"Olyan okosakat írtatok, hogy én eldöntöttem: beperlem az Audit. Engem ugyanis átvertek. Vettem egy új A8-ast 1997-ben. 30 millióért. Azt ígérték reklámokban mindenhol, hogy csúcstechnika, biztonság, érték, stb. Ma 950 ezer Ft-ot ér. Úgy, hogy közben milliókat költöttem rá. A pénzem 97%-át elbuktam. Ezt nem mondták, amikor megvettem. Nem mondták, amikor megvettem, hogy az 5 csillagos törésteszt ma már csak 2 csillagot ér. Pedig ugyanaz az autó. Nem mondták, hogy amint elhozom a szalonból, bukok rajta 3 milliót és még 3-at fél-egy éven belül. Nem mondták, hogy 3 év múlva már a felét se éri. Pedig ők tudták. Én nem, mert nem mondták. Nem mondták, hogy a csúcstechnikát 3 év múlva már egy 2 milliós Daewoo-ba is beszerelik, az enyém már gagyi lesz. Nem mondták, hogy ők csak azért adták el nekem az autót, mert keresni akarnak rajta. Ráadásul rábeszéltek sok extrára, meg a minél drágábbra. Nem mondták, hogy azzal mégtöbbet bukok. Nem mondták, hogy 10 év múlva úgy fogja a tizedét se érni az autóm, hogy közben milliókat kell ráköltsek. És nem tudom még azt se megtenni, hogy nem használom, mert akkor is bukok rajta. Eladni nem tudom, mert ekkora bukót nem realizálok. Akkor inkább megtartom, hogy rohadjanak meg. Átvertek."
CHF devizahitelesek
De egy szösszenetnyi gondolatmenettel már el is juthatunk a mondandómig.
Egyik oldalon áll a pénzügyileg képzetlen ügyfél, akinek elmondták, hogy az árf. kedvezőtlenül is alakulhat stb.
Másik oldalon a sok tudor közgazdász elemzőt alkalmazó bankok.
Ha a bankok előrelátták pl. a svájci frank hitelezés ilyetén veszélyeit, akkor becsapták az ügyfelet, nem lett volna szabad ekkora kockázatot vállaltatniuk. Ha a bankok se látták előre, akkor az ügyféltől hogy lenne elvárható?
Amikor a bank kínál egy konstrukciót, akkor a normál kockázatot (mondjuk 20-30%) rátelepítheti az ügyfélre, de a rendszerkockázatokat neki kell viselni, hiszen ő találja ki ezeket a lehetőségeket, konstrukciókat, neki kell előre látni, hogy milyen veszélyeket rejt, és neki is kell vállalni a worst case scenariókért a felelősséget. Azt nem lehet, hogy a felfutó devizahitelezés minden gyümölcsét élvezem, de a kockázatait meg mind áthárítom.
És nem bankadó formájában kell besápolni a pénzt, hanem az érintetteknek célzottan folyósítani, vagy eleve el se venni tőlük a magasabb törlesztőt.
Összegezve: az ügyfélnek kellene viselni a kockázatot mondjuk 30% árf változásig, minden továbbit meg a banknak.
Arról meg már szót se ejtsünk, hogy a nulla közelébe eső svájci alapkamatot Mo-n a svájci frankhitelek kamatának emelkedése kísérte. Nonszensz.