Topiknyitó: Törölt felhasználó 2011. 08. 02. 10:27

CHF devizahitelesek  

előrebocsátom, h nincs semmilyen devizahitelem.



De egy szösszenetnyi gondolatmenettel már el is juthatunk a mondandómig.

Egyik oldalon áll a pénzügyileg képzetlen ügyfél, akinek elmondták, hogy az árf. kedvezőtlenül is alakulhat stb.

Másik oldalon a sok tudor közgazdász elemzőt alkalmazó bankok.

Ha a bankok előrelátták pl. a svájci frank hitelezés ilyetén veszélyeit, akkor becsapták az ügyfelet, nem lett volna szabad ekkora kockázatot vállaltatniuk. Ha a bankok se látták előre, akkor az ügyféltől hogy lenne elvárható?



Amikor a bank kínál egy konstrukciót, akkor a normál kockázatot (mondjuk 20-30%) rátelepítheti az ügyfélre, de a rendszerkockázatokat neki kell viselni, hiszen ő találja ki ezeket a lehetőségeket, konstrukciókat, neki kell előre látni, hogy milyen veszélyeket rejt, és neki is kell vállalni a worst case scenariókért a felelősséget. Azt nem lehet, hogy a felfutó devizahitelezés minden gyümölcsét élvezem, de a kockázatait meg mind áthárítom.



És nem bankadó formájában kell besápolni a pénzt, hanem az érintetteknek célzottan folyósítani, vagy eleve el se venni tőlük a magasabb törlesztőt.



Összegezve: az ügyfélnek kellene viselni a kockázatot mondjuk 30% árf változásig, minden továbbit meg a banknak.

Arról meg már szót se ejtsünk, hogy a nulla közelébe eső svájci alapkamatot Mo-n a svájci frankhitelek kamatának emelkedése kísérte. Nonszensz.
Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
Törölt felhasználó 2011. 08. 02. 13:23
Előzmény: #19  stock33
#20
Itt a pont. Rendben, hogy a bankok nem jó terméket (bár ez nézőpont kérdése) értékesítettek, de mégis ott volt az ügyfél aki felvette. Nem tartottak a fejéhez pisztolyt és nem utálta ki a társadalom ellenkező esetben.
Hangsúlyozom, nem jó irányba megy a jelenlegi rendszer, ahol a pénzintézetek hatalmas profit mellett is igen drágán finanszíroznak. Ezen változtatni kell és meg kell vizsgálni a felelősségüket a devizahitelek ügyében is. Persze nem úgy, h összeülünk a bankszövetség embereivel és szépen elbeszélünk egymás mellett.

Viszont mindenki saját akaratából vette fel, nem kényszerítették rá, eddig is volt hol laknia. És ne gondoljuk, hogy mindenki az olcsó panelt vette, hanem ha már volt 2 milla a zsebben, akkor mellé még felvéve 18 milliót és lehetett menni az új lakóparkba. Mert az "jár". Itt igenis megvan a hitelfelvevő felelőssége, csak nehéz ezt beismerni.
Ez is megérne egy misét, h mekkora értékű ingatlanok lettek vásárolva hitelből.
stock33
stock33 2011. 08. 02. 13:07
Előzmény: #18  gilgalad
#19
nem, hanem olyan vagyok, aki nem vesz fel hitelt. én is szeretnék szép dolgokat venni, olyanokat, amikre egyelőre nincs pénzem. ahelyett, hogy hitelt vennék fel, inkább gyűjtök rá.
most is épp ezt teszem, majd talán 1-2 év múlva megvehetem azt, amit tervezek, mert még csak az ellenérték kb. 80%-a áll rendelkezésemre.
a chf hitelesként gondolkodnék, akkor már évekkel ezelőtt megvettem volna, és nyögném a terheket. én úgy döntöttem, hogy nem veszek fel hitelt. ez is egy döntés. illene tiszteletben tartani.
az idő eldönti, hogy én gondolkodok helyesen, vagy az, akinek az egész élete csak hitelekből áll, és szidja a társadalmat, a bankokat, meg mindenkit, akit csak lehet. egy valaki csak az áldozat: Ő, mert Őt vágták át, stb.
gilgalad 2011. 08. 02. 12:40
Előzmény: #17  stock33
#18
Te vagy a mai "megmondó János/Julcsi"?

Legyél büszke rá, hogy nincs CHF hiteled, hogy nem kerültél olyan helyzetbe hogy válasssz: 15-20%-os forinthitel, vagy 4-5%-os CHF hitel + árfolyamkockázat. Jöhetsz a bagóval, meg hülyézhetsz kedvedre, de te minden bizonnyal borzasztó okos, előrelátó és még véletlenül sem leegyszerűsítő emberke vagy!

stock33
stock33 2011. 08. 02. 12:25
Előzmény: #15  Törölt felhasználó
#17
a dohány is egy élvezeti cikk, nem gyilkolás célzattal hozzák létre

a rulett asztalt se a szenvedélybetegek tenyésztésére gyártják, ahogy a lottó se erről szól. a benzingőz egészségjavító, vagy egészségre semleges tulajdonságairól én nem tudok semmit. viszont a bagósok váltig állítják, hogy a bagó kiváló stresszoldó.
igen, vannak mellékhatásai is
ahogy a chf hitelnek is
myrath 2011. 08. 02. 11:51
Előzmény: #11  buyandhold
#16
Vedd fel ausztriában a hitelt. Ott lehet.
Egyébként valóban sok "hulye" vett fel chf hitelt, amennyiben a "hülye" a nem pénzügyi szakembereket jelenti.
Hozzáteszem, ha elolvassa is, azt még álmáben sem gondolja (és félő, h a hitelező bank sem gondolta), h a 154 ft/chf 245 ft/chf lesz. Ha ez benne lett volna a szerződésben, gondolom sokan nem írtják alá. Akár a "hülyék" közül is.
Törölt felhasználó 2011. 08. 02. 11:45
Előzmény: #14  stock33
#15
stock,
a késnek, autónak, kőolajnak nem az egészségkárosítás az elsődleges funkciója, hanem sajnálatos velejárója, vagy benne rejlő potenciál. Itt arról volt szó, hogy kifejezetten ilyen (egészségkárosító) céllal állítják elő.

Egyébként, ha pl. egy kést bizonyítottan bcs elkövetése céljából állít elő valaki, akkor bűnsegédi büntetőjogi felelőssége minden további nélkül megállapítható.
stock33
stock33 2011. 08. 02. 11:31
Előzmény: #9  Törölt felhasználó
#14
"Természetesen minden, az egészséget súlyosan károsító céllal létrehozott termék gyártójára rá kellene terhelni az általa okozott károk jóvátételét. "

Sok milliónyi, milliárdnyi embert belekényszerítenek a dohányzásba? Vagy saját döntésük alapján nyúlnak a termékhez?
Már megbocsáss, de ilyen alapon a késélezőket 5-10 évig terjedő letöltendő börtönre kellene ítélni, mert elősegítenek gyilkosságokat. A szélerőművek tervezőit, üzemeltetőit állatkínzásért kellene felelősségre vonni, kőolajat bányászókat, finomítókat, üzemanyagot forgalmazókat, autógyártókat, tervezőket, stb. is minimum felfüggesztett börtönre ítélni. Sőt, autóval gyilkolni is lehet, azaz legyen letöltendő.

És a slusszpoén: az állami vezetők mind életfogytig mehetnek börtönbe, mivel az ő tudtukkal mennek ezek a dolgok, sőt haszonélvezői mindennek. Többek között a svájci frankos mizériának is, lévén adót szednek utána.
Ja, persze, a bank állja a költségeket. nehogy már az ügyfél, aki felvette a hitelt. Vagy az állam, aki adót szed utána (főleg mostanság).
Törölt felhasználó 2011. 08. 02. 11:29
Előzmény: #11  buyandhold
#13
nem egyszerűen hülyének kell nyilváníttatni, hanem megnézni, hogy van-e, és várhatóan lesz-e 10-szer akkora jövedelme, mint az ügylet normál kockázata, és akkor oda lehet adni.
De a többségnél a bank is csak azt nézte: vagy nem is nézett jövedelmet, vagy hogy aktuálisan belefér-e a kondíciókba. Az, hogy az árf. változás miatt nemcsak a törlesztő, de a hitelösszeg is a duplájára nőhet, nem vizsgálta senki. Ez a felelős hitelezés?
A felelősséget mindkét oldalon egy tőle elvárhatóság alapján kellene értelmezni. Mi várható el egy pénzügyileg képzetlen ügyféltől, és mi egy banktól, akik adott esetben társadalmi méretekben felelősek a pszáffal és a kormánnyal együtt.
Törölt felhasználó 2011. 08. 02. 11:23
Előzmény: #5  kepesK
#12
kepesK

koszi, regota kerdezgetem, hogy mi a fityfeneert nem lehet chf-ben torleszteni.

anno volt egy euro hitelunk, mex volt mondva, hogy xxx euro a havi torleszto, es akar 250, akar 320 volt az euro, a torleszto euroban SEMMIT nem valtozott, igy az arfolyamvaltozas turheto szinten maradt, a toketartozas pedig nem lett forintositva.

CHF-nel ez igy nem megy, pedig nyilvanvaloan ha a fentihez hasonlo lenne a konstrukcio, akkor a torleszto ugyan megnott volna mindenki szamara, de "csak" az arfolyamvaltozas mertekevel, nem pedig egy ujratokesitett hitellel.

A kerdes vajon az, hogy ha mar chf hitelnek hivjak, meg mentocsomagot akarnak a chf hiteleseknek, akkor vajon miert nem engedik / nyomjak (ha nem is kotelezik, meg jogallamban elunk, ki tudja meddig) a bankokat, hogy a fenti euro hitel konstrukciohoz hasonloan minden elszamolas chf-ben menjen.

Rohej, hogy aki anno felvett mondjuk 100e chf hitelt, annak most ujraszamoljak a torlesztojet a forintositott hitel utan (es mar rovidebb hatralevo futamidore) ahelyett, hogy tovabbra is az akkor megallapitott chf torlesztot fizetne.

Nem hiszem, hogy rettenetes gond lenne a chf hitelekkel ebben az esetben, de igy ... kisse atb****s szagu...
buyandhold 2011. 08. 02. 11:14
#11
ket gondolat jutott eszembe:

1. Az tisztelt Urak, akik most rinyalnak, amikor legkozelebb veszik fel a hitelt (kb. 8 ev mulva) akkor el fogjak olvasni a felteteleket? Illetve emlekeznek ra hogy a bankok mekkora szemetek? Vagy ujra latatlanban irjak ala a szerzodest?

2. Az lenne a megoldas, hogy aki akarja HULYE-nek nyilvanittathassa magat. Benne lenne a szemelyieben hogy HULYE. Es akkor nekik a bank nem ad hitelt, stb. mert ok keptelenek viselni a tetteik kovetkezmenyeit, nem kepesek utannaolvasni a dolgoknak, stb. DE tisztelettel aki nem hulye, az tovabbra is hagy csinaljon amit akar, ha akar, akoor vehessen fel CHF hitelt es tudja vallalni a kovetkezmenyeit. Pl. most a sok HULYE miatt betiltottak a CHF hitelt, pedig az OKOS-ok, most vennenek fel, de a sok HULYE miatt nem lehet.

+1 raadas: A sok HULYE hitelbol felhajtotta a lakasarakat, es most irrealis arrakkal szembesulok: En hol rinyaljak emiatt, keremszepen?
Törölt felhasználó 2011. 08. 02. 11:14
Előzmény: #4  Törölt felhasználó
#10
Ilyet megcsinálhattak? Szerintetek van ilyen, hogy valójában nem is váltotta át svájci frankba, ergo saját magának is fedezetlen pozíciót nyit, mert mivan ha szuoer lenne minden és gyenge chf, s 150-ről 100-ra menne le, a bukó meg a banké hiszen ő forintot adott chf helyett.. nem hiszem, hogy ilyen lenne.
Törölt felhasználó 2011. 08. 02. 11:12
Előzmény: #3  stock33
#9
A normál, mindennapi árfolyamkockázatot viselje a hitelfelvevő, a teljesen megalapozatlan konstrukcióból eredőt pedig a bank.
Az ügyfél töredéknyi információk alapján, a nyilvánvalóan kedvezőbb kamatok alapján dönt, ezt a bank is tudja, tehát szinte betereli a devizához a ft helyett.

Nem az összes infó tudatában döntött, de mint már alább kifejtettem, nem is várható el tőle a svájci és a magyar gazdaság és pénz közötti különbségek ismerete és elemzése, főleg nem hosszú távon. Ellenben a banktól meg pont ez várható el, és ha ilyen veszélyekkel számol, akkor ne adjon ilyen hitelt, ha meg nem számol, akkor a téves konstrukció az ő hibája.

Az átváltós példa ugye sántít, ezt nem kell magyaráznom pénzváltás és hitelátváltás között (ha egyáltalán lehetséges ugye ez utóbbi). Egy hosszútávú hitel a hitelfelvevőnek alapvetően egyirányú út, a pénzedet meg naponta 77-szer váltogathatod ide-oda.

Természetesen minden, az egészséget súlyosan károsító céllal létrehozott termék gyártójára rá kellene terhelni az általa okozott károk jóvátételét.
Mert pl. a dohányzásnál is dönthetne az emberünk, hogy dohányozni fog, ha nem lenne dohánytermék? A dohány előállítója emberünk hülyeségéből hatalmas hasznot húz, a TB közös kockázatviselése alapján pedig a társadalom egésze finanszírozza a kettejük közös felelőtlenségét. A 30-70% kb. jó arány is lenne a gyártó terhére, de talán még növelhető. :) Mert ugye a szenvedélybeteg az beteg, a gyártó pedig hidegen számító.
Ugyanígy a devizahiteles ált. nem jó kedvében veszi fel a hitelt, neki szüksége van rá, a bank viszont elsősorban (legyünk nagyvonalúak, hogy nem kizárólagosan) a profitja maximalizálása céljával lép az ügyletbe.
Törölt felhasználó 2011. 08. 02. 11:12
Előzmény: #7  kepesK
#8
kivancsi leszek, mi lesz az eredmenye
kepesK 2011. 08. 02. 10:58
Előzmény: #6  Törölt felhasználó
#7
Törölt felhasználó 2011. 08. 02. 10:56
Előzmény: #1  Törölt felhasználó
#6
az en sem ertem, hogy ha mar annyira segiteni akarja a kormany a devizahitelseket, akkor miert nem kezdik el vizsgalgatni a bankok altal meghatarozatt kamatszintet.
jelentosen nott a kulonbseg a svajci jegybanki alapkamat es a hazai bankok altal alkamazott kamatszint kozott. ez is tudja am jelentosen befolyasolni a torlesztot...
kepesK 2011. 08. 02. 10:53
Előzmény: #4  Törölt felhasználó
#5
Hogyan is működik a svájci frank alapú hitel?

Az ember azt gondolná, hogy ilyenkor a bankjától svájci frank pénznemben veszi fel a hitelt, és ezt a svájci pénzt váltja át a bank forintra, amit aztán kézhez kapunk. A törlesztésnél pedig a forint törlesztőrészleteket váltják át frankra, és visszafizetik a frank hitelt. Azonban valójában nem ez történik, mert a magyar bankoknak nincsen svájci frankjuk, mert nem svájci betéteseik vannak, hanem magyarok, akik döntően forintban helyezik el a betéteket.

Mari néni és a többi betétes illetve számlavezető berakja pénzét, FORINTJAIT az OTP-be, amire kapnak 0-8% kamatot, átlagban mondjuk kb 5%-ba kerül a banknak a pénzforrás. A bank ezeket a pénzeket, a FORINTOKAT adja oda lakáshitelre és jelzáloghitelre a hitelfelvevőknek átlag 10%-os kamatra természetesen FORINTBAN, de a svájci frank árfolyamához és kamattendenciájához kötve a forint törlesztőrészleteket. Ezt a virtuális svájci frankosítást pedig devizaspekulációval oldja meg a bank, derivatív FX-swap ügyletekkel [=mintha svájci frankot forintra váltanánk, de előre megállapodunk, hogy egy év múlva vissza is váltjuk majd ezt a virtuális tranzakciót frankra, így csak a különbözetet kell elszámolni, nincs valódi tőkemozgás] mellyel a forint és svájci frank kamatszintje közötti különbözetet a bank megnyeri, miközben az árfolyamváltozásból erdedő kockázatot a hitelfelvevő ügyfelekre hárítja. Tehát a bankok ezen a devizaspekuláción a svájci és a magyar kamatszint különbözetét nyerték meg, amely az elmúlt években jellemzően 5-8%-os kamatnyereséget jelentett, miközben eme biztos kamatnyereséggel járó üzlet ára a svájci frank potenciális árfolyamkockázata, mely viszont döntően az ügyfelekre van hárítva. A svájci frank alapú hitelezés tehát valójában ugyanúgy forinthitelezés, Mari néni forintbetétjéből adják oda a lakashitelt a fiatal házaspároknak szintén forintban. Valódi svájci frankot soha nem is látnak az OTP-ben, sem az ügyfelek, csupán a forint hitelezéssel párhuzamosan spekulatív határidős devizaügyleteket is köt a bank saját (és közvetve részben az ügyfele) hasznára, de döntően az ügyfél kockázatára. A bank tulajdonléppen úgyanúgy spekulál, mint határidős BUX kontraktus esetében. Ott sem vesz valaki MOLt, Richtert, meg a többi részvényt, hanem csupán egy fogadást köt a BUX indexre, melynek értékét a részvények árfolyama határozza meg, az üzlet nyeresége vagy vesztesége pedig a nyitási és zárási BUX árfolyamunk különbözete alapján kerül elszámolásra. És akkor lássuk az egyenleget: A bank átlag 5% kamatot fizet a betéteseinek. Átlag 10% kamatot kér a hitelfelvevőktől. A derivatív devizaspekuláción pedig keres 5-8%-ot. Vagyis a bank nyeresége, nettó kamatmarzsa minden forint betét svájci frank alapon történő hitelkihelyezésével 10-13%. Impozáns extraprofit más pénzének forgatása által. Még Soros György hedge fundja sem tud ekkora jutalékot bekaszírozni az ügyfelein. Miközben ennek a svájci frank spekulációnak az árfolyamkockázata döntően az ügyfelekre van hárítva, a devizaspekuláció hasznából azért az ügyfelek is profitálnak, hiszen a bank az ügylet nyereségének a felét tulajdonképpen átengedi a hitelfelvevő ügyfeleknek, akik így néhány százalékkal alacsonyabb kamatláb mellet kapják a forinthitelt svájci frank alapon, mint színtiszta forinthitel esetében. Így a hitelfelvevő átlag 15%-os színtiszta forinthitelkamatláb helyett átlag 10%-os svájci frank alapú forintkamatlábbal juthat hitelhez, vagyis egyértelműen vonzóbb kondíciónak tűnik svájci frank alapon hitelt felvenni, mint forintban. A svájci frank shortolása forint ellenében egyébkéntis megalapozott spekulációs stratégia volt, mely az évek folyamán impozáns profitokat hozott. Nincs is ezzel semmi gond, abszolút racionális magatartás, de ez spekuláció. (Az euró alapú hitelekkel más a helyzet, azok részben valódi külföldi források kötvénykibocsátásból és külföldi anyabankoktól, nem csupán derivatív spekulációs fogadások.)
Törölt felhasználó 2011. 08. 02. 10:48
Előzmény: #1  Törölt felhasználó
#4
Itt jön be a kérdés, hogy valóban megtörtént e a svájci hitelfelvétel, vagy pedig a meglévő források lettek kihelyezve és azért is emeltek kamatot, mert tulajdonképpen forint állt mögötte fedezetként.
stock33
stock33 2011. 08. 02. 10:47
Előzmény: #1  Törölt felhasználó
#3
Mégis, miért kellene a banknak állni a devizahiteles költségeit? Miért nem forinthitelt vett fel? A bank döntött helyette? Vagy a lehetőségek tudatában a devizahiteles hozott döntést?

Ha én átváltom a pénzem svájci frankra, és a svájci frank összeomlik, akkor a bank kellene állja a költségeket, mert lehetőséget biztosított a pénzem átváltására?

Ez kb. olyan, mintha a dohányipari cégeken kérnék számon a tüdőrákosok az orvosi kezelés költségeit. Ja nem, most látom, hogy csak a 70%-át tartanád jogosnak. :)
-bubu-
-bubu- 2011. 08. 02. 10:29
Előzmény: #1  Törölt felhasználó
#2
most nem érünk erre rá , a hidakat kell átnevezni :DD

A Földrajzinév-bizottság úgy döntött, hogy az eddigi Lágymányosi híd elnevezését Rákóczi hídra változtatja, olvashatjuk a kormány hivatalos honlapján. Mint korábban megírtuk, az új elnevezést Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter javasolta a Fővárosi Közgyűlés kezdeményezésének kormányzati támogatásaként, mivel a fővárosnak arra nem volt kompetenciája.

A Földrajzinév-bizottság egyhangú szavazással döntött a névváltoztatásról, és tájékoztatta erről Fazekas Sándor vidékfejlesztési minisztert, Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési minisztert és Tarlós István főpolgármestert.

Topik gazda

aktív fórumozók


friss hírek További hírek