Topiknyitó: Törölt felhasználó 2011. 08. 02. 10:27

CHF devizahitelesek  

előrebocsátom, h nincs semmilyen devizahitelem.



De egy szösszenetnyi gondolatmenettel már el is juthatunk a mondandómig.

Egyik oldalon áll a pénzügyileg képzetlen ügyfél, akinek elmondták, hogy az árf. kedvezőtlenül is alakulhat stb.

Másik oldalon a sok tudor közgazdász elemzőt alkalmazó bankok.

Ha a bankok előrelátták pl. a svájci frank hitelezés ilyetén veszélyeit, akkor becsapták az ügyfelet, nem lett volna szabad ekkora kockázatot vállaltatniuk. Ha a bankok se látták előre, akkor az ügyféltől hogy lenne elvárható?



Amikor a bank kínál egy konstrukciót, akkor a normál kockázatot (mondjuk 20-30%) rátelepítheti az ügyfélre, de a rendszerkockázatokat neki kell viselni, hiszen ő találja ki ezeket a lehetőségeket, konstrukciókat, neki kell előre látni, hogy milyen veszélyeket rejt, és neki is kell vállalni a worst case scenariókért a felelősséget. Azt nem lehet, hogy a felfutó devizahitelezés minden gyümölcsét élvezem, de a kockázatait meg mind áthárítom.



És nem bankadó formájában kell besápolni a pénzt, hanem az érintetteknek célzottan folyósítani, vagy eleve el se venni tőlük a magasabb törlesztőt.



Összegezve: az ügyfélnek kellene viselni a kockázatot mondjuk 30% árf változásig, minden továbbit meg a banknak.

Arról meg már szót se ejtsünk, hogy a nulla közelébe eső svájci alapkamatot Mo-n a svájci frankhitelek kamatának emelkedése kísérte. Nonszensz.
Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
Bandi_ujonc 2011. 08. 10. 18:41
Előzmény: #299  Törölt felhasználó
#300
Ez egy nagyon lényeges kérdés, szerintem itt is szopatás megy.
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 17:57
Előzmény: #297  Törölt felhasználó
#299
Mégegyszer, a problémám az alaptermék megértése.Ha kérem a rögzítést az első nyilatkozat arról szól, hogy ismerjem el a tartozásom. Ismerjem el azt amiről nem tudom miért annyi,amennyi. Ha estleg a pertársaság pert nyer és kártérítést kap " a hibás termék" miatt, akkor utólag mondhatom, hogy én sem ismerem el a tartozásom, miután aláírtam a nyilatkozatot ?
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 17:50
Előzmény: #295  Törölt felhasználó
#298
Longolo:

"Az esélyt az IDŐ /védelem / adja hogy eljuss az alacsony chf -ig.
Ha 1 év múlva 150 lessz de én előtte fél évvel 300- nál bedőlök akkor az már nem tudok mit tenni."

Mégegyszer: ha ilyen rövid idő alatt visszagyengül, akkor védelem nélkül sem dőlsz be. A bedőlés ugyanis nem egy pillanat alatt következik egy adott árfolyamnál, mint egy tőzsdei likvidálás. Hanem hosszú nem fizetés, futamidőhosszabbítás, kutyafasza, megint nem fizetés és egy ilyen legalább 1 évig tartó folyamat végeredménye (és még ott is messze van az a pont, amikor visszafordíthatatlan a bedőlés, mert még onnan is min. félév mire mondjuk el is adják a kecódat).

Ha 300-ról ilyen rövid idő alatt 150-ig megy, akkor védelem NÉLKÜL sem dőlsz be.

"Csak az utóbbi 2 hétben változott kb.50 ft-ot"

Így van. Képzeld el, hogy ha innen folyamatosan erősödik, akkor mi lesz a kamu árfolyamrögzítés után mondjuk 350 Ft-os árnál 3 év múlva... Ha folyamatosan emelkedik, akkor folyamatosan dőlnek be. Ha elhitetjük, hogy csak 180 a CHF, utána meg hirtelen 350 lesz, akkor egyszerre és azonnal dől be az összes. Melyik jobb?
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 17:35
Előzmény: #296  Törölt felhasználó
#297
Szerintem azt senki sem akarja nagy dobra verni, hogy itt a kamat tartozásokat akarják tőkésíteni.
Aki a hitele elején van azaz a futamidő első felében van annak magasabb a kamat és kezelési költség törlesztése, minta a tőketörlesztése. Így az is előfordulhat, hogy valakinek kevesebb tőketartozást vonnak le a dev. számlájáról, mint amekkora összeget felírnak a mentő számlájára.
Ezért aki a mentőcsomag igénybevételén gondolkozik, azt gondolja végig, hogy a havi törlesztőjéből mennyi a tőketörlesztés, és ennél kisebb vagy nagyobb összeg lesz az, amit a forintos számlájára átírnak.
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 16:37
Előzmény: #294  Civinjanos
#296
Hogy lehet úgy megmentési javaslatokat adni a chf alapú hitelekhez ha magával az alaptermékkel sem vagyunk tisztában ? Mást állít Ön, mást Pénznyelő, adószakértő stb. Ez tényleg ennyire bonyolult termék vagy elmagyarázhatatlan vagy szuper titkos ? Pénznyelő jól összefoglalta pontokba szedve a felelősségi mátrixot, megoldási javaslatokat is. Nem lehetne a dev. alapú hitel folyamatát és lépéseit is pontokba szedni a szereplőkkel együtt ?
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 16:26
Előzmény: #292  Törölt felhasználó
#295
"Sokadjára: HA gyengül a CHF, akkor védelem nélkül is jobb lesz az adósnak. Az esélt nem a védelem, hanem az alacsony CHF adja."
Az esélyt az IDŐ /védelem / adja hogy eljuss az alacsony chf -ig.
Ha 1 év múlva 150 lessz de én előtte fél évvel 300- nál bedőlök akkor az már nem tudok mit tenni. Hogy mennyi lessz az árfolyam és mik az esélyek nem tudom. Csak az utóbbi 2 hétben változott kb.50 ft-ot

Civinjanos 2011. 08. 10. 16:22
Előzmény: #275  Bandi_ujonc
#294
Tisztelt Bandi,

hogy a jelzáloghitelezés értelmét megértsem, alapvető volt, hogy ne higgyem el azt, amit 23-szor elmondtak. Hadd vegyük például egy új építésű ingatlan hitelezésének forrásigényét és finanszírozását (a banki betétkamatoktól meg az ÁFA vonzatoktól a példa egyszerűsége kedvéért most eltekinthetünk).

A kiindulási pontban adva van egy 100 egység értékű telekingatlan, mellette egy bank, amelynek 70 egység az alaptőkéje, valamint adva van egy banki magánbetét 285 értékben, mert valaki már ennyit összegyűjtött, hogy házat vegyen, nagy telekkel, no meg 72 egység banki vállalkozói betét, mert eddig is jól ment egy ingatlanfejlesztő cégnek.

Az ingatlanfejlesztő a 72 egységnyi betétjéből 30 egységet (hitel-önrész) erre költve megveszi a telektulajdonostól a által adott 70 egység hitellel (az egyszerűség kedvéért a bank az alaptőkéjéből) a telket. A telekingatlan eredeti tulajdonosa a 100 egységet ugyanabba a bankba helyezi el (ugyanabba a bankrendszerbe pumpálja).

Az ingatlanfejlesztő ezt követően ismét hitelt vesz fel, a házépítés finanszírozására. (Legyen ez egy nagy telek és kis ház esete.) A bank a nála az eredeti ingatlantulajdonos által elhelyezett 100 egységet ismét kiadja a fejlesztésre, anélkül, hogy az eredeti forrásaihoz (alaptőke) hozzá kellene nyúlnia. További 42 egység vállalkozói betét átmegy a projektbe. CHF még sehol, a nettó finanszírozás a 70 egység a bank alaptőkéje. A többi „hozott anyag” a betétesek (az ingatlanfejlesztő cég és a ház vevőjének megtakarítása) pénze.

A ház felépül, a fejlesztő a 242 egység ráfordítás + a banknak fizetett kamat + 10% ingatlanfejlesztői marzsnak megfelelő árat kér és kap.

Mennyi a kamat?

Az egyszerűség kedvéért számoljunk egy év projekt-futamidővel és 10% éves kamattal, akkor 100+70 hitelre a kamat egy évre 17 egység. Az eladási ár tehát eszerint 285 egység lesz. Ebből a 285-ből a fejlesztő által betett pénz, ami 72, ez neki visszajött. A telekre és az építkezésre felvett 170 hitel és 17 kamat vissza és ki lett fizetve, a banki betétállomány nem változott, a 17 egység kamat a banké. A bank keresett, hiszen a kamatok az övéi, az ingatlanfejlesztő keresett a vevő jól (nagy telken, szép házban) lakik immár.

A bank mérleg szerinti kockázata mindössze 170 egység egy 242 piaci árú ingatlan fedezet mellett, a cash flow szerinti kockázat (friss forrásgyűjtés iránti igény) mindössze 70. A többi pénzt maga a projekt hozta a bankba. Önjáró. Ha jól számoltam a 70 egységnyi kihelyezésen (mondjuk banki alaptőkéből) a hozam 17 egység egy év alatt. Ez évi bruttó 24%, adó után 19%.
CHF meg sehol.

Nos. Tételezzük fel, hogy a bank az ingatlanfinanszírozáson ennyit keres (nincsenek üzemi költségei, ismét az egyszerűség kedvéért). A banknak több ingatlanfejlesztő és potenciális ingatlanvevő lesz az ügyfele, beteszik a pénzüket a bankba, a bank ezeket a pénzeket helyezi ki és finanszíroz a más pénzéből, évi nettó 19%-okat keresve. Minek ide CHF?

Ha a bank a piaci versenyben előre rohant és nem voltak az ügyfelei között a vállalkozók, meg a potenciális vevők, akkor hitelből, CHF-ban szerez forrást, úgy finanszíroz. Évente 19%-ot eltesz. A CHF 2005-2011 években nőtt nagyra Magyarországon, mintegy 60%-ot erősödve az eredeti 160 HUF-hoz képest. Ez hét üzleti év, 133% hozam a forrásigényben. Nagy szopás, de mégis 73% a difi, megint a bank javára, úgy, hogy állítom, hogy egy qrva CHF-ot nem kell (ett volna) ebbe az egész cirkuszba bevonni, a betétesek körének jó kialakítása volt a fontos. És ezek ezt ki is alakították, mert nem ostobák.

Őszinte híve
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 16:07
Törölt hozzászólás
#293
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 16:02
Előzmény: #291  Törölt felhasználó
#292
Longolo:

"egy plussz esélyt is kaphatunk ha közben csökken a chf."

Sokadjára: HA gyengül a CHF, akkor védelem nélkül is jobb lesz az adósnak. Az esélt nem a védelem, hanem az alacsony CHF adja.
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 15:56
Előzmény: #283  McLain
#291
Igen a probléma 3 évre elodázása mellett egy plussz esélyt is kaphatunk ha közben csökken a chf.
Mondjuk a 3 év sem elhanyagolható, hogy tudod havonta mennyit fizetsz és nyugodtan alszol. Jelenleg chf-el kelek és fekszem nap mint nap, rágom a kefét / lassan küszöböt/ tiszta idegbaj...
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 15:53
Előzmény: #288  Törölt felhasználó
#290
Én értem a gondolatmeneted. Ha 3 éven belül lesz 300 utána meg 150, arról beszélsz. Ennek egyrészt nagyon kicsi az esélye, másrészt ha ilyen rövid időn belül ekkora csökkenés áll be, akkor védelem nélkül sem dőlsz be. Mert a bedőlés sem egy adott árfolyamon következik be egy pillanat alatt, hanem hosszú nemfizetés után. Tehát a leírt nagyon ideális példádban védelem nélkül se dől be az adós.
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 15:49
Előzmény: #287  Törölt felhasználó
#289
Ezek szerint a két példát sem érted.
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 15:48
Előzmény: #284  Törölt felhasználó
#288
Vedd már észre, ha nem rögzítesz lehet már nem jutsz el a 150-hez / mert időközben 300 -nál bedőlsz / aminek a hiteles örülhet...
Ha pedig kiszállsz a hitelből és marad a gyüjtőszámlán egy " elhanyagolható " összeg, az miért lenne bedőlés ?
Nem tudom másképpen leírni, tényleg ennyire érthetetlen a gondolatmenetem ?
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 15:40
Előzmény: #280  Törölt felhasználó
#287
Longolo:

"közti óriási külömbséget ??? Azt nem állítom hogy mikor és mennyi lessz az árfolyam, csak azt hogyha kedvezően alakul kaphatunk egy LEHETŐSÉGET hogy kisebb veszteséggel szálljunk ki a hitelből mint most."

Te tényleg nem érted, hogy ettől NEM csökken a terhed, csak 3 évig azt hiszed, hogy csökken, hogy utána több legyen mint korábban volt? Az összterhed ugyanannyi marad, csak 3 évig átmenetileg nem érzed.
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 15:39
Előzmény: #282  Törölt felhasználó
#286
Én is kérdeztem tőle, hogy az adómból lettek megsegítve plussz a ft hitelesek is az állami támogatásokkal.Azt válaszolta nem ért vele eggyet. De ettől még kifizették, többek közt az én adó forintjaimból is.
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 15:38
Előzmény: #282  Törölt felhasználó
#285
Többször leírtam: abban az esetben sem kellett volna az államnak segíteni.
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 15:37
Előzmény: #280  Törölt felhasználó
#284
Longolo, vedd már észre, hogy te nem a rögzítést hasonlítod össze a nem rögzítéssel, hanem a 300 Ft-os CHF-et a 150-essel. Ha 150 lesz a CHF, akkor védelem nélkül is nagyon örül minden hiteles, ha 300 lesz, akkor a védelem után ugyanúgy bedől, mint védelem nélkül dőlne be.

Olvasd el mégegyszer a példát.
McLain 2011. 08. 10. 15:32
Előzmény: #280  Törölt felhasználó
#283
szerintemis ez a célja: adni 1 esélyt.

viszont rosszul is elsülhet: tovább emelkedik a chf...

monnyuk a gazdaság is elindulhat közben...
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 15:26
Előzmény: #256  Törölt felhasználó
#282
Mi a véleményed az árviz károsultak megsegítéséről?
Nagyrészének biztosítása se volt , rengeteg ház árterületre épült és ezek közül nagyrésze engedélyel .
Ők is tudták hogy a folyó ott van tudták hogy ki szokot áradni , na de hogy ekkora áradás is lehet azt nem is gondolták volna hiszen 150 éves rekordok döltek meg!
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 15:07
Előzmény: #279  Törölt felhasználó
#281
link

és akkor most tessék ránézni az OTP mérlegére is, elég jól látszódik, hogy a források hogyan állnak össze. Külön érdemes megnézni, hogy mekkora kamatráfordítás járt az ügyfelek betétállománya után.

Szóval, várom a választ, elképzelhető, hogy a CHF hitelek egy része sosem látott CHF-et, vagy 100%-ig biztosan vagytok benne, hogy botorság a dolog?

Topik gazda

aktív fórumozók


friss hírek További hírek