Bár benne volt a levegõben, végül nem okozott meglepetést a jegybank: szinten tartotta a kamatot, így január óta 6 százalékon áll az irányadó ráta. Ma már inkább az a kérdés, hogy vajon elkerülhetõ-e a rossz nemzetközi környezetben és a...
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=155627
Az Fx-swappal a saját árfolyamkockázatát fedezi méghozzá a hitelfelvevő kárára.
Van egy spot és egy határidős láb. A határidős láb a bank oldalán realizálódik, ebben az esetben csak plusz lehet, a spot láb pedig az ügyfél oldalon. Amennyiben a felvételkori spot alacsonyabb, mint a törlesztési, akkor ez követelés lesz az ügyféllel szemben.
SAjnos az ügyfél felé nem történhetett ilyen fedezés, mert ahhoz ellentétes irányú ügyelet kellene, aminek ebben az esetben kb 5% az éves költsége. És akkor ugyanott vagy, mintha Ft hitelt vennél fel.(itt forinton vennél frankot és a kamatkülönbözet ugye mínuszos ebbe az irányba)
Szivacs, neked láthatóan fingod nincs a pénzügyekhez.
Ha valaminek a prompt piaci ára 240 Ft és azért kényszerűen csak 180-at kap az ügylet másik résztvevőjétől állami nyomásra, akkor igenis bukik 60 Ft-ot. A meglévő swap pozikat ugyanis zárni kell és azokat a 240-es piaci árnak megfelelően tudják zárni, nem a 180-nak megfelelően.
"Ez az kb.5 ezrelékes mintavétel nem nevezhető szignifikáns értéknek."
Akkor te nem tanultál statisztikát. Az országgyűlési választásokat is 1000-1500 fős mintával szokták becsülni. És elég jól közelíti rendszerint a valós helyzetet.
Visszatérve a témához:
Abban egyetértesz a szakértői anyagban leírtakkal, hogy
1. az árfolyamkockázatot a bankok FX-swap ügyletekkel lefedezték,
2. ezáltal az árfolyamváltozás fedezett, az nem merül fel veszteségként,
3. az árfolyamváltozás kiküszöbölésére szolgáló FX-swap ügyletek költsége a költség,
4. ez a költség összbanki szinten lényegesen alacsonyabb, mint az árfolyamváltozásból adódó veszteség lett volna
?
"Az összes kölcsönön belül 920 ezerre rúgott a lakossági jelzáloghitelek száma"
így az 1500-as minta az inkább 1,6 ezrelék.
Mindegy, végül is pont 1500-al több az eddigi semminél.
A mostani hozzáállás persze változhat fel/le is, nyilván a jelenlegi helyzetből lehet kiindulni.
A mostani végtörlesztési mizéria egyedül a mostani kormánynak tudható be.Már tavaly meg kellett volna oldani a devizahitelesek problémáit,amikor 200 alatt volt a chf. Államilag támogatott 5%-os forinthitel,az lett volna a megoldás.A mnb-nak meg stabilabb monetáris politikát kellett volna folytatni,nem a 3%-os inflációt erőltetni.
Ez az kb.5 ezrelékes mintavétel nem nevezhető szignifikáns értéknek. Arról nem is beszélve, hogy 3 hónap alatt sok minden történhet pro/kontra alapon.
Vannak bőven negatív kockázat a világgazdaságban, Elszáll a huf, odanyomnak egy 300 bp-os kamatemelést és máris elgondolkodtató a huf hitelre váltása. Ugyanis a chf hitelek swapja kb ennyivel csökkenne, míg a huf hiteleké ennyivel nőne, ergo leegyserűsítve kb 6%-al emelkedne a huf hitelek kamata a chf alapuakhoz képest.
Ez bármikor benne lehet a pakliban. No és persze, majd lesz kire fogni és kikiáltják Simort a nemzet árulójának.
Hát ez van....Az akaraterő a makacssággal és a butasággal párosulva mindenre képes.
A 10%-100% közé hasraütéses alapon saccolt végtörlesztési arányok helyett végre született egy felmérés, amivel reálisabban becsülhetők a számok. A felmért 150-185 ezres szám várhatóan legfeljebb 170-220mrd-os eredménycsökkenést okozhatna a bankoknak, amennyiben nem kompenzálják forinthitel nyújtással, ami jóval kedvezőbb a korábban becsültnél.
"A TNS Hoffmann piackutató cég felmérése szerint 150 ezren élhetnek a végtörlesztés lehetőségével a jelzálogalapú devizahitelesek közül, de legfeljebb 185 ezren. A megkérdezett 1500 ember 36 százaléka szeretett volna élni a végtörlesztés lehetőségével, míg anyagi helyzete alapján 19 százalék lenne csak képes erre."
Te hol élsz ?
Szerinted ilyen "impotens" politika mellett számítana 1-2% kamatemelés ?
Egyébként jó eséllyel a piac kikényszeríti és jön majd a sírás a ft. hitelesnél is...
Ennyit a remek Matolcsi "gazdaság" politikáról...
Majdnem mindegy hogy HUF-ban, vagy EUR-ban van a swap fedezeti számlája a banknak.
Maga a CHFHUF árfolyamvesztesége/nyeresége minden esetben HUF-ban keletkezik.
Amennyiben EUR lenne a fedezeti devizanem, akkor is HUF-ban keletkezne a nyereség/veszteség, ami a swap ügylet kifutáskor/zárásakor íródik majd jóvá euróban.
Tehát irreleváns a számlavezetés devizaneme, mind a bank, mind az ügyfél számára.
Nincsenek arról kimutatások, hogy milyen arányban fedezték le a forint-árfolyamkockázatot. A forrásoknak egy része volt csak forintbetét, egy része hazai EUR betét, anyabanki vagy más eredetű EUR, USD vagy CHF forrás ezeknél pedig már nem CHF/HUF hanem keresztirányú swapokkal kellett operálniuk ha fedezni akarták a keresztárfolyam-kockázatot.
Lószar ügyben igazad van: megetették a verebekkel - "enyém a vár - tied a lekvár" alapon!
Törölt felhasználó2011. 09. 21. 15:11
#10
Visszakanyarodva a totyik témájához.
Kérdés többek között az is, hogy milyen árfolyamon fogja az mnb rendelkezésre bocsátani az eurót, japcsi jent, vagy a chf-et. Rögzített, vagy piaci árfolyamon ?
Kérdés, hogy akkor hol lesz az árfolyam, lehet, hogy addigra elintervenciózzák 310-es árfolyamnál Simorék.....
A swap ügyletbe beletartozik a két szembeálló deviza kamatkülönbözete (változásuk révén kamat nyereség/veszteség) továbbá az árfolyammozgásuk révén az árfolyamnyereség/veszteség is.
Ha nincs hitel, akkor nincs ilyen irányú költsége sem a bankoknak. Tehát az ügyfél miatt jön létre a swap ügylet.
Mi az hogy nem fedezték volna le?
Ha nem fedezték volna le a bankok swap ügylettel a chf alapú hitelezést, akkor HUF hitelről beszélnénk HUF kamatokkal.
Új ügyfél hitelfelvételkor, ha bizonyos szint alá csökken a margin természetesen pótolni kell a fedezetet. Ez lehet egyenként, de bizonyos összegenként is. Az új hitelfelvevőt is épp olyan swap terheli, mint a többi ügyfelet.
Természetesen a bank ezt a műveletet nem ingyen csinálja, ennek a költségeit vannak.
Azon lehet vitatkozni, hogy amit erre rápakol költséget, az milyen arányban fedi a ráfordítást+ a tisztességes hasznot.
Hogy egy bank az tiszteséges-e, vagy tiszteségtelen? Ennek meghatározása a tv feladata, melynek ellenőrzése/betartatása a felügyelet hatásköre (lenne). Az hogy egy piacgazdaságban mi tiszteséges és mi nem, azt a szabályokon belül a kereslet-kínálat határozza meg. Ergo amíg van lósz@r, addig veréb is akad.
Fogjuk rá, hogy értettem, amit írtál: "Természetesen folyamatában a kamatkockázatok + árfolyamkockázatok függvényében alakul ki az ügyfélkockázata."
Viszont ez nem egyezik a szakértői anyagban találttal: "Az FX-swap ügylet ebben az esetben a tőkerész árfolyamkockázatát fedezi." Ez azt jelenti, hogy az árfolyamkockázatot a bankok folyamatosan lefedezték (vagy ha a prudencia követelményének ellenére mégsem tették ezt meg, akkor azt a saját döntésük alapján a saját kockázatukra vállalták fel), azaz legfeljebb a fedezési eljárás költsége merül fel, ami nyilván jóval alacsonyabb magánál az árfolyamkockázatnál. Erről a költségről pedig azt kell tudni, hogy nem egyedi hitelenként merül fel, hanem a teljes banki állomány alapján folyamatosan menedzselik. Vannak ellenirányú igények is, amik kompenzálhatóak egymással szemben ezáltal a felmerülő költség alacsonyabb, mint az egyedi ügyletek külön-külön költségének összege lenne.
ezek szerint a múltkor nem értetted meg a hitelezés folyamatát. link
"FX-swap ügyletek költségeit kinek kell állnia, arra fedezetet nyújt a hitelen képződő banki haszon vagy ez az egyedi ügylethez kötött extra költség? "
A swap egy közvetett költség, melyre ráteszi a hitelnyújtó bank az árfolyamveszteséget/nyereséget + a közvetlen költségeit , amit tovább hárít az ügyfelekre a tőketartozáson felül.
Az árfolyamkockázat miatt lecsökkent margint azaz a fedezetet pedig a kiszámlázott törlesztőrészletekből fedezi. A nemfizető ügyfelek miatt keletkező margin fedezetet a más forrásból (pl. saját tőke) pótolja a bank.
"A hazai bankok az elmúlt években a devizahitelezést nagyrészt forintforrásból finanszírozták.
A devizahitelek esetében az ügyfeleknek ténylegesen devizában nyújtanak hitelt, a devizaalapú hitelek esetében pedig az ügyfelek számára (és javára) forintra váltják a devizát.
A svájci frank alapú hitelezés elterjedésével összefüggésben a hazai bankrendszer jellemzően forint- és euroforrásokat konvertált svájci frankban denominált kihelyezésekké az elmúlt
években.
A külföldiekkel kötött FX-swap ügyletek keretében rövid lejáratú devizahitelt vettek fel és forinthitelt nyújtottak. Ennek révén egyrészt a devizahitel-nyújtáshoz szükséges devizalikviditás előállítása (ez a marginális rész), másrészt a forinttartozással szemben álló devizakövetelésből származó árfolyamkockázat fedezése az FX-swap futamidejének végéig biztosított.
Így az FX-swap ügyletek alkalmazásával a
bankrendszer teljes nyitott devizapozícióját stabilan alacsony
szinten tudja tartani. Az FX-swap ügylet ebben az esetben a tőkerész árfolyamkockázatát fedezi."
Eszerint az árfolyamkockázatot a bankok lefedezték, legfeljebb az merülhet fel, hogy az FX-swap ügyletek költségeit kinek kell állnia, arra fedezetet nyújt a hitelen képződő banki haszon vagy ez az egyedi ügylethez kötött extra költség?
A választ is megtaláljuk:
"A bankrendszer az FX-swap ügyletekkel történő árfolyamkockázat-kezelése jellemzően nem egyedi ügyletenként, hanem „makroszinten” történik: egy adott napon alapvetően a teljes mérleg szerinti devizapozíció (devizaeszközök-devizaforrások) változásától függő mértékben és irányban kötnek ügyleteket. Az újonnan és a korábban kötött, de még le nem járt swapügyletek nettó állománya pedig megközelítőleg a bankrendszer mérleg szerinti nyitott pozíciójával egyezik meg. (Azért sem teljes az egyezőség, mert a mérlegen kívüli tételek közé nem csak az FX-swap határidős lába tartozik.)"
Tehát ez a bank szokásos üzemi költségeihez tartozik, nem szorosan az egyedi hitelhez köthető nevesített költség.
Törölt felhasználó2011. 09. 20. 16:59
#5
A fórumot olvasgatva az érzésem van már jópár napja, hogy sok kommentnek inkább búlvár újságban lenne a helye, nem egy gazdasági szakportálon...
a cikkben szerepel: " a hírre erősödik a forint"...ami nem igaz, mert a CHF gyengül az 1,25 EUR/CHF pletyka miatt, ha még a forint erősödne, akkor 230 alatt lenne
Az MNB rendelkezésre bocsátja tartalékait a végtörlesztéshez!
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=155627