Milyen higgadtan vette tudomásul mindenki, hogy csekély 20%-ot ugrott ma a részvényár, a szokásosnál kicsit nagyobb forgalommal. Érthető, hisz gyakran megesik az ilyesmi... ;)
A 122 forintos osztalékot látva Starcz Ákos annak idején bőven nem túlzott, hogy sokkal többet ér a cég, osztalékalapon kb. 2000 ft körül. (Állami nyomda jelenlegi 6%-os osztalékhozamát figyelembe véve).
Likviditási és egyéb diszkontokkal is reális az 1500.
Ráadásul az osztalék nem egyszeri tételből jött, hanem a normál működés eredménye, tehát akár fenntartható is lehet.
Ami még érdekes: a közgyűlés napirendi pontjainak kiegészítése úgy szólt, hogy "a Társaság két, külön-külön 1%-ot meghaladó részesedéssel rendelkező részvényese":
Vagy az 5%-os közkézen belül is van még 1%, vagy a két főtulaj adott be egy-egy javaslatot:
Első kérelmező részéről:
névváltoztatás, Libri-Bookline Nyrt.
Második kérelmező részéről:
kivezetés.
Kivezetni 3/4-es többséggel lehet, ha csak az egyik tulajdonos támogatja, akkor marad.
A legjobb forgatókönyv lenne, ha lenne osztalék és tőzsdén maradna a cég és beárazódna az osztalék.
A helyzet TELJESEN egyértelmű, ui. a törvény pontosan kimondja mennyit kell fizetni:
(5) Saját tőkeként
a) a legutolsó, könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóban, vagy
b) ha a kibocsátó nem készített még könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolót, akkor a Felügyelet részére benyújtott éves vagy féléves gyorsjelentésben szereplő értéket kell figyelembe venni azzal, hogy ha a kibocsátó a számviteli jogszabályok alapján konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, akkor saját tőkén a konszolidált saját tőke értendő.
Magyarul: a közgyűlés által elfogadott, éves konszolidált beszámolóban lévő értéket kell nézni. Ha a közgyűlés osztalékról dönt, akkor a saját tőke értéke nem 673 hanem 673-122 forint lesz a beszámolóban, ha nem dönt osztalékról, akkor 673 lesz. Ez nem fogja és nem is képezheti vita tárgyát.
Logikus, amit írsz, de a törvény szövege alapján ez így kiolvasható? Mert a kisebbségi részesedéssel is hasonló a helyzet, a szöveg alapján nem egyértelmá, viszont az lenne a logikus, hogy a kisebbségi tulajokre jutó tőkét nem kell kifizetni az anyavállalati tulajdonosoknak (mivel az nem az övék).
nem 673+122, hanem 673. Mivel ha kifizetik a pénzt osztalékként, akkor az már nem lesz a saját tőke része a közgyűlés által elogadott, auditált, konszolidált beszámolóban: most azért 673, mert még nincs kivonva belőle a kifizetendő osztalék. Ebből a szempontból mindegy hogy fiozetnek e osztalékot, ui. a saját tőke 673 lenne ha nem fizetnének osztalékot, így meg 673-122 lesz a saját tőke, de kifizetnek 122 osztalékot. ugyanaz a vége
De ilyenkor a saját tőkébe beleszámít a kisebbségi részesedés is? Mert azzal együtt jön ki a 673, anélkül kb 600 Ft. Mert a 673 Ft valójában mások tulajdonát is tartalmazza, nem csak az anyavállalati részvényesekét. Viszont még ehhez jön hozzá a 122 Ft-os osztalék is.
Ez alapján valóban 673 forintot fogtok kapni, viszont az is egyértelmű miért lett hirtelen ilyen sürgős a kivezetés. Pont mint TVK-nál. Mikor elkezdene profitot termelni akkor kiviszik a tőzsdéről. Szép csapat ez is.
A Libri-Shopline Nyrt. konszolidált saját tőkéje 2015. december 31-én 3.306 millió forint volt,
amely közel 691 millió forinttal magasabb, mint 2014. év végén
Bevezetett mennyiség 4 912 500
3/A. §311 (1) Az eladási ajánlat tárgyát képező részvények ellenértéke legalább:
a) a kivezetésről szóló döntést megelőző száznyolcvan nap forgalommal súlyozott szabályozott piaci átlagára, figyelemmel a (2)-(4) bekezdésben foglaltakra,
b) a kibocsátó által a kivezetésről szóló döntést megelőző száznyolcvan napon belül a társaság részvényeire ellenérték fejében kötött átruházási szerződés legmagasabb ára,
c) amennyiben rendelkezésre áll, a kivezetésről szóló döntést megelőző háromszázhatvan nap forgalommal súlyozott szabályozott piaci átlagára, figyelemmel a (2)-(4) bekezdésben foglaltakra,
d) a kibocsátó által a kivezetésről szóló döntést megelőző száznyolcvan napon belül érvényesített vételi, visszavásárlási jog esetén a szerződésben meghatározott lehívási ár és díj együttes összege,
e) a kibocsátó által a kivezetésről szóló döntést megelőző száznyolcvan napon belül megkötött megállapodásban foglalt vételi, visszavásárlási jog esetén a szerződésben meghatározott lehívási ár és díj együttes összege,
f) az egy részvényre jutó saját tőke értéke közül a legmagasabb összeg;
(2) Ha az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben, az ott meghatározott időszakban kevesebb, mint harminchat ügyletre került sor, akkor a forgalommal súlyozott átlagárat nem kell figyelembe venni. Az ellenérték meghatározásánál az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti számított értéket akkor is figyelembe kell venni, ha az első kereskedési nap és a kivezetésről szóló döntés között eltelt idő kevesebb, mint száznyolcvan nap, de a kilencven napot meghaladja.
(3)312 Ha a kibocsátó részvényeit több szabályozott piacra is bevezették, akkor az egyes szabályozott piacokon külön-külön számított átlagárak közül a legmagasabbat kell figyelembe venni azzal, hogy a forintértékre történő átszámítás során az ügyletkötés napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni.
(4) Az ármeghatározás során figyelmen kívül kell hagyni azt az ügyletet, amely jogerős hatósági döntés vagy bírósági határozat által megállapítottan nem jogszerű körülmények között jött létre.
(5) Saját tőkeként
a) a legutolsó, könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóban, vagy
b) ha a kibocsátó nem készített még könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolót, akkor a Felügyelet részére benyújtott éves vagy féléves gyorsjelentésben szereplő értéket kell figyelembe venni azzal, hogy ha a kibocsátó a számviteli jogszabályok alapján konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, akkor saját tőkén a konszolidált saját tőke értendő.
(6) A kibocsátó és az eladási ajánlatot tevő részvényes között a részvényátruházási szerződés az eladási ajánlat megtételére nyitva álló határidő zárónapján jön létre.
(7) A kibocsátó az ellenérték teljesítésére az eladási ajánlat megtételére nyitva álló határidő zárónapját követő tíz munkanapon belül köteles. Ha az ellenérték szolgáltatása ezen időpontot követően történik meg, a kibocsátó késedelmi kamat megfizetésére köteles.
(8) A kibocsátó az ellenérték szolgáltatására nyitva álló határidő lejártát követő két munkanapon belül köteles a Felügyeletnek bejelenteni az ellenérték teljesítésének vagy nem teljesítésének tényét, az utóbbi esetben a nem vagy részleges teljesítés indokait is.
(9)313 Az e törvényben meghatározott bejelentési és közzétételi kötelezettség nem érinti a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott bejelentési és közzétételi kötelezettségeket.
Megnevezés
Részvények száma
(db)
Tulajdoni hányad Szavazati arány
SQ Invest Kft. 3.325.763 67,70% 67,70%
Közép Európai Média és Kiadó Zrt. 1.341.604 27,31% 27,31%
Egyéb intézményi és magán befektetők 244.633 4,99% 4,99%
Összesen 4.912.500 100,00% 100,00%
Bookline 2011