De egy szösszenetnyi gondolatmenettel már el is juthatunk a mondandómig.
Egyik oldalon áll a pénzügyileg képzetlen ügyfél, akinek elmondták, hogy az árf. kedvezőtlenül is alakulhat stb.
Másik oldalon a sok tudor közgazdász elemzőt alkalmazó bankok.
Ha a bankok előrelátták pl. a svájci frank hitelezés ilyetén veszélyeit, akkor becsapták az ügyfelet, nem lett volna szabad ekkora kockázatot vállaltatniuk. Ha a bankok se látták előre, akkor az ügyféltől hogy lenne elvárható?
Amikor a bank kínál egy konstrukciót, akkor a normál kockázatot (mondjuk 20-30%) rátelepítheti az ügyfélre, de a rendszerkockázatokat neki kell viselni, hiszen ő találja ki ezeket a lehetőségeket, konstrukciókat, neki kell előre látni, hogy milyen veszélyeket rejt, és neki is kell vállalni a worst case scenariókért a felelősséget. Azt nem lehet, hogy a felfutó devizahitelezés minden gyümölcsét élvezem, de a kockázatait meg mind áthárítom.
És nem bankadó formájában kell besápolni a pénzt, hanem az érintetteknek célzottan folyósítani, vagy eleve el se venni tőlük a magasabb törlesztőt.
Összegezve: az ügyfélnek kellene viselni a kockázatot mondjuk 30% árf változásig, minden továbbit meg a banknak.
Arról meg már szót se ejtsünk, hogy a nulla közelébe eső svájci alapkamatot Mo-n a svájci frankhitelek kamatának emelkedése kísérte. Nonszensz.
Ha a szakértő szerint a kölcsön ügylet sosem látott chf-et csak abban tartják nyilván, ez az alapja 150eft törlesztés helyett 270e és 15 mill. tőketartozás 27 millióra változásának ? Ez a nyilvántartás ilyen drága ügylet a bank részéről? Nekem banki üintéző mondta ők vettek chf-et a hitel kiadás pillanatába és azt egyből tőketartalékba helyezték. Ez elég ködös...
Az , hogy te a nagy közösből egy fillért se adsz azt sajnos vagy nem de nem te döntöd el , hogy magánszemélyként nem adsz az rendbe van!
"Te semmibe se veszed. pl. linkeld be a lakásmaffia áldozatairól szóló hozzászólásaidat. vagy a családon belüli erőszak ellenni tüntetésen készült fotódat, amint petíciót nyújtasz át valakinek. soroljuk még, hogy kiket nézel Te semmibe? "
Azt meg , hogy ilyeneket írj nekem azt pedig kikérem magamnak.
Bocs A határidős ügyletre vonatoztatva azt akartan írni, hogy "nem tudom elképzelni a devizagyengülésre való határidős ügyletek nem megkötését", tehát ilyet biztos kötöttek.
ugyan már... itt most "hitelkárosultakról" beszélünk, bármilyen baromság is a kifejezés. de más területeken meg más problémákkal küszködők vannak. ezeket jelenleg Te semmibe se veszed. pl. linkeld be a lakásmaffia áldozatairól szóló hozzászólásaidat. vagy a családon belüli erőszak ellenni tüntetésen készült fotódat, amint petíciót nyújtasz át valakinek. soroljuk még, hogy kiket nézel Te semmibe?
én nem azt mondom, hogy nem lesz rám is hatással, ahogy már korábban is leírtam, hogy a felelőtlen hitelfelvevők miatt nem megy úgy a cégem, ahogy mehetne, ők az oka ennek. megpróbálok együtt élni vele, de hogy én a felelőtlen hitelfelvevőknek egy fillért se adok, az biztos.
Teljesen egyeértek és további szempontokat ajánlok figyelmetekbe.
Magam is "érintettje" vagyok a problémának. Kerekítve havobta 500 CHF fizetési kötelezettségem van. Ebböl 300 a kamat 200 a kezelési költség. Kérdésem csak annyi mi a ménkűnek számolják fel a kezelési költséget CHF-ben? Ráadásul mivel százalékos arányban adják meg ezért az aktuális forintban nyilvántartott tőke összegére vetítik és számítják át CHF-re és ezt az aktuáli árfolyamon forintosítják!
A másik kérdés ami foglalkoztat az, ha a bankok nem CHF-ben fizették ki a hitel összegét, hanem forintban akkor mit csináltak a CHF-el? Vagy nem történt más mint fointhitelt nyujtottak csak a nyilvántartásban történt CHF alapon? De mindkét esetben esetben biztosan védekezett a bank határidős ügylet megkötésével az árfolyamváltozás kockázatára. Vagy nem? Mivel nem tudom elképzelni a devizagyengülésre való határidős ügyletek megkötését, így feltételezem, hogy a bank semmiképpen nem bukik az árfolyamok alakulásán. Mivel azonban az ügyfelektöl is beszedi az árfolyamváltozásból bekövetkező különbözetet, valamint a kamatot is pofátlanul magasan tartja és CHF.ban számolja és így tesz a kezelési költséggel is ez számomra egyenlő a tisztességtelen üzlet fogalmával.
pont, hogy azért van igazam, mert devizahitelről beszélünk. a forint hitel esetében lenne mérvadó az MNB kamat, ahhoz való viszonyítás, mivel a forrás forint.
itt deviza a forrás, amit a banknak is finanszíroznia kell, megújítva a hiteleit, és egyre magasabb kamatokkal tudja csak azt megtenni, mivel sok a rossz adós, és a hitelező magasabb kockázattal számol.
annó nyugis időszakban a kamatokban nem volt kilengés. de már akkor se a svájci jegybankból származott a hitel, viszont a kamat (amit a hitelezők meghatároztak) a nyugodt időszakban azt követte. most nagyobb a kockázat, így magasabb kamatot kérnek, elszakadtak a svájci alapkamattól.
A te verziod tehát az lenne , hogy hagyni a hiteleseket magukra had egyék meg amit főztek.
Ugy tenni mintha ők egy másik ország része lenne és elhinni azt hogy ez a hozzáállás nem fogja befolyásolni a te életedet !!??Szerintem pedig ez a marhaság!!
Ez még tán igaz is lenne ha elenyésző számu hiteles lenne , de mint tudjuk ez nem igy van!!
Viszont ha nem lépnek a hitelesek problémájának a megoldásában akkor amit szeretnél az megtörténik megeszi mindenki amit főzőtt és megnézhetjük mindanyian , hogy mi lesz a vége!
De naív dolog azt gondolni hogy rád nem lesz hatással !
a bankok nem nagyon teszik közzé, hogy mekkora kamattal jutnak hitelhez, de a magyar állam igen. és bizony volt olyan időszak, amikor ez a kamat 5%, és volt, amikor 10-15%.
Ha megnézzük, akkor azt látjuk, hogy a 10-15% -os időszakban mondjuk az euró irányadó kamat még csökkent is ahhoz képest, ami az 5%-os időszakban volt. mert rossz adósok vagyunk. és a bank is így jár, sok rossz adósa van (most lehet csodálkozni...), ezért magasabb kamatra kapja a kölcsönt, még akkor is, ha máshol épp hogy csökkennek a kamatok
igazad lenne, ha nem deviza hitelről beszélnénk. Ha semmi köze az alpesi kamatokhoz, akkor anno mi okozta a durva kamat különbözetet? Nekem mi közöm van hozzá, hogy ma a bank miolyen forrásból finanszíroz? Anno svájchoz kötötte. Sőt! Felhívta a figyelmem, hogy ha emelkedne a kinti alapkamat, akkor kamatot kell emelnie.
nem tudom a kamatfeláruk mértékét.
de: ha a 6-7 százalék van most, akkor hogy tudott 3-3,5% induló kamattal adni, miközben akkor nem 0,25% volt az alapkamat, hanem magasabb volt annál?
tkp. a mérték a kérdés. ill. a kamatfelár változása. szvsz.
Gondolom a bankok is a piacról élnek.
Nem azt mondtam, hogy 0,25%-on kapnak a bankok hitelt!
De gondolom, hogy a kamat felár náluk is köthető a mindenkori alapkamathoz.
Ha nem, akkor nem értem a 2006-os kamatszintet.
Anno a svájci alapkamat 1,4-1,8% körül volt és a bankok 3-3,5%-on adták.
Ma 0,25% az alapkamat és 6-7%-ot számítanak a bankok. Persze ma nincs új induló CHF hitel, tehát nem kell "akciózni" a kamatot...
nagyjából ugyanezt írtam, csak más szavakkal.
pontosan azért kell valamit tenni, mert belegebed az egész ország, amiben az a rész is benne van, aki nem vett fel devizahitelt.
és kit érdekel, hogy a svájci jegybank milyen kamattal dolgozik, ha a magyar bankok ennél jóval magasabbal kapják a frankot?
miért nem vesz a magyar állam a svájci jegybanktól kölcsönt, ha már olyan alacsony a kamat, és miért a piacon próbál devizához jutni, ahol 6-7%-kot kérnek utána? azért, mert még a magyar állam se tud ott hitelt felvenni. nemhogy a magyar bankok. az nem erre lett kitalálva.
CHF devizahitelesek
De egy szösszenetnyi gondolatmenettel már el is juthatunk a mondandómig.
Egyik oldalon áll a pénzügyileg képzetlen ügyfél, akinek elmondták, hogy az árf. kedvezőtlenül is alakulhat stb.
Másik oldalon a sok tudor közgazdász elemzőt alkalmazó bankok.
Ha a bankok előrelátták pl. a svájci frank hitelezés ilyetén veszélyeit, akkor becsapták az ügyfelet, nem lett volna szabad ekkora kockázatot vállaltatniuk. Ha a bankok se látták előre, akkor az ügyféltől hogy lenne elvárható?
Amikor a bank kínál egy konstrukciót, akkor a normál kockázatot (mondjuk 20-30%) rátelepítheti az ügyfélre, de a rendszerkockázatokat neki kell viselni, hiszen ő találja ki ezeket a lehetőségeket, konstrukciókat, neki kell előre látni, hogy milyen veszélyeket rejt, és neki is kell vállalni a worst case scenariókért a felelősséget. Azt nem lehet, hogy a felfutó devizahitelezés minden gyümölcsét élvezem, de a kockázatait meg mind áthárítom.
És nem bankadó formájában kell besápolni a pénzt, hanem az érintetteknek célzottan folyósítani, vagy eleve el se venni tőlük a magasabb törlesztőt.
Összegezve: az ügyfélnek kellene viselni a kockázatot mondjuk 30% árf változásig, minden továbbit meg a banknak.
Arról meg már szót se ejtsünk, hogy a nulla közelébe eső svájci alapkamatot Mo-n a svájci frankhitelek kamatának emelkedése kísérte. Nonszensz.