Aranykorona Zrt.-ben igazgatósági tag volt, a Korona-Alba Zrt.-ben még mindig ügyvezető.
Ő menedzseli Mészáros egyik újabb szerzeményét, az ingatlanbizniszben és agráriumban érdekelt Talentis Groupot is, amely tavaly került Mészároshoz, és ő felügyeli a Talentis tulajdonában lévő TBP Ingatlanhasznosító Zrt.-t és az Agrosystem Mezőgazdasági Zrt.-t is.
A Talentis Groupon keresztül pedig már a médiabizniszben is érdekelt, ugyanis ez a cég vásárolta meg Mészáros nevében az Echo Tv-t Széles Gábortól, amelynek igazgatóságában Mészárosné Kelemen Beatrix mellett Csík is helyet kapott.
A polgármester lányaival pedig közös vagyonkezelőt alapított Medio Vario néven.
Csík Zoltánnak ennél áttételesebb kapcsolatai is vannak Mészároshoz, például ami a szállodaipart illeti. A Scentrum Kft. nevű cégén keresztül Csík tavaly tulajdonos lett az Event-Immo Kft.-ben, amelyet egy Schmidl Péter nevű budapesti vállalkozó alapított 2010-ben. Schmidl korábban 12 évig a Hotel Normafa igazgatója volt, így járatos lehet a szállodaiparban, emellett van pár kisebb vendéglátós, rendezvényszervező cége is.
Az Event-Immo pár olyan szálloda üzemeltetője, amelyek sajtóértesülések szerint éppen Mészáros tulajdonába kerülnek, például az egerszalóki négycsillagos Saliris Resort, vagy a mátraházi Lifestyle Hotel Mátra.
Szintén az Event-Immo üzemeltette a balatonalmádi Ramada Hotelt, miután a felszámolótól az épületet Mészáros Lőrinc cége, az R-Kord vette meg. Ez a szálloda viszont most már nem Ramada, hanem Hunguest Hotel Bál Resort néven várja a vendégeket. A Hunguest-hotelláncot 2016 októberében vette meg Leisztinger Tamástól a Jászai Gellérthez tartozó Konzum cégcsoport, a Hunguest igazgatóságába pedig bekerült Schmidl Péter is. A Hunguest Hotel elég nagy értéket képvisel, több mint 17 milliárd forint saját tőkéje van. A cég pedig személyi és üzleti kapcsolatban is van Mészárossal, bár hogy pontosan mire mekkora ráhatása van, az talán sosem fog kiderülni.
A balatonalmádii Ramada Hotel
A balatonalmádii Ramada Hotel
Fotó: Google Street View
Hogy érzékeltessük, hogy a Hunguestnek van valami köze Mészároshoz, fenti grafikonunkon Schmidl Zoltánon keresztül kötöttük Mészároshoz és Csík Zoltánhoz. Schmidl viszont kicsit kilóg a felsorolásunkból, mert a Hunguest-hotelláncnak nem tulajdonosa, hanem az igazgatóság tagja. Viszont ő a kapocs más Mészáros-közeli érdekeltségek és e között az elég értékes cég között.
Csík Zoltánnak több másik vállalata is van, ezek közül talán az Easy Holding Zrt. érdemel még említést, amely, miután Spéder Zoltán megszabadult az FHB Bankhoz és a takarékokhoz kapcsolódó tulajdonaitól, Spéder egyik cégétől megvette az Exo-Bit Zrt.-t, azt a társaságot, amelyik a takarékintegráció informatikai fejlesztéseiért felelt.
Csík Zoltán tehet arról is, hogy a Médiaworks felvásárlása és a Népszabadság kinyírása kapcsán elhíresült Opimus Nyrt. Mészáros-közeli cégnek számít, Csík Scentrum Kft.-je részesedést vett a cégben, amely ezután megalapította az Opimus Press leányvállalatát, a Mediaworks felvásárlóját. Csík azon kívül, hogy áttételesen részvényes az Opimusban, a cégcsoport egyik vállalata, az Euro General Zrt. igazgatóságában is bent van.
Két másik fontos Mészáros-szövetséges Szíjj László és Varga Károly,
a két gyerekkori barát, akik együtt alapították az „új Közgép”-ként emlegetett Duna Aszfaltot. Szíjj és Varga közösen jutott a tiszakécskei játszótérről a száz leggazdagabb magyar listájára, előző a 26., utóbbi a 27. helyre, (egyelőre) mindketten megelőzve a 31. helyen lévő Mészáros Lőrincet.
A tiszakécskei központú, de már leginkább Budapestről irányított Duna Aszfalt mellett nem sok cég tud labdába rúgni a mélyépítési pályázatoknál: a cég már 2014-ben lekörözte a Közgépet az elnyert közbeszerzési pénzek terén, idén eddig már 153 milliárd forintnyi uniós pénzt nyert.
Pár év alatt úthengert gyúrtak a játékdömperből
Pár év alatt úthengert gyúrtak a játékdömperből
A Közgép szélárnyékában viharos sebességgel növekedett az építőiparban egy magyar cég, amelynek tulajdonosai már a leggazdagabb magyarok között vannak. A Duna Aszfalt sikersztorijában fontos szerepet játszott Tiszakécske, Kecskemét, Felcsút és Hódmezővásárhely környéke, valamint a jó kapcsolat több fideszes politikussal.
Tovább
A Duna Aszfalt és a páros többi építőipari cége, mint a Vakond Kft. vagy a Hódút Kft., sok közbeszerzésen együtt indul Mészáros cégeivel, az ismeretségük a Duna Aszfalt szóvivője szerint csak szakmai, a cégről készült portrénk forrásai viszont azt mondták, hogy különösen Szíjj és Mészáros között nagyon jó a kapcsolat.
Szíjj és Varga ezen kívül is több szálon is kötődik Mészáros Lőrinchez :
A Duna Aszfalt a Mészáros és Mészáros Kft.-vel közösen alakította meg a Marlera-Istria Ingatlanfejlesztő Kft.-t, amellyel a magyar milliárdosok a horvát ingatlanpiacot akarják meghajtani.
Szintén a két cég közös projektje a Visonta Projekt Kft. nevű búzafeldolgozó üzem, amelyet kiemelt beruházássá minősített a kormány.
Szíjj és Varga Mészárossal együtt szállt be a CLH és CLH Klmaszervíz Kft.-kbe 2015-ben, amely utána már Mészáros második legnagyobb bevételt hozó cége lett, és többek között a Magyar Nemzeti Bank és az Örkény Színház klímaberendezéseinek közbeszerzésen elnyert, 252 milliós beszerelésével.
Szíjj László állhat at MKB megvásárlása mögött
Szíjj László állhat at MKB megvásárlása mögött
A valódi tulajdonosokról titkolóznak, de a Figyelő szerint a Duna Aszfalt tulajdonosa állhat a háttérben.
Tovább
Szíjj a Duna Aszfalt mellett (vagy azon keresztül) több más építőipari cégben is érdekelt, például a Körösaszfalt Kft.-ben vagy a Magyar Építő Zrt.-ben (amelyben 2016 végéig igazgatósági tag volt Csík Zoltán). Szíjj neve emellett felsejlett az MKB Bank privatizálásakor, sokan ugyanis őt sejtik a bankot megvásároló ismeretlen befektetési alapok mögött.
Dióssy Gábor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium politikai államtitkára, Tokár István a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés elnöke és középen Szíjj László az építő cég a Vakond Kft. ügyvezetője a 4-es főút burkolatfelújítási munkáit követő átadáson Cegléden, 2005. december 14-én.
Dióssy Gábor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium politikai államtitkára, Tokár István a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés elnöke és középen Szíjj László az építő cég a Vakond Kft. ügyvezetője a 4-es főút burkolatfelújítási munkáit követő átadáson Cegléden, 2005. december 14-én.
Fotó: Szentmiklósi János
Varga Károly 2015 végén kiszállt a Duna Aszfaltból, de az elérhető céginformációk szerint még mindig van hat közös cégük, a Mészárossal közös üzleteken kívül.
Ezeken a vállalkozókon keresztül Mészáros Lőrincnek még a sajátján kívül közel 60 milliárd forintnyi tőkéhez van ilyen-olyan köze.
Ezek pedig még csak a legnyilvánvalóbb és egyszerűen visszakövethető kapcsolatok és összefonódások Mészáros Lőrinc körül.
(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)
Nyomozás HUMET azaz NUTEX ügyben