A világgazdasági folyamatoknak tulajdonítható trendforduló hatására vagy valami magyar sajátosság miatt menekül a tőke a Budapesti Értéktőzsdéről? És mi várható a következő napokban, hetekben? Netán a valutaválság küszöbén állunk?
Létrehozva: 2005. október 15., 00:19
Mielőtt azzal nyugtatnánk magunkat, hogy a sokszereplős történet egyszerre több szálon is fut, hiszen a nemzetközi piacok egyre inkább tartanak a kamatemeléstől, továbbá a kelet-közép-európai tőzsdék mindegyike gyengülni kezdett - akárcsak a nemzeti fizetőeszközök árfolyamai -, tartsuk fejben: nálunk nagyobb a zuhanás, mint a régió többi országában.
A látványos tőkekivonás egyik magyarázata amúgy nem túl bonyolult: szakértők szerint a különleges magyarországi helyzetet - a költségvetés tetemes hiányát, az euróbevezetés kormányfő általi lebegtetését, magyarán a közös nyugati pénz átvételének elhalasztását, no és a magyar államadósság finanszírozását - megunták a befektetők. Ezt egyébként korábban már számos nemzetközi szervezet megjósolta. Vagyis az államháztartás - Joaquín Almunia, a brüsszeli Európai Bizottság pénzügyi felelőse véleménye alapján - drámainak minősített helyzetétől megrettent a külföldi tőke. Hiszen az, hogy a baloldali kormány fennállása óta képtelen egyéves terminusra fenntartható költségvetést készíteni, nemcsak óriási blama, elbizonytalanítja a gazdasági élet szereplőit. Itthon és külföldön is. Ne kerteljünk: a magyar költségvetések eseti döntésekre épülnek, megszorító csomagokra és állami pénzek kiszervezésére. Lassan másról sem szól a büdzsé, mint pénztologatásokról és trükközésekről, valamint statisztikai mentő magyarázatokról.
Mindazonáltal a piacot nem nyugtatta meg a választási költségvetésre készülő kormányban leosztott szerepkör sem: miközben a kormányfő lebegteti az euró bevezetését, úgymond modernizációs-fejlesztési célok (sic!) miatt, addig a Pénzügyminisztérium egy régi-új konvergenciaprogramot harangoz be. Ilyen helyzetben nem tudni, meddig hajlandók finanszírozni a külföldiek a magas hiányt, illetve a forint árfolyama tartósan gyengül-e majd. Azt ugyanis ne feledjük, hogy az államháztartási hiányt kölcsönből, pontosabban állampapírból fedezik, a hitel pedig további adósságot vonz. Amenynyiben tehát hiány van, nő az adósságunk is. Ha pedig folytatódik a pesti börzén az eladási hullám, vagyis a korábban beérkezett külföldi tőke iránya teljesen megváltozik, úgy az árfolyamok további esésére lehet számítani. A nagyfokú pénz- és tőkepiaci elbizonytalanodás következménye lehet majd a valutaválság.
A Gyurcsány Ferenc részéről oly sokszor hangoztatott érv, hogy micsoda hatalmas reálgazdasági áldozatokkal járna, ha 2007-2008-ban hirtelen, nagy lépésekkel mérsékelnénk a deficitet, sajnos nem összehasonlítható a várható gazdasági sokkal. Hiszen egy drasztikus deficitcsökkentés "kifizetődőbb", mint egy spekulációs támadás a nemzeti valuta ellen. Számoljunk utána, ha 300 forintba kerül majd egy euró, az mekkora veszteséget okoz az állampolgároknak! Azonmód elértéktelenednek a háztartások megtakarításai, általános drágulás lesz, és a devizában számolt hitelek jelentősen megugró törlesztőrészleteit sem a magánszemélyek, sem pedig a svájci frankban és euróban eladósodott vállalkozások nem bírják majd visszafizetni. Hogy a megint felpörgő inflációról már ne is szóljunk.
A 2010-es euróbevezetés elhalasztása, az államháztartás drámai helyzete, azaz a sodródó gazdaságpolitika következménye a tőkekivonás, a forintgyengülés. Ez volt az első komoly figyelmeztetés. Kérdés, lesz-e második."
Örülök Maci, hogy egyetértesz, de a megjegyzésem épp neked szólt. Nem tisztem ugyan pénznyelőt megvédeni, - megteszi ezt ő nap mint nap saját maga is - ám valóban nem volt soha egy MSZP fan.
Eképpen enm indíthat mszp-s topicot sem.
Ő csupán egy olyan topicot indított, amellyel azt kívánta jelezni, milyen távol áll a mostani orbánviktor az akár 10 évvel ezelőttihez képest is. És ezt rajta kívül sokan mások is látják. Olyanok, akik ettől a mai orbánviktortól a múltban többet reméltek. Ezért szavaztak rá.
De!
Az imént láttam a Fókuszban egy kínai riportot. Hogy jön ez ide?
Nos a riport nagyon röviden és tömören bemutatta milyen messzire jutott az általános gazdasági társadalmi fejlődés szintjén ez az ország. Milyen innovatívak az emberek és milyen elképesztően gyors a műszaki fejlődés. És valóban: az ember eltűnődik, hogy egy ország, amelynek a hatalmi rendszere nem éppen a demokratikus berendezkedésen alapszik, a hagyományos demokratikus értékeket mellőzve hogy jutott ilyen messzire. Mert itt a hatalom valóban nem olyan négyévenkénti megmérettetéseken alapszik, amelyek minden alkalommal lehetőséget biztosítanak az ellenzék számára, hogy dilettánsnak, nemzetárulónak a zemberek tönkretevőjének stb. minősítse a regnáló kormányt, és különböző - többnyire be nem tartható - ígéretek révén magához csábítgassa ezeket a zembereket, hogy jövőbeli hatalmát megalapozza.
Nem. Itt adott egy stabil egypártközpontú hatalmi berendezkedés, amelyben csak a legfelsőbb szinteken, szabályozott keretek között történik a hatalmi váltás s amely hatalom lehetővé teszi a gazdaság szereplőinek, hogy bizonyos kereteken belül kapitalizmust játszanak, de az ország gazdaságpolitikájába alapvetően nem szólhatnak bele, valódi politikai, hatalmi tényezők nem lehetnek.
Míg ezzel szemben a "nemkínai" berendezkedésű országokban állandóan csak megy a harc a politikai ellenfelek között. Nem győzik egymást ócsárolni, befeketíteni, megalázni a végső győzelem reményében.
És orbánviktor vezérünk felismerte, hogy tulajdonképpen neki nem tetszik ez a jelenlegi nyugati típusú párt-demokrácia. Őt ez nagyon fárasztja. Négyévente elmagyarázni a választópolgároknak, hogy miért őt és miért nem a szemét libsikomcsi (ma már nemzetiradikális is) alternatívát kell választani. Mert minek magyarázni azt ami evidens. Legalábbis szerinte.
Ő felismerte, hogy kizárólag egy kínai jellegű politikai-hatalmi berendezkedésben találhatja meg igazán saját magát. Egy olyan hatalmi hierarchia csúcsán ahol - ellenzék és mindenféle kontroll nélkül - kizárólag az ő szava dönt minden kérdésben, ő mondja meg a tutit a társadalom és gazdaság minden szereplőjének - legyen az az átlagember vagy a nálunk megtelepedett külföldi multi. Mert lám - mutathat rá az etelon Kínára - ez ott is működik. Meg részben Oroszországban is. Úgy ahogy.
És a maga szempontjából igaza van. De persze kizárólag a maga szempontjából.
Mert orbánviktor rosszkor, rossz helyre született. Magyarország ugyanis ma már egy nyugati típusú demokrácia része. Akár tetszik ez orbánviktornak, akár nem. Persze megpróbálhatja kivezetni az országot ebből a számára meglehetősen kényelmetlen szövetségi rendszerből amely persze valóban nem tökéletes. Hiszen a nagy halak itt is számtalanszor megeszik a kishalakat és a kishalakkal meg igyekeznek minden szart megetetni; azt ami a nagyhalaknak már nem kell. Ráadásul ez a szövetségi rendszer mindenféle szabályokat hoz, amelyek közt sok valóban felesleges és bürokratikus is akad. Szóval van még mit javítani rajta. Bár az igyekezet a javításra azért látszik.
Szóval orbánviktor a maga álmainak megvalósítása érdekében kezébe foghatja a kormány mellett az evezőlapátot is és számos támogatójának segítségével megpróbálhat kievezni ebből a demokratikus "mocsárból". De ebben a teljes ország támogatására biztosan nem számíthat. Sőt. Mert magam is hiszem, hogy mi magyrok nem azért rúgtuk le magunkról az egyik diktatórikus rendszert, hogy egy másikat vegyünk a nyakunkba.
Mégha maga orbánviktor is lenne a vezérünk.
Elképedve nézem, látom, hallom, hogy anélkül, hogy tudnák, hogy hol állok, nekem támadnak olyan emberek, akikkel különben jó viszonyban vagyok - lennék. elég, ha olyant mond az ember, hogy Esztergom, ami az országunk büszkesége kellene, hogy legyen, meg turistaközpont, jelenleg elhanyagolt, koszos, s már a közvilágítás kikapcsolásáról is szó van. Ez számomra szomorú, fáj nekem, mert sok szép emlék fűz oda. Erre nekem ugrik az egyik kollégám, s kiabál, ordítozik velem, holott én semmi politikait nem mondtam, csupán megállapítottam, hogy ez így nem jó! Bevallom, még azt sem tudtam, hogy ott ezek az állapotok valamilyen politikai probléma miatt alakult ki :-(((
Vagy: egy kutyás ismerősöm (nő) magából kifordulva, vérbe forgó szemekkel szidta a ... (mindegy, melyik pártot :D), mert úgy vélte, hogy valakinek a pártján állok.Elhűlve néztem rá, hogy mi baja velem, mi rosszat mondtam... Pedig annyira nem támogatom egyik pártot sem, hogy bár szavazatszámláló bizottsági tag voltam, végigcsináltam a választást, de nem szavaztam egyik pártra sem :-)))
Az a tragikus ebben az országban senki sem állhat úgymond középen. Akinek nem tetszik az adott rendszer, az - a tábor szemében - csak ellenség lehet. A Többiek (Lost).
Emlékszem tanulmányaimból: Aki nincs velünk, mind ellenünk. (Rákosi)
A lényeg, hogy a kormány szerint nem jók a régi tankönyvek. A tervek alapján csak azok a könyvek lennének forgalmazhatóak a jövőben, amelyeket a kurzus a Könyvtárellátón keresztül engedélyez. Persze az egész mögött minden bizonnyal ott áll egy fideszes üzletember, aki szeretne új tankönyvek forgalmazásával pénzt keresni. S miután az állam az igája alá hajtja az önkormányzati iskolarendszert, erre minden lehetősége meglesz.
Az a baj, hogy az egy dolog, hogy a marikanénik, a szemellenzősök meg a párthívők hülyék és ezt Orbánék remekül ki is használják. Csak AZT FELEJTIK EL, hogy 2011-ben egy globalizált világban vagyunk, ahol a válság miatt a piacok különösen érzékenyek és hiába tudnak remekül hazudni marikanéniknek, a piacokkal még csak normálisan kommunikálni se tudnak, nemhogy hazudni. Ha a piac ledönti Magyarországot, akkor baszhatják ők is, hogy a marikanéniknek egyébként faszán kamuznak.
2005-ben tehát:
- A tőkekivonás, a Ft gyengülés a KORMÁNY MIATT következett be;
- A Ft gyengülés KÁROS volt;
- A jegybank (amit akkor Járai vezetett) KÉNYTELEN VOLT KAMATOT EMELNI;
- A deficitcskkentés még a növekedési sokkal együtt is FONTOSABB CÉL kellett volna legyen.
2011-ben:
- A tőkekivonás, a Ft gyengülést KÜLSŐ OKOK és SPEKULÁNSOK okozzák;
- Az euró már 300 felett van, de ez NEM KÁROS;
- A jegybank a spekulánsokat gazdagítja és az ORSZÁGOT KÁROSÍTJA A KAMATEMELÉSSEL;
- A gazdasági növekedés fontosabb a hiánynál.
Mindezzel egyébként nem is lenne baj, ha azt mondanák: eddig így gondoltuk, most úgy gondoljuk. De erről szó sincsen.
"Hiszen egy drasztikus deficitcsökkentés "kifizetődőbb", mint egy spekulációs támadás a nemzeti valuta ellen. Számoljunk utána, ha 300 forintba kerül majd egy euró, az mekkora veszteséget okoz az állampolgároknak! Azonmód elértéktelenednek a háztartások megtakarításai, általános drágulás lesz, és a devizában számolt hitelek jelentősen megugró törlesztőrészleteit sem a magánszemélyek, sem pedig a svájci frankban és euróban eladósodott vállalkozások nem bírják majd visszafizetni. Hogy a megint felpörgő inflációról már ne is szóljunk."
Múlt és jelen - Orbánék szövegei
"Menekül a tőke
A világgazdasági folyamatoknak tulajdonítható trendforduló hatására vagy valami magyar sajátosság miatt menekül a tőke a Budapesti Értéktőzsdéről? És mi várható a következő napokban, hetekben? Netán a valutaválság küszöbén állunk?
Létrehozva: 2005. október 15., 00:19
Mielőtt azzal nyugtatnánk magunkat, hogy a sokszereplős történet egyszerre több szálon is fut, hiszen a nemzetközi piacok egyre inkább tartanak a kamatemeléstől, továbbá a kelet-közép-európai tőzsdék mindegyike gyengülni kezdett - akárcsak a nemzeti fizetőeszközök árfolyamai -, tartsuk fejben: nálunk nagyobb a zuhanás, mint a régió többi országában.
A látványos tőkekivonás egyik magyarázata amúgy nem túl bonyolult: szakértők szerint a különleges magyarországi helyzetet - a költségvetés tetemes hiányát, az euróbevezetés kormányfő általi lebegtetését, magyarán a közös nyugati pénz átvételének elhalasztását, no és a magyar államadósság finanszírozását - megunták a befektetők. Ezt egyébként korábban már számos nemzetközi szervezet megjósolta. Vagyis az államháztartás - Joaquín Almunia, a brüsszeli Európai Bizottság pénzügyi felelőse véleménye alapján - drámainak minősített helyzetétől megrettent a külföldi tőke. Hiszen az, hogy a baloldali kormány fennállása óta képtelen egyéves terminusra fenntartható költségvetést készíteni, nemcsak óriási blama, elbizonytalanítja a gazdasági élet szereplőit. Itthon és külföldön is. Ne kerteljünk: a magyar költségvetések eseti döntésekre épülnek, megszorító csomagokra és állami pénzek kiszervezésére. Lassan másról sem szól a büdzsé, mint pénztologatásokról és trükközésekről, valamint statisztikai mentő magyarázatokról.
Mindazonáltal a piacot nem nyugtatta meg a választási költségvetésre készülő kormányban leosztott szerepkör sem: miközben a kormányfő lebegteti az euró bevezetését, úgymond modernizációs-fejlesztési célok (sic!) miatt, addig a Pénzügyminisztérium egy régi-új konvergenciaprogramot harangoz be. Ilyen helyzetben nem tudni, meddig hajlandók finanszírozni a külföldiek a magas hiányt, illetve a forint árfolyama tartósan gyengül-e majd. Azt ugyanis ne feledjük, hogy az államháztartási hiányt kölcsönből, pontosabban állampapírból fedezik, a hitel pedig további adósságot vonz. Amenynyiben tehát hiány van, nő az adósságunk is. Ha pedig folytatódik a pesti börzén az eladási hullám, vagyis a korábban beérkezett külföldi tőke iránya teljesen megváltozik, úgy az árfolyamok további esésére lehet számítani. A nagyfokú pénz- és tőkepiaci elbizonytalanodás következménye lehet majd a valutaválság.
A Gyurcsány Ferenc részéről oly sokszor hangoztatott érv, hogy micsoda hatalmas reálgazdasági áldozatokkal járna, ha 2007-2008-ban hirtelen, nagy lépésekkel mérsékelnénk a deficitet, sajnos nem összehasonlítható a várható gazdasági sokkal. Hiszen egy drasztikus deficitcsökkentés "kifizetődőbb", mint egy spekulációs támadás a nemzeti valuta ellen. Számoljunk utána, ha 300 forintba kerül majd egy euró, az mekkora veszteséget okoz az állampolgároknak! Azonmód elértéktelenednek a háztartások megtakarításai, általános drágulás lesz, és a devizában számolt hitelek jelentősen megugró törlesztőrészleteit sem a magánszemélyek, sem pedig a svájci frankban és euróban eladósodott vállalkozások nem bírják majd visszafizetni. Hogy a megint felpörgő inflációról már ne is szóljunk.
A 2010-es euróbevezetés elhalasztása, az államháztartás drámai helyzete, azaz a sodródó gazdaságpolitika következménye a tőkekivonás, a forintgyengülés. Ez volt az első komoly figyelmeztetés. Kérdés, lesz-e második."