PORTFOLIO FORUM

Surányi György előadásában elsősorban az euró bevezetésének kritériumait elemezte. Éles kritikával szólt a maastrichti feltételekről, a Stabilitási és Növekedési Egyezményekről. Ezek a bent levő országokat és a csatlakozókat is inkább hátrányosan érintik a feltételek inkonzisztenciája miatt. Az euró gyors bevezetése súlyos növekedési áldozatokat hozna - vélte a CIB elnöke.

a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=38833

Rendezés:

Hozzászólások oldalanként:

20 40 60 80 100

első
-10
5
6
7
8
9
10
11
+10
utolsó

Törölt felhasználó 2004. 03. 18. 21:46

Előzmény: #39 Törölt felhasználó

#40

szabesz
bocs a hosszú írásért, szerintem minden része kapcsolódott az előzményekhez. Nem vagyunk egyformák ezért alább hagyom a csipkelődést is, mert láthatóan félreérted(a lenini út nem Rólad szólt, csak a téma lassan tabu jellegéről)
Az árfolyampolitika a japán monetáris politika része, az európai központi bankárok rendszeresen beszélnek arról, hogy nem okoz az euró zónában gondot (sem inflációst, sem növekedésit) az ami a dollárral történt, tehát ők is figyelik az árfolyamot. Az MNB az elmúlt időszakban nyíltan az árfolyamot célozta. Tulajdonképpen min mosolyogtál?
Az árfolyam is része a stabil gazdasági környezetnek. Az ECB nem volt sikeres a stabil inflációs környezet kialakításában, mert semmi köze sem volt az eseményekhez. Kínálati piac volt az elmúlt években, ha lejjebb viszi a kamatokat akkor se nőnek jobban az árak.
Az MNB a saját célrendszerén belül sikeres volt, a célrendszer vitatható (nekem nem is tetszett)
Nem én értettem félre a modern monetáris politikát hanem Te a mondatot. Az ECB gondolja ma azt, hogy ennyi a monetáris politika (legalábbis e szerint cselekszenek)
Persze , hogy lehet ellentmondás Surányi gondolataiban, én nem látom, de tévedhetek. 5 év alatt a világ is megváltozott, új válaszok kellenek.

Törölt felhasználó 2004. 03. 18. 14:02

Előzmény: #34 Törölt felhasználó

#39

kedves kanyisz,
.
sokminden t irsz, talan tul sokmindent is. olyan dolgokat is vitatsz amiket en nem allitottam (es nem is akarok). elismerheted, hogy ez pl erosen ronthatja egy vita szinvonalat.
.
a stabilitasi 'szamitasod' enyhen szolva felrevezeto es egyben megmosolyogtato. a monetaris politika elsosorban az arstabilitassal jarulhat hozza a gazdasagi stabilitashoz. ugye, ebben az ecb jobb, mint az mnb. aztan, hozzajarulhat a stabil, megbizhato monetaris politikaval (ismet az ecbre szavaznek jaraival szemben). aztan, penzpiacok, bankrendszer szabalyozaskoryezete nek karbantartasaval. ami pedig az arfolyamot illeti: az eurozona nagy es viszonylag zart gazdasag.
.
ezt irod: 'ha infláció=x, akkor kamat = y'. bocsass meg, de ennel jobban nemigazan lehetne felreerteni a modern monetaris politikat.
.
_en_ nem mondtam semmit a lenini utrol, sot, ha figyeltel en is pont az elkapkodott emu-csatlakozas ellen szoltam. az is teny azonban, amit a tobbiek egy resze fejteget: nincsenek tul jo vezetoink, ezert az euro es a hozza vezeto ut fegyelmezo erot jelent. es ez ketsegkivul egy erv, megha nem is biztos, hogy eleg.
.
vegul, suranyi is sokmindent mondott. miert ne lehetne ellentmondas benne? ettol meg ebben-abban egyeterthetek vele. szerintem ez a normalis. mintsem az, hogy 'vannak a suranyistak meg a jaraisok'. en pl egyik se vagyok.

Törölt felhasználó 2004. 03. 18. 11:58

Előzmény: #37 Törölt felhasználó

#38

Egyetértek veletek, én sem látok az euróövezethez való csatlakozáson kívül más kényszerítő erőt. Talán ez az egyetlen, ami tényleg felnyithatja a szemeket, kibékítheti a pártokat és beindulhat egy államháztartási reform. Ez vitathatatlanul a legnagyobb (sőt, talán az egyetlen) érv az euró minél előbbi bevezetése mellett.
Abban azonban szerintem igazat kell adni a Surányinak (változatlanul következetesenek tartom őt önmagához), hogy ha reális esélye lenne a politikai klíma javításának, a konszenzusnak és a strukturális reformoknak más úton is, akkor jobb lenne mindezt az euróövezeten kívül, és nem a maastrichti kritériumok és a SNE szorításában megtenni. A reformok, a radikális változások ugyanis könnyebben keresztülvihetőek, kevésbé fájdalmasak és a gazdaság is alkalmazkodóképesebb önálló monetáris politika mellett. (Más helyzet van ugyan most, de a játék kedvéért gondoljatok bele mi történt volna, ha a Bokros-csomagot forint leértékelés nélkül kellett volna megvalósítani. Például nominálbér csökkentéssel, amely kétszer akkora reálbércsökkenéssel járt volna, mint amekkora egyébként történt. Forradalom...)

Törölt felhasználó 2004. 03. 18. 10:14

Előzmény: #36 Törölt felhasználó

#37

raadasul csendben jegyezzuk meg hogy suranyi nem csinalt szigoru monetaris politikat...

Törölt felhasználó 2004. 03. 18. 09:16

#36

Bár nincs különösebb jelentősége, leírom miért éreztem ellentmondást a nyilatkozatok között:
.
1999: Surányi: „… van szükség arra, hogy az államháztartás szigora, a monetáris politika szigora folyamatosan csökkentse a nemzeti össztermékhez képest az állam eladósodását …”
.
.
2004. március 11: Surányi azt fejtegette:
„mivel az euróövezeti szabályok a jelenlegi tagokat is gúzsba kötik, a frissen csatlakozó, gyorsan növekvő gazdaságoktól szükségtelen áldozatokat követelne a feltételek mihamarabbi teljesítése. Normális egyensúlyi pályán, hosszabb ideig élvezve az uniós támogatásokat kell majd eljutni az euróig.”
.
Emlékeztetnék a PM tegnapi bejelentésére: 2003. dec. 31-én az államadóság elérte a GDP 59 %-át, ma már valószínűleg súroljuk a 60 %-ot.
Azt hiszem, abban egyetérthetünk, hogy az euro bevezetése szükségszerűen kiváltaná az államháztartás szigorodását, a bevezetés késleltetése pedig további túlköltekezéshez vezetne. (Például az előrehozott választásokon, vagy 2006-ban ismét lehetne fedezetlen ígéretekkel kampányolni, sőt ezen ígéreteket még be is tartani.)
Üdv. zj

Törölt felhasználó 2004. 03. 17. 23:01

Előzmény: #33 Törölt felhasználó

#35

Egyetértek, nem látom az ellentmondást.
Ráadá súl a kritikus rész, a stabilitási paktum bírálata, nem adoptálható közvetlenűl a magyar viszonyokra. Surányi már máskor is bírálta a maastrichti rendszert, miért ne fejtené ki ezt akkor amikor az euró csatlakozásunkról van szó?
Mellesleg sabesz,
Surányi utolsó gondolata mintha az lenne, hogy előbb tegyük rendbe a struktúrákat.

Törölt felhasználó 2004. 03. 17. 22:48

Előzmény: #26 Törölt felhasználó

#34

Kedves Szabesz!
- füstölögn i azért füstölgök, mert nem érvelések zajlanak, nem érdemi viták, hanem kinyilatkozások. És ez ma a szakmai vitákat is átitatja, pedig azoknak, akik a gazdasággal foglalkoznak, minimálisan azt tudniuk kéne, hogy itt sose abszolút jó, vagy rossz körül zajlik a vita. Ma az euró bevezetése ellen beszélni istenkáromlás (vagy a lenini út tagadása, ízlés szerint) ezért gőzünk sincs mik az igazi előnyei és mik a hátrányai.
- Nem kerestem alapvetően a monpol körül a hibákat, de ettől még nem jó. Az ECB mai rendszere önmagában is egy strukturális probléma. Tulajdonképpen minek oda monetáris tanács, elég egy képlet, ha infláció=x, akkor kamat = y. Mellesleg ezt a stílust már Kosztolányi Úr is kritizálta -a maga módján- a németeknél, a 90-es évek elején megjelent könyvében.:)
- A stabilitást nem tartom önmagában való értéknek, csak akkor az, ha fejlődéssel párosul. Ma az EU legjelentősebb gazdaságaiban ez pangással párosul.
- Egy kérdést kikerültél. Mi az a stabilitás? Ezzel munkára kényszeríttettél:)
V égeztem egy-két számítást.
Az euró 2003-ban a dollárhoz képest egy 22 %-os sávban mozgott (max/min), a forint az euróhoz képest 16%-os a dollárhoz képest 15%-os sávban. Az euró-dollár eltérése az egy éves mozgó átlaghoz képest átlagosan 8,7%-os volt (max 15,8%), ugyanez forint-euróban átlag 3,4% (max 10,3%), forint-dollárban átlag 5,6% (max 13,4%).
Rövidtávon (30 napi mozgóhoz) az euró-dollár átlagos eltérése 2,1% (max 5,8%), a forint-euró átlagos 1,2% (max 8,6%, de sáveltolásos juni nélkül csak max 4,9%), a forint-dollár átlag 2,1% (max 7,7%, sáveltolás nélkül max 5,7%)
Ebből megállapítható, hogy a forint – a politikusok baklövése nélkül – mind rövidtávon, mind hosszútávon 2003-ban stabilabb pénz volt, mint az euró.
Megdöbbentő! költségvetés, folyómérleg, hiszti,stb. ellenére. Lehet, hogy valami baj van a tudatunkkal?
Persze tudom, hogy a stabilitásnak még több ismérve lehet, infláció, kamatok, stb. de ezt majd valaki más megnézi.
És még néhány költői kérdés, nem lett volna a jobb egy kevésbé volatilis kamat környezet, volatilisebb forinttal, vagy dicsérjük meg Járait a stabil forinttért? (Én nem:)) Jobb lesz nekünk a volatilisebb euró alacsonyabb és stabilabb kamat mellett, vagy az csak robbanó fogyasztáshoz és inflációhoz fog vezetni?
- Egyetlen komoly érv, hogy az euró rákényszerítheti a kormányunkat... Tehát a racionális cselekvéshez szükségünk van egy Nagy Testvérre:(

Törölt felhasználó 2004. 03. 17. 22:08

Előzmény: #32 Törölt felhasználó

#33

Sziasztok,
Úgy látszik nehéz a felfogásom, de még mindig nem értem, hogy milyen ellentétről beszéltek a két Surányi nyilatkozat esetében.
1999-ben ugyebár a költségvetési és monetáris szigor mellett érvelt, amely az akkori viszonyok között teljesen jogosnak volt tekinthető: növekedési problémák nem voltak, az államadósság/GDP magas volt, az infláció magas volt. Ez tehát kipipálva.
Most pedig azt mondja, hogy első problémának az egyensúlyt, a növekedést és az eladósodottságot kell tekinteni, az inflációval nincs gond. Ezért tehát szükséges egy költségvetési szigorítás, egy államháztartási reform, amelyet közben egy lazább monetáris politika "olajozhat" (mint például Bokros idején a csúszó leértékelés). Azt mondja, hogy az euró bevezetésével nem kell sietni, mert fontosabbak a strukturális reformok és az egyensúlyi növekedés, mint a mesterségesen felülértékelt árfolyam.
Mi itt a logikai bukfenc, tényleg nem értem.

Törölt felhasználó 2004. 03. 17. 12:10

Előzmény: #31 Törölt felhasználó

#32

kedves zj,
.
egyetertek, van ellentmondas suranyi megnyilatkozasaiban, de ezert meg nem kell keresztre-fesziteni.
.
az euros megjegyzesed ok. de azt ne felejtsd el, hogy a monetaris politikanak, elvileg, van nemi rahatasa az inflaciora, stabilitasra, rovidtavu makrokeresletre. azaz, most meg nem ugyanaz a helyzet, mintha mar bevezettuk volna az eurot.

Törölt felhasználó 2004. 03. 17. 08:58

#31

Kedves Krisztián!
A nyilatkozatok összevetésénél nem vonatkoztathatunk el a fennálló körülményektől, és a jövőbeni várakozásoktól. Emlékeztetnék arra, hogy 99-ben a mainál nagyobb jövőbeni gazdasági növekedéssel lehetett számolni, továbbá a makro-egyensúlyi kilátások is kedvezőbbek voltak a mainál. Az eltérő körülmények figyelembe vételével én érzek némi ellentmondást a két nyilatkozat üzenete között. Hozzáteszem, hogy szerintem ez nem katasztrófa és nem is minősíti Surányi személyét.
.
Az Euro bevezetésének időpontja körüli vitához csak annyit tennék hozzá, hogy az Euro már itt van.
A magyar gazdaság szempontjából meghatározó, exportra termelő társaságok nagyobbik része már évek óta úgy viselkedik, mintha az Euró lenne a hazai valuta.
Árbevételük Euróban keletkezik, Ft hitelek helyett alacsonyabb kamatozású devizahitelekkel finanszírozzák termelésüket. Számukra kevésbé releváns az alapkamat mértéke.
Tehát a hivatalos bevezetés időpontjától és a kormányzati szándéktól függetlenül, fokozatosan tért hódít az Euro. (Legújabban a lakossági hitelezésben látunk erre példát. A lakosság „árbevétele” persze forintban denominált, ezért az ő eladósodásuk kockázatosabb.)
.
Üdv. zj

Törölt felhasználó 2004. 03. 16. 23:00

Előzmény: #28 Törölt felhasználó

#30

Kedves Zelena János!
Az általad idézett 1999-es Surányi beszéd egyáltalán nem áll ellentétben Surányi jelenlegi kijelentéseivel. A különbség mindössze az, hogy az Országgyűlésben elhangzottak az akkori magyar gazdaságra vonatkoztak, a jelenlegi pedig az EU más országaira, a Stabilitási és Növekedési Egyezményre általában, és így csak közvetve a jelenlegi magyar gazdaságra.
Surányi azt mondta, hogy a SNE relevanciája nem tart hosszú ideig, ugyanis nem jó közgazdasági alapokon nyugszik. Szerinte ugyanis nem az államháztartási hiány/GDP-t kéne csak nézni, hanem mérlegelni kellene a magánszektor megtakarítási rátáját és a külkereskedelmi mérleget is. Így bizonyos országoknak engedni lehetne magasabb hiányt (pl. Németországnak). Magyarország esetében azonban ennek ellenére költségvetési szigorra van szükség (külker hiány+alacsony lakossági megtakarítás). Egy szóval: szerintem a két felszólalás nincs ellentétben egymással.

Törölt felhasználó 2004. 03. 16. 22:23

Előzmény: #26 Törölt felhasználó

#29

szep volt, szabesz ;-)

Törölt felhasználó 2004. 03. 16. 20:34

#28

HOLlét és tudat – esetleg egy jó célért vállalt szakmai kompromisszum
.
Itt és most elnézést kérek Surányi Györgytől és valamennyi hozzászólótól azért, hogy a vita indításakor nem jeleztem, hogy egy négy évvel korábbi Surányi-beszédből idéztem. (Ennek, szerencsére meglett az az előnye, hogy nem csupán az ex-elnök esetleges Pál-fordulásáról szóltak a beírások, hanem sokkal inkább a nézőpontok ütköztek.) Nekem egyébként az 1999. évi Surányi tűnik hitelesebbnek. Azt viszont elismerem, hogy jelenlegi helyzetünkben hasznosan szólt, állásfoglalása erősítette a kormányzati kommunikáció („fessük a jövőt rózsaszínűre!”) hitelességét. Tehát egy jó cél érdekében, jó időben és jót mondott.
Azt nehezebben tudnám elképzelni, hogy a versenyszektorban eltöltött négy év alatt Surányi szakmai meggyőződése éles fordulatot vett.
Üdv. zj
.
Részlet Surányi György 1999. február 16-án, a Magyar Országgyűlésben elhangzott beszédéből
http://www.mkogy.hu/ naplo98/049/n049_186 .htm
.
„Ugyanakkor szeretnék egy fontos inkonzisztenciára is rámutatni. Egyrészt a Magyar Nemzeti Bank és én személyesen is azt gondolom, hogy egy ország nem támaszkodhat tartósan külsõ eladósodásra, egy költségvetés, egy állam nem támaszkodhat tartósan hitelfelvételre, nem támaszkodhat tartósan deficitfinanszírozás ra. Ennek következtében pontosan azért került a magyar gazdaság olyan helyzetbe a '70-80-as években, és azért kerültünk válságos helyzetbe, mert 20-25 éven keresztül olyan gazdaságpolitika folyt, amely korlátlanul növelte az államháztartás kiadásait; amely korlátlan külföldi hitelfelvételekkel finanszírozta ezt; és amely tényleg súlyosan eladósította az országot. Pontosan ezeket a folyamatokat kellene megfordítani, pontosan ezért van szükség arra, hogy az államháztartás szigora, a monetáris politika szigora folyamatosan csökkentse a nemzeti össztermékhez képest az állam eladósodását, hogy a magángazdaság, a magángazdaság szereplõi levegõhöz jussanak, növekedni tudjanak, elõrelépni tudjanak.”
.
üdv. zj

Törölt felhasználó 2004. 03. 16. 20:12

Előzmény: #26 Törölt felhasználó

#27

Sziasztok!
Nem is tudom mit tehetnék az elhangzottakhoz hozzá. Úgy gondolom, hogy amit el lehetett mondani, azt szabesz elmondta. Én csak megerősíteni tudnám az érveit.
Valóban a lényeg a gazdasági szerkezeten és nem az árfolyamon van. Ázsiában is azért voltak versenyképesek (mostmár nem azok!) hosszú ideig, mert a gazdasági struktúra rendben volt és nem az árfolyam ide-oda rángatása következtében. (Úgy mellesleg a jen folyamatos felértékelődésben van.) Az euróövezethez való minél előbbi csatlakozásnak az az érvrendszere, hogy ez tudja esetleg rákényszeríteni a pártokat, a kormányokat egy szigorú költségvetési politikára és egy államháztartási reformra. Sajnos más kényszerítő erőt a jelenlegi felfokozott és széthúzó politikai klímában nem látok...
Egy szóval: mindenben egyetértek szabesszal

Törölt felhasználó 2004. 03. 16. 09:01

Előzmény: #25 Törölt felhasználó

#26

kanyisz,
.
ok, nem erdemes ilyen dolgokban indulat alapjan velemenyt alkotni. ennel mar az is jobb, ha ilyenkor nem mond semmit az ember. de tenyleg.
.
a gazdasagi vitak marcsak olyanok, hogy arrol beszelunk, mi jo a gazdasagnak. ilyenkor bizony mindenki -kepessegei szerint- pro es kontra erveket hoz fel es/vagy mos le. ezen kar fustologni.
.
az euro tenyleg ad egy bizonyos stabilitast. raadasul pont ellenkezoleg van, mint irod: eppen hogy rakenyszeriti a kormanyokat a strukturalis reformokra, mert nem hagyja a problemakat 'elinflalni'. es persze pont ez utobbi jelentene a problemak szonyeg ala sopreset. nem forditva, mint mondod.
.
megegyszer , europaban ne a monpol kornyeken keresd _alapvetoen_ a problemak forrasat. ami hibaja van a monpolnak, az az hogy nemikepp lassan mozog. de mar tobbszor kimutattak, hogy akar a fed donteshozoi is ezeket a merteku kamatlepeseket hozta volna meg, ha az ecb-ben ultek volna. csak gyorsabban, nehany hettel altalaban.
.
es megegyszer megegyszer, ha a fundamentumok nincsenek rendben, azt nem tudod monetaris politikaval korrigalni.
.
magyar orszagon valoszinuleg magasabban van az arstabilitast jelento inflacio szintje, de a logika hasonlo: a monetaris politika legtobbet a stabilitas megteremtesevel tehet a gazdasagert. hogy nem ez tortent, az sokba kerul az orszagnak.

Törölt felhasználó 2004. 03. 15. 18:55

Előzmény: #22 Törölt felhasználó

#25

kedves szabesz
bocs igazad van, ez túlzás volt, de halálosan idegesít az ami zajlik. Mindenki ex katedra kijelentésekkel határozza meg mi a jó mi a rossz a gazdaságnak.
Az euró jó, mer stabilitást biztosít. Mihez képest? Kinek? Miért jó a stabilitás? Akkor már miért nem aranypénz rendszer? Hogy az világválsághoz vezetett, nem számít.
Az igaz, hogy Európa gondjait nem lehet monetáris politikával helyrehozni, de ettől még nem lesz jó az ECB monetáris politikája.
Az euró léte strukturális problémák szőnyeg alá söprése, a nemzetállamoké, az önálló adórendszereké, stb. , erre sem gondol senki. Ennek politikai vetületei számomra igen viccesnek tűnnek.
Végül utolsó bekezdésedhez: az eu fundamentumai nincsenek rendben, a mieink még annyira se, nem hiszem, hogy az inflációnak kell a fő ellenségnek lennie. Persze ezt, nem a 7% feletti szintre értem, de egy tartósan 4-5%-os infláció nem biztos, hogy káros (ha az infláció oka alapvetően a strukturális változások kiigazításához és a gyorsabb fejlődéshez köthető)

Törölt felhasználó 2004. 03. 15. 15:45

Előzmény: #23 jancsika

#24

kedves jancsika, ez a sok okos gondolat ugye mind a monetaris politika kapcsan jutott eszedbe? erdekes a beszelgetes...

jancsika 2004. 03. 15. 11:29

Előzmény: #22 Törölt felhasználó

#23

Azért azt mindenki tudja, hogy az USA gazdasági hihetetlenül nem müködik hatékonyan, úgy is mondhatnám a világ legpazarlóbb gazdasága. (olcsó energia). Ha nem lenne ez az örült háborus költekezés akkor a gazdaság nemhogy nem nőne, hanem csökkenne.
Ázsia: Nem lehet elvitatni a versenyképességüket s akár hosszú távon is fenmaradhat. De milyen áron? Környezeti szennyyezése, gyakorlatilag rabszolgaság... ezzel nem kell versenyeznünk. Amivel kell az svájc, Norvégia, Finnország, innen lehet tanulni

Törölt felhasználó 2004. 03. 15. 09:49

Előzmény: #20 Törölt felhasználó

#22

kedves kanyisz,
.
ez azert igy eleg csunya volt.
.
europa gondjai nyilvanvaloan strukturalisak (merev munkaeropiac, tul sok szabalyozas, nem egyseges piac, tul magas adok, stb, stb). ezeket _nem_ lehet monetaris politikaval helyrehozni.
.
a delkelet azsiai orszagok _nem_ azert emelkedtek fel, mert egyre-masra leertekeltek. valoigaz, nem is ertekeltek fel drasztikusan, de a fejlodes kulcsa (sot, a 97-es valsage is) naluk is strukturalis.
.
ha a fundamentumok rendben vannak (~versenykepes gazdasag), akkor alacsony inflacio mellett is lehet dinamikusan novekedni. lasd usa.

Törölt felhasználó 2004. 03. 14. 08:36

#21

Az euró övezet egy nagy sz@r. A világ leglassabban fejlődő övezete. Vaskalapos-béna gazdaságpolitikusok, és vaskalapos monetáris-politika irányitók halmaza.
Fő ellenségnek tekintik az inflációt amikor annak mértéke a statisztikai hibahatár szintjén mozog, rossz vicc.
Az eurónak egyetlen előnyét látom, mivel a hazai monetáris politikusok még az ECB-nél is vaskalaposabbak, a kissebb rosszat kapjuk ha az euró övezet tagjai leszünk.
Nálunk talán még egyensúlyban vannak az előnyök és hátrányok, mivel adósságállományunk súrolja a 60%-t.
Igazából azt nem értem a szlovákok, baltiak mi jót látnak abban, hogy belépjenek az euró övezetbe 30% körüli eladósodottság mellet.