Topiknyitó: Törölt felhasználó 2011. 06. 03. 21:44

Trianon, 1920. június 4.  

A világ legigazságtalanabb "békéje"





1920. június 4-én, délelőtt tíz óra: Budapesten és országszerte "megkondultak a harangok, a gyártelepek megszólaltatták szirénáikat és a borongós, őszies levegőben tovahömpölygő szomorú hanghullámok a nemzeti összeomlás fájdalmas gyászát jelentették: ma (...) írták alá Trianonban a magyar meghatalmazottak a békeokmányt. Ma tehát elszakították tőlünk a ragyogó magyar városokat: a kincses Kolozsvárt, a Rákócziak Kassáját, a koronázó Pozsonyt, az iparkodó Temesvárt, a vértanúk városát, Aradot és a többit mind, felnevelt kedves gyermekeinket, a drága, szép magyar centrumokat. Ma hazátlanná tettek véreink közül sok millió hű és becsületes embert, és béklyókat raktak dolgos két kezükre. És a világ urai ma azt hiszik, hogy befejezték művüket, hogy kifosztva, kirabolva, elvérezve és megcsonkítva már csak egy papírlapot kell ránk borítaniuk szemfedőnek. (...) A város és az ország némán, méltóságteljesen, de komor daccal tüntetett az erőszakos béke ellen. Egész Budapest a gyászünnep hatása alatt állott." A közlekedés tíz percre leállt, bezárták az üzleteket és az iskolákat. Az ország a legmélyebb nemzeti gyászba borult. Temetés volt ez, valóban: egy hatalmas, gyönyörű ország, és egy éppen magára eszmélő, büszke nemzet temetése. Benárd Ágost népjóléti és munkaügyi miniszter, valamint Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter ezen a napon, 16 óra 30 perckor, a versailles-i Nagy-Trianon palotában aláírta a magyarságra kényszerített békeszerződést.

(Megjegyzések: A diktátum aláírására az előzetes hírek szerint tíz órakor került volna sor, ezért, amint a fenti híradásból is kiderül, akkorra időzítve tartották az országos gyászmegmozdulásokat. Valójában a délutáni időpont a helyes, de mivel akkoriban még nem álltak rendelkezésre olyan tájékoztató eszközök, mint a rádió és a televízió, a lakosságot már nem lehetett értesíteni a változásról. A két, politikai értelemben jelentéktelen magyar aláíró személye szimbolizálta, hogy Magyarország csak a kényszer hatására írja alá a szerződést, de valójában nem fogadja el azt. Megjegyzendő még, hogy az aláírásra a közhiedelemmel ellentétben nem a Kis-Trianon, hanem a ceremóniához elegendően nagy méretű Nagy-Trianon palotában került sor, amint az a korabeli filmfelvételünkön is látható.)

A megdöbbenés és a tiltakozás nem volt ok nélküli. A történelem soha nem látott még ilyen "békét", amire inkább a "kivégzés és hullarablás" kifejezés lenne a találó.



link
Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
expimista
expimista 2011. 06. 05. 01:11
Előzmény: #18  Törölt felhasználó
#20
Itt sok szép dolog van!

link
Törölt felhasználó 2011. 06. 05. 00:27
Előzmény: #16  Törölt felhasználó
#19
Üzenet haza

Üzenem haza, az otthoni hegyeknek:
A csillagok járása vátlozó.
És törvényei vannak a szeleknek,
Esõnek, hónak, fellegeknek,
És nincs ború örökkévaló.
A víz szalad, a kõ marad, a kõ marad.

Üzenem a földnek: csak teremjen,
Ha sáska járja is le a vetést,
Ha vakond túrja is a göröngyöt,
A világ fölött örök a rend
És nem vész magja a nemes gabonának,
De híre sem lesz egykor a csalánnak,
A víz szalad, a kõ marad, a kõ marad.

Üzenem az erdõnek, ne féljen,
Ha csattog is a baltások hada,,
Mert erõsebb a baltánál a fal
És vérzõ csonkról virradó tavaszon
Újra erdõ sarjad gyõzedelmesen.
És mindig lesznek fák, amikor a rozsda
A gyilkos vasat már rég fölfalta,
S a sújtó kéz is szent jóvátétel
Hasznos anyaggá vált a föld alatt ...
A víz szalad, a kõ marad, a kõ marad.

Üzenem a háznak, mely fölnevelt:
Ha egyenlõvé teszik is a földel,
Nemzedékek örségváltásain
Jönnek majd újra boldog építõk,
És kiássák a fundamentumot,
S az erkölcs õsi, hófehér kövére
Emelnek falat, tetõt, templomot!
Jön ezer Kõmûves Kelemen,
Ki nem hamuval és emberi vérrel
Köti meg a békesség falát,
De szentelt vízzel és búzakenyérrel,
És épít régi kövekbõl új hazát!


Üzenem a háznak, mely fölnevelt:
A fundamentum Istentõl való.
És Istentõl való az akarat,
Mely újra építi a falakat.
A víz szalad, a kõ marad, a kõ marad.

És üzenem régi barátaimnak,
Akik megtagadják ma a nevemet,
Hogy fordul egyet újra a kerék
És én akkor újra barátjuk leszek.
S nem lesz bosszú, gyûlölet, harag,
Kezet nyújtunk egymásnak és megyünk...
S leszünk egy cél és egy akarat.
És üzenem mindenkinek,
Testvérnek, rokonnak, idegennek,
Gonosznak, jónak, hûségesnek, alávalónak,
Annak akit a fájás ûz, és annak,
Akihez vércseppek tapadnak:
Vigyázzatok és imádkozzatok!
Valahol fenn a magas ég alatt
Mozdulnak már lassan a csillagok...
A víz szalad, a kõ marad, a kõ marad.

MARADNAK AZ IGAZAK ÉS A JÓK!
A tiszták és a békességesek,
Erdõk, hegyek, tavak és emberek!
Jól gondolja meg ki mit cselekszik.
Lyukasztják már fenn az égben a rostát,
És a csillagok tengelyét olajozzák
Szorgalmasan az angyalok.
És leszen csillagfordulás megint:
És miként hírdeti a Biblia:
Megméretnek az emberek...
Ki mint vet azonképpen arat.
Mert elfut a víz, csak a kõ marad,
A kõ marad!

Törölt felhasználó 2011. 06. 05. 00:19
Előzmény: #17  expimista
#18
expimista
expimista 2011. 06. 04. 23:41
Előzmény: #16  Törölt felhasználó
#17
Szabad vagy nem ?Kit érdekel!Beszélni kell róla!Elmondani a gyerekeinknek,unokáinknak!Mert ha nem beszélünk akkor megtagadjuk azt amiért nagyon sok ember küzdött,harcolt,meghalt!
Törölt felhasználó 2011. 06. 04. 23:28
Előzmény: #14  expimista
#16
Nórika biztos csak tettette magát,hogy lehetőséget adjon a fiatalembernek kifejteni a témát.
Tényleg!
Szabad-e beszélni arról ,amiről nem szabad beszélni soha?
Törölt felhasználó 2011. 06. 04. 23:24
Előzmény: #14  expimista
#15
nemn láttam, de én meg azt kérdezem ki az-az ördög nóri.
hihetetlen a liberálbolseviták pusztítása minden szinten, ha ez szint.
köszi.
expimista
expimista 2011. 06. 04. 23:20
Előzmény: #13  Törölt felhasználó
#14
A 14 éves kézdivásárhelyi László Attila megtiszteltetésnek vette hogy ezen a napon felléphetett a"Csillag születik"-ben.Mire Ördög Nóri megkérdezte hogy milyen nap van ma! Attila elmagyarázta neki,hogy mi is történt Június 4-én!
Törölt felhasználó 2011. 06. 04. 23:07
Előzmény: #12  Törölt felhasználó
#13
Egy éve kb. ezren voltunk a trianoni termek előtt a 90. évfordulón. Egyetlen média sem adott hírt róla. Ma kb. kétszázan lehettek ahogy hallottam.
A Magyarok Világszövetsége szervezésében, akiktől még az első Orbán kormány vonta meg az állami támogatást mert nem volt hajlandó Csóri Sándort elnökül választani.
Törölt felhasználó 2011. 06. 04. 22:46
Előzmény: #10  Törölt felhasználó
#12

Reményik Sándor: Nem nyugszunk bele!

Téli szél a tar gallyakat fújja
Mint az Isten égre tartott ujja
Mint megcsúfolt, kikacagott álom
Állunk egyedül a nagy világon.

Elvették s most véle nagyra vannak
Törött véres kardját a magyarnak.
De még minden nép a sírját ássa
Van szava, hogy világgá kiáltsa

Csak mi, csak mi ne verjük kebelünk
Csak mi, csak mi emeljük fel fejünk.
Tiporhatják szûz tiszta igazunk
Csak mi, csak mi ne hagyjuk el magunk.

De hirdessük gúzsba kötött kézzel
Sebes ajkkal, lázadó vérrel
Idézve menny, pokol hatalmait
Hogy béke nincs, hogy béke nincsen itt.

Kezünk bár nem pihen a kardvason
A szíveinkben nem lesz nyugalom.
Jöhetnek jövõ századok s megint
Csak felszakadnak régi sebeink.

E sebek és e fájdalom örök.
Ettõl vonaglik minden magyar rög
Ettõl vérez ki majd nyomunkba hág
Ettõl nem gyógyulnak az unokák.

Tátra erdõk ettõl zúgnak-búgnak
Ettõl reszket lelke minden zugnak
Puha szívek kõvé ettõl vállnak
Kemény kövek élõ szívként fájnak.

Amíg élünk ettõl fájunk, égünk
Sírban ettõl nem lesz pihenésünk
Ettõl szorul a kezünk ökölbe
Ettõl sír a gyermek anyaölben.

Fenyõmadár behavazott fákon
Száraz haraszt téli pusztaságon
A folyók, a fák, a füvek szelleme
Minden süvít, mi nem nyugszunk bele.

Most Lomnic ormán rakjunk nagy tüzet
Versailles-ig lobogjon az üzenet
Hogy megroppant bár karunk ereje
Nem nyugszunk bele, nem nyugszunk bele!
Törölt felhasználó 2011. 06. 04. 22:46
Előzmény: #2  Törölt felhasználó
#11
Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék;
Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold.
Szél kele most, mint sír szele kél; s a csarnok elontott
Oszlopi közt lebegő rémalak inte felém.
És mond: Honfi, mit ér epedő kebel e romok ormán?
Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér?
Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort;
Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!
Törölt felhasználó 2011. 06. 04. 17:54
Előzmény: #8  Törölt felhasználó
#10
Mert, akkor is egymással marakodtunk, ameddig a környező népek összezártak ellenünk.
Mert fontosabb volt ki fehér és ki vörös, mint egy ember mögött felsorakozni.
A törököknek ott volt Atatürk, aki rendet vágott és kiűzte a görögöktől az olaszokig a teljes törökökre támadó antantot és a csalós hiénáikat.
Nekünk ilyen nem volt, mert ameddig egy egyik fél a fronton vérzett addig a másik a háta mögött szervezkedett ellene és ez esetben is mindegy volt, hogy a vörös hadsereg védte a Tiszát vagy a királyi hadsereg védte Zimonyt.

Nézzétek meg a románokat, szerbeket ők elsősorban hazafiak aztán szocialisták, liberálisok, demokraták, fasiszták, stb.
Mi ezt a sorrendet már akkor is megfordítottuk.

Ausztria császára volt aki hadat üzent Szerbiának mégis Ausztria tudott kiharapni belőlünk területet és nem fordítva.

Gondolkodásban kellene fordulni egy kicsit, de Mohács óta nem sikerül sajnos.
Ennek egyenes következménye Trianon és a nemzet megcsonkítása.
Törölt felhasználó 2011. 06. 04. 15:58
Előzmény: #8  Törölt felhasználó
#9
azért mégis csak a valaha volt legkeményebb büntetést kaptuk
Törölt felhasználó 2011. 06. 04. 15:55
Előzmény: #7  expimista
#8
mert minket okoltak az első világháború kirobantásáért
expimista
expimista 2011. 06. 04. 13:01
Előzmény: #6  Törölt felhasználó
#7
Törölt felhasználó 2011. 06. 04. 10:54
Előzmény: #1  Törölt felhasználó
#6
" A történelem soha nem látott még ilyen "békét", amire inkább a "kivégzés és hullarablás" kifejezés lenne a találó.

"
A törököket ugyanígy megfosztották volna területeiktől,csak ők nem hagyták magukat.
Törölt felhasználó 2011. 06. 03. 23:22
Előzmény: #4  Törölt felhasználó
#5
Törölt felhasználó 2011. 06. 03. 22:24
Előzmény: #3  Törölt felhasználó
#4
József Attila: Nem, nem, soha!

Szép kincses Kolozsvár, Mátyás büszkesége,
Nem lehet, nem, soha! Oláhország éke!
Nem teremhet Bánát a rácnak kenyeret!
Magyar szél fog fúni a Kárpátok felett!

Ha eljő az idő - a sírok nyílnak fel,
Ha eljő az idő - a magyar talpra kel,
Ha eljő az idő - erős lesz a karunk,
Várjatok, Testvérek, ott leszünk, nem adunk!

Majd nemes haraggal rohanunk előre,
Vérkeresztet festünk majd a határkőre
És mindent letiprunk! - Az lesz a viadal!! -
Szembeszállunk mi a poklok kapuival!

Bömbölve rohanunk majd, mint a tengerár,
Egy csepp vérig küzdünk s áll a magyar határ
Teljes egészében, mint nem is oly régen
És csillagunk ismét tündöklik az égen.

A lobogónk lobog, villámlik a kardunk,
Fut a gaz előlünk - hisz magyarok vagyunk!
Felhatol az égig haragos szózatunk:
Hazánkat akarjuk! vagy érte meghalunk.

Nem lész kisebb Hazánk, nem, egy arasszal sem,
Úgy fogsz tündökölni, mint régen, fényesen!
Magyar rónán, hegyen egy kiáltás zúg át:
Nem engedjük soha! soha Árpád honát!

Törölt felhasználó 2011. 06. 03. 22:02
Előzmény: #2  Törölt felhasználó
#3
És ezt fogjuk idén nemzeti ünneppel köszönteni a fidesznek köszönhetően.
Törölt felhasználó 2011. 06. 03. 21:57
#2
Tartsd magad, nemzetem!

Tarsd magad, nemzetem tipornak rendesen.
Ellopnak, eladnak, zsarolnak, pusztítnak végtelen.
Kígyók a kebleden, szitok a neveden,
tovább nem engedem, tovább nem engedem!
Azért mert hont adtál, mindenkit fogadtál,
zsoldosok, kufárok, tolvajok kezére jutottál.
Hittél a Nyugatnak, s mindenkor becsaptak,
elvennék múltadat, ásnák a sírodat.

Táltosok repülnek át az éjen,
s kitűzik az ökör-koponyát.
Sebeinket begyógyítják szépen,
s megvédik majd Árpád otthonát.
De addig szüntelen, légy résen nemzetem,
nézd a sok csillagot, 48’, '56 ott ragyog.
Értsd meg a lényegét, fogjuk egymás kezét,
fogjuk egymás kezét, ahogyan soha még!

Tartsd magad, nemzetem, tipornak rendesen.
Ellopnak, eladnak, zsarolnak, pusztítnak végtelen.
Kígyók a kebleden, szitok a neveden,
tovább nem engedem, tovább nem engedem!

Topik gazda

koborvillam
1 1 1

aktív fórumozók


friss hírek További hírek