"„Ott van a valutahitelezés kérdése. Évek óta teszem fel a kérdést. Tessék már nekem megmondani: hogy a bankok, hogyan számítják ki a törlesztő részleteket? Azt akarom megérteni, hogyan van kiszámítva” – közölte a közgazdász.
Róna Péter hozzátette: Azokból a szerződésekből, melyeket áttanulmányoztam nem vezethető le az aktuális számla. Az itteni ember nem érti, hogy miért lett az ő havi 35 ezer forintjából 60 ezer a törlesztő rész. A szerződésből ez nem kimutatható. Nincs elmondva, hogyan van kiszámolva. Nincs az a kormány – beleértve a mostanit – , amely képes lenne ezt a kérdést a megfelelő alapossággal és következetességgel megállapítani.
A bankrendszer hatalmának növekedése mindenütt problémát okoz a világon, de ami Magyarországon történik az Róna Péter szerint egy kirívó eset.
A bankok részéről a professzor úr szerint elfogadhatatlanok a kiszámíthatatlan terhek és a feltornázott kamatok. Erre persze a legtöbb pénzintézet válasza az, hogy szükség volt a kamatemelésre, mert nehezebben jutnak forrásokhoz, mint korábban.
„Bizonyítsa be! Bizonyítsa be, hogy mennyit fizetett a forrásért! Bizonyítsa be, hogy a szerződés szerint neki joga van a forrás alakulásának, árának megfelelően a kamatot emelni. Mutassa ki, hogy amikor a forrás ára csökkent ő annak megfelelően ugyanolyan tempóban csökkentette a törlesztő részt” – jelentette ki Róna Péter, majd hozzátette: És erre ő azt mondja, hogy üzleti titok.
„De ilyen üzleti titok nincs” – hívta fel rá a figyelmet.
Róna Péter szerint hazánkban az történt, hogy a bankok kitaláltak egy olyan terméket, amelynek a törlesztő részletei úgy vannak kiszámítva, hogy azt senki se tudja átlátni.
Egyes elméletek szerint a bankok megregulázása azért nem lehetséges, mert azonnal kivonulnak az országból, és ez komoly vészhelyzetet teremtene. Ezzel persze nem mindenki ért egyet.
Külföldön számtalan példája van annak, hogy a kormányok – felismerve egy adott pénzintézet hibáját – kártérítésre kényszerítették a bankokat."
Róna Péter hozzátette: Azokból a szerződésekből, melyeket áttanulmányoztam nem vezethető le az aktuális számla. Az itteni ember nem érti, hogy miért lett az ő havi 35 ezer forintjából 60 ezer a törlesztő rész. A szerződésből ez nem kimutatható. Nincs elmondva, hogyan van kiszámolva. Nincs az a kormány – beleértve a mostanit – , amely képes lenne ezt a kérdést a megfelelő alapossággal és következetességgel megállapítani.
A bankrendszer hatalmának növekedése mindenütt problémát okoz a világon, de ami Magyarországon történik az Róna Péter szerint egy kirívó eset.
A bankok részéről a professzor úr szerint elfogadhatatlanok a kiszámíthatatlan terhek és a feltornázott kamatok. Erre persze a legtöbb pénzintézet válasza az, hogy szükség volt a kamatemelésre, mert nehezebben jutnak forrásokhoz, mint korábban.
„Bizonyítsa be! Bizonyítsa be, hogy mennyit fizetett a forrásért! Bizonyítsa be, hogy a szerződés szerint neki joga van a forrás alakulásának, árának megfelelően a kamatot emelni. Mutassa ki, hogy amikor a forrás ára csökkent ő annak megfelelően ugyanolyan tempóban csökkentette a törlesztő részt” – jelentette ki Róna Péter, majd hozzátette: És erre ő azt mondja, hogy üzleti titok.
„De ilyen üzleti titok nincs” – hívta fel rá a figyelmet.
Róna Péter szerint hazánkban az történt, hogy a bankok kitaláltak egy olyan terméket, amelynek a törlesztő részletei úgy vannak kiszámítva, hogy azt senki se tudja átlátni.
Egyes elméletek szerint a bankok megregulázása azért nem lehetséges, mert azonnal kivonulnak az országból, és ez komoly vészhelyzetet teremtene. Ezzel persze nem mindenki ért egyet.
Külföldön számtalan példája van annak, hogy a kormányok – felismerve egy adott pénzintézet hibáját – kártérítésre kényszerítették a bankokat."
A Legfelsőbb Bíróság előtt az egyoldalú szerződésmódosítások ügye
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=155446